KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1140/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.638/10/2004.
Tárgy: a Budmárk Kft. jogorvoslati kérelme a Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Budmárk Kft. (1134 Budapest, Janicsár u. 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Készenléti Rendőrség üzemeltetésében lévő konyha élelmiszer- ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdés első fordulatában foglaltakat, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. október 15-én, a Közbeszerzési Értesítő 42. számában (7580/2003 számon) ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége 18 tételben került felsorolásra, melyből a 3. termékcsoport finomliszt 10 000 kg, a 15. termékcsoport cukorfélék 2500 kg volt.
Ajánlatkérő részajánlat tételére lehetőséget biztosított. "A rész ajánlat tételének szempontja: a 3. a) pontban leírtak (1-18-ig) szerint, azokon belül az összes tételre teljes mennyiségben."
A felhívás 13. a) pontjában határozta meg, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár 6
- fizetési határidő 2
- megrendelési határidő 1
- soron kívüli igénylés lehetősége 1
Meghatározta, hogy az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1100, az ajánlatok pontszámainak meghatározása arányosítással történik, a legjobb ajánlat kapja a maximális pontszámot, a többi az eltérés arányában csökkenő értékben.
Az ajánlati felhívás 16. a) pontja - többek között - tartalmazta, hogy az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az 1995. évi XL. tv. 35. § (2) bekezdése szerint az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat, a specifikációt, a szerződéstervezetet.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. november 26-ra a kérelmezőn kívül a 3. termékcsoportra a Mary Ker Kft., az Agroprompt Kft., a Dunakenyér Rt., az Alba- Kenyér Rt. és a Tellér Kft., a 15. termékcsoportra a Mary Ker Kft., az Agroprompt Kft., a Tellér Kft. és a Natúr Rost Kft. nyújtott be ajánlatot. Kérelmező ajánlatának 132-133. oldalán csatolta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott származási bizonyítványt, melyben feltüntetésre kerültek a 3. és 15. termékcsoportban megajánlott termékek. A Kbt. 59. § (2) bekezdésére vonatkozó nyilatkozatot sem kérelmező, sem a többi ajánlattevő nem csatolt. Nyertes ajánlattevő a származási bizonyítványokat ajánlatkérő felhívására utólag csatolta. Kérelmező ajánlatának 102. oldalán csatolta ISO-tanúsítványát. Nyertes ajánlattevő ISO-tanúsítványt nem csatolt. A bontási jegyzőkönyv mellékleteként ajánlatkérő táblázatot küldött meg ajánlattevőknek az árajánlatokról.
Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt alkalmasnak és valamennyi ajánlatot érvényesnek minősítette.
Az ajánlatkérő a 2003. december 2-i eredményhirdetésen a 3. és 15. termékcsoportban az Agroprompt Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként.
Az összegezésben a ajánlatkérő termékcsoportonként felsorolta a nyertes ajánlattevők nevét, s az összegezéshez csatolt táblázatban termékcsoportonként megadta az ajánlattevők részszempontok szerinti pontértékét. Az ajánlatok tartalmi elemeit az összegezés nem tartalmazta.
Kérelmező 2003. december 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, és kötelezze az ajánlatkérőt a költségek viselésére. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő döntése sérti a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt verseny nyilvánosságának alapelvét, valamint a az 59. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott elbírálási rendet, illetve sérti a Kbt. 5. sz. mellékletének 2. c) pontjában meghatározott és a Kbt. 45. § (1) bekezdéséből levezethető tájékoztatási kötelezettséget.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő összegezésében nem szerepeltek az ajánlatok tartalmi elemei és a döntéseket indokoló magyarázat.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő ugyan előírta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseinek alkalmazását, azokat mégsem vette figyelembe, illetve az összegezés alapján nem állapítható meg, hogy a nyertes és a kérelmező közötti 10%-on belüli árdifferenciát figyelembe vette-e. Megítélése szerint ajánlatát előnyben kellett volna részesíteni, mert a nyertes nem igazolta ajánlatában, hogy az általa megajánlott termékek magyar származásúak-e vagy sem. Sérelmezte továbbá, hogy az összegzésből nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő alkalmazta-e a Kbt. 59. § (4) bekezdését, hogyan vette figyelembe a minőségbiztosítási rendszer meglétét, illetve hiányát.
Ajánlatkérő észrevételeiben előadta, hogy eljárása során a közpénzek felhasználása átláthatóságának szempontjait messzemenően igyekezett figyelembe venni, az ajánlati felhívásban meghatározott módszerrel, jogszerűen végezte az ajánlatok elbírálását, pontozását. Elismerte, hogy az ajánlatok tartalmi elemei közül csak a bontási jegyzőkönyv tartalmazza az ajánlati árakat. Előadta, hogy eljárása során nem vizsgálta, csak feltételezte, hogy valamennyi ajánlattevő magyar termékeket ajánlott meg, s ezért nem alkalmazta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglalt előnyben részesítési szabályokat. Előadta, hogy az Agroprompt Kft.-től bekérte a kamarai igazolásokat.
Egyéb érdekeltként a Tellér Kft. egyetértett a kérelmező kérelmében foglaltakkal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint részben alapos:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az összegezésnek az eljárásról tartalmaznia kell:
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b) Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c) A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által készített és az eredményhirdetéskor ismertetett összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit.
A törvény előírja, hogy az összegezésnek tartalmazni kell a részszempontok szerinti tartalmi elemeket. Az ajánlattevők ennek alapján tudják megállapítani, hogy az ajánlatkérő helyesen értékelt-e, valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai és azok és súlyozása alapján döntött-e. A tájékoztatási kötelezettség az eljárás tisztaságának egyik fontos biztosítéka. A fentiek alapján az ajánlatkérő által készített összegezés nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában meghatározottaknak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alaposak a kérelmezőnek a további kérelmi elemei.
Kérelmező vitatta az ajánlatkérő értékelését abból a szempontból, hogy a Kbt.-nek az előnyben részesítésre vonatkozó egyes rendelkezéseit nem alkalmazta.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy az 59. § (2)-(5) be kezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy erre ajánlatkérő fel hívta az ajánlattevők figyelmét, a felhívása - fent idézett - 16. pontja első francia bekezdésében.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése az egyenértékűség feltételeként a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghatározott magasabb arányát szabja meg. E tekintetben csak kérelmező ajánlata tartalmazott értékelhető nyilatkozatot, így a rendelkezésre álló adatok szerint a belföldön előállított érték vonatkozásában az ajánlatok nem voltak összehasonlíthatók, így ajánlatkérő jogszerűen nem alkalmazhatta az ajánlati árak vonatkozásában az egyenértékűségi szabályt.
Az ajánlati felhívás nem tartalmazott olyan elő írást, mely szerint ajánlattevők kötelesek lettek volna a Kbt. 59. § (2) bekezdésére vonatkozó nyilatkozat csatolására. Ennek következtében érvényes ajánlatot tettek anélkül, hogy a belföldön előállított érték vonatkozásában nyilatkoztak volna. Az érvényes ajánlatokat ajánlatkérőnek el kellett bírálnia, így tekintettel arra, hogy az ajánlatok csak egymáshoz viszonyítottan részesíthetők előnyben, csak a bennük fellelhető kifejezett nyilatkozatokra tekintettel értékelhetőek, ajánlatkérő nem volt abban a helyzetben, hogy az egyenértékűségi szabályt az ajánlatok értékelése során alkalmazhatta volna, tehát nem követett el jogsértést az egyenértékűségi szabály alkalmazásának mellőzése által, figyelemmel a Kbt. 59. § (4) bekezdésére is, mely kimondja, hogy a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok között kell az előnyben részesítési szabályt alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem került abba a helyzetbe, hogy a két termékcsoport körében észlelt 10%-on belüli áreltérésekre tekintettel az ár mint bírálati részszempont vonatkozásában ajánlattevők ajánlatát e kérdésben az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel összehasonlíthatta volna.
A Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:
b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatok nem voltak egyenértékűek és az 59. § (5) bekezdésének alkalmazására csak egyenértékű ajánlatok esetén kerülhet sor, a Döntőbizottság ebben a körben is megállapította, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést az (5) bekezdés b) pontja alkalmazásának mellőzésével sem, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértést, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértő összegezés elkészítésért felelős személye.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 16.
Dr. Telek Katalin s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos