KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1141/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.647/8/2003.
Tárgy: a Grafika Press Nyomdaipari Rt. jogorvoslati kérelme a BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Grafika Press Nyomdaipari Rt. (1101 Budapest, Monori u. 1-3., képv.: Dr. Hámori Gergely Ügyvédi Iroda - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., képv.: Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda - továbbiakban: ajánlatkérő) nyomda ipari termékek gyártása és szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 21-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyait öt tételcsoportra osztotta, tételcsoportonként lehetővé tette részajánlat tételét.
A felhívás 16. pontja hetedik bekezdésében kikötötte: "Az ajánlatban kifejezetten nyilatkozni kell arról, hogy ajánlattevő nem köt ki minimális gyártási és szállítási mennyiséget. Ennek megfelelő nyilatkozat hiányában az ajánlat érvénytelen." Az ajánlati dokumentáció 4. oldalán a 2.4. pontban ajánlatkérő ezt a kikötését megismételte.
A dokumentáció 23. oldalán a 111. fejezet "2. Minőségi, megfelelőségi követelmények" cím alatt ajánlatkérő előírta, hogy az "ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy a szállított termékek megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és magyar szabványoknak."
Az ajánlattételi határidőre, október 2-re a kérelmező és további 12 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a november 14-re halasztott eredményhirdetésen tételcsoportonként kihirdette az eljárás nyerteseit.
Kérelmező ajánlat át - ami az 1-4. tételcsoportra vonatkozott - érvénytelennek nyilvánította azon indokok alapján, hogy nem az ajánlati dokumentáció 2.4. pontja szerinti nyilatkozatot tette a minimális gyártási, illetve szállítási mennyiséget illetően, valamint a III. fejezet 2. pontja szerint nem nyilatkozott a gyártásra és szállításra kerülő termékek minőségéről.
Kérelmező december 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, és semmisítse meg ajánlatkérő döntését, ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a közbeszerzési szerződés megkötését.
Kérelme indokolásaként előadta, hogy mindkét érvénytelenítési indok jogsértő. Ajánlata tartalmazza a minimális gyártási mennyiségről szóló nyilatkozatot. Elismeri, hogy abban a "szállítási" szó nem szerepel, de álláspontja szerint a minimális gyártási és szállítási mennyiség azonos fogalmak, azok külön-külön nem értelmezhetők.
Ajánlata tartalmazza a nála bevezetett minőségbiztosítási rendszerek ismertetését, így azok bizonyítják termékei megfelelőségét.
Mindkét érvénytelenségi okkal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepelt olyan nyilatkozatminta, melyet formai követelményként ajánlatkérő előírt volna, így a nyilatkozatokat tartalmuk szerint kell megítélni.
Végezetül előadta, hogy miután ajánlatkérő hiányosnak ítélte a két nyilatkozat tartalmát, kötelessége lett volna hiánypótlás keretében pótoltatni a hiányokat.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a rendelkezésére álló dokumentumokból nem volt megállapítható, hogy fennállna a Kbt. szabályainak megszegése folytán a közbeszerzés tisztaságának megsértése, vagy annak veszélye.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírta, hogy a minimális gyártási és szállítási mennyiségre vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot kell tenniük ajánlattevőknek. A kérelmező nyilatkozatából hiányzik egy lényeges tartalmi elem; a szállításra vonatkozó nyilatkozat. A minőségbiztosítási tanúsítvány csatolása nem pótolja a termékek nemzetközi és hazai szabványoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozatot, mert az ISO tanúsítvány a kérelmezőnek mint gyártónak a működésére vonatkozik és nem a szállítandó termékre.
Hiánypótlás keretében nem volt lehetőség a nyilatkozatok hiányainak orvoslására, mert e nyilatkozatok nem tartoznak a Kbt. 44. és 46. §-ai szerinti nyilatkozatok körébe, és nem tekinthetők formai hiányosságnak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie." Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ezen feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontja hetedik bekezdésében kikötötte; hogy az ajánlatban kifejezett nyilatkozatot kell tenni arra nézve, hogy ajánlattevő nem köt ki minimális gyártási és szállítási mennyiséget. Közölte azt is, hogy ezen elírásának nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Előírása a dokumentáció 4. oldalán a 2.4. pontban megerősítést nyert.
Kérelmező ajánlata szerinti nyilatkozat így szólt: "Alulírott Farkas Tamás mint a Grafika-Press Nyomdaipari Rt. ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam jegyzett cég a BKV Rt. által kiírt 6050/2003 számú közbeszerzési pályázatra beadott ajánlatában NEM köt ki minimális gyártási, illetve érték- mennyiséget."
A felhívás és a nyilatkozat szövegezését összevetve megállapítható, hogy azok eltérnek egymástól, mégpedig annyiban, hogy a felhívás szerint a gyártásra és szállításra is nyilatkozni kellett, a nyilatkozat pedig csak a gyártásról szól.
A nyilatkozatban szereplő "értékmennyiséget" szavak nem értelmezhetők a szállítási mennyiségre tett nyilatkozatként.
Ajánlatkérő kifejezett nyilatkozatot kért arra nézve, hogy az ajánlattevő nem köt ki az ajánlatban minimális gyártási és szállítási mennyiséget, azaz a teljesítést nem teszi majd függővé attól, hogy egy, csak egy bizonyos mennyiségű megrendelés esetén gyártja és szállítja le a beszerzés tárgya szerinti termékeket. Ajánlatkérő vonatkozásában ebben a tekintetben inkább a részére való szállításra vonatkozó minimális kikötés hiányának volt jelentősége, kérelmező viszont pont erre nem nyilatkozott.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező ajánlata a minimális gyártási és szállítási mennyiségekre vonatkozóan nem felel meg az ajánlati felhívás 16. pontja hetedik bekezdésében foglaltaknak, így ezen okból ajánlatkérő helytállóan nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, miszerint a gyártási mennyiség fogalma magában foglalja a szállítási mennyiség fogalmát is. Az ajánlattevő által gyártott mennyiség nem feltétlenül esik egybe az ajánlatkérő részére szállítandó mennyiséggel.
Ajánlatkérőnek joga volt a szerződés teljesítése során elő adódó viták előre kizárása érdekében kifejezett nyilatkozatot kérni úgy a minimális gyártási, mint a minimális szállítási mennyiség kikötése mellőzésére nézve.
Ajánlatkérő a dokumentáció 23. oldalán a III. fejezetben előírta: "az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy a szállított termékek megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és magyar szabványoknak."
A kérelmező ajánlata a szabványoknak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot nem tartalmazott, a jogorvoslati eljárásban arra hivatkozott, hogy a csatolt minőségbiztosítási tanúsítvány szavatolja az általa szállított termékek megfelelő minőségét.
A Döntőbizottság ezen hivatkozással szemben elfogadta ajánlatkérő érvelését, miszerint a minőségbiztosítási tanúsítvány nem pótolja a termékek minőségére vonatkozó nyilatkozatot, mert a tanúsítvány a gyártóra vonatkozik és nem a termékre.
A kérelmező tehát nem tett eleget a termékek nemzetközi és magyar szabványoknak való megfelelőségét garantáló nyilatkozat megtételére vonatkozó ajánlatkérői kikötésnek, ezért ezen okból ajánlatkérő helytállóan nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése jogszerű volt, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező kifogását, miszerint ajánlatkérőnek élnie kellett volna a hiánypótlási felhívás lehetőségével, ezáltal ajánlata érvényessé tehető lett volna.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése a 44. § és 46. § szerinti nyilatkozatok, igazolások körében, valamint formai hiányosságok esetén teszi lehetővé a hiánypótlást.
A 44. § az ajánlattevő alkalmassága igazolására, a 46. § az ajánlattevőnek az eljárásban való részvétele kizártságára írja elő az igazolások, nyilatkozatok benyújtását.
Ajánlatkérő a szóban forgó nyilatkozatokat nem az alkalmasság, illetve a közbeszerzési eljárásban való részvételt kizáró tényezők fenn nem állásának igazolásaként, hanem érvényességi feltételként írta elő. A minimális szállítási mennyiségekre és a termékek szabványoknak való megfelelőségére vonatkozó nyilatkozatok hiánya nem formai, hanem tartalmi hiányosság.
Ezen indokokra figyelemmel a hiányok pótoltatására ajánlatkérőnek nem volt jogi lehetősége.
Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 16.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos