KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1142/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.645/12/2003.
Tárgy: a Varga Aviation Consulting Kft. jogorvoslati kérelme a Készenléti Rendőrség közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a VARGA AVIATION CONSULTING Kft. (1119 Budapest, Etele út 65. V/47., a továbbiakban: kérelmező) által a Készenléti Rendőrség Gazdasági Igazgatóság (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49., a továbbiakban: ajánlatkérő.) "MD-500 E típusú helikopterberendezések javításának, berendezések és alkatrészek szállításának, berendezések üzem idő-hosszabbításának, műszaki szolgáltatások biztosításának bonyolítása, vállalkozási keretszerződés alapján eseti igénylések segítségével" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. október 22-én a Közbeszerzési Értesítő 43. számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú előminősítési közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy többváltozatú ajánlat tételére lehetőség van, azonban részajánlatot nem lehet benyújtani.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására csatolandók között az alábbiakat is előírta:
"- a vállalkozási formájára előírt 2000., 2001., 2002. évi - könyvvizsgáló által auditált - mérlegének és eredménykimutatásának a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján történő bemutatását."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 10. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között a harmadik és negyedik francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg:
"- 2000., 2001. gazdasági év nettó árbevétele nem éri el az évenkénti 50 millió forintot,
- 2002. évi eredménykimutatása alapján nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 12. pontjában az "egyéb információk" című részben meghatározta, hogy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező, illetve a vele kapcsolatban álló alvállalkozó az 1995. évi XCVII. törvény 29. §-a és a 21/1998. HM rendelet 15. §-ában foglaltaknak megfelelően nem rendelkezik a Katonai Légügyi Hatóság által kiadott MD-500 típusú helikopterek javítására, karbantartására vonatkozó működési engedéllyel.
A kérelmező 2003. november 7-én kelt levelében ajánlatkérőtől konzultáció tartását kérte, amelyet az ajánlatkérő válaszában a Kbt. 38. § (1) bekezdésére hivatkozással elhárított.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2003. november 17-ig a kérelmező és a Bp. Aircraft Service Kft. nyújtott bejelentkezést.
Ajánlatkérő 2003. november 27-én tartotta az eredményhirdetést, melyen a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánította a felhívás 10. b) pontja alapján, mivel a 2000. évi nettó árbevétele az 50 millió Ft-ot, a 2002. évi nettó árbevétele a 100 millió Ft-ot nem érte el. Ajánlatkérő Bp. Aircraft Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmasnak és az általa benyújtott részvételi jelentkezést érvvényesnek minősítette, majd ajánlattételre felhívta e céget.
Kérelmező 2003. december 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő kérelmező alkalmatlanságára vonatkozó döntését, ideiglenes intézkedéssel függessze fel az eljárást, tiltsa meg a szerződés megkötését, állapítsa meg a jogsértést, és kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Előadta, hogy a jogsértésekről a közbeszerzési eljárás előminősítési szakasza lezárásáról szóló levélből 2003. december 1-jén szerzett tudomást.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem összességében értékelte a részvételre jelentkezők alkalmasságát, továbbá a részvételi felhívásban előírt évekre vonatkozó nettó árbevétel úgy lett meghatározva, hogy a meglehetősen szűk és résztvevők által tökéletesen ismert piacon csakis egy lehetséges ajánlattevő lehessen, amelyik az ajánlattételre, felkérésre is került. A részvételi felhívás 10. c) pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint fog értékelni, és ez megtévesztés volt az alkalmassági és alkalmatlansági feltételek tekintetében. Azaz a kiíró egyrészt nem a kiírás szerint járt el, és ezzel megtévesztette a részvételre jelentkezőket, másrészt súlyosan megsértette a Kbt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt fő alapelvet, a verseny tisztaságát. Azzal, hogy a feltételek között 2001-ről 2002-re nettó 50 millió forinttal több árbevételt ír elő (ami kevés Magyarországon működő cégnek sikerülhetett, hiszen ez nettó 100%-os árbevétel-növekményt jelent egy év alatt) súlyosan megszegte a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség-biztosítási kötelezettségét az ajánlatkérő, és aránytalanul predesztinálta a végeredményt. Az előminősítésre jelentkező másik cég valószínűleg 100 millió forint éves árbevétellel rendelkezik, azonban ennek a bevételnek megítélése szerint gyakorlatilag semmi köze sincs a Légirendészet MD-500 E típusú helikoptereihez. A cég valószínűleg nem is rendelkezik a Katonai Légügyi Hatóság olyan szintű engedélyével, amivel cége rendelkezik. Előadta, hogy cége hét éve folyamatosan biztosítja a Készenléti Rendőrség MM-500 E típusú helikoptereinek alkatrészellátását és berendezésjavítását. Jelenleg is több MD-500 E helikopter karbantartását végzi és rendelkezik a Polgári Légügyi Hatóság JAR-145 engedélyével is. Tapasztalata az amerikai helikopterek javításával, alkatrész ellátásával nem hasonlítható össze más cégekkel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre benyújtott írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően zajlott, a verseny tisztasága, valamint az esélyegyenlőség biztosított volt. A közbeszerzési eljárás tárgyának speciális jellegére tekintettel olyan szempontok kerültek meghatározásra, melyek biztosították azt, hogy a tőkeerős, megfelelő anyagi fedezettel rendelkező gazdálkodószervezetek jelentkezzenek. A részvételi felhívás feltételeinek a Kbt. 24. § rendelkezéseit vélelmezetten sértő meghatározásával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a kérelmi elem elkésett, hiszen kérelmező már a részvételi jelentkezés benyújtása előtt megismerte a jelenleg vitatott feltételeket, és a jogvesztő 15 napos határidőn belül nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
Kérelmező pénzügyi szempontból nem bizonyult alkalmasnak, hiszen a 2000. és 2002. évi nettó árbevétele az - alkalmassági feltételeként meghatározott - 50, illetve 100 millió forintos határ alatt maradt. (2000. évben a nettó árbevétele 29 663 000 Ft volt, 2002. évben pedig 67 006 000 Ft-ot tett ki.)
Előadta, hogy a jogorvoslati kérelemben leírtakkal ellentétben a Budapest Aircarft Service Kft. rendelkezik a Katonai Légügyi Hatóság megfelelő engedélyével, valamint pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból is alkalmas jelentkezőnek bizonyult.
Ajánlatkérő a fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Bp. Aircraft Service Kft. észrevételében előadta, hogy érthetetlen számára az, hogy a jogorvoslat kezdeményezője miért gondolja, hogy ajánlatkérő csak egyetlen szempont alapján bírálta a részvételre jelentkezők alkalmasságát, hiszen a felhívás 10. a) pontjában öt alkalmassági feltételt, a 10. b) pontban pedig hat alkalmatlansági feltételt adott meg.
Kérelmező tudomása szerint 2003. november 17-én részvételre jelentkezett, így az sem érthető, hogy miért csak 2003. december 1-jén szerzett tudomást a felhívás vélelmezett jogsértő kritériumairól, hiszen a sérelmezett feltételeket a részvételi felhívás tartalmazta.
Ajánlatkérő a 10. b) pontban értelmezése szerint minimum- kritériumokat határozott meg - nem pedig "növekményt", ahogy azt a kérelmező gondolja -, melynek több hazai légiforgalmi szolgáltató cég is képes eleget tenni. Ez utóbbit bizonyítja a Közbeszerzési Értesítőben 7539/2003. számon ugyanazon ajánlatkérő által megjelentetett részvételi felhívás - melynek egyező a kritérium rendszere az alkalmasság vonatkozásában [10. b) ] - melyre tudomása szerint több, a pénzügyi feltételeknek eleget tevő részvételi jelentkezés érkezett. Ezen túlmenően kérelmező értelmezése megalapozatlan az éves 100% árbevétel- növekmény tekintetében. Pl. a cége 2002. évi nettó árbevétele meghaladta a 730 M Ft-ot, így esetében ezen kiírási feltétel teljesítése csak évi 6-8%-os növekedést feltételez. Véleménye szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 24. § (2) bekezdését. A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint meghatározott közbeszerzés tárgya vonatkozásában kérelmező sajnálatosan félreértelmezi a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a részvételi felhívás 9. b) pontja szerint műszaki alkalmasság igazolására kért referenciák bemutatását, ugyanis értelmezésében csak a Légirendészet helikopterein végzett közbeszerzés lehet referencia. Véleménye szerint, ha így lenne, az sértené a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
Sajnálatos, hogy a kérelmező úgy gondolta, hogy a Bp. Aircraft Kft. nem rendelkezik azon jogosításokkal, minősítésekkel stb., amelyek kiíró szerint szükségesek a műszaki alkalmasság megítéléséhez, ez részéről ugyancsak téves megítélés lehet, amelyet nem megfelelő vagy elegendő információkra alapozva hangoztatott.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a részvételi felhívással kapcsolatos jogorvoslati kérelem elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező 2003. november 7-én konzultációs lehetőséget kért ajánlatkérőtől, majd 2003. november 17-én részvételi jelentkezést nyújtott be jelen közbeszerzési eljárásra a részvételi felhívás alapján. Kérelmező erre tekintettel legkésőbb 2003. november 7-én - amikor a közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívás feltételeiről konzultálni kívánt ajánlatkérővel - tudomást szerzett a részvételi felhívás feltételeiről, így az azokkal kapcsolatos általa vélelmezett jogsértésekről is legkésőbb ebben az időpontban tudomást kellett szereznie.
Kérelmező azon álláspontját, hogy a jogsértő alkalmassági-alkalmatlansági feltételekről és a részvételi felhívás megtévesztő szövegéről csak a részvételi szakasz lezárásáról szóló levélből értesültek, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert kérelmező a közbeszerzési eljárás során konzultációs indítvánnyal élt, majd annak elutasítása után részvételi jelentkezést nyújtott be, tehát a részvételi felhívást és a vitatott rendelkezéseket legkésőbb már a konzultációra vonatkozó kérésének időpontjában meg kellett ismernie.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés rendelkezése alapján a jogsértő eseményről - adott esetben a részvételi felhívás vitatott feltételeiről - való tudomásszerzést követő 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet joghatályosan jogorvoslati kérelmet benyújtani. Kérelmező legkésőbb 2003. november 7-én megismerte a részvételi felhívást - hiszen azzal kapcsolatban konzultálni kívánt ajánlatkérővel - így esetében - e körben - ettől az időponttól kell a jogvesztő határidőt számítani. Kérelmező azonban csak 2003. december 10-én a jogvesztő határidő lejárta után nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így az e részben elkésett és e kérelmi elemeket a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező alkalmatlanságával kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában meghatározta - a 9. a) pontban előírtakkal összefüggésben - a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait, többek között a 3. és 4. francia bekezdésben a 2000., 2001. és 2002. évek nettó árbevételének minimális értékét.
A kérelmező ajánlatához csatolt egyszerűsített éves beszámolóiból megállapítható volt, hogy a 2000. évi nettó árbevétele az 50 millió forintot, a 2002. évi nettó árbevétele a 100 millió forintot nem érte el.
A kérelmező esetében ennek alapján a két alkalmatlansági feltétel fennáll.
Az alkalmassá nyilvánítás szempontjai mindegyikének külön-külön is meg kell felelni, és csak a feltételek összességének megléte esetén minősítheti ajánlatkérő ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve egyetlen alkalmatlansági feltétel fennállása esetén is alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére. A kérelmező esetén alkalmatlansági feltétel állt fenn, ezért ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította alkalmatlanná a szerződés teljesítésére, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy kérelmező saját érdekkörébe esően félreértelmezte a felhívás 10. c) pontját, amely az ajánlatok - és nem a részvételi jelentkezések - elbírálásának szempontját tartalmazta az összességében legelőnyösebb meghatározással.
A Döntőbizottság ezt követően a Bp. Aircraft Kft. részvételi jelentkezésének érvénytelenségét vitató kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező vélelmezte, hogy a Bp. Aircraft Kft. nem rendelkezett a felhívás 16. pontjában előírt hatósági engedéllyel és így részvételi jelentkezése is érvénytelen, mert nem létező engedélyt nem csatolhatott a részvételi jelentkezéséhez.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Bp. Aircraft Kft. jelentkezési anyagának 35. oldalán csatolta a HM Katonai Lég ügyi Hivatal 81/2/2002. Nyt. sz. hatósági engedélyét, amelynek az 1. sz. melléklete tartalmazza a beszerzés tárgya szerinti típusú légi jármű javítását, karbantartását.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Bp. Aircraft Kft. részvételi jelentkezése e szempontból megfelel a részvételi felhívás feltételeinek, ezért nem érvénytelen, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) be kezdésében biztosított jogkörében eljárva az elkésett kérelmi elemet a Kbt. 80. § (4) bekezdése, míg a megalapozatlan jogorvoslati kérelmi elemeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el, és a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 19.
Dr. Nagy László s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos