KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1143/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.660/6/2003.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: kezdeményező) jogorvoslati kezdeményezésének, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Informatikai és Hírközlési Minisztérium év végi médiakampány kampányfilmjeivel kapcsolatos gyártási feladatok elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002-ben "A minisztérium és az általa kiírt pályázatok promóciójához szükséges papíralapú és online kiadványok szerkesztése, nyomdai kivitelezés, direct mail akciók tervezése és lebonyolítása, egyéb, az információs társadalom kiteljesítését segítő ismeretterjesztő tájékoztató projektek - kampányok, esetenként országos rendezvénysorozatok - tervezése, lebonyolítása, szóróanyagok és kreatív ajándékok tervezése" tárgyban tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az eljárás nyertese a Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. lett, vele kötötte meg ajánlatkérő a vállalkozási keretszerződést 2003. április 28-án.
A szerződés 2. pontjában határozták meg a felek a megállapodásuk tárgyát, azonosan a felhívásban meghatározott tárggyal. Rögzítették, hogy a keretszerződés tárgyának teljesítése egyedi szerződések megkötésével történik. A szerződés 3. pontjában rendelkeztek a felek a vállalkozói díjról, a vállalkozó által végzett szolgáltatásformák (pl. papíralapú kiadványok szerkesztése, nyomdai költségek, online kiadványok, havonta jelentkező hírlevél sablonjának elkészítése, szerkesztése, frissítése, 5000 db CD-ROM előállítása stb.) szerint határozták meg az egységárakat.
A szerződés 20. pontjában kikötötték, hogy a szerződés az aláírásától számított 1 évig vagy a rendelkezésre álló keret összeg (bruttó 128 200 000 Ft) felhasználásáig érvényes.
Ajánlatkérő a keretszerződés teljesítése során három reklámkampányfilmet is kért a vállalkozótól, és azt is felhasználta a 2003. május 12. és július 31-e között lefolytatott "Internet. A világ megismerhető" szlogenű szemléletformáló kommunikációs kampánya során.
A vállalkozási keretszerződésben meghatározott összegből megmaradt 22 millió Ft egy részét a keretszerződés teljesítésére használta fel ajánlatkérő, míg másik részéből elkészítette megrendelése alapján a Mátai és Végh Kft. újabb három kampányfilm háromirányú kreatív koncepcióját, az előzetes célcsoport felmérésre vonatkozó tanulmányt, továbbá hirdetésekre (sajtó és elektronikus) vonatkozó terveit.
Ajánlatkérő részére - kérésére - további 25 millió Ft pénzügyi fedezetet biztosítottak és ezt követően indította meg az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárását.
Ajánlatkérő 2003. december 1-jén tájékoztatta arról a Döntőbizottság elnökét, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) é s b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni a korábbi keretszerződése kiegészítésére.
Tájékoztatójában ismertette, hogy az alap közbeszerzési eljárás lefolytatásának célja az volt, hogy megváltoztassa a társadalom jelentős csoportjainak idegenkedését a világhálótól, kedvezőtlen beállítódásukat átalakítsa.
2003. május 12. és július 31. között folytatta le az "Internet. A világ megismerhető" szlogenű szemléletformáló kampányát. Az elvégzett hatásvizsgálat is a sikerességét támasztotta alá, ugyanakkor a pozitív folyamat erősítése érdekében az év végére újabb ráerősítő kampányfilmek készítését határozta el. A keretszerződés szerint rendelkezésre álló forrásai nem fedezték az év végi kiegészítő kampányfilmjeinek a gyártási költségét. Ajánlatkérő közölte, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, a kiegészítő vállalkozási szerződés összege bruttó 25 millió Ft, mely nem haladja meg az eredeti keretszerződés összegének 50%-át.
Ajánlatkérő megküldte a Döntőbizottság elnöke részére az ajánlati felhívását és a korábban kötött vállalkozási keretszerződését.
Ajánlatkérő felhívásában a korábbi nyertes ajánlatevőt hívta fel ajánlattételre, rendelkezett eljárása lefolytatásának menetéről, az első tárgyalás időpontjáról. Közölte, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
Felhívása 13. pontjában rögzítette, hogy a kiegészítő vállalkozási szerződés megkötésére az ajánlattevővel az eredményhirdetést követő napon, amennyiben ez nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon kerül sor.
A Döntőbizottság elnöke 2003. december 16-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen arra hivatkozással, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a választott eljárásfajta jogalapjának jogszerűsége nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta az eljárásfajta jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint jogszerűen választotta a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján kiegészítő szolgáltatásra a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
Megítélése szerint, annak ellenére, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásának sem a felhívása, sem dokumentációja, sem a megkötött keretszerződés nem tartalmazott konkrét rendelkezést reklámfilmek, kampányfilmek készítéséről, azok készítése beletartozott a beszerzés tárgyába. Ajánlatkérő beszerzési igénye ugyanis tájékoztató anyagok, projektek elkészítésére, lebonyolítására vonatkozott és ez szakmailag a szerződésben konkrétan meghatározott formákon túl kiterjed a filmek készítésére is. Maga a keretszerződési forma is olyan típusú megállapodás, amelyet a felek a teljesítés során töltenek meg konkrét tartalommal, egyedi megrendelésekkel. Ez történt akkor, amikor a keretszerződés teljesítése során a nyári kampányban elkészítésre került három reklámfilm. Az indokolta most kiegészítő közbeszerzési eljárás indítását, hogy a korábbi keretszerződés pénzügyi fedezete már nem biztosította az újabb reklámfilmek elkészítésének teljes költségét. Szükségessé vált további forrás biztosítása, amelyre viszont a közbeszerzési eljárást, az előző kiegészítését ki kellett írni.
Ismertette, hogy 22 millió Ft maradt meg a keretszerződés fedezetéből, amelyet részben még keretszerződési feladatokra használtak fel, részben pedig új év végi kampány indítására. Ez utóbbi részt felhasználták, a korábbi nyertes ajánlattevő elkészítette az új reklámfilmek kreatív koncepcióját, a célcsoport felmérését és a hirdetések tervezetét.
Megítélése szerint fennállnak a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek. A 2003. nyarán lefolytatott kampány hatásvizsgálati eredménye alapján került ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön arról, szükséges-e további kampányfeladatok megvalósítása, ezért az előrenemláthatóság feltétele fennáll.
Az egyértelműen megállapítható, hogy jelen közbeszerzési eljárás értéke nem haladja meg az alap közbeszerzési eljárás értékének 50%-át. Ajánlatkérő álláspontja szerint szakmai és gazdasági szempontok alapján nem választható szét aránytalan nehézség nélkül a korábbi szerződés teljesítésétől jelen beszerzés teljesítése. Jelentős többletköltségeket és időveszteséget okozna, amennyiben nem a korábbi nyertes ajánlattevő valósítaná meg a filmek gyártási feladatait. Egy új vállalkozónak meg kellene ismernie az eddig elvégzett munkát, a filmek vonatkozásában megvalósított előkészítést. Ajánlatkérőnek egy időben két vállalkozóval állna fenn jogviszonya ugyanolyan típusú munkák ellátására, mely belső szervezési munkát és költségeket is jelentene. Ajánlatkérő bejelentette, hogy a felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát, a közbeszerzési eljárását lefolytatta, 2003. december 15-én kihirdette az eljárást lezáró döntését, az eljárás nyertese a Mátai és Végh Kft. lett, vele 2003. december 16-án bruttó 22 531 038 Ft vállalkozási díj mellett megkötötte az eljárást lezáró szerződést.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogszerűségét vizsgálta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint:
Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát és b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A Döntőbizottság megítélése szerint különös körültekintéssel kell vizsgálni a választott eljárásfajta feltételeinek fennállását az olyan típusú közbeszerzési eljárásokban, amikor az alap közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgyát nem egyedi, konkrét feladat elvégzése képezte, mert ebben az esetben a teljesítés és az ahhoz kapcsolódás vizsgálata nem folytatható le a konkrét feladatokhoz kötött teljesítésekkel azonos módon.
Jelen esetben ilyennek minősül ajánlatkérő alapbeszerzése, melyben szolgáltatásokat kért projektekhez, kampányokhoz, akként, hogy nem kötötte konkrét projekthez a szerződésben meghatározott teljesítési formákat. A szerződése hatályának fennállását időtartam alapján, illetve a keretösszeg rendelkezésre állására tekintettel állapította meg.
Erre tekintettel ajánlatkérőnek fennáll az elvi lehetősége arra, hogy további konkrét feladatokat határozzon meg a keretszerződés hatálya alatt.
A Döntőbizottság megítélése szerint az eredeti beszerzési tárgyhoz viszonyítottan a kampányfilmek készítése kiegészítésnek minősül.
A fentiekben ismertetett speciális beszerzési körülményekre tekintettel a Döntőbizottság elfogadta, hogy ajánlatkérő nyári kampányát követően került abba a helyzetbe, hogy döntsön szükséges-e év végi kampányfilmek elkészítése.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel - az 50%-os határérték - fennállása a két szerződése érték összevetése alapján megállapítható.
A Döntőbizottság megítélése szerint abban az esetben, ha a korábbi nyertes ajánlattevő már elkészítette az új reklámfilmek kreatív koncepcióját, a célcsoport felmérést és a hirdetések tervezetét, akkor szakmai és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve elfogadható, hogy a korábbi nyertes ajánlattevő is valósítsa meg az általa elkészített koncepció szerint a gyártási feladatokat.
A Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott általános feltételek, továbbá az a) és a b) pontban megadott speciális feltételek fennállását, a Döntőbizottság a konkrét beszerzés egyedi sajátosságai alapján a fentiekre tekintettel állapította meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése értelmében a szerződés megkötésének időpontja - a Kbt. 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik napnál későbbi időpontban.
A Kbt. 71/B. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezései a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárásfajtára vonatkoznak.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő által választott - Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti - eljárásfajta esetén érvényesülnie kell a Kbt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott szerződéskötési időpontnak.
Ajánlatkérő ezzel ellentétesen felhívása 13. pontjában azt rögzítette, hogy az eredményhirdetést követő napon, amennyiben pedig ez nem munkanap, akkor az azt követő munkanapon köti meg az eljárást lezáró szerződést. Ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá jogsértően meg is kötötte a szerződést.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) be kezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft. Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a beszerzés értékére és a megállapított jogsértésre tekintettel úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a jogsértésért felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 15.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos