LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (1230/2004)
Kf.IV.38.242/2001/4. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 18.) által képviselt MÁV Rt. (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének érdekében a dr. Gaál Zsolt ügyvéd (4024 Debrecen, Piac u. 22.) által képviselt Rollexco Rt. (4026 Debrecen, Piac u. 56.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. szeptember 7. napján kelt, 13.K.30.225/2001/8. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (tízezer forint) fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak - az illetékhivatal felhívására - 13 500 Ft (tizenháromezer-ötszáz forint) fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 26-án megjelent, 30. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, amelynek tárgya 9100 db 6 és 12 kg töltetű, különleges műszaki elő írásoknak megfelelő, ABC-porral töltött, 35 kV feszültség környezetében megfelelő védőtávolsággal alkalmazható kézi (porral töltött) tűzoltó készülék beszerzése volt.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlat elve alapján dönt.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja rögzítette az értékelés részszempontjait és azok súlyszámait.
Az ajánlattételi határidőben az IFEX Kft., a Rollexco Rt., a Hesztia Kft., a Meldetechnik Kft., a Műszerautomatika Kft. és a Haberkorn Hungária Kft. nyújtották be ajánlatukat, melyek közül a Műszerautomatika Kft. és a Haberkorn Hungária Kft. ajánlatát az ajánlattevő érvénytelennek minősítette.
A felperes a 2000. október 5-én tartott eredményhirdetésen a Hesztia Kft. "I"' változatú ajánlatát hirdette ki nyertesnek 1097,1 ponttal; míg a második helyre 1091,5 ponttal a Rollexco Rt. ajánlatát sorolta.
Az eljárásról készült összegzés szerint a felperes a nyertes ajánlattevő kiválasztását azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő szempontjából legkedvezőbb értékek kapták a legmagasabb pontszámot, és a romló ajánlati feltételek (értékek) százalékos változásának arányában csökkentek a pontszámok.
Az összegzéshez mellékelt táblázat alapján a Rollexco Rt. és a Hesztia Kft. a harmadik elbírálási részszempontnál (fizetési feltétel) egyaránt 7,5 (súlyszámmal megszorozva 150) pontot kapott, a negyedik részszempontnál (késedelmi kamat) a Rollexco Rt. 0,9 (súlyszámmal megszorozva 4,5), a Hesztia Kft. 10 (súlyszámmal megszorozva 5,0) pontban részesült.
Az ajánlatkérői döntés ellen a Rollexco Rt. és a Meldetechnik Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Rollexco Rt. arra hivatkozott, hogy a nyertes által megajánlott készülékek nem rendelkeznek az ajánlatkérő által előírt érvényes forgalomba hozatali engedéllyel, szakhatósági tanúsítványokkal, és az ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki nyertesnek.
Sérelmezte, hogy ajánlati ára és a nyertes ajánlati ára között 10%-nál kisebb az eltérés, ennek ellenére az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló, módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (2) bekezdését figyelmen kívül hagyva, a két ajánlatot nem tekintette egyenértékűnek. Az általa megajánlott készülék a nyertes által ajánlott készüléknél mintegy 30%-kal magasabb oltási teljesítménnyel rendelkezik, amely különbség a pontozásban nem jelent meg.
A késedelmi kamat tekintetében az ajánlati felhívásban foglaltaktól kedvezőbb ajánlatot tett, de arra csak 0,9 pontot kapott, míg a nyertes 10 pontot. Kifogásolta, hogy az értékelésnél adható pontszámokat illetően az ajánlatkérő nem volt következetes, az egyik részszempontnál kihasználta a teljes ponttartományt, a másiknál nem.
A Meldetechnik Kft. álláspontja szerint az ajánlatkérő - döntése során - eltért az ajánlati felhívásban meghatározott feltételektől, figyelmen kívül hagyta az ajánlat tárgyát képező készülékek forgalomba hozatali rendjéről szóló jogszabályi elő írásokat, és azt a körülményt, hogy a nyertes ajánlattevő nem az ajánlati felhívásban előírt számú készülékeket mellékelte.
Az alperes a 2000. november 30-án kelt, D.501/13/2000. számú határozatával - a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt adva - megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A 2000. december 7-én kelt, D.501/15/2000. számú kiegészítő határozatában a Kbt. 55. § (6) bekezdése megsértésének megállapítására vonatkozó rendelkezést kiegészítette azzal, hogy e jogszabálysértésért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Rámutatott arra, hogy a D.501/13/2000. számú határozatának rendelkező része ezt a jogkövetkezményt nem tartalmazta, de az az indokolásból megállapítható volt.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte.
Arra hivatkozott, hogy a "késedelmi kamat" részszempont tekintetében a maximális pontszámot az ajánlatkérői szempontból legkedvezőbb, azaz a fizetési határidőt követő 60 napi kamatmentességet megjelölő, később nyertes ajánlat kapta, míg a jegybanki alapkamatot megjelölő ajánlattevők az ajánlati felhívás szerinti legkevesebb, nulla pontot kapták. A két szélső érték között az ajánlatkérői szempontból romló értékek százalékos változásának arányában csökkent a maximális adható 10 pont.
A Rollexco Rt. a jegybanki alapkamat mínusz 1%-ot, azaz 10%-ot ajánlott meg, így a kamatmentestől a jegybanki alapkamatnak megfelelő, 11%-os kamatig terjedő ajánlatok közül a második legrosszabb ajánlatot tette. A százalékos romlás 10:11 = 0,9%-os, tehát a 10 pont ilyen százalékos mértékben való csökkentésével a Rollexco Rt. 0,9 pontot kapott.
Hivatkozott arra, hogy a matematikai módszer kevésbé támadható egyéb számítási módnál, és ezen elvet alkalmazták a többi értékelési szempontoknál is. Állítása szerint az alperes nem értette meg a számításuk lényegét, ugyanis a kamatra adható pontok megállapításánál nem vettek figyelembe időtartamot, hanem kizárólag a megajánlott késedelmi kamatok %-át vetették össze.
A felperes a határozatnak azt a megállapítását, amely a harmadik bírálati szempont ajánlat elemeinek a negyedik szempontnál való figyelembevételével volt kapcsolatos, érthetetlennek tartotta.
Hangsúlyozta, hogy a "fizetési mód" és a "késedelmi kamat" bírálati szempontokat nem keverte össze, azokat külön-külön értékelte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Kbt. 55. § (6) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a rendelkezésre álló iratok - különösen a közbeszerzési eljárás eredményéről készült írásbeli összegzés - alapján osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperes a késedelmi kamat részszempontjának értékelésekor a fizetési feltételek részszempontjába tartozó elemeket is vizsgált.
Az összegző táblázat egyértelműen tartalmazta a felperes által figyelembe vett ajánlati elemeket, amelyek szerint mind a Rollexco Rt., mind a Hesztia Kft. - ajánlatában - fizetési feltételként 45 napos átutalást vállalt, de a Hesztia Kft. esetében ez az időtartam a késedelmi kamat részszempontjánál is figyelembevételre került.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a beavatkozó késedelmi kamatra vonatkozó ajánlatának pontozásakor az adható értékelési pontszámot annyi százalékkal csökkentette, ahány százaléka volt az ajánlott kamat a 11%-os jegybanki alapkamatnak. Jelen esetben a beavatkozó a jegybanki alapkamat mínusz 1%-ára, azaz 10%-ra tett ajánlatot, ezért - a tíz pontot 91%-kal csökkentve - adott a beavatkozónak 0,9 pontot. A nyertesnek kihirdetett Hesztia Kft. ajánlatánál azonban a felperes nem kamatszázalékot vett figyelembe, hanem - mint a megajánlott kamatmentes napok alapján számára legkedvezőbb ajánlatot - a maximális 10 ponttal értékelte. Minderre figyelemmel nem kétséges, hogy a negyedik részszempont értékelése az egyes ajánlattevők esetében eltérő módszer alapján történt, ami - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint is - a pontozás torzulását eredményezte.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért vele szemben az alperes jogszerűen hozott marasztaló határozatot.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását kérte, a kereseti kérelmében foglaltakat fenntartotta.
Kifejtette, hogy a perrel érintett két különálló részszempont - az ajánlattevő által megjelölt fizetési feltétel, valamint a késedelmi kamat - kizárólag önállóan került értékelésre, az értékelés során a korábbiakban alkalmazott módszerektől nem tértek el.
A késedelmi kamat részszempont értékelésekor nem vették ismételten figyelembe a fizetési feltételek részszempontnál értékelt körülményeket, hanem az ajánlatok objektív összehasonlíthatósága érdekében a kamatmentességet, a kamatfizetési időszakot és a késedelmi kamat mértékét figyelembe véve a számukra legkedvezőbb ajánlatot a maximális pontszámmal értékelték.
A késedelmi kamat mértékének meghatározása a különböző tartalmú ajánlatok esetén értelmezhetetlen a kamatmentes és kamatfizetési időszakok figyelembe vétele nélkül. A késedelmi kamat mértéke, forintösszege ugyanis nem kizárólag a kamatláb alapján kerül meghatározásra, hanem annak másik összetevőjével, a késedelmes időszakkal együttesen értékelve kerülhet csak kiszámításra.
Késedelmi kamatot kizárólag a két összetevő megfelelő szorzatából lehet kiszámítani, bármelyik tényező önállóan a kamat mértékének pontos kiszámításánál értelmezhetetlen. Nem jelenti az egyes ajánlattevőkkel szemben eltérő módszer alkalmazását az, ha egy értékelési skálának meghatározzák a kezdő és végpontját, majd arányosan osztják el a közbenső értékeket, hiszen értékelni mindig csak valamihez viszonyítottan lehet.
Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet lényegében semmivel sem indokolta azt, hogy az általuk alkalmazott módszer miért is nem megfelelő.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság részletesen feltárta és ítélete indokolásában megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, továbbá abból helyes jogi következtetést vont le.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre állt iratok alapján, a Kbt. 55. § (6) bekezdésének értelmezése körében az alábbiakat állapította meg.
Az ajánlatkérő a felhívásban külön bírálati részszempontként jelölte meg a "fizetési feltételeket" 20-as súlyszámmal, és a "késedelmi kamat mértékét" 5-ös súlyszámmal. A bírálat során azonban e két bírálati részszempont tartalmát a fizetési feltételek körébe külön, míg a késedelmi kamat vonatkozásában együttesen vizsgálta. Ennek következtében jutott arra a következtetésre, hogy a nyertes ajánlatában a 45 napos átutalást - mint fizetési feltételt - egyszer értékelte a fizetésifeltétel-bírálati részszempont keretében, majd pedig figyelembe vette a késedelmikamat-bírálati részszempontnál úgy, hogy egybeszámította a számla lejártát követő 60 napos késedelmi kamatmentességgel. Az ekként kapott 105 napot "hasonlította össze" a beavatkozó által megajánlott késedelmi kamat mértékével, amely a mindenkori jegybanki alapkamat, mínusz 1% volt.
A felperes a negyedik bírálati részszempont vonatkozásában nem az általa meghatározott bírálati részszempont tartalma alapján bírált. Olyan ajánlati elemeket hasonlított össze, amelyek részben nem összehasonlíthatók (pl. időtartam/nap és mérték/százalék), másrészt a harmadik bírálati részszempont keretében figyelembe veendő ajánlati elemeket - téves számítással - a negyedik bírálati szempontnál is figyelembe vette.
A felperesnek az ajánlatok értékelését úgy kellett volna elvégeznie, hogy a negyedik részszempontnál nem veszi figyelembe a harmadik részszempontnál egyszer már értékelt fizetési határ időt, hanem kizárólag csak a késedelmi kamat mértékét. Az ezzel ellentétes eljárása egy ajánlati elem kétszeres értékelését eredményezte, mellyel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Egy részszempont körébe tartozó ajánlati elemet csak az adott részszempontnál lehet értékelni, különös tekintettel arra, hogy a részszempontok súlyszámai jelentősen eltérnek egymástól, és így az értékelésnél két alkalommal kerül súlyozásra a kétszer értékelt ajánlati elemre járó pontszám.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen és megalapozottan döntött a kereset elutasításáról, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezési eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében kötelezte.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint köteles.
Budapest, 2004. január 21.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kovács Ákos s. k.,
bíró