FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (1231/2004)
3.Kf.27.203/2003/5. szám
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sári Péter ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 5.) által képviselt Gergely Air Kft. (2481 Velence, Nyár u. 13.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. december 5. napján kelt 13.K.31.678/2002/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft (harmincezer forint) együttes első- és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 Ft (tízezer forint) kereseti illetéket és 29 000 Ft (huszonkilencezer forint) fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 20-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására vegyszeres, légi úton történő szúnyogirtás elvégzése tárgyában a Tisza-tó térségében. Az ajánlati felhívás 11. a) pontja az ajánlattevők műszaki alkalmassága igazolására előírta többek között az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó gépparkjának bemutatását, valamint a teljesítésbe bevonni kívánt személyek bemutatását képzettség és szakmai gyakorlat szerint. A 11. b) pont szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlan az ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha:
- a teljesítésbe bevont legalább három szakember nem rendelkezik legalább öt-öt éves gyakorlattal szúnyogirtás tárgykörben,
- nem rendelkezik a szúnyogirtáshoz alkalmas légi jár művel.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozójának együttesen kell megfelelniük az alkalmassági követelményeknek. Az egyéb információk rovatban előírta az ajánlattevőnek 60 napnál nem régebbi cégkivonat csatolását, az ajánlattevő cég bemutatását, valamint az ajánlathoz egy külön íven csatolandó nyilatkozatot, amely tartalmazza az ajánlattevő nevét, székhelyét, a vállalási határidőt és az ajánlati árat, továbbá, amennyiben alvállalkozót is igénybe kíván venni, ennek nevét és székhelyét. Az ajánlati felhívásra a felperes, a Szemp-Air Kft. és a Corax Kft. nyújtott be ajánlatot, az utóbbi a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az RSZ-Coop Kft. és Schattmann Ádám alvállalkozók bevonásával. Az ajánlatkérő 2002. április 15-én tartott eredményhirdetésen a Corax Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő arra alapítottan, hogy
- a nyertes Corax Kft. nem rendelkezik légi járművel, a munka elvégzését az alvállalkozó RSZ-Coop Kft.-vel kívánta teljesíteni,
- az RSZ-Coop Kft. alvállalkozónak három légi járműve van, de ezek közül is két légi jármű légióra és egyéb jogosultság hiányában alkalmatlan a repülésre,
- nem jogosult a repülésre, mert nem rendelkezik légijármű-üzembentartási engedéllyel, a Légügyi Igazgatóság által 2001. július 31-én kiadott üzemben tartási engedélyben feltüntetett műszaki vezető, Nánási István 2002. február 25-én kelt levelében munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette, és nevének, engedélyének, jogosultságának a használatát megtiltotta,
- a pályázat szerinti műszaki feltételekkel a fentiek miatt a nyertes nem rendelkezett, hamis adatot szolgáltatott, sérült a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a pályázat l1. a) és b) pontja.
A jogorvoslati kérelem ügyében tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítette azzal, hogy hamis adatszolgáltatás valósult meg az RSZ-Coop Kft. alvállalkozó részéről a telephely-megjelölés tekintetében is.
Az alperes 2002. május 21-én meghozott, D.231/13/2002. sz. határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Indokolásában hivatkozott a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megjelölésével arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie ajánlatát. Megállapította, hogy a nyertes alvállalkozói révén rendelkezik a szúnyog irtáshoz szükséges légi járművel, a munka elvégzéséhez megfelelő felkészültségű és ennek tényét bizonyítványok becsatolásával igazoló szakemberekkel, ezért teljesítette a felhívás 11. a) és 11. b) pontjában írt feltételeket, így az ajánlatkérő helytállóan minősítette alkalmasnak a szerződés teljesítésére. Az ajánlati felhívás nem írta elő a légi jármű üzemben tartási engedélyének becsatolását, ennek ellenére a nyertes becsatolta az RSZ-Coop Kft. nevére kiállított üzemben tartási engedélyt és igazolta, hogy annak érvényességére vonatkozó meghosszabbítási kérelmet az új műszaki vezető személyének megjelölésével kérelmezte. Hivatkozott arra, hogy az üzemben tartási engedélyben a műszaki vezetőre vonatkozó adat nem a közbeszerzési eljárásban szolgáltatott adat, hanem az engedélyezéshez szükséges adat. Az engedélyt nem teszi érvénytelenné, hogy az abban feltüntetett műszaki vezető már nincs alkalmazásban. A telephely megjelölésére vonatkozóan előterjesztett hamis adatszolgáltatással kapcsolatban megállapította, hogy cégkivonat csatolása csak az ajánlattevő kötelezettsége volt, az alvállalkozó a nevét és székhelyét tartalmazó nyilatkozaton kívül más igazolására nem volt köteles.
A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az alperes határozata jogszabálysértő, a megkötött szerződés semmis, a pályázatot a felperes nyerte, ezért a szerződést vele kellett volna az ajánlatkérőnek megkötni. Az ajánlattevő részéről jogszabálysértésként megjelölte a 20/2002. (III. 30.) KÖVIM rendelet rendelkezéseit a Kbt. már megjelölt rendelkezésein túlmenően.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolásában megállapította, hogy a nyertes ajánlatához olyan, az RSZ-Coop Kft. nevére szóló légijármű-üzembentartási engedélyt csatolt be a műszaki alkalmasság igazolására, amelyen a személyi adatok körében Nánási István neve szerepel. Mivel nevezett munkaviszonyát már 2002. február 25-én megszüntette, az az ajánlat benyújtásakor a műszaki vezető személyét illetően valótlan adatot tartalmazott, ezért az engedély a műszaki alkalmasság igazolására nem volt jogszerűen felhasználható. A nyertes ajánlattevő ezzel azonban nem hamis, csak valótlan adatközlést valósított meg. Az a körülmény, hogy az RSZ-Coop Kft. fióktelepe megszűnt, de a csatolt cégkivonat még tartalmazta, az ügy megítélése szempontjából nem releváns, mivel e cég adatok közlését az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő. Megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. a) pontja a géppark bemutatását írta elő, a dokumentáció a vállalási ár megadását kérte az irtás eszközeinek és a védekezés céljának megjelölésével 1 hektárra vetítve. Álláspontja szerint a szúnyogirtáshoz alkalmas légi jármű értelemszerűen mind műszaki, mind hatósági engedély szempontjából repülés céljára alkalmas, üzemképes járművet jelent. A géppark bemutatása alkalmassági kritérium, a repülőgép típusa a repülés költségeire, így az ajánlati árra kihatott. Mivel az ajánlati ár az értékelés egyik részszempontja volt, nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy mely légi járműre figyelemmel adott ajánlati ár alapján történik az ajánlatok értékelése. Mindezekre tekintettel helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, és kötelezte új eljárás lefolytatására.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása, a kereset elutasítása és perköltség megállapítása iránt. Arra hivatkozott, hogy az alkalmassági kritérium szúnyogirtáshoz alkalmas légi járművel való rendelkezést írt elő. Értelmezése szerint ez csak a légi járművel fizikai értelemben való rendelkezést jelentette, a hatósági engedélyek meglétét nem. Ez utóbbi azért sem lehetett elő írás, mert az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a szúnyogirtás elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyekkel - az üzemben tartási engedély hatósági engedély - az ajánlattevőnek csak a teljesítési időszakban kell rendelkeznie. Az elsőfokú bíróság tehát olyan feltételnek való megfeleléshez kötötte az alkalmasságot, amely feltételnek a felhívás szerint csak a teljesítéskor kell megfeleljen az ajánlattevő. Utalt arra, hogy a nyertes ajánlattevő másik alvállalkozója három repülőgépből álló gépparkját bemutatta, tehát az alkalmas légi járművel való rendelkezés önmagában ezáltal is megállapítható.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltségének megállapítását kérte. Egyben az ítélet indokolásának a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó megállapításai tekintetében csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy az alperesnek nem a gépek darabszámát, hanem a repülési jogosultság kérdését kellett volna vizsgálnia, és ilyen engedéllyel az RSZ-Coop Kft. nem rendelkezett. A műszaki vezető, Nánási István hiánya akadályozta a gépek használatát. Nem létező személyre és engedélyre, valamint telephelyre hivatkozott az ajánlattevő. Ekként a közbeszerzési eljárás nyertese csak szervezést végez, se légi járművel, se a légijárműhöz szükséges személyi és tárgyi feltétellel nem rendelkezik. Az alvállalkozók közül az RSZ-Coop Kft.-nek csak földi gépe van, Schattmann Ádám alvállalkozó géptulajdonos, de gépei üzemeltetője ugyancsak az RSZ-Coop Kft. Becsatolta Madas László igazságügyi légiközlekedési szakértő szakvéleményét annak igazolására, hogy bár az üzemben tartási engedély a társaságé, a légi jármű nem repülhet, ha nincs a társaságnak műszaki vezetője.
Az alperes fellebbezése alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése nem megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Az elsőfokú bíróság kizárólag a műszaki vezető személyével összefüggésben jutott arra a következtetésre, hogy a műszaki alkalmasság követelményeinek az ajánlattevő nem felelt meg.
Mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglalt, a jogvita eldöntésére irányadó feltételek vizsgálatára. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlati felhívás a műszaki alkalmasság igazolására a géppark bemutatását és a teljesítésbe bevonni kívánt személyek bemutatását írta elő. E két feltételnek a nyertes ajánlattevő alvállalkozói igénybevételével eleget tett. Alkalmatlansági kritérium volt, ha nem rendelkezik a szúnyogirtáshoz szükséges légi járművel. A nyertes ajánlattevő igazolta - alvállalkozói gépparkja bemutatásával -, hogy a szükséges légi járművel rendelkezik. Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy sem az alkalmassági, sem az alkalmatlansági kritériumok között nem volt elő írás a légi jármű üzemben tartási engedélyének becsatolása. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, amikor a légi jármű üzemben tartási engedélyének adataiban bekövetkezett változásra tekintettel azt a műszaki alkalmasság igazolására jogszerűtlen felhasználásnak minősítette. A légi jármű üzemben tartási engedélyét sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció nem követelte meg az alkalmasság igazolására. Kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a jelen eljárásnak nem az üzemben tartási engedély érvényességének vizsgálata a tárgya. Ezért közömbös, hogy az engedély egy adatában időközben változás következett be. A kiállított engedélyen szerepel, hogy az mindaddig hatályban marad, amíg visszaszolgáltatásra, felfüggesztésre, visszavonásra vagy más módon érvénytelenítésre nem kerül. Ezek valamelyikére utaló adat az eljárás során nem merült fel. Ezzel ellentétben az engedély visszavonására jogosult légügyi hatóság igazolta, hogy az engedély meghosszabbítása folyamatban van, amely érinti az új műszaki vezető személyére vonatkozó változás átvezetését is. A felperes által hivatkozott, az aj
ánlati felhívás közzétételét követően hatályba lépett 20/2002. (III. 30.) KöViM rendeletnek nincs olyan elő írása, amely az üzemben tartási engedély egy adatában bekövetkezett változás esetére az engedély érvénytelenségét vonná maga után. Ez a korábban, az üzemben tartási engedély kiadására irányadó szabályokból sem következik. Az engedély tartalmi vizsgálata meghaladja a jelen eljárás kereteit, részben azért, mert az kiállítójának a Magyar Köztársaság Légügyi Igazgatóságának a hatáskörébe tartozó feladat, részben pedig azért, mert nem volt elő írás a közbeszerzési eljárásban annak becsatolása. Ezért nem volt jogi lehetősége az elsőfokú bíróságnak, hogy az ajánlati felhívásban egyébként elő nem írt kötelezettség ellenére becsatolt engedélyt - összevetve az ajánlat egyéb adataival (ajánlati ár) - tartalmi vizsgálatnak vesse alá.
Helytálló volt az alperes megállapítása a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki alkalmasságát illetően. Nem osztotta azonban a Fővárosi Ítélőtábla az alperes álláspontját abban, hogy a hatósági engedélyekkel az ajánlati felhívás 3. a) pontjából megállapíthatóan csak a teljesítés időszakában kell a nyertes ajánlattevőnek rendelkeznie, mert ez nyilvánvalóan a szúnyogirtás elvégzéséhez mint konkrét feladathoz kapcsolódóan beszerzendő hatósági engedélyekre vonatkozik.
A hamis adatszolgáltatás megvalósulását illetően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az sem az üzemben tartási engedély, sem a fióktelep adataira nézve nem állapítható meg. Az üzemben tartási engedély adatait illetően azért nem, mert az engedély kiállításának időpontjában, az annak megfelelő, valós állapot szerinti adatokat tartalmazza, továbbá egyezően a fióktelep adataira nézve adott elsőfokú ítéleti indokolással ennek igazolása sem volt elő írás az ajánlati felhívásban és a dokumentációban sem. Az igénybe venni kívánt alvállalkozó nevének és székhelyének megjelölésén kívül az alvállalkozóra vonatkozó további adatszolgáltatási kötelezettség nem volt.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2) bekezdés és a Pp. 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperesnek járó együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja és a 46. § (1) bekezdésén alapul, annak megfizetésére a felperes a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles.
Budapest, 2004. január 14.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
bíró