KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1288/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.634/7/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Országos Horvát Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Országos Horvát Önkormányzat (1089 Budapest, Bíró Lajos u. 24., nevében eljár: Cerfelj Jagodic Viola Mursa Kkt., 6500 Baja, Petőfi S. u. 3/A, továbbiakban: ajánlatkérő) "Pag szigeti Magyarországi Horvátok Képzési és Üdülési Központja felújításának megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő meg sértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 26. § (1) bekezdésre tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Az Országos Horvát Önkormányzat és a Horvát Köztársaság között 2003. augusztus 28-án szerződés jött létre a Pag szigeti nyaraló épületének hasznosítására húszéves időtartamra szólóan. Ezt követően 2003. szeptember 30-án a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal az ingatlan átalakítási és felújítási munkálatainak finanszírozására 100 M Ft vissza nem térítendő támogatásra vonatkozóan tett szándéknyilatkozatot a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésével kapcsolatos 2002. évi LXII. törvényen alapuló ,,kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása'' költségvetési keret terhére. Az Országos Horvát Önkormányzat elnöke részére 2003. november 7-én a horvát köztársasági elnök ígéretet tett arra, hogy az épület felújítása költségeinek a felét a horvát állam fedezi. Ezt követően az ajánlatkérő 2003. november 8-án döntött közbeszerzési eljárás megindításáról. Létrehozta a közbeszerzési bizottságot azzal a felhatalmazással, hogy a beruházás anyagi fedezete rendelkezésre állása esetén a közbeszerzési eljárást folytassa le, az eljárás típusát válassza meg, és hozza meg az eljárással kapcsolatos döntéseket.
Ezt követően az ajánlatkérő 2003. november 26-án tárgyalt a 2003. évi forrás 2004. évre történő átcsoportosításáról, és ekkor értesült arról, hogy a 2003. évi támogatási összeg nyújtásának feltétele, hogy a felújítási munkákat 2004. február hónapban el kell kezdeni. Az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága 2003. november 27-ei ülésén döntött, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát alkalmazza.
Ajánlatkérő 2003. november 27-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A tájékoztatásban előadta, hogy a fent hivatkozott 2003. augusztus 28-i és a Pag szigeti nyaralóépület hasznosítására vonatkozó szerződés szerinti ingatlan felújításra szorul, amelyhez szükséges forrást javarészt a magyar állam biztosítja 2003. és 2004. évben is 50-50 M Ft értékben. A 2003. évi támogatás biztosításának feltétele, hogy a felújítási munkákat 2004. február hónapban el kell kezdeni. Ezen körülmények miatt választotta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő generálkivitelezői szerződést kíván kötni, amelynek teljesítési határideje 2004. július 26., de időtartama legfeljebb 6 hónap. Az alkalmasság igazolására az ajánlatkérő kérte a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés a) , b), d) és g) pontja szerinti dokumentumokat és adatokat valamennyi alvállalkozóra is kiterjedően. Az alkalmasság vizsgálatának és az alkalmatlanság megállapításának szempontjait nem határozta meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg, amellyel kapcsolatban a felhívás 30 pontjában az alábbi elő írásokat tette:
Az értékelés súlyozott pontrendszer alapján történik, mely alapvetően az alábbi feltételeket veszi figyelembe:
részszempontok
súlyszámok
ajánlati ár
50%
megajánlott pénzügyi ütemezés (kedvező fizetési feltételek)
10%
megajánlott késedelmi kötbér mértéke:
15%
többletgarancia
15%
referencia
10%
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint jár el.
Az ajánlatkérő a felhívásban nem jelölte meg a kiválasztott ajánlattevőket, azokat csak a jogorvoslati eljárásban küldött észrevételében nevezte meg: Grabarics Építőipari Kft., V-Kristály-95 Kft. Mór-Ép. Kft., Feher Gradnja-Gt d.o.o. Graturs-Gt, Prograd.
Ajánlatkérő dokumentációt és helyszíni bejárási lehetőséget is biztosított. Az írásbeli ajánlatokat 2004. január 8-án 11.00 órára kérte benyújtani, a bontást ugyanezen a napon 12 órára tűzte ki. Jelezte, hogy a tárgyalásokra 2004. január 15-én kerül sor, az eredményhirdetést 2004. január 16-ra tűzte ki, szerződést január 22-én akar kötni.
Az ajánlatkérő az eljárást kezdeményező irat kézhezvételét követően 2003. december 13-án módosította az ajánlati felhívását. A módosított ajánlati felhívás az eredeti felhíváshoz képest már tartalmazza a pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében az alkalmatlansági szempontokat, azonban a műszaki alkalmasság esetében csak az igazolási módokat határozza meg a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontja szerint, az alkalmatlansági szempontokat nem.
Az alkalmasság igazolása és a kizárási okok vizsgálata az alvállalkozókra is kiterjed. továbbra sem téve különbséget a 10%-on aluli és a fölötti alvállalkozók között.
Az ajánlati felhívás a bírálati részszempontok között fenntartotta a referenciamegjelölést is.
Az ajánlatkérő a módosított felhívásban már meghatározta az értékelés módszerét, valamint a ponthatárokat.
A Döntőbizottság elnöke 2003. december 3-án kezdeményezett hivatalból eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Az eljárást kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az eljárásfajta választására vonatkozó feltételek nem állapíthatóak meg egyértelműen a rendelkezésre bocsátott iratokból. Továbbá az ajánlati felhívás nem tartalmazza a szerződés teljesítésére való alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága körében, csak erre vonatkozóan kért adatokat.
Az alvállalkozók által becsatolt igazolásokat az ajánlatkérő vizsgálni kívánja az ajánlattételre jogosultak körében függetlenül attól, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mérték alatt vagy felett kívánja őket az ajánlattevő a teljesítésbe bevonni.
Az ajánlati felhívás 13. oldalán határozta meg ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szemponttal kapcsolatos elő írásait, mely részszempontok között a referencia is szerepel, valamint ajánlatkérő nem utal arra, hogy milyen ponthatárok és pontszámítási módszerrel kívánja az ajánlatok értékelését elvégezni.
Ajánlatkérő továbbá nem adott tájékoztatást az ajánlattételre felhívott szervezetekre vonatkozóan.
Fentiek alapján a Döntőbizottság elnöke indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg az eljárás jogszerűségét. Álláspontja szerint az eljárásfajta választása a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint jogszerű volt, annak törvényi feltételei teljesülnek. Az ingatlan tartós használatra történő átadásáról 2003. augusztus 28-án született megállapodás.
Az Országos Horvát Önkormányzat Közgyűlése 2003. november 8-án döntött a közbeszerzési eljárás indításáról, a 2003. évi költségvetésből 50 millió Ft és a 2004. éviből szintén 50 millió Ft összegben.
Ajánlatkérő 2003. november 26-án tárgyalt a 2003. évi forrás 2004. évre való átcsoportosításáról, ekkor értesült arról, hogy a 2003. évi támogatási összeg biztosításának feltétele, hogy a felújítási munkákat 2004. február hónapban el kell kezdeni.
Fenti körülmények ismeretében döntött úgy az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága 2003. november 27-i ülésén, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát alkalmazza.
Ajánlatkérő a horvátországi vállalkozókra vonatkozóan is fontosnak tartotta a műszaki alkalmasság körében a referenciák vizsgálatát, a magyarországi vállalkozókat pedig annak alapján választotta ki, hogy ők már részt vettek horvátországi beruházásokban. Előadta, hogy az ajánlati felhívásban a kezdeményező iratban jelzett hibákat elismeri, kijavításukról intézkedik, azaz az ajánlati felhívást módosítani fogja és megküldi az érdekelteknek. A csatolt felelősségi rend szerint minden döntésért az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága felel.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívására megküldte az álláspontja szerint a rendkívüli sürgősséget megalapozó döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat, illetve egyéb iratokat, valamint az általa javított és a résztvevőknek kiküldött ajánlati felhívást..
Egyéb érdekelt részéről észrevétel nem történt.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a feltételei a hivatkozott Kbt. rendelkezései szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy legkésőbb 2003. november 26-án az ajánlatkérő már abban a helyzetben volt, hogy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó döntése alapján és a 2003. november 27-én rendelkezésre álló ajánlati felhívás közzétételével nyílt eljárást kezdeményezhette volna. Figyelembe véve a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségénél az ajánlati felhívás közzétételére vonatkozó háromhetes átfutási időt, a felhívás december végén jelenhetett volna meg. A 40 napos ajánlattételi határidő pedig 2004. február 10-én jár le, tehát csaknem 20 napja lett volna még az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálására és az eredmény kihirdetésére nyílt eljárás keretében és a szerződés megkötésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő számára a külső szervezetek által meghatározott határidők nem voltak olyan rövidek, hogy a nyílt eljárásra előírt határidők ne lettek volna betarthatók. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság az eljárásfajta-választás jogalapjának jogsértő voltára figyelemmel már nem állapított meg az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozóan további jogsértéseket.
Az ajánlatkérőnek az eljárásfajta választására vonatkozó jogsértő döntése reparálható tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban a vállalkozási szerződés még nem került megkötésre.
A Döntőbizottság megjegyzi azonban, hogy a módosított ajánlati felhívás az alábbi jogsértő elemeket tartalmazza.
A módosított ajánlati felhívás a műszaki alkalmasság körében az alkalmatlanság megállapítására vonatkozó szempontot nem tartalmaz, ezért sérti a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
Az ajánlatkérő azzal, hogy az alvállalkozókra kiterjesztette az alkalmasság igazolását, illetve a kizárási okok vizsgálatát, nem téve különbséget a 10% alatti és feletti alvállalkozók között nem vette figyelembe a Kbt. 43. § (3) bekezdésének vonatkozó rendelkezését.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szemponton belül a bírálati részszempontok egyikeként a referenciát határozta meg, amely feltétele a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjába ütközik.
A megajánlott ütemezés részszempont körében kedvező fizetési feltételeket akar az ajánlatkérő értékelni, de nem került meghatározásra, hogy mely körülmények milyen súlyszámmal képezik az értékelés alapját, a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjára figyelemmel.
Az ajánlatkérő elő írása szerint az ajánlatok bontására nem az ajánlattételi határidőben kerül sor, amely szintén ellentétes a Kbt. 51. § (1) bekezdésével.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) , d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette az ajánlatkérő együttműködő, segítő magatartását, a jogsértés reparálhatóságát, valamint a közbeszerzés közérdekű tárgyát. Mindezen körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a bírság minimális mértékét látta indokoltnak alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről az eljárásfajta választásra vonatkozóan is a közbeszerzési bizottsága részéről kollektív döntés született. Figyelemmel a testületi döntésre a döntések meghozataláért felelős személy nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 18.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos