KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1323/2004)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.672/10/2003.

Tárgy: a Németh Kft. jogorvoslati kérelme Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen .

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8901 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19., nevében és képviseletében eljár: ZALABER Vállalkozási Kft., 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) "3 db zalaegerszegi társasház energiatakarékos felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárásának "II. épület Zalaegerszeg, Landor hegyi u. 48-54. szám alatti 56 lakás nyílászáróinak cseréje, 800 m 2 felülettel, homlokzati hőszigetelés készítése 118 m 2 felülettel. III. épület Zalaegerszeg Vizslaparki u. 25. szám alatti 79 lakás nyílászáróinak cseréje 1191 m 2 felülettel" részével kapcsolatban a Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. (5502 Gyomaendrőd, Fő u. 81/1., képviseli dr. Asztalos Erzsébet ügyvéd, 1143 Budapest, Stefánia út 55. III/3., a továbbiakban: kérelmező) benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. október 15-én a Közbeszerzési Értesítő 42. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiakban határozta meg a beszerzés tárgyát:
"A beszerzés tárgya és mennyisége:
3 db zalaegerszegi társasház energiatakarékos felújítása:
I. épület: Zalaegerszeg, Kodály Zoltán u. 1-13. szám alatti 105 lakás nyílászáróinak hőtechnikai felújítása 1350 m 2 felülettel.
II. épület: Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 48-54. szám alatti 56 lakás nyílászáróinak cseréje 800 m 2 felülettel, homlokzati hőszigetelés készítése 118 m 2 felülettel.
III. épület: Zalaegerszeg, Vizslaparki u. 25. szám alatti 79 lakás nyílászáróinak cseréje 1191 m 2 felülettel."
Ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette az ajánlati felhívás 3. d) pontjában meghatározott alábbiak szerint:
"A részajánlat tételének szempontja: ajánlattevők az ajánlati felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott munkák egy részére is tehetnek ajánlatot. Részajánlat csak a 3. a) pontban meghatározott épületenként nyújtható be, épületen belül részajánlat nem tehető."
Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körét, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
" a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár 80
- megajánlott garancia mértéke 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-100-ig.
Alkalmazott módszer: ajánlati ár vonatkozásában az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra. A garanciavállalás vonatkozásában a leghosszabb időt vállaló ajánlattevő kapja a maximális pontszámot, a legrövidebb időt vállaló kapja a minimumpontszámot, ezen belül a pontozás arányosítással kerül kiszámításra. A 10 évnél hosszabb garanciavállalási idő többletpontszámot nem jelent."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.6. pontjában úgy rendelkezett, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.11. pontjában meghatározta, hogy helyszíni konzultációt fog tartani, melynek jegyzőkönyvét a résztvevők részére postán megküldi.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.8. pontjában az alábbiakat is meghatározta: "Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak jelen ajánlati felhívás részét képezik, s így az ajánlattevőknek a kérdéses adatokat ajánlatukban szerepeltetni kell."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
Ajánlatkérő 2003. november 5-én tartott helyszíni konzultációt, melyen a dokumentáció műszaki tartalmát pontosította.
Az ajánlati dokumentáció tartalomjegyzékének 12. pontja alapján a pótmunkák vállalásait (könyöklők) külön kellett feltüntetni, továbbá a 2003. november 5-én tartott helyszíni konzultáción ajánlatkérő közölte, hogy a költségvetést kéri kiegészíteni a 4b jelű nyílászárók feletti 240 ö 150 cm méretű fix szerkezettel.
Az ajánlati szakban az ajánlattevők további kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz, melyeket ajánlatkérő megválaszolt.
2003. november 25-ig, az ajánlattételi határidőig, a II. és III. épületre (Vizslapark u., Landorhegyi u.) ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a MÍVES Építőipari Kft., a Fehér Ablak Kft., a FŐÉP Kft., a Plastmo-Balaton Kft., az EU Comfort Kft. és a Cseke Kft.
Ajánlatkérő bontási jegyzőkönyvben a kérelmező ajánlatából az alábbi árakat és garanciaidőt rögzítette.
Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 48-54.
Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft.
Ajánlat összege:
25 971 233 Ft
Megajánlott garanciális idő:
12 év
EU Comfort Kivitelező, Szolgáltató és Keresk. Kft.
Ajánlat összege:
24 779 270 Ft
Megajánlott garanciális idő:
10 év
Zalaegerszeg, Vizslaparki u. 25.
Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft.
Ajánlat összege:
33 979 298 Ft
Megajánlott garanciális idő:
12 év
EU Comfort Kivitelező, Szolgáltató és Keresk. Kft.
Ajánlat összege:
33 495 074 Ft
Megajánlott garanciális idő:
10 év
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nyilatkozattételre hívta fel a MÍVES Kft.-t, a Plastmo-Balaton Kft.-t és az EU Comfort Kft.-t.
A nyilatkozattételre felhívott ajánlattevők a kért határidőre a kérdéseket megválaszolták.
Ajánlatkérő 2003. december 3-án kelt levelével a Kbt. 57. § (1) bekezdése rendelkezése alapján tisztázó kérdést tett fel a nyertes ajánlattevőnek arról, hogy az ajánlatában 0 Ft-tal beárazott költségvetési tételeket az ajánlati ár tartalmazza-e, valamint, hogy a 4b jelű nyílászárók feletti külön megjelölt fix szerkezet szerepel-e az ajánlatban, illetve annak ára hol található meg az ajánlatban.
A nyertes ajánlattevő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján megküldött felvilágosítást kérő levélre meghatározta, hogy a kérdéses költségvetési tételeket melyik költségvetési tétel áránál vette figyelembe.
Ajánlatkérő 2003. december 12-én tartotta az eredményhirdetési eljárást, melynek során kihirdette, hogy az eljárás nyertese a II. épület (Landorhegyi út) tekintetében az EU Comfort Kft. ajánlata és a második legkedvezőbb a kérelmező ajánlata, míg a III. épület (Vizslaparki u.) tekintetében a nyertes az EU Comfort Kft. ajánlata, a közbeszerzési eljárás e részében ajánlatkérő nem hirdetett második legkedvezőbb ajánlatot.
Ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvben az alábbi adatokat is rögzítette a nyertes és kérelmező ajánlataival kapcsolatban:
Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 48-54. sz. alatti társasház
EU Comfort Kft.
Ajánlat összege:
23 847 435 Ft
Opciós tételből:
1 063 575 Ft
Elfogadott ajánlati összeg:
24 911 010 Ft
Második legkedvezőbb ajánlat: Németh Kft.
Ajánlat összege:
25 971 233 Ft
Opciós tétel:
287 144 Ft
Ajánlat összege:
26 258 377 Ft
Zalaegerszeg, Vizslaparki u. 25. sz. alatti társasház
EU Comfort Kft.
Ajánlat összege:
31 954 953 Ft
Opciós tételből:
676 947 Ft
Elfogadott ajánlati összeg:
32 631 900 Ft
Kérelmező 2003. december 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben a II. és III. épület tekintetében sérelmezte ajánlatkérő közbeszerzési eljárással kapcsolatos eljárását, valamint ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Kérte e körben ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlati árait a bontási jegyzőkönyv és az eredményhirdetési jegyzőkönyv adatai alapján az értékelése során megváltoztatta, ennek megfelelően nem a valódi tartalmi elemet vette figyelembe az ajánlatok értékelésekor, illetőleg amennyiben számítási hiba javítását végezte ajánlatkérő, akkor nem tartotta be a Kbt. 43. § (7) bekezdésének rendelkezését, mely szerint a számítási hiba javításáról valamennyi ajánlattevőt értesíteni kell. Álláspontja szerint nem lehet számítási hiba, ha ajánlatkérő az opciós tétel ajánlati árát vonta ki a nyertes ajánlattevő ajánlati árából, de az adatok szerint nem az opciós árat vonta le ajánlatkérő, így eljárása nem volt jogszerű.
Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező tartalomjegyzék tartalmazza a 12. pontban azt, hogy a pótmunkák vállalási feltételeit önállóan kell meghatározni az ajánlatban. Ennek alapján, amennyiben a könyöklőket mint pótmunkákat önállóan kellett megajánlani, ha ez nem szerepel külön az ajánlatban, akkor ez az ajánlat nem felel meg a kiírásnak, illetve az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek, ezért a nyertes ajánlatokat érvénytelennek kellett volna azt nyilvánítani.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (2) bekezdésének rendelkezését is, mert a két ajánlati árnál a különbség kisebb, mint 10% és a Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján egyenértékűnek kellett volna tekinteni e két ajánlatot, és ennek megfelelően egyenlő pontszámot kellett volna adni a nyertes és a kérelmező ajánlatára.
Álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azért is, mert a garancia vállalás bírálati részszempont esetében az általa megadott 12 év időtartamához kellett volna viszonyítani az ezt követő 10 éves ajánlatot, melyet a nyertes megajánlott, ennek következtében álláspontja szerint a nyertes ajánlatára nem lehetett volna a maximális pontszámot adni.
A II. épülettel (Landorhegyi út) kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen, hiszen az ajánlati felhívásban és dokumentációban feltétel volt, hogy a tartalomjegyzék 16. pontjában meghatározott tételes költségvetést tartalmaznia kell az ajánlatnak, és ennek része volt a bádogosmunkák, valamint a nyílászárók cseréje. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő olyan kérdést tett fel a nyertes ajánlattevőnek, hogy nyilatkozzon a nyertes ajánlattevő, hogy az ajánlatában 0 Ft-tal beárazott elemeket, ezen tételek ajánlati árát az ajánlati ár összege tartalmazza-e. Szintén külön kellett feltüntetni a tételes költségvetés tekintetében a 4b jelű nyílászárók feletti 240 ö 150 cm méretű fix szerkezetet. Ezzel kapcsolatban a nyertes ajánlatban szintén nem található meg a szerkezet ajánlati ára a feltett kérdés szerint. Ennek alapján álláspontja szerint a nyertes ajánlat nem felel meg a dokumentáció feltételeinek, így az érvénytelennek minősül.
Az eredményhirdetéssel és az összegzéssel kapcsolatban elő adta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert a pontszámok indokolását ajánlatkérő sem az eredményhirdetéskor, sem az összegzésben nem tüntette fel, továbbá ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (4) bekezdését, mert a nyertes ajánlattevő nem nyilatkozott arról az eredményhirdetésen, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Álláspontja szerint a Kbt.-nek megfelelő értékelés alapján mindkét épület tekintetében az ő ajánlata lett volna az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el. A bontási jegyzőkönyv és az eredményhirdetési jegyzőkönyv adatai között azért van eltérés, mert a nyertes ajánlattevő ajánlatában a bontáskor ismertetésre került összeg az opciós tételek árát is tartalmazta. Ezt pedig le kellett vonni az ajánlati árból, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki tartalom mellett tudja összehasonlítani az ajánlati árakat. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az opciós árak elkülönítve külön tételként is szerepeltek. Álláspontja szerint, amit átszámolt és módosított, az csak egy számítási hiba kijavítása volt. Előadta, hogy az ajánlatok értékelése és az ezzel kapcsolatos döntés, melynek során a hibajavítást végezték, 2003. december 12-én, pénteken volt, míg az eredményhirdetés 2003. december 15-én, hétfőn, ezért értelmetlennek tartotta azt, hogy az ajánlattevőket erről a számítási hiba kijavításáról külön írásban értesítse.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatra felhívással kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el, és az általa feltett kérdésekre adott válaszok csupán megerősítették azt, ami az ajánlatokban már egyébként is megtalálható volt és csupán a félreérthető, illetve ellentmondó helyzetet, illetve ajánlati elemeket tisztázta.
A garanciavállalás értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az ajánlati felhívásban rögzítette, hogy a 10 évnél hosszabb vállalást nem értékeli többletpontszámmal, ezért a 10 éves megajánlásoknak, illetve azt meghaladó felajánlásoknak is a maximális 10 pontot adta. A Kbt. 59. § (2) bekezdésével kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerinti azt szolgáltatások esetén nem lehet alkalmazni, ezért ennek alapján ő sem alkalmazhatta, hiszen a jelen beszerzés tárgya felújítás, ami szolgáltatásnak minősül. Előadta, hogy az eredményhirdetésen álláspontja szerint az összegzésnél részletesebben ismertették az adatokat, továbbá a nyertes ajánlatából megállapítható volt, hogy az mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül, ezért nem kellett nyilatkoznia erről a nyertes ajánlattevőnek az eredményhirdetéskor. Ennek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételei a rendelkezésére álló iratok alapján - és a 2003. december 23-án megkötött szerződésre tekintettel - nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottság először a tisztázó kérdés jogszerűségével kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására kérdést tehet fel az adott ajánlattevőnek. Ajánlatkérő a nyertes ajánlatban nem egyértelmű kijelentéseket talált, ennek alapján, annak tisztázása érdekében a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint tisztázó kérdést tett fel.
A Kbt. rendelkezései alapján a tisztázó kérdésre adott válasz nem módosíthatja az ajánlat tartalmát, az ténylegesen csak az ajánlatban megtalálható ellentmondás feloldását jelentheti, de mindenképpen az ajánlatban megtalálható adatokon kell alapulnia.
A nyertes ajánlattevő által adott válasz egyértelműen meg határozta, hogy az általa 0 Ft-tal beárazott költségvetési tétel része az ajánlati árnak. Üzleti döntése alapján ezt a belső tételt nem költségelte külön és azzal kapcsolatban azért tüntetett fel 0 Ft-ot, mert annak költségeit más munkarészekkel kapcsolatban számolja el. Így az e munkarésszel kapcsolatos tevékenység díját más elemek tartalmazzák, de az ajánlati végösszege tartalmazza természetesen ennek a munkának az elvégzését is.
A továbbiakban a nyertes ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy a kifogásolt szerkezet árát ajánlata tartalmazza, meghatározta azt a költségvetési tételt - nevezetesen azt, amellyel a szerkezet összeépül -, amivel együttesen számította az ajánlati árat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az általa adott válaszban ajánlatát nem módosította, hanem az ajánlatának teljeskörűséget ismételte meg, és úgy nyilatkozott, hogy az ár tartalmazza e tételek árát is, mely alapján ajánlatkérő az addig általa nem egyértelműnek vélt kijelentéseket egyértelműen megállapíthatta. Ennek megfelelően a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti kérdés feltevése ajánlattevőnek jogszerű volt, tekintettel arra is, hogy a kérdésekkel kapcsolatos levelét valamennyi ajánlattevőnek megküldte. Ajánlatkérő eljárása megfelelt a Kbt. 57. § (1) bekezdés rendelkezéseinek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlat érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem megalapozottságát vizsgálta meg.
A kérelmező ajánlatában a vitatott munkák megtalálhatóak, az ajánlat teljes körű, így e szempontból a nyertes ajánlat megfelel az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció elő írásainak, így ajánlatkérő jogszerűen minősítette őket e szempontból érvényesnek, ezért a jogorvoslati kérelem ezzel kapcsolatos része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelését vizsgálta meg.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A nyertes ajánlat 60. oldalán az alábbiak találhatók:
"Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 48-54. energiatakarékos felújítási munkáihoz
Alapajánlat (4b jelű
konszignációs
tétellel):
18 069 101 Ft + 25% áfa = 22 586 376 Ft
Tartalékkeret (5%):
903 455 Ft + 25% áfa = 1 129 319 Ft
Opciós tételek:
850 860 Ft + 25% áfa = 1 063 575 Ft
Alapajánlat + opciós tételek:
19 823 416 Ft + 25% áfa = 24 779 270 Ft
Az ajánlat tartalma alapján a nyertes ajánlat alapajánlata az 5%-os tartalékkerettel együtt 22 586 376 Ft + 1 129 319 Ft = 23 715 695 Ft. Az eredményhirdetési jegyzőkönyv alapján a nyertes ajánlat alapajánlata az 5%-os tartalékkerettel együtt 23 847 435 Ft.
Az ajánlatkérő által a II. épület ajánlati árával kapcsolatban megállapított 23 847 435 Ft-os tétel a nyertes ajánlatban nem szerepel. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, mely szerint az opciós tételre vonatkozó tartalékkeretet (5%) vonták le a főösszesítőben szereplő tartalékkeret 1 129 319 Ft-os összegéből, és ennek alapján állapították meg az alapajánlat árát, a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis megállapította, hogy a nyertes ajánlatban az 5%-os tartalékkeret csupán az alapajánlat árát veszi figyelembe és annak 5%-a, tehát az opciós tételekkel kapcsolatban az 5%-os tartalékkeret nem került feltüntetésre a főösszesítő tartalékkeret sorában. Vagyis ajánlatkérő akkor, amikor az opciós tételek árához 5%-os tartalékkeretet figyelembe véve módosította a nyertes ajánlattevő ajánlati árait, az nem tekinthető számítási hiba kijavításának, illetve az ajánlatban megtalálható ajánlati ár megállapításának, mert az ajánlatban nem szerepeltek olyan adatok, amelyek ezt az elvégzett módosítást alátámasztották vagy indokolták volna.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatának a Landorhegyi utcai részével kapcsolatban az ajánlati ár módosítását jelentette ajánlatkérő ezzel kapcsolatos magatartása, ennek következtében ajánlatkérő az ajánlat lényeges tartalmi elemét megváltoztatta úgy, hogy azt az ajánlat egyetlen adata sem támasztotta alá.
Egyebekben a Döntőbizottság megjegyzi, hogy az opciós tételek árának levonása nem tekinthető számítási hiba javításának, és ezzel kapcsolatban ajánlatkérőt nem kötelezte a Kbt. 43. § (7) bekezdésének rendelkezése az ajánlattevők értesítésére. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezéseit, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Nyertes ajánlatának 68. oldalán az alábbiak találhatók:
"Zalaegerszeg, Vizslaparki u. 25. energiatakarékos felújítási munkáihoz
Alapajánlat:
24 354 666 Ft + 25% áfa = 30 443 333 Ft
Tartalékkeret:
1 217 733 Ft + 25% áfa = 1 522 166 Ft
Opciós tételek:
1 223 660 Ft + 25% áfa = 1 529 575 Ft
Alapajánlat + opciós tételek:
26 796 059 Ft + 25% ÁFA = 33 495 074 Ft"
Az ajánlat tartalma alapján az alapajánlat az 5%-os tartalékkerettel együtt bruttó 30 443 333Ft + 1 522 166 Ft = 31 965 499 Ft.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint az alapajánlat az 5%-os tartalékkerettel együtt bruttó 31 954 953 Ft.
A Döntőbizottság a III. részajánlattal kapcsolatban megállapította, hogy a nyertes ajánlatban szereplő alapajánlat tartalékkerettel számított összeget ajánlatkérő 31 954 953 Ft bruttó összegben állapította meg. A nyertes ajánlat 68. oldalán talál ható főösszesítő adatai alapján az alapajánlat tartalékkerettel együtt 31 956 499 Ft. Az ajánlatkérő által megállapított adat, illetve szám az ajánlat egyetlen adata sem támasztja alá, és az ajánlatkérőnek azon nyilatkozatát, hogy az opciós tételekhez tartozó tartalékkeretet is figyelembe véve módosították az ajánlati árat, a Döntőbizottság nem fogadta el az előző pontban kifejtettek alapján, hiszen az nem magyarázza a 10 546 Ft-os eltérést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati árat 10 546 Ft-tal csökkentette, mely csökkentést a nyertes ajánlat nem támaszt alá. Ajánlatkérő a III. tétel tekintetében végzett eljárása, amely az ajánlat tartalmi elemének megállapítására irányult, azt eredményezte, hogy ajánlatkérő az előző pontban kifejtettek alapján e körben is megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdésre tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság az előzőekben megállapította, hogy ajánlatkérő a nyertes ajánlat ajánlati árait módosította, oly módon, hogy az ajánlatban nem szereplő, azzal összhangban nem lévő ajánlati árat állapított meg mind a Vizslaparki, mind pedig a Landorhegyi u. tekintetében. Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését. A jogorvoslati kérelem kiterjedt az ajánlatok pontozásos értékelésének jogszerűségére és az eljárás eredményére is, ezért a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését is.

Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 48-54.


Németh Kft. EU Comfort Kft.
Az elbírálás szempontjai A részszempontok súlyszámai Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
Ajánlati ár 80
 91,83
 7 346
 100
 8 000
Megajánlott garancia mértéke 20
 100
 2 000
 100
 2 000
Súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként

9 346
10 000


Zalaegerszeg, Vizslaparki u. 25.



Németh Kft. EU Comfort Kft.
Az elbírálás szempontjai A részszempontok súlyszámai Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata Értékelési pontszám Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
Ajánlati ár 80
 94,04 7 523 100
 8 000
Megajánlott garancia mértéke 20
 100
 2 000
 100
 2 000
Súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként

9 523
10 000


Ajánlati ár
A Döntőbizottság ezt követően az általa megállapított valódi vagy valós ajánlati árak figyelembevételével vizsgálta meg ajánlatkérő pontozásos értékelését. Ennek alapján a nyertes ajánlati ára az 5%-os tartalékkeret figyelembevételével 23 715 695 Ft, míg a kérelmező ajánlati ára a tartalékkeret figyelembevételével 25 971 233 Ft. A Döntőbizottság az ajánlatok értékelését az ajánlatkérő által végzett értékelési módszer: (legjobb ajánlat/vizsgált ajánlat ö max. pontszám) végezte el.
Ennek alapján az EU Comfort Kft. ajánlata a II. épület (Landorhegyi u. tekintetében - miután ő tette a legkedvezőbb ajánlatot - 10 pont, míg a kérelmező ajánlata 91,31 pontot kapott, melyek a súlyszámmal való felszorzás után a kérelmező esetében 7305, míg a nyertes esetében 8000 pont. A III. épületnél (Vizslapark u.) az EU Comfort Kft. ajánlati összege 31 965 499 Ft, míg a kérelmező ajánlati ára 33 979 298 Ft. Ennek alapján a Döntőbizottság a fentiekben ismertetett képlettel számolva megállapította, hogy kérelmező 7525 súlyozott pontot, míg az EU Comfort Kft. ajánlata 8000 súlyozott pontot kapott.
Megajánlott garancia mértéke
Kérelmező ajánlatában mind a Landorhegyi u.-i, mind a Vizslapark utcai épületre 12 év garanciát ajánlott meg.
Az EU Comfort Kft. mind a Landorhegyi u.-i, mind a Vizslapark utcai épületre 10 év garanciát ajánlott meg.
Ajánlatkérő a kérelmező 12 éves ajánlatát és a nyertes ajánlattevő ajánlat 10 éves ajánlatát egyformán 10 ponttal értékelte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta, hogy a 10 évnél hosszabb megajánlás garanciavállalás többletpontszámot nem ér. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatokra adható pontokat az 1-10-ig terjedő intervallumban határozta meg, melyen belül a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja és a többi a kedvezőség arányában kap pontot és e pontozás során többletpontszámok értelmezhetetlenek, illetve nem alkalmazhatók, a Döntőbizottság megállapította azt, hogy ajánlatkérő ezen rendelkezése ténylegesen a lehetséges megajánlott garanciális idő korlátozását jelenti. Ez a korlátozás oly módon történik, hogy az egyes garanciális időtartam megajánlásokból legfeljebb a 10 éves időtartamot értékeli ajánlatkérő, míg az annál hosszabb megajánlásokat - a 10 évet meghaladó terjedelemben - nem veszi figyelembe, hiszen a felhívás szerint a maximális megajánlási idő, melyet ajánlatkérő még többletként figyelembe vehetett, maximális 10 év, míg az azt meghaladó vállalások már nem kerülnek ajánlatkérő részéről értékelésre. Vagyis a legkedvezőbb ajánlat legfeljebb 10 éves időtartamát lehet figyelembe venni. Az ennél kedvezőbb időtartamot megajánló ajánlatokban csak ezt a 10 évet veheti figyelembe ajánlatkérő. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában előzetesen meghatározottak szerint járt el, amikor a kérelmező ajánlatának 12 éves garanciavállalási tartalmi elemét megbontotta 10 évre és az azt meghaladó 2 évre és ennek alapján csak a 10 évet vette figyelembe, és ezt értékelte a jelen bírálati részszempont keretei között.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e bírálati részszempontban a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően az általa az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszer szerint végezte az ajánlatok értékelését. Így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan. Tekintettel arra, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárás eredményét is vitatta, ezért a Döntőbizottság az eljárás nyertesére vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűségét is megvizsgálta.
Kérelmező vitatta a Kbt. 59. § (2), (5) bekezdésének megsértését is, mely hatással lehet az eljárás eredményére, ezért a Döntőbizottság először ezt tekintette át.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építmény együttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Kbt. 9. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.
A Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdése szerint:
(2) Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
(3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése az árubeszerzés, míg a Kbt. 59. § (3) bekezdése építési beruházás esetén határozza meg az ár egyenértékesítésének lehetőségét. Jelen esetben egyértelműen megállapítható - kérelmező által sem vitatottan - hogy ajánlatkérő beszerzése - mivel az felújítási, korszerűsítési munka - nem építési beruházásnak, illetve árubeszerzésnek, hanem szolgáltatásnak minősül. Ebből következően a Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható, hiszen e szakaszok építési beruházás, és árubeszerzés esetén teszik lehetővé a 10%-on belüli árak egyenértékűnek való elfogadását. Tekintettel arra, hogy a Kbt.-nek nincs olyan rendelkezése, mely alapján szolgáltatás esetén az ajánlati árakat egyenértékűnek kellene minősíteni a 10%-on belüli eltérés esetén, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a 10%-on belüli ajánlati árakat a jelen beszerzés során - mely szolgáltatásra vonatkozik - nem tekintette egyenértékűnek, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Ennek során megállapította a Döntőbizottság, hogy a Döntőbizottság által végzett értékelés során kérelmező az ajánlati ár bírálati részszempontra 7305, míg a garanciavállalás tekintetében 2000 pontot, összesen 9305 pontot kapott a Landorhegyi u. esetében, míg a nyertes ajánlat az ajánlati ár bírálati részszempontra 8000 pontot és a garanciavállalás tekintetében 2000 pontot, összesen 10 000 pontot. Ennek megfelelően ajánlatkérő azon döntése, hogy az eljárás nyertese a II. rész (Landorhegyi u.) tekintetében az EU Comfort Kft. ajánlata, jogszerű volt, megfelel a Kbt. rendelkezéseinek, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Kérelmező a Döntőbizottság által végzett értékelés alapján a Vizslapark utcai részben az ajánlati árra 7525, míg a garanciavállalás tekintetében 2000 pontot, összesen 9525 pontot kapott. Az EU Comfort Kft. ajánlata az ajánlati ár bírálati részszempont esetében 8000, míg a garanciavállalás esetében 2000, összesen 10 000 pontot kapott. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, mely szerint a III. tétel tekintetében az eljárás nyertese az EU Comfort Kft. ajánlata, jogszerű volt, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos kérelmi rész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. e rendelkezése alapján ajánlatkérőnek az ajánlatok értékeléséről a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott tartalmú összegzést kell készítenie, és ennek adatait az eredményhirdetés során ismertetni kell. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. melléklet 2. a) pontjában és 2. c) pontjában meghatározott elemeket - ajánlatkérő által sem vitatottan - nem tüntette fel. Nem tüntette fel az ajánlatok bírálati részszempont szerinti tartalmi elemeit, valamint a pontszámok indokolását sem. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy jelen közbeszerzési eljárás során erre különös gondot kellett volna fordítani ajánlatkérőnek, hiszen a nyertes ajánlat ajánlati árait a bontási jegyzőkönyvhöz képest más adatokkal vette figyelembe az értékelés során, azonban ezzel kapcsolatos tájékoztatást nem adott az ajánlattevőknek, és a kérelmező is csak a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ismerhette meg a nyertes ajánlat ajánlati ára módosításának indokolását.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 61. § (4) bekezdésének megsértésével kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.) szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
A Kbt. e rendelkezése alapján az eredményhirdetési eljáráson kell nyilatkoznia a nyertes ajánlattevőnek arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozónak minősül. A jelen közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő ajánlatából ilyen minősége megállapítható, továbbá a Kbt. e rendelkezése a nyertes ajánlattevő kötelezettségévé teszi e nyilatkozat megtételét, míg annak esetleges elmaradása az ajánlatkérő részére nem felróható. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlatkérő eljárása ellen került benyújtásra, és e körben nem ajánlatkérő van kötelezve a jogszabályi rendelkezés alapján, így a jogorvoslati kérelem e részét a Döntőbizottság eljárási akadály miatt nem vizsgálhatta.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs lehetőség, mivel ajánlatkérő részéről testület hozta a kifogásolt döntést.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatosan már korábban is megállapította, vagyis ajánlatkérő ismételten követett el jogsértést, továbbá azt, hogy a jogsérelem nem reparálható, és azt, hogy a jogsérelem a közbeszerzési eljárás eredményét nem befolyásolta, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint értékét és a kiszabható minimális és maximális bírság összegét. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl, egyéb, az eljárást segítő, közreműködő magatartást nem tanúsított. Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságnál magasabb összegűt indokolt alkalmazni. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság kiszabása áll arányban az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. január 27.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos