KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBI ZOTTSÁGA (1324/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.669/10/2003.
Tárgy: a Magyar Gallup Intézet Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Gallup Intézet Kft. (1033 Budapest, Fő tér l., a továbbiakban: kérelmező, képviseli: Szenczi és Társai Ügyvédi Iroda, 1035 Budapest, Szentendrei út 26. VI/34.) kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központ (1055 Budapest, Kossuth tér 4., nevében eljár: a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, 1054 Budapest, Báthori utca 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) ,,kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó közvélemény-kutatások lebonyolítása'' tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. szeptember 24-én tette közzé részvételi felhívását - melyet 2003. október 1-jén helyesbített a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánításának szempontjaira [9. b) ] és a 13. pont alatti egyéb információkra kiterjedően - a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra - a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A választott eljárást azzal indokolta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján a beszerzéssel összefüggő ellenszolgáltatás és egyéb szerződéses feltételek előzetes meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé tenné a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. A Kormányzati Kommunikációs Központ keretszerződést kíván kötni a kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó közvélemény-kutatások lebonyolítására. Az elvégzendő kutatások jellege és a különböző kutatástípusok egymáshoz kapcsolódása miatt a megvalósítás részleteinek az egyeztetésére a tárgyalásos eljárás bizonyul a legalkalmasabb eszköznek.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg.
1. részteljesítés:
- 20 + 20% db telefonos megkérdezésen alapuló kérdőíves kutatás, amelyeket 1000 fős mintán kell elvégezni. Az egyes kutatások átlagosan 10-15 perces kérdőíveken alapulnak,
2. részteljesítés:
- közel havi rendszerességgel végzett (összesen 5 db), személyes megkérdezésen alapuló omnibuszkutatás, amelyet 1500 fős mintán kell elvégezni. A kérdőív a kutatás teljes ideje alatt egy állandó kérdésblokkból és egy változó, aktuális témákhoz kapcsolódó kérdésblokkból áll,
3. részteljesítés:
- 16 + 25% db fókuszcsoportos kutatás adott célcsoportból két csoporttal. A fókuszcsoport-beszélgetések tervezett hossza 70-90 perc, résztvevők száma csoportonként 8-12 fő.
4. részteljesítés:
- 1 db önálló lakossági nagy mintás kutatás. A kutatást 3000 fős mintán, standard kérdőívek segítségével, személyes interjúkkal kell elvégezni. Az interjúk átlagos hossza a tervek szerint egy óra.
Az ajánlatkérő a részajánlat tételét az ajánlati felhívás 3. c) pontjában megengedte, úgy hogy a 3. a) pontban meghatározott 4 részajánlat tovább nem bontható, a többváltozatú ajánlat tételét pedig a 11. pontban az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint. Az elbírálás szempontját az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjaként jelölte meg. Az ajánlatkérő előzetesen nem határozta meg az ajánlatra felhívni kívánt ajánlattevőket, a keretszámot részteljesítésenként háromban határozta meg.
A részvételi jelentkezési határidőig 2003. október 20-ig a kérelmezőn kívül a Telemédia Kft., a Szocio-Gráf Kft., a Szonda Ipsos Kft., a GFK Hungária Kft., a D and T Marketing Kutató és Tanácsadó Iroda, a TÁRKI Rt., a Marketing Centrum Kft. és a Medián Kft. nyújtotta be jelentkezését.
Ajánlatkérő a jelentkezéseket elbírálta és a 2003. október 31-ei részvételi szakasz eredményhirdetésén kihirdette, hogy a kérelmezőt az 1., 2. és a 4. részteljesítésre, a GFK Kft.-t az 1. és 4. részteljesítésre, a Szonda Ipsos Kft.-t 1., 2. és 3. részteljesítésre, a TÁRKI Rt.-t a 2. és 4. részteljesítésre, a Medián Kft.-t a 3. részteljesítésre ajánlattételre hívta fel.
Az ajánlatkérő 2003. november 7-én a részvételi szakasz nyerteseinek megküldte az "Ajánlati dokumentációt", amely tartalmazta az ajánlati felhívást, az ajánlat elkészítéséhez szükséges útmutatót és információkat, a műszaki leírást, a szerződéstervezetet, valamint az ártáblázatokat és munka lapokat.
Az ajánlati felhívás a részvételi felhívásban meghatározottak szerint tartalmazta a választott eljárás alkalmazásának indokát, a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a részajánlat és a többváltozatú ajánlat megtételének megengedését és feltételét, az ajánlatoknak az összességében legelőnyösebb bírálati szempont szerinti részszempontjait (az 1. és 2. részteljesítés vonatkozásában a módszertan részszempont alszempontjait képezte - többek között - a minta súlyozására szolgáló változók száma/darab és a súlyozó változók attribútumainak száma/darab), az eljárás lefolytatásának menetére vonatkozó szabályokat és az egyéb információk között azt, hogy a tárgyalás kiterjed a szolgáltatás tárgyának részletes meghatározására, továbbá az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és mellékletében meghatározott, illetve az ajánlattevő által a benyújtott ajánlatban esetlegesen szereplő szerződési feltételek pontosítására, kiegészítésére. A 17.3. pont szerint az ajánlattevővel való szerződéskötésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ajánlattevő által benyújtott ajánlat tartalma - szükség esetén a tárgyaláson elhangzott kiegészítésekkel és pontosításokkal - megfelel az ajánlati felhívás és a melléklet előírásainak, illetve az ajánlatkérő igényének.
Ajánlatkérő a dokumentáció 8. oldalán a 11. a) - d) pontokban, továbbá a 9. oldalon a 17.2. és 3. pontban a tárgyalás lefolytatásának menetéről a következő tájékoztatást adta:
,,Az első tárgyalás időpontja az ajánlattételi határidő lejártát követő első naptól számított ötödik munkanapon 10.00 óra, ha ez nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanap 10.00 óra, az ajánlatok beadásának sorrendjében. Az ajánlatkérő meghatározta továbbá az első tárgyalás helyszínét, azt, hogy eredményhirdetésre külön írásos értesítésben kerül sor, és hogy a szerződéskötésre az eredményhirdetést követő 9. napon kerül sor.
A tárgyalás kiterjed a szolgáltatás tárgyának részletes meghatározására, továbbá az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és mellékletében meghatározott, illetve az ajánlattevő által a benyújtott ajánlatban esetlegesen szereplő szerződési feltételek pontosítására, kiegészítésére."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. november 18-ig az ajánlattételre felhívottak a megjelölt részteljesítésekre vonatkozólag benyújtották ajánlatukat. Ajánlatkérő ezt követően 2003. november 20-án írásban közölte ajánlattevőkkel, hogy az 1. és 2. részteljesítés körében 2003. november 25-én, a 3. és 4. részteljesítés vonatkozásában 2003. november 26-án folytatja le a tárgyalás első fordulóját.
A kérelmező 2003. november 21-én kérdésekkel fordult az ajánlatkérő felé, aki ezeket a következőképpen válaszolta meg, és egyidejűleg minden ajánlattevőnek megküldött:
,,Kérdés: A tárgyalást követően újabb írásos ajánlatot kell-e benyújtani?
Válasz: A tárgyalást követően újabb írásos ajánlat benyújtására biztosítunk lehetőséget.
Kérdés: A tárgyalás során kell-e majd kötelező, ajánlati érvényű jognyilatkozatot tenni szóban?
Válasz: A tárgyalás során tett újabb ajánlatot az ajánlatkérő által megadott időpontban és formában (írásban) kell megtenni.
Kérdés: A tárgyalást követő értékelés során az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban ismertetett értékelő pontozó szempontrendszert alkalmazzák-e, ugyanazokkal a súlyszámokkal, mint az eljárás november 18-án lezárult szakaszában? Ha más értékelési rendszert alkalmaznak, kérjük tájékoztassanak ennek szempontjairól és súlyozásáról.
Válasz: A tárgyalást követő értékelés során az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban ismertetett értékelő pontozó szempontrendszert alkalmazzuk.
Kérdés: Van-e a tárgyalás során lehetőség az értékelő szempontok értelmező pontosítására (ugyanis az ajánlatokban néhány szempontot az ajánlattevők eltérő módon értelmeznek, és ennek következtében ugyanazt a valóságos tartalmat eltérő módon jelölték meg)?
Válasz: A tárgyalások során biztosítunk lehetőséget az értékelő szempontok értelmezésére."
Ajánlatkérő az általa előre jelzett időpontokban külön-külön lefolytatta ajánlattevőkkel a tárgyalást, amelyekről jegyzőkönyv készült. A 2003. november 25-i és a 2, részteljesítésre vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyv szerint az ajánlatkérő közölte a kérelmező képviselőjével, hogy a 2. részteljesítés körében (omnibuszkutatás) a súlyozást legfeljebb 4 változóra és 16 attribútumra kéri és felhívta a tárgyaláson tett észrevételek alapján a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők az áraikat a szokásos szakmai standardok alapján kalkulálják. A 2003. november 25-ei és az 1. részteljesítésre vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyv szerint a kérelmező jelzésére az ajánlatkérő a súlyozók számát szintén négyre korlátozta és megismételte az árképzéssel kapcsolatos figyelmeztetését. Az ajánlatkérő az első tárgyalás alkalmával közölte ajánlattevőkkel, hogy a ,,következő bontás november 28-án lesz, továbbá a tárgyalások alapján az ajánlattevők a nyilatkozatok kivételével a teljes, a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre, módosításokra választ adó ajánlatukat adják be a jelzett időpontban. A kiegészítéseket, módosításokat segítendő az ajánlatkérő 2003. november 27-én eljuttatja az ajánlattevőkhöz a tárgyalás jegyzőkönyvét.
Ajánlatkérő 2003. november 28-án felbontotta a módosított ajánlatokat, amelyek tartalmát ismertette, illetve a bontásról készült jegyzőkönyvet ajánlattevőknek megküldte.
A módosított ajánlatok értékelését követően 2003. december 3-án ajánlatkérő a következő kéréssel kereste meg ajánlattevőket az 1. és 2. részteljesítések vonatkozásában:
,,Az 1. részteljesítésben az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy a telefonos közvélemény-kutatásra megadott árakat (5, 10, 15 perces kérdőív lekérdezése, adatrögzítése, címkézése, adattisztítása és outputjai) módosítsa, tekintettel arra, hogy a megjelölt vállalási árak a bírálóbizottság döntése szerint meghaladják a várt költségek mértékét.
Amennyiben az árakat nem kívánják módosítani, a korábbi táblázatok újbóli beadása nem szükséges. Ebben az esetben a bontásra egy nyilatkozatban jelezzék, hogy a korábbi ajánlatukat fenntartják, azon változtatni nem kívánnak. Amennyiben az ajánlatot módosítják, kérjük, hogy a végleges ajánlatot tartalmazó pdf-dokumentumban is vezessék át a változtatásokat, és a kész verziót elektronikus formában adják be.
A 2. részteljesítésben az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy az omnibuszkutatásra megadott vállalási árakat módosítsa, tekintettel arra, hogy a megjelölt részárak a bíráló bizottság döntése szerint nem összevethetők.
Amennyiben az árakat nem kívánják módosítani, a korábbi táblázatok újbóli beadása nem szükséges. Ebben az esetben a bontásra egy nyilatkozatban jelezzék, hogy a korábbi ajánlatukat fenntartják, azon változtatni nem kívánnak. Amennyiben az ajánlatot módosítják, kérjük, hogy a végleges ajánlatot tartalmazó pdf-dokumentumban is vezessék át a változtatásokat és a kész verziót elektronikus formában adják be."
Kérelmező az ajánlatkérő 2003. december 3-ai levelére reagálva értelmező kérdésekkel fordult ajánlatkérőhöz, melyben magyarázatot kért arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő miért csak az eljárásnak a tárgyalást követő szakaszában jutott arra a megállapításra, hogy az ajánlatok meghaladják a várt költségeket az első részteljesítés vonatkozásában, és a második részteljesítés vonatkozásában miért találta nem összevethetőnek a megjelölt részárakat, valamint kérte az 1. és 2. részteljesítés vonatkozásában az előző tárgyalási forduló kiértékelése alapján elért pontszámok ismertetését. Az ajánlatkérő a következőket válaszolta:
,,Az ajánlatkérő az érvényes ajánlat benyújtásához minden információt az ajánlati felhívásban, az ajánlati dokumentációban és a tárgyalások során megadott, a mai átiratára egy későbbi időpontban áll módunkban válaszolni."
A GFK Kft. 2003. december 5-ei faxában közölte ajánlatkérővel, hogy az 1. részteljesítésben visszalép az ajánlattételtől, és a továbbiakban csak a 4. részteljesítésben tartja fenn ajánlatát. A többi ajánlattevő módosított ajánlatát ajánlatkérő 2003. december 5-én felbontotta, majd december 10-én a következőről tájékoztatta ajánlattevőket.
,,Az ajánlattevőnek lehetősége van arra, hogy az 1. részteljesítésre (a telefonos közvélemény-kutatásra) adott ajánlatát, annak minden részét módosítsa. Tekintettel arra, hogy - amint arra az egyik ajánlattevő a bizottság figyelmét külön fel is hívta - az előző módosítás alkalmával az ajánlattevők eltérő részszempontokon módosítottak, és ebből következően a legutoljára beérkezett ajánlatok nem összevethetőek egymással.
Amennyiben ajánlatukat nem kívánják módosítani, a korábbi táblázatok újbóli beadása nem szükséges. Ebben az esetben a bontásra egy nyilatkozatban jelezzék, hogy a korábbi ajánlatukat fenntartják, azon változtatni nem kívánnak. Amennyiben az ajánlatot módosítják, kérjük, hogy a végleges ajánlatot tartalmazó pdf-dokumentumban is vezessék át a változásokat, és a kész verziót elektronikus formában adják be."
A kérelmező december 5-i levelében - a módosított ajánlata benyújtását követően - kifogásolta, hogy az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő által - az álláspontja szerint taxatíve meghatározott, csak az ajánlati árra vonatkozó - szemponton túl az 1. és 2. részajánlati körben más értékelési szempontokon is (időzítés, módszertani értékelő szempontok) módosított az ajánlatában. Az ajánlatkérő válaszában közölte, hogy az ajánlatkérő az érvényes ajánlat benyújtásához minden információt megadott az ajánlati felhívásban és dokumentációban, az átiratra későbbi időpontban van módjában válaszolni.
A kérelmező 2003. december 8-án újabb levelében a 2003. december 5-i bontási jegyzőkönyv kézhezvételét követően megismételte az esélyegyenlőség sérelmére hivatkozással a december 5-i levelében foglalt kifogásait, melyre választ nem kapott.
Az ajánlatkérő 2003. december 12-én a következőkről tájékoztatta az ajánlattevőket:
,,Amennyiben ajánlatukat nem kívánják módosítani, a korábbi táblázatok újbóli beadása nem szükséges. Ebben az esetben a bontásra ezt nyilatkozatban jelezzék, hogy a korábbi ajánlatukat fenntartják, azon változtatni nem kívánnak. Amennyiben az ajánlatot módosítják, kérjük, hogy a végleges ajánlatot tartalmazó pdf-dokumentumban is vezessék át a változásokat, és a kész verziót elektronikus formában adják be."
A kérelmező 2003. december 10-én újabb levelében kifogásolta, hogy a december 10-i ajánlatkérői értesítésben az 1. részteljesítés során jelzett, az ajánlatok módosításának lehetőségét megalapozó indok a 2. részteljesítés vonatkozásában is fennáll, erre vonatkozóan mégsem adott lehetőséget az ajánlatkérő módosított ajánlat benyújtására.
A 2003. december 12-i ajánlattételi határidőre a kérelmező és a Szonda Ipsos benyújtotta ajánlatát. Ajánlatkérő (az 1. részteljesítésre) benyújtott módosított ajánlatokat december 12-én felbontotta, az erről készült jegyzőkönyvet ajánlattevőknek megküldte. Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd a december 18-ai eredményhirdetésen közölte, hogy az 1. részteljesítésben a Szonda Ipsos Kft., a 3.-ban a Medián Kft., a 4.-ben pedig a GFK Hungária Kft. lett a nyertes. A 2. részteljesítésre vonatkozó eljárást ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította.
Az ajánlatkérő 2003. december 16-i levelében válaszolt összefoglalóan a kérelmező megkereséseire. Előadta, hogy az első tárgyalás alkalmával az ajánlatkérő csak az ajánlatok műszaki tartalmáról tárgyalt, ezért ekkor az árak vizsgálatára nem került sor, csak a módosított ajánlatok vonatkozásában. Újabb árajánlatok megkérésére azért került sor, mivel az ajánlattevők nem vették figyelembe az ajánlatkérő kérését, hogy az ajánlattevők az áraikat a szokásos szakmai standardok alapján kalkulálják.
Az ajánlatkérő az első és a második tárgyalási forduló során nem végzett részértékelést, ezért pontszámokat sem volt módjában közölni az ajánlattevőkkel. Mivel az ajánlattevők nem egységesen adták be módosított ajánlataikat, az árakon kívül más paramétereket is módosítottak, ezért biztosított az ajánlatkérő újabb módosítási lehetőséget az ajánlattevők számára. A kérelmező a tárgyalások során jelezte, hogy az értékelési szempontrendszerrel vissza lehet élni, az értékelési szempontokhoz rendelt súlyokkal való taktikázást lát más ajánlattevőknél. Az ajánlatkérő a tárgyalások során felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az áraikat a szokásos szakmai standardok alapján kalkulálják, az ajánlatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Mivel e kérés ellenére a súlyozás szerint tett ajánlatok tovább torzultak, a közpénzek hatékony és gazdaságos felhasználásnak általános szempontjai csorbultak, ezért döntött az ajánlatkérő a 2. részajánlat vonatkozásában az eljárásnak a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenné nyilvánításáról.
A kérelmező 2003. december 17-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben az 1. és 2. részteljesítés vonatkozásában kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, ennek megfelelően csak a 2003. november 28-án benyújtott ajánlatok kerüljenek elbírálásra, vagy a döntés megsemmisítését, a jogsértő ajánlattevőnek az eljárásból való kizárását, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. A 2004. január 15-én tartott tárgyalás során kérelmét kiterjesztette a vonatkozásban is, hogy a 2. részajánlat körében az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja szerint jogsértően nyilvánította eredménytelenné, továbbá az ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárást; az ajánlatkérő az értékelési szempontrendszerét a súlyozás változóinak és a súlyozás attribútumainak számára vonatkozóan az eljárás során változtatta, valamint a nyertes Szonda Ipsos Kft. az ún. call-center munkaállomásainak számát irreális mértékben emelte 130 darabra a végleges ajánlatában, kérte annak ellenőrzését, hogy a megkötött szerződés tartalmazza-e ezt a vállalást.
Kérelme indokaként előadta, hogy a közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő 2003. december 3-án kelt levelében módosítást kért az ajánlattevőktől az 1. és 2. számú részteljesítésekre vonatkozóan arra való hivatkozással, hogy a megjelölt vállalási árak a bírálóbizottság döntése szerint meghaladják a várt költségek mértékét (az 1. részteljesítésre vonatkozóan), illetőleg a megjelölt részárak a bírálóbizottság döntése szerint nem összevethetők (a 2. részteljesítésre vonatkozóan).
Előadta, hogy a 2003. december 4-én kelt levelében ajánlatkérő kifogásolta a kérelmezőnek a módosítás iránti igényét, érdemi tájékoztatást kért annak indokairól, de az ajánlatkérő még aznap küldött telefaxában kitért a válaszadás elől.
Kérelmező előadta továbbá, hogy a 2003. december 5-én kelt levelében kifogásolta, hogy az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott feltételektől eltérően módosított ajánlatot nyújtott be és azt az ajánlatkérő befogadta.
Sérelmezte, hogy sem erre a levelére, sem a 2003. december 8-án megismételt kifogására nem kapott választ.
Ugyancsak nem kapott választ az ajánlatkérő 2003. december 10-ei levelében közölt újabb módosítási igényt tartalmazó levelére küldött megjegyzéseire.
A fentiek alapján kérelmező hivatkozott a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelveinek megsértésére.
Ajánlatkérő kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság okán és észrevételében közölte, hogy a hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos közbeszerzési eljárásban - az ajánlati felhívásnak megfelelően - a beérkezett ajánlatokat 2003. november 18-án bontotta fel. Az ajánlatok bontását követően minden ajánlattevő részére megküldésre került a bontási jegyzőkönyv, mely a Kbt.-ben meghatározott, a bontás során kötelezően ismertetendő adatokon felül minden ajánlattevő esetén tartalmazta az elbírálás szempontjainak megfelelő ajánlati adatokat is. Az első tárgyalásra 2003. november 25-én és 26-án került sor, ahol az ajánlattevőkkel egyeztetésre került az ajánlatok műszaki tartalma. A kérelmező már ezen a tárgyaláson felhívta a figyelmet egyes ajánlattevők taktikázására. Ajánlatkérő a fentiek figyelembevételével minden ajánlattevő figyelmét felhívta a szakmai standardoknak megfelelő árak megadására. Az első tárgyaláson elhangzottak alapján elkészített ajánlatok bontására 2003. november 28-án került sor. Ajánlatkérő a bontásról készített jegyzőkönyvet ismételten minden ajánlattevő részére megküldte, majd az ajánlatok átvizsgálását követően újabb módosításra adott lehetőséget az 1. és 2. részteljesítésben az ajánlattevők számára 2003. december 3-án. A módosítás indokait a kérelmező 2003. december 4-én kelt levelében vitatta. Az idő rövidségére tekintettel (az újabb ajánlatok beadási határ ideje 2003. december 5-e volt), ajánlatkérő még aznap tájékoztatta kérelmezőt, hogy a levelére érdemben egy későbbi időpontban fog válaszolni, s a válasz megadása nem szükséges az újabb ajánlat elkészítéséhez. A módosított ajánlatok bontását követően már a bontás napján kérelmező újabb levelet küldött ajánlatkérő részére, hogy az egyik ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott feltételektől eltérően módosított ajánlatot nyújtott be és azt az ajánlatkérő befogadta.
Kérelmező a bontási jegyzőkönyv kézhezvételét követően, december 8-án megismételte kifogását. Ajánlatkérő az ajánlatok átvizsgálása után arról határozott, hogy az ajánlattevők 2003. december 5-i ajánlata az 1. részteljesítésben nem összevethető egymással. Ezért 2003. december 10-én arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy lehetőséget biztosít egy utolsó ajánlat beadására. Erre ajánlatkérőnek lehetősége volt, miután tárgyalásos eljárást folytatott le. Kérelmező még ugyanezen a napon újabb levelet intézett ajánlatkérőhöz. Az utolsó ajánlatok beadási határideje 2003. december 12-e volt. Döntéshozó a beérkezett ajánlatok alapján 2003. december 15-én meghozta döntését, melynek kihirdetése 2003. december 18-án megtörtént. Kérelmező részére pedig az eredményhirdetését követően még ugyanezen nap megküldte leveleinek azon részére adott válaszokat, melyeket még nem válaszolt meg. Ezen válaszok az ajánlatok elkészítését nem befolyásolták, és az eredményhirdetés előtt nem voltak közölhetők, hiszen ajánlatkérő döntését tartalmazzák. Álláspontja szerint a kérelmező kérelmi eleme az eljárásfajta választásának jogsértő voltára vonatkozóan elkésett. Az értékelési részszempontok körében a súlyozó változók 4 változóra korlátozása a szakmailag elfogadhatatlan licitálás megakadályozása miatt volt szükséges, és ebben az eljárásban az ajánlatkérő vonatkozásában is az ajánlati kötöttség korlátozottan érvényesül. Ajánlatkérő úgy véli, hogy eljárása teljes egészében megfelel a Kbt. előírásainak, és az alapelvekben foglaltaknak. Sem a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, sem pedig az ajánlattevők közötti esélyegyenlőséget nem sértette meg.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, illetve részben megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy a kérelmezőnek az ajánlatkérő eljárásfajta választására vonatkozó döntésével kapcsolatos kérelmi eleme a jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a részvételi segédlet átvételi határideje lejártakor 2003. október 9-én, de a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontját figyelembe véve legkésőbb 2003. október 12-én a részvételi jelentkezési határidő lejártakor tudomással bírt az ajánlatkérő eljárásfajta választásáról. Ehhez képest a 15 napos szubjektív határidő 2003. október 27-én letelt, de a 2004. január 15-én, a tárgyaláson előterjesztett kérelme még a 90 napos objektív határidőn is túl került előterjesztésre.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező hivatkozását, hogy a tudomásul vétel a jogi képviseleti megbízás időpontja, mivel a jogvesztő határidő számítása az állított jogsértő ténynek a kérelmező részéről történő tudomásul vételétől számítandó, nem pedig az esetlegesen eljáró képviselő részére adott tájékoztatás időpontjától.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlatkérő eljárása sértette-e az esélyegyenlőséget, a verseny tisztaságát, illetve a nyilvánosság alapelvét.
A Döntőbizottság leszögezi, hogy az ajánlatkérő által meghatározott és a kérelmező által a jogvesztő határidőn belül nem kifogásolt és a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pont szerinti eljárásfajta választása eleve lehetővé teszi, hogy a szerződéses feltételek bármelyike vonatkozásában a felek szabadon tárgyaljanak. A szerződéses feltételek részét képezte a műszaki tartalom, az 1. részajánlat körében a súlyozó változó száma, illetve a súlyozó változók attribútumainak száma. Ebből következően nem sértheti az alapelveket az, hogy az ajánlatkérő több tárgyalási fordulót tart, illetve az ár, vagy más szerződési feltételek vonatkozásában több ízben is az ajánlattevőktől módosított ajánlatot kér a számára kedvezőbb szerződési feltételek elérése érdekében.
Az ajánlatkérő az eljárás menetét az ajánlati felhívásban rögzített szabályoknak megfelelően folytatta le, mindegyik ajánlattevő részére azonos időpontban azonos tartalmú felszólítást intézett az ajánlatok módosítása körében. A kérelmező mindvégig részt vett az eljárásban, kifogásai részben az ajánlatkérő által kért közvélemény-kutatás módszereinek, egyes szakmai megoldásainak az indokoltságára vonatkozott. Az ajánlatkérő jogosult a beszerzési igényének meghatározására az adott eljárásfajta keretében, tehát e körben az alapelvek sérelme nem merülhet fel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az a tény, hogy az ajánlatkérő a 2003. december 10-i utolsó ajánlati módosításra történő felkérésig az árra vonatkozóan korlátozta az ajánlatok módosításának lehetőségét, nem akadályozta abban a kérelmezőt, hogy a végső, 2003. december 12-ei határidőben ajánlatát az 1. részajánlat körében bármely tartalmi eleme vonatkozásában módosíthassa. Ez a lehetőség - mellyel a kérelmező is élt a közbeni ajánlattételi fordulók során - más ajánlattevők részéről az áron kívüli részszempontok körében eszközölt módosítással kapcsolatos kérelmi elemet súlytalanná teszi. A 2. részteljesítés körében az ajánlatkérő már a 2003. november 25-i tárgyalási jegyzőkönyve szerint felhívta az ajánlattevők figyelmét a súlyozó változók és attribútumokra vonatkozó elfogadhatatlan szakmai licitálás elkerülésére, valamint arra, hogy az árképzésnél a szokásos szakmai standardok szerint járjanak el. Éppen a kérelmező kifogásolta a 2003. november 25-ei jegyzőkönyvben foglaltak szerint az egyes ajánlattevők részéről a súlyozó változók számával kapcsolatos ,,taktikázás'" lehetőségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező részére az eredményhirdetési jegyzőkönyv, valamint az összegzés 2003. december 18-án megküldésre került, tehát a 2004. január 15-én előterjesztett és a 2. részajánlat körében az eljárást eredménytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntésre vonatkozó kérelmi elem elkésett. Az összegzés tartalmazta az eredménytelenné nyilvánítás indokát a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással.
Az ajánlatkérő 2003. december 16-ai válaszában a kérelmező december 4-ei, 5-ei, 8-ai és 10-ei leveleiben feltett kérdéseire összefoglalóan válaszolt, tehát e körben sem sérültek a Kbt. alapelvei. A tárgyalásos eljárás során az egyes fordulók után ajánlatkérő nem értékel, az értékelést az eljárást lezáró döntésében megtette és az összegzést az ajánlattevők részére megküldte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevővel megkötött vállalkozási keretszerződés I. számú melléklete (műszaki leírás) az 1.2.4. pontban (az adatfelvétel lebonyolítása) tartalmazza - a módosított ajánlattal megegyezően - az összesen 130 munkaállomásra vonatkozó kötelezettségvállalást. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a nyertes ajánlattevővel megkötött vállalkozási keretszerződés a műszaki leírással kapcsolatos 1. sz. mellékletében a tárgyalások során rögzített és mindenki számára ismertetett súlyozási maximum szerint határozták meg a szerződő felek a változók számát. A Döntőbizottságnak nincs hatásköre a kérelmező által hivatkozott és a szerződés teljesítése körébe eső azon tény vizsgálatára, hogy a számítógépes munkaállomások valóban rendelkezésre állnak-e a teljesítés során a nyertes ajánlattevőnek, figyelembe véve a Kbt. 75. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a kérelem elkésett részét a Kbt. 80. § (4) bekezdés alapján, míg a kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés alapján elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 23.
Dr. Csanádi Péter s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos