KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1326/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.674/7/2003.
Tárgy: az EGIS Gyógyszergyár Rt. jogorvoslati kérelme Mór Város Önkormányzata Képviselő-testülete közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az EGIS Gyógyszergyár Rt. (1106 Budapest, Keresztúri út 30-38., képv.: dr. Vas Antal jogtanácsos - továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet Mór Város Önkormányzata Képviselő-testülete (8060 Mór, Szt. István tér 6., képv.: Székesfehérvári 6. Sz. Ügyvédi Iroda - továbbiakban: ajánlatkérő) Mór Városi Kórház és Rendelőintézet 1 éves gyógyszer- és infúzióellátásának biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. október 1-jén megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Részajánlatot lehetett tenni, többváltozatú ajánlatot nem.
Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására ajánlatkérő a 11. a) pontban előírta, hogy csatolni kell a számlavezető pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozatot, melynek az ajánlattevőre vonatkozóan tartalmaznia kell:
- mióta vezeti a gazdálkodószerv bankszámláját,
- fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz-e,
- bankszámláján a nyilatkozat kiállítását megelőző 6 hónapon belül volt-e sorban állás.
Ajánlatkérő a 11. b) pontban kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha a
- pénzintézeti nyilatkozat szerint ajánlattevő a fizetési kötelezettségeinek rendszeresen nem tesz eleget, vagy
- bankszámláján az előző 6 hónapon belül sorban állás fordult elő.
A felhívás 16. pontja előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell:
- a cég jelenlegi állapotának megfelelő cégkivonatot, be nem jegyzett cégek esetében a cégbíróságon érkeztetett bejegyzési kérelmet,
- a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdésében előírt nyilatkozatokat és igazolásokat - az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó tekintetében [a Kbt. 46. § (3) bekezdése szerinti igazolást kivéve].
Ajánlatkérő ebben a pontban közölte, hogy hiánypótlásra nem ad lehetőséget.
Az ajánlattételi határidőre, november 11-re a gyógyszer termékcsoportra a kérelmező, a Humantrade Kft. és a Hungaropharma Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő ezek közül a Hungaropharma Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező ajánlatát a következő indokokkal érvénytelennek nyilvánította:
- a pénzintézeti nyilatkozatból nem állapítható meg, hogy 6 hónapon belül volt-e sorban álló tétel a számlán,
- nem cégkivonatot csatolt be,
- a Munkaerő-piaci Alappal nyilatkozata szerint nem áll fenn fizetési kötelezettsége, e nyilatkozat nem valós.
Ajánlatkérő ezen indokokat tüntette fel a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti., közzétételre kerülő összegzés az eljárásról dokumentumban.
Kérelmező december 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását és különösen ajánlatkérőnek a közzétételre kerülő összegzésben is megjelenő azon megállapítását, hogy kérelmezőnek a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló tartozására vonatkozó nyilatkozata nem valós.
Az érvénytelenítési indokkal kapcsolatban a következőket adta elő:
Az általa csatolt banki nyilatkozat rögzíti: "a pénzforgalom rendszeres, sorban álló tételei nincsenek. Tapasztalataink szerint fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz." A nyilatkozat szerint tehát cége hosszú távon - tehát nemcsak 6 hó napon belül, hanem azon túl is - teljesíti fizetési kötelezettségét, így nem helytálló ajánlatkérő megállapítása.
Az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától beszerzett, eredeti közokiratnak minősülő cégkivonatot csatolt be, mely cégkivonat tartalmaz minden olyan adatot, amit a cégbíróság által kiállított cégkivonat, erről nem lehet azt állítani, hogy nem cégkivonat.
Nyilatkozata tartalmazta, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége nincs, valamint csatolta az alapkezelő igazolását is, miszerint az alap felé nem áll fenn tartozása. A két okmányban foglaltak együttes figyelembe vétele mellett nem helytálló ajánlatkérő részéről a nem valós adatszolgáltatás kimondása.
Különösen sérelmesnek tartotta a megállapítást azért is, mert az ezt tartalmazó összegzés megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben, és így fennáll a veszélye annak, hogy az elkövetkező közbeszerzési eljárásokban ezen a címen kizárják az eljárásból.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A pénzintézeti nyilatkozatra vonatkozóan előadta, hogy az abban lévő "fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz" megfogalmazásból nem feltétlenül következik, hogy kérelmező az elmúlt 6 hónapban kivétel nélkül mindig eleget tett fizetési kötelezettségének, ezen időtartamban a számláján sorban állás nem volt. A "maradéktalanul" szó teljes bizonyosságot jelent, a "rendszeresen" szó pedig azt, hogy általában ez a helyzet, de akadhatnak kivételek is.
A cégkivonatra nézve közölte, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata által kiadott cégkivonat nem tartalmazza mindazon adatokat, melyeket a cégnyilvántartásról szóló törvény 3. §-a szerinti cégkivonat, ez utóbbi tartalmazza a cég adatai módosítására vonatkozó el nem bírált kérelmekre való utalást, az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától beszerzett cégkivonat pedig nem.
Előadta továbbá, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségre nézve kérelmező nem a valóságnak megfelelő nyilatkozatot adta, mert a minden olyan gazdasági társaságnak fennáll az alappal szembeni fizetési kötelezettsége, amely akár egyetlen alkalmazottat is foglalkoztat, ugyanis az alkalmazott után fizetett munkabér után munkaadói járulékot kell fizetni.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyilatkozat valótlan tartalma folytán nem hamis adatszolgáltatás miatt kívánta kizárni kérelmezettet a közbeszerzési eljárásból, mert a kizárás szándékosan hamis adatszolgáltatás esetén jogszerű. Kérelmező viszont nem szándékosan, hanem pontatlanságból tette valótlan adatszolgáltatását.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire nézve. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az e feltételnek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
A Döntőbizottság a kiírás feltételeivel összevetette a kérelmező ajánlatát annak eldöntése végett, hogy az ajánlatkérő által közölt érvénytelenségi indokok helytállóak-e.
A felhívás szerint a pénzintézeti nyilatkozatnak tartalmaznia kellett, hogy annak kiállítását megelőző 6 hónapon belül volt-e sorban állás az ajánlattevő számláján.
A kérelmező pénzintézeti nyilatkozata e tekintetben úgy szólt, hogy "tapasztalataink szerint fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz". A nyilatkozatot a pénzintézet kérelmező, mint ajánlattevő érdekkörében, megbízottjaként adta ki, azt tehát úgy kell tekinteni, mintha kérelmező adta volna.
A Döntőbizottság osztja az ajánlatkérő álláspontját, miszerint a nyilatkozat nem tekinthető egyértelműnek (kifejezettnek) a kérelmező számláján való sorban állás kizártságára nézve. A kiírás szerint egyáltalán nem fordulhatott elő a nyilatkozat kiállítását megelőző 6 hónapon belül sorban állás a bankszámlán, a nyilatkozat viszont csak annak tanúsítására elegendő, hogy kérelmező rendszeresen eleget tesz fizetési kötelezettségének. Ez a tény nem zárja ki, hogy a megelőző 6 hónapon belül egy-két esetben nem lett volna sorban állás a bankszámlán.
Másik érvénytelenségi indokként ajánlatkérő azt jelölte meg, hogy a kérelmező nem cégkivonatot csatolt. E tekintetben a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kérelmező által csatolt okirat a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján megfelel a felhívásban előírt követelménynek.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Cg. tv.) 3. § (3) bekezdése szerint a "cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia."
Kérelmező az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától beszerzett cégkivonatot csatolt ajánlatához.
A Cg. tv. 4. § (1) bekezdése így szól: "Az Igazságügyi Minisztérium a szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól ad kérelemre tájékoztatást. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A 3. § (3) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a Szolgálat is jogosult."
Ajánlatkérő a felhívásban formai követelményként nem írta elő, hogy kifejezetten cégbíróság által kiadott cégkivonat csatolását kéri. A Szolgálattól beszerzett cégkivonat a Cg. tv. 4. § (1) bekezdése értelmében ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a cégbíróság által kiállított cégkivonat, tehát megfelel a 3. § (3) bekezdésében definiált cégkivonat tartalmi követelményeinek. (Az adatok rögzítése a cégbíróságokon számítógépen történik, e számítógépen rögzített adatok alapján adja ki a cégbíróság is a cégkivonatot.)
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia a kérelmező által a Szolgálattól beszerzett cégkivonatot az érvénytelenségi indok nem helytálló.
Ajánlatkérő a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a cégbíróság által kiállított és a Szolgálat által kiadott cégkivonat között különbség áll fenn, mégpedig az, hogy a cégbíróság által kiállított cégkivonat tartalmazza a még el nem bírált változásbejegyzési kérelmeket is, a Szolgálat által kiadott cégkivonat viszont nem.
Ajánlatkérő érvelése nem helytálló.
A Cg. tv. fent hivatkozott rendelkezéseiből ez az eltérés nem következik, a cég "fennálló adatainak" körébe tartozik az is, hogy a cég adataiban bekövetkezett változás bejegyzésére még el nem bírált kérelem érkezett a cégbíróságra.
A Kbt. 46. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor kizárt az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban való részvétele.
Az (1) bekezdés b) pontja szerint nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki - többek között - elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A (4) bekezdés előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlathoz írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A (6) bekezdés szerint "az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak fizetési kötelezettsége áll fenn."
A fentiek szerint az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban egyrészt csatolni kell egy nyilatkozatot a fizetési kötelezettség fennállására nézve, másrészt a tartozás fennállására, vagy fenn nem állására vonatkozó igazolást attól az alaptól, amelyikkel szemben a nyilatkozat szerint fizetési kötelezettsége áll fenn az ajánlattevőnek, alvállalkozónak.
Kérelmező nyilatkozata úgy szólt, hogy egyik alappal szemben sem áll fenn fizetési kötelezettsége. Csatolta a Munkaerő-piaci Alap igazolását a tartozás fenn nem állására nézve.
Kérelmező azzal érvelt, hogy azért nincs fizetési kötelezettsége, mert amit fizetnie kellett, azt megfizette, azaz nem tartozik az alapnak.
A Döntőbizottság már több határozatában kifejtette, hogy a "fizetési kötelezettség" és a "tartozás fennállása" nem azonos fogalmak.
A fizetési kötelezettség jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek fennállása esetén áll fenn, nevezetesen a Munkaerő-piaci Alappal szemben akkor, ha a gazdasági társaság alkalmazottat foglalkoztat. A tartozás pedig akkor áll fenn, ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő nem mondhatja ki automatikusan, hogy egy adott ajánlattevőnek fizetési kötelezettsége áll fenn a Munkaerő-piaci Alappal szemben. Ennek jogszabályi feltétele ugyanis alkalmazott foglalkoztatása.
Kétségtelenül nem jellemző, de nem kizárt, hogy egy gazdasági társaság (pl. kkt., bt., kft.) nem foglalkoztat alkalmazottat, a tagok nem alkalmazottként, hanem tagi minőségükben személyes közreműködésként végzik a társaság tevékenységét. Ebben az esetben a társaságnak nem áll fenn fizetési kötelezettsége az alappal szemben.
Kérelmezőnek fizetési kötelezettsége áll fenn az alappal szemben, az erre vonatkozó nyilatkozatot nem a valóságnak megfelelően tette meg, így ajánlata ezen okból érvénytelen.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő két érvénytelenítési indoka helytálló, így ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát. Ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Kérelmező sérelmezte a nyilvános közzétételre kerülő összegzésben a rá vonatkozó érvénytelenségi indokok között a "nem valós adatot szolgáltatott" megállapítás szerepeltetését.
A fentiekben rögzítettek szerint kérelmező annak ellenére, hogy fizetési kötelezettsége áll fenn a Munkaerő-piaci Alap felé, a nyilatkozatában azt közölte, hogy e kötelezettsége nem áll fenn. A nyilatkozat tehát nem felelt meg a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírt követelménynek, miszerint az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kell csatolnia a felhívás feltételeire, ezáltal az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő a nem valós adatszolgáltatás miatt az 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenségi jogkövetkezményt, és nem a hamis adatszolgáltatás miatti, a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárás jogkövetkezményét alkalmazta kérelmezővel szemben.
Az összegzés a valóságnak megfelelően az érvénytelenség indokai között tüntette fel a szóban forgó szöveget, így ajánlatkérő eljárása e tekintetben nem volt jogsértő. Ezért a Döntő bizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a sérelmezett szövegezés a jövőben nem okozhat hátrányt kérelmező részére, mert a Kbt. szabályai alapján csak az eltiltás jogkövetkezmény esetén alkalmazható a kizárás.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2004. január 21.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos