KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1327/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.648/9/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a HM Ingatlankezelési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a HM Ingatlankezelési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 152., képviseli: dr. Bencze Ákos ügyvéd, 1082 Budapest, Baross u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "lakóingatlanok tulajdonjogának beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti, továbbá ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Köz beszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. november 28-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását az alábbi szervezetek részére küldte meg: Rába Dominium Rt., Várhegyi-Trade Kft., Mester-Nívó Kft., Aranyhomok Ingatlanügynökség Kft., BÁÉV Kft., Cívis Ingatlan Iroda Kft., HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását a beszerzés tárgyával indokolta.
Az ajánlati felhívás szerint a kért lakóingatlanok különböző nagyságúak és az ország 5 különböző városában helyezkednek el az alábbiak szerint:
Budapesten 1 db kiemelt szobaszámú és 3-5 db átlaglakás,
Kecskeméten 8-12 db,
Békéscsabán: 8-12 db,
Győrben: 8-12 db,
Debrecenben: 4-6 db átlaglakás.
Ajánlatkérő részajánlat tételét lehetővé tette oly módon, hogy a részajánlat vonatkozhat az egyes településekre, illetve az egyes településeken belül a felhívásban meghatározottnál kisebb és nagyobb lakásdarabszámra is. Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől az alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. A felhívás szerint a teljesítési határidő 2004. május 30.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ingatlan vételára 5
- ingatlan kora 4
- ingatlan városközponthoz viszonyított elhelyezkedése 3
Az adható pontszám 1-10-ig.
A súlyszámok megadásának módszere: az egyes ajánlatok (lakások) értékelési részszempontjainál az adott szempont átlagos teljesítésénél a megadott pontszám 5. Az első szempont esetében a KSH adattár szerinti ár figyelembevételével képzett, az átlagár, 10%-onkénti eltérés ć 1 pont. A második szempontnál az átlagos kor 25 év, 5 évenkénti eltérés ć 1 pont. A harmadik szempont tekintetében a centrum és a közigazgatási határ közötti távolság felénél lévő elhelyezkedés az átlagos, 10%-onkénti eltérés ć 1 pont.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. december 5-re ajánlatot nyújtott be a Várhegyi-Trade Kft., a Mester-Nívó Kft., a BÁÉV Kft. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. A BÁÉV Kft. ajánlatát ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította. A többi ajánlatot érvényesnek tekintette és érdemi elbírálásra alkalmasnak minősítette.
A Várhegyi-Trade Kft. - a budapesti kiemelt szobaszámú lakás kivételével - valamennyi helyőrségre, míg a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. a budapesti kiemelt szobaszámú lakásra vonatkozó részajánlatot tett.
A Mester-Nívó Kft. a budapesti átlaglakásokra vonatkozó részajánlatot tett, mely ajánlatát 2003. december 16-án - további budapesti átlaglakásokkal - kiegészítette, illetve módosította.
A Döntőbizottság elnöke 2003. december 10-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a megadott értékelési módszer nem biztosítja a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti értékelés jogszerűségét. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve a közbeszerzési felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint az eljárásfajta választása jogszerű volt. Ezen túlmenően az ajánlati felhívása is jogszerű. A közbeszerzési eljárásban alkalmazott részszempontok és a pontszámok megadásának egységes módszere lehetővé tették a jogszerű értékelést. A legjobb tartalmi elemre maximális, míg a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszám adható.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában, illetőleg a Döntőbizottság kérésére pótlólag megküldött iratokkal együtt benyújtott levelében megismételte azon álláspontját, hogy az eljárás során alkalmazott értékelési módszer - amely az átlagos teljesítés fogalmához a ponthatárok közötti középértéket kapcsolja - lehetővé teszi az ajánlatok objektív összehasonlítását, megfelel a Kbt. előírásainak.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az értékelést elvégezte, de az eredményhirdetés időpontját a jogorvoslati eljárásra tekintettel 2004. január 22-ére halasztotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozat alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapozta, mely szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés.
A Kbt. 71/B. § (5) bekezdése előírja, hogy a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogalapja jogszerű volt-e.
Ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás tárgya lakóingatlanok tulajdonjogának beszerzése volt.
A Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja lehetővé teszi hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását ingatlan tulajdonjogának, vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése esetére. A beszerzés ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányult, így a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak. Ajánlatkérő megfelelt a Kbt. 71/B. § (5) bekezdésében foglaltaknak is, tekintettel arra, hogy ajánlati felhívását háromnál több lehetséges ajánlattevő részére megküldte. Az ajánlatkérő által választott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás választott jogalapja tehát jogszerű volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás megfelelt-e a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívás 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. §-a szerinti jogcímét, azt hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d) , 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint:
"Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésre szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
Ajánlatkérő a részajánlatok bírálatát elvégezte.
A Döntőbizottság kérésére benyújtott iratok megerősítik ajánlatkérő tárgyaláson elhangzott azon kijelentését, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre (a legalacsonyabb vételár, a legfiatalabb kor, a centrumhoz viszonyított legkedvezőbb elhelyezkedés) a maximális pontszámot adja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár pontozásánál úgy járt el, hogy az átlagárhoz viszonyítva meghatározta a pontszámokat, így a legjobb ajánlatra öt pont jutott, míg a továbbiakra egy, illetve két pont. Ezen pontszámok arányosnak tekinthetők az ajánlott tartalmi elemeivel. Ajánlatkérő azonban az öt pont helyett a maximális 10 pontot adta, amivel a tartalmi elemek egymás közötti arányából - jókora előnyt biztosítva számára - kiszakította a legjobb ajánlatot.
Ugyanez ismétlődött meg a többi részszempontnál is. Az elhelyezkedés értékelésénél például a legjobb ajánlat a felhívás szerinti módszerrel számított három pont helyett tíz pontot kapott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívásban meghatározott, az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok meghatározására szolgál a módszer, amely megadja a ponthatárok közötti pontszámot - bár megfelel a Kbt. 34. §. (3) bekezdés d) pontjának és az 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek az ajánlati tartalmi elemek egymáshoz való viszonyát nem tükrözi, így sérti a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében írt versenytisztaság és esélyegyenlőség alapelvét.
"A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát."
"Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára."
Az ajánlatok pontozásos értékelése akkor felel meg az alapelvi rendelkezéseknek is, ha az ajánlattevők mindegyike számára biztosítja az elbírálás során, hogy a jobb szerződéses feltétel vállalásával arányosan magasabb pontszámot érhet el.
A jelen ügyben alkalmazott módszer ugyanakkor a részszempontonkénti legkedvezőbb ajánlat esetében - az ajánlat többihez viszonyított kedvezőségétől függetlenül - aránytalanul magas (maximális pontszámban megállapított) pontszámot biztosított, amelyhez képest a többi ajánlat hátránya már nem a tartalmi elemek egymáshoz való viszonyát tükrözte.
Ajánlatkérő az alapelvi rendelkezéseket azzal a magatartásával sértette meg, hogy ajánlattevők ajánlataikra nem a tényleges tartalmi elemekre megfelelő pontszámot kapták, így a kiadott pontszámok nem a tartalmi elemek közötti tényleges különbségeket fejezik ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján a jogsértő ajánlati felhívás és az azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítéséről határozott, s az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy az eljárás választott jogalapja nem volt jogsértő, továbbá hogy ajánlatkérő együttműködő magatartást tanúsított, melynek eredményeként az ajánlatkérői döntések megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis az ajánlati felhívás tartalmi elemeinek meghatározása tekintetében egyszemélyi felelőst megállapítani nem lehetett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 19.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bátorligeti Márta s. k.,
közbeszerzési biztos