FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (1428/2004)
2.K.30016/2003/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Zákány Erzsébet jogtanácsos által képviselt Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (4025 Debrecen, Hatvan u. 8-10. szám) felperesnek, a dr. Saller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85. szám) alperes ellen, közbeszerzési ügyben - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Kalocsai Gábor (4432 Nyíregyháza-Nyírszöllős, Izabella köz 65. szám) ügyvéd által kép viselt Nyírség-víz Rt. (Nyíregyháza, Tó u. 5. szám) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 10 000 (tízezer) Ft, míg alperesi beavatkozónak 8000 (nyolcezer) Ft perköltséget és az állam javára, külön fölhívásra térítsen meg 15 000 (tizenötezer) Ft illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve ennél a bíróságnál kell 5 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp. 256/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.
INDOKOLÁS
Felperes a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 4-i számában tette közzé nyílt eljárás megindítására szóló felhívását.
A 3. a) pont és 4. pont szerint a beszerzés tárgya a későbbiekben megnevezett területekre és teljesítési határidőre mint üzemelő sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezés diagnosztikai fázisának (I. ütem állapotfelmérés, II. ütem védőterület-kijelölést szolgáló terv és biztonságba helyezési terv elkészítése) végrehajtása Nádudvar, Hajdúnánás, Kaba, Tiszadada, Újtikos-Tiszagyulaháza, Nyíracsád tekintetében.
Az ajánlati felhívás 16.5. pontjában felperes a következőképp rendelkezett: a többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) bekezdése teljesítése céljából az ajánlat első lapja az ajánlati nyilatkozat legyen, melyben közölni kell az ajánlatok felbontásakor felolvasásra kerülő tényeket, nevezetesen:
- az ajánlattevő nevét, székhelyét,
- a kért ellenszolgáltatást, ütemenként megosztva (I. és II. ütem), valamint összesen,
- a vállalás és az ütemek teljesítési határidejét,
- az ajánlathoz 4 példány szerződéstervezetet kell külön mellékelni az ajánlati dokumentációban meghatározott mellékletekkel együtt. Szerződéstervezet hiányában az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlatok bontására 2002. október 15-én került sor, majd a felperesi bírálóbizottság 2002. október 22-i ülésén megállapította, hogy az alperesi beavatkozó 4. és 5. részfeladatra tett ajánlata érvénytelen, mert ajánlati nyilatkozata nem tartalmazza az ütemenként megosztott ellenszolgáltatást, valamint az ütemek teljesítési határidejét.
Eredményhirdetésre - a 2002. október 22-én más ajánlattevők részére biztosított hiánypótlási lehetőség után - 2002. október 30-án került sor.
Az alperesi beavatkozó sérelmezve ajánlata érvénytelenné nyilvánítását, alpereshez jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
Alperes a 2002. november 10-én kelt 5. sorszámú döntésében a szerződéskötést megtiltotta, majd ezt követően a 2002. december 13-án kelt D.674/16/2002. számú határozatában megállapította, hogy felperes megsértette a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját. Ezért a felperes eljárást lezáró döntésének az ajánlati felhívás 3. a) és 4. pontjában szereplő 4 Tiszadada és 5 Újtikos-Tiszagyulaháza vízmű tekintetében megsemmisítette.
Egyben kötelezte felperest 1 000 000 Ft bírság, valamint az alperesi beavatkozó javára járó 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Döntése indokolásában alperes rögzítette, hogy a felperes tárgyaláson tett elismerése szerint alperesi beavatkozó szerződéstervezetének 29. pontja a hiányzó adatokat tartalmazta, az ütemenkénti összesítést pedig egyszerű összeadással ki lehetett számítani.
Erre figyelemmel megállapította, hogy az alperesi beavatkozó ajánlata tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt kötelezően ismertetendő adatokat. Az ajánlat csupán a felperes formai előírásainak nem tett eleget, ezek azonban a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglaltak alapján pótolható hiányosságok voltak. Pótlásra ellenben alperesi beavatkozó nem kapott lehetőséget.
Alperes megjegyezte egyben, hogy a hiánypótlással alperesi beavatkozó ajánlatának érvényessége biztosítható lett volna.
Alperes határozatát a Kbt. 76. § (1) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés b), c), d), f, valamint h) pontja felhívásával támasztotta alá.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság alperes határozatát megváltoztatva állapítsa meg, hogy jogsértést nem valósított meg.
Egyben kérte bírság és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentesítését.
A felperes perköltségeire igényt tartott.
Előadta, nem tud egyetérteni azzal az alperesi megállapítással, hogy az ajánlati felhívásban előírt ellenszolgáltatás ütemenkénti bontásban történő kérése formai kikötés lett volna.
Amennyiben ugyanis az ajánlattevő az állapotfelmérés során nem minősíti sérülékenynek a vízbázist, a II. ütemre már nem kerül sor, a kért ellenszolgáltatás pedig az I. ütemnél megjelölt összeget jelenti.
Ezt a körülményt azonban a bontáskor ismertetni nem lehetett, mert alperesi beavatkozó a felolvasólapot nem töltötte ki, az ajánlatok teljes körű áttanulmányozására pedig nem volt mód.
Tekintve, hogy a bontáskor alperesi beavatkozó távolmaradt - és így nem hangozhatott el a kért ellenszolgáltatás, valamint a vállalt határidő - úgy ítélte meg, a hiányosság pótlása nem lehetséges.
Megemlítette továbbá, hogy ha az esélyegyenlőség és a nyilvánosság elvét megsértve alperesi beavatkozó ajánlatát nem nyilvánítja érvénytelennek, úgy döntését a jelenlévők támadták volna meg.
Szakirodalomra támaszkodva állította, a kötelezően ismertetendő adatok, tartalmi elemek hiánypótlás keretében utóbb nem pótolhatók.
E körben előadta, a perbeli esetben 26 terjedelmes ajánlatot kellett ismertetnie. Az ajánlattevőktől elvárható volt, hogy a 4 elemből álló ajánlati kivonatot pontosan készítsék el.
Mindezeken kívül hivatkozott arra is, hogy az alperesi beavatkozó ajánlata az összegzés hiánya miatt sem volt tejes.
Az alperesi beavatkozó - fenntartva a határozatában elfoglalt jogi álláspontját - a felperesi kereset elutasítását kérte, perköltségeire igényt tartott. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos módosításai a perben felmerülő jogkérdésre egyértelmű választ adott.
Az alperesi beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítását és a felperes perköltségbeli marasztalását kérte.
Kiemelte, ajánlatának hiánya nem tartalmi, hanem formai volt, ezért ugyanúgy, mint más ajánlattevőknek, lehetőséget kellett volna kapnia a hiányok pótlására.
A felperes keresete nem volt megalapozott.
A Kbt. 31. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A 2002. január 1-jétől hatályos Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén. A Kbt. ugyancsak módosított 43. § (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról, vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiány pótlási határidőről egyidejűleg írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A 2001. évi LXXIV. törvénnyel bevezetett előzőekben idézett módosítás indokolása a következőket tartalmazza:
A gyakorlatban különösen gyakran merül fel probléma a hiánypótlás kérdéskörében.
A törvény célja, hogy a hiánypótlásra vonatkozó szabályok módosítása révén fokozza a közbeszerzési eljárások eredményességének, illetve az érvényes ajánlattételnek a lehetőségét.
A törvény így egyfelől bővíti a hiánypótlásra okot adó nevesített eseteket azáltal, hogy nemcsak a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására teremt lehetőséget, hanem ezen dokumentumok formai hiányosságainak pótlására is. Továbbra is hiánypótlás körébe tartozik az ajánlattal [részvételi jelentkezéssel a Kbt. 63. § (8) bekezdés] kapcsolatos formai hiányosságok kiküszöbölése és a bekezdés végén található esetek felsorolása példálódzó jellegű ("különösen"). [Nem formai hiányosság értelemszerűen az, aminek kiküszöbölése érdemi változást jelent az ajánlat (részvételi jelentkezés) tartalmában, különösen a bírálati szempontok szerinti ajánlati tartalmi elemekben.]
Miután felperes kizárólag a szerződéstervezet hiányához fűzött érvénytelenségi jogkövetkezményt és elismerése folytán nem vitatható módon alperesi beavatkozó ajánlatának hiányát hiánypótlással, illetve egyszerű összeadással tejessé lehetett tenni, a bíróság megállapította, hogy alperes határozata jogszerű volt.
Mindezekre figyelemmel a bíróság a Kbt. 91. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a felperes keresetét elutasította.
A felperes pervesztes lett, emiatt a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes és az alperesi beavatkozó perköltségeinek megfizetésére. Ezek összegét a bíróság a 8/2002. (III. 30.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése alkalmazásával határozta meg akként, hogy alperesi beavatkozó esetében értékelte, a kitűzött tárgyalásokon csak egy alkalommal jelent meg.
A felperes ugyancsak a Pp. 78. § (1) bekezdése, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében köteles továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték megtérítésére.
Budapest, 2003. október 31.
Dr. Öcsödi Ágnes s. k.,
bíró