KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1450/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.550/13/2003.
Tárgy: a PLAN-SYS Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PLAN-SYS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1182 Budapest, Sallai I. u. 42., képviseli: Dr. Császár Mátyás ügyvéd, 6722 Szeged, Kálvária sugárút 19., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31. D ép. túlfeszültségvédelem kiépítésének kiviteli tervezése és kivitelezése (300 db végpont)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 34. számában 2003. augusztus 21-én a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett ajánlati felhívás közzétételével.
Ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért adatok és tények között az első francia bekezdésben előírta az alábbiakat:
"Pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért adatok:
- a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot igazoló, az ajánlattételi határidőt megelőző, 30 napnál nem régebbi keltezésű
- pénzintézeti nyilatkozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya az ajánlattevő, illetőleg az alvállalkozó valamennyi cégkivonatában szereplő számlavezető pénzintézetétől, amelynek (amelyeknek) valamennyi vezetett számlára vonatkozóan tartalmaznia kell, hogy:
- a pénzintézet mióta vezeti ajánlattevő bankszámláját,
- az ajánlattevő fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett-e,
- számláján (számláin) 2002. január 1-jétől jelen ideig volt-e sorban állás, ha igen, utoljára mikor és mennyi ideig"
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a pénzügyi, gazdasági szempontból a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontjaként az alábbiakat határozta meg:
"Pénzügyi, gazdasági szempontból alkalmatlan az ajánlattevő, ha:
- 2002. január 1-jétől az ajánlatadás időpontjáig számláján 1 hónapnál hosszabb idejű sorban állás mutatkozott."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz az ajánlatok elbírálásának szempontja, ehhez meghatározta a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontszámok alsó és felső határát, valamint a pontszámok megállapításának módszerét.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. d) pont utolsó bekezdésében előírta, hogy ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely pénzintézeteknél vezeti számláit.
Az ajánlati felhívás 16. g) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevők számára a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint hiánypótlást biztosít.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely a tervezés és kivitelezés műszaki tartalmi követelményeit, az ajánlat készítéséhez szolgáló útmutatót, nyilatkozatmintákat, szerződéstervezetet tartalmazott. A dokumentáció részét képezte a központi telep "D" épület és transzformátorház EMC-rendszerének a Kontroll Kft. által készített árazatlan költségvetése, továbbá a kérelmező által 2002. szeptember 20-án készített tanulmányterv és annak mellékletei: árazatlan költségvetés, a védelmi eszközöket tartalmazó elosztószekrények, egyvonalas villamos kapcsolási rajzok, a végponti védelmek elhelyezési rajzai.
2003. október 1-jéig - az ajánlattételi határidőig - ajánlatot nyújtott be a Géniusz Javszer Kft., a MECH-VILL System Kft., a Phoenix Contact Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet megküldő kísérőlevelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az ajánlati felhívás 16. g) pontja alapján lehetőséget biztosít a hiánypótlásra. A hiánypótlásra bekért, az ajánlattevők által nem teljesített követelmények listájáról, illetve a hiánypótlásról külön értesítést küldött minden ajánlattevő számára.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága az ajánlatokat 2003. október 6-án érvényesség szempontjából értékelte, és a kérelmező, valamint a Phoenix Contact Kft. ajánlatának érvénytelenségéről döntött.
A kérelmező ajánlata azért volt érvénytelen a bizottsági jegyzőkönyv indokolása szerint, mert: "megállapítást nyert, hogy a PLAN-System Kft. készítette az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki tervet és ezzel részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében". Ezért ajánlatkérő a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére való hivatkozással a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő megállapította továbbá, hogy kérelmező nem csatolta az ajánlati felhívás 16. d) pontjában előírt nyilatkozatot sem, aminek hiányát ugyancsak érvénytelenségi oknak jelölte meg. Rögzítette továbbá azt, hogy ez a nyilatkozat hiánypótlás során nem pótolható.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntését, valamint annak indokolását 2003. október 7-én kelt levelében ezen a napon faxon a kérelmező részére megküldte.
Ajánlatkérő az érvényes ajánlatok elbírálását követően 2003. október 21-én tartotta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a MECH-VILL System Kft. ajánlata. Ajánlatkérő a nyertes ajánlat benyújtójával a szerződést megkötötte.
A kérelmező 2003. október 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított és kiegészített. Pontosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megtörténtének megállapítását, valamint ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérelmének indokolásául előadta, hogy 2002. év nyarán a Budapesti Távhőszolgáltató Rt.-vel 11/02. szám alatt tervezési szerződést kötött EMC-rendszer tanulmányterv elkészítése a FŐTÁV Rt. különböző objektumai vonatkozásában. A tervezési szerződés alapján a kérelmező a tanulmánytervet elkészítette. Sem a tervezési szerződés, sem a tanulmányterv nem említi, hogy a tanulmányterv későbbi kiírásra kerülő közbeszerzési eljárás pályázati anyagának összeállításához készülne. A tervezési szerződésben az ajánlatkérő a rendelkezési jogot a tanulmányterv vonatkozásában nem kötötte ki. Ajánlatkérő 2003 augusztusában megindította a jelen közbeszerzési eljárását, melynek pályázati anyagában és dokumentációjában a kérelmező előzetes beleegyezése és hozzájárulása nélkül felhasználta a korábban megkötött tervezési szerződés alapján a kérelmező által készített és átadott tanulmánytervet. Álláspontja szerint a kérelmező nem vett részt az eljárás előkészítésében vagy a dokumentáció elkészítésében, így tévesen került alkalmazásra ajánlatával kapcsolatban a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésének rendelkezése, hiszen az ajánlatkérő részére a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően 1 évvel csupán egy tanulmánytervet készített kérelmező, azonban ez a tanulmányterv nem a közbeszerzési eljárás előkészítése során való dokumentáció összeállítása céljából készült. A közbeszerzési eljárás előkészítésében a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során kérelmező semmilyen formában nem járt el, abban nem működött közre. Álláspontja szerint ajánlatkérő volt az, aki a kérelmező által készített tanulmánytervet egyoldalúan a pályázati dokumentáció részévé tette. Sérelmezte továbbá a pénzintézeteknél vezetett számláiról szóló nyilatkozatának
hiánya miatti érvénytelenségi okot, illetve azzal kapcsolatban a hiánypótlási lehetőség biztosításának elmulasztását az ajánlatkérő részéről. Álláspontja szerint ajánlata érvényessége esetén a legkedvezőbb ajánlati ára miatt az eljárás nyertese lehetett volna.
Sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő egyoldalú döntésével az ajánlati dokumentáció részévé tette az általa 2002-ben készített tanulmánytervet, és ennek következtében őt kizárta az ajánlattétel lehetőségéből, illetve álláspontja szerint ajánlatkérőnek azon eljárása, hogy a tanulmánytervet egyoldalú döntésével az ajánlati dokumentáció részévé tette, a Kbt. 40. § (5) bekezdésének rendelkezését, továbbá a Kbt. 24. § (2) bekezdésének rendelkezését is sérti. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság hivatalból vizsgálja az ajánlatkérő által a Kbt. 24. § (2) bekezdésének megsértését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlati felhívással, illetve dokumentációval kapcsolatos részében elkésett, hiszen ajánlatkérő 2003. augusztus 22-én megvásárolta az ajánlati dokumentációt, így akkor szerzett tudomást arról, hogy az általa készített tanulmányterv szerepel a dokumentációban, annak a 2. sz. mellékletét képezi.
Előadta továbbá, hogy 2002-ben, amikor ajánlatkérő megrendelte a terveket a kérelmezőtől, akkor ajánlatkérő még nem tartozott a Kbt. hatálya alá, arra csak a 2003. évben került sor. Ennek alapján viszont a 2003 során lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. rendelkezéseire, és ezzel kapcsolatban figyelembe kellett vennie a Kbt. összeférhetetlenségi szabályait is. Mivel a kérelmező volt az, akinek a tervei az ajánlati dokumentáció részét képezték - ennek alapján határozták meg a beszerzés tárgyát műszakilag -, ezért ajánlatkérő köteles volt alkalmazni a Kbt. 31. § (5) bekezdés rendelkezését és ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelennek kellett ajánlatát nyilvánítania. Továbbá az általa a kérelmezőtől megrendelt tanulmányterv nem öncélú megrendelés volt, azzal éppen a további munkák, illetve adott esetben a pályáztatás elvégzése volt a célja, így kérelmezőnek is tudnia kellett arról, hogy az általa készített tanulmányterveket ajánlatkérő fel kívánja használni. Az ajánlati felhívás 16. d) pontjában előírt nyilatkozat hiányára, illetve hiánypótlás elmaradására vonatkozóan előadta, hogy ajánlatkérő a számlavezető pénzintézetekre vonatkozó nyilatkozat becsatolását a felhívás 16. "Egyéb" pontjában írta elő, ezért annak hiánypótlás keretében történő pótlására nem volt lehetőség. Erre tekintettel álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről, melyről őt a Kbt.-ben előírt határidőben értesítette is. Előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban valóban lehetőséget biztosított a hiánypótlásra, de a kérelmező ajánlatának az összeférhetetlenségre tekintettel megállapított érvénytelenségére vonatkozó döntése miatt az esetleges hiánypótlás okafogyottá vált a kérelmező esetében. Megjegyezte, hogy ugyan érvénytelen ajánlatkérő az értékelésben nem vehet részt, de kérelmező ajánlata érvényessége esetén sem lehetett volna az összességében legelőnyösebb ajánlat, mivel az önmagában a legalacsonyabb ár nem alapo
zza meg a nyertességet.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként a MECH-VILL System Kft. tett észrevételt, melyben előadta, hogy ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben elkésett, részben pedig megalapozatlan.
A Döntőbizottság először az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció összeállításával kapcsolatos kérelmi elem elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a kérelmező - általa is elismerten - 2003. augusztus 21-én vásárolta meg az ajánlati dokumentációt, így az ajánlati dokumentáció tartalmát ebben az időpontban ismerte meg, vagyis az ajánlati dokumentációval kapcsolatban az általa vélelmezett jogsértésről is ebben az időpontban szerzett tudomást, ezért a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt ettől az időponttól kell számítani. Ennek alapján kérelmező legkésőbb 2003. szeptember 5-én nyújthatott volna be jogszerűen jogorvoslati kérelmet az ajánlati dokumentációval kapcsolatosan vélelmezett jogsértéssel kapcsolatban. Kérelmező azonban csupán 2003. október 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az ajánlati dokumentáció tartalmát, összeállítását is sérelmezte. A jogorvoslati kérelem a dokumentációval kapcsolatos esetleges jogsértések kifogásolására nyitva álló jogvesztő határidőn túl került benyújtásra, így az e részben elkésett, ezért a Döntőbizottság azt érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemnek a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos része megalapozott-e.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Kérelmező maga is elismerte és a csatolt szerződésből megállapítható, hogy ajánlatkérő megbízásából ő készítette el ajánlatkérő különböző objektumaira, így a jelen beszerzés tárgya szerinti "D" épületre is az EMC-rendszer tanulmánytervét. A tanulmányterv műszaki leírása, valamint a mellékleteit képező tervrajzok, az árazatlan költségvetés komplett dokumentációként az ajánlati dokumentáció 2. sz. mellékletét képezték. Kérelmező maga is elismerte, hogy az általa készített tanulmányterv az ajánlati dokumentáció részét képezi, és arról egyértelműen megállapítható, hogy ő készítette a tanulmánytervet.
A Kbt. 31. § (2) bekezdésének rendelkezései a közbeszerzési eljárással kapcsolatos összeférhetetlenségnek - többek között - az eljárás előkészítésében, illetve a dokumentáció elkészítése során való közreműködésből eredő esetét is megállapítja. A Kbt. arra vonatkozóan nem tesz különbséget, hogy az összeférhetetlenségnek a közbeszerzési eljárás melyik szakaszában kell keletkeznie, így az összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában való közreműködés - ideértve az eljárás előkészítése során végzett tevékenységet is - megalapozza.
A jelen esetben a kérelmező mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárás szempontjából érdekelt gazdálkodószervezetnek tekintendő. A cég gazdasági tevékenységét - az általa az ajánlatkérő részére készített tanulmányterv, valamint a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlata alapján - a közbeszerzési eljárás tárgyával kapcsolatosnak kell tekinteni. A dokumentáció 2. sz. mellékletét képező tanulmányterv elkészítése az előkészítő szakasz során végzett tevékenységnek tekintendő, hiszen a tanulmányterv a beszerzés tárgyának műszaki meghatározása a dokumentációban, és ezért alkalmazni kell a Kbt. 31. § (5) bekezdés rendelkezését, mely szerint, ha az érdekelt gazdasági szervezetet a közbeszerzési eljárás, vagy annak előkészítése során bevonta ajánlatkérő, akkor a bevont cég nem lehet a kapcsolódó közbeszerzési eljárásban ajánlattevő vagy alvállalkozó. Az ajánlatkérő a közpénzek felhasználására a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővülésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XIV. törvény 30. §-a alapján vált a Kbt. 1. § j) pontja szerint 2003. július 9-i hatállyal a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozó szervezetté, így ezen időpontot követő beszerzései esetén ajánlatkérő már köteles volt a Kbt. szabályai szerint eljárni.
A kérelmező által készített tervek megrendelése és azok átvétele időpontjában ajánlatkérő még nem tartozott a Kbt. hatálya alá. Az a tény azonban, hogy a kérelmező által készített terveket a dokumentáció részévé tette ajánlatkérő, a kérelmező által végzett tevékenységet a közbeszerzési eljárás előkészítése során végzett tevékenységgé tette függetlenül attól, hogy a tervek elkészítése melyik időpontban történt. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően, amikor összeférhetetlenség miatt kérelmezőt az eljárásból kizárta, illetve vele kapcsolatban megállapította, hogy nem jogosult a közbeszerzési eljárásban részt venni, és ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. 31. § (5) bekezdésére tekintettel nem vehetett részt az eljárás további szakaszában. Így a jogorvoslati kérelem ezzel kapcsolatos része megalapozatlan.
A Kbt. nem részletezi, hogy egy vagy több érvénytelenségi ok teszi érvénytelenné az ajánlatot, de a Döntőbizottság álláspontja szerint már egyetlen érvénytelenségi ok fennállása érvénytelenné teszi a benyújtott ajánlatot, függetlenül attól, hogy azon ok mellett hány egyéb érvénytelenségi ok áll fenn, illetve fennáll-e más érvénytelenségi ok is.
A fentiek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő által meghozott kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntés, az arról szóló értesítés függvényében vizsgálta meg a hiánypótlás elrendelésével, illetve a hiánypótlási elrendelési kötelezettség megsértésével kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján, és erről értesítette kérelmezőt is. A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján érvénytelen ajánlatok a közbeszerzési eljárás további szakaszaiban nem vehetnek részt. Tekintettel arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét az ajánlatkérő már megállapította, ezért kérelmező érvénytelen ajánlatával kapcsolatban a hiánypótlási felhívás okafogyottá vált. Ennek megfelelően ajánlatkérő jogszerűen nem hívta fel hiánypótlásra a kérelmezőt, és erre tekintettel nem sértette meg a Kbt. 43. § (4) bekezdés rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan jogorvoslati kérelemrészt a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, míg az elkésett kérelemrészt a 80. § (4) bekezdése alapján elutasította, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos