LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (1594/2004)
Kf.IV.37.054/2002/4. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd (4026 Debrecen, Péterfia u. 2.) által képviselt FVM Magyar Közösségi Agrárcentrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság 13.K.31.720/2001/2. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kizárólagos tulajdonában álló, önálló költségvetéssel nem rendelkező közhasznú társaság, amelynek feladatkörébe tartozik különböző mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, nemzeti és külföldi szakmai vásárokon történő magyar részvétel megvalósítása.
Az FVM Agrárrendtartási Hivatala 2001. április 9-én kelt levelében engedélyezte a felperes részére, hogy több külföldi kiállítás lebonyolításához szükséges - hirdetmény közzététele nélküli - tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdjen. A felperes - mint ajánlatkérő - 2001. április 19-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amelyről az alperes elnökét írásban tájékoztatta. A felperes a tárgyalásos eljárási fajta választását azzal indokolta, hogy a kiállítások időpontjaival és a lefolytatandó eljárások időszükségletével kapcsolatban pontos ismeretekkel rendelkezett, de a Kbt. 32. § (2) bekezdése szerinti anyagi fedezet csak a program jóváhagyásának időpontjától állt rendelkezésre.
Az alperesi döntőbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
Az alperes 2001. március 23-án kelt D.274/5/2001. számú határozatával megállapította, hogy a felperes - mint ajánlatkérő - megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdésének második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért 1 millió forint bírságot szabott ki.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek - a 13.K.36.518/2000. számú perben tett nyilatkozatára is figyelemmel - legalább hat hónappal korábban tudomása volt a kiállítások megrendezésének időpontjairól, és több kiállítás közül választhatott. A kiállításokon való részvétel szándékáról, a részvételre és a költségekre vonatkozó minisztériumi engedélyeztetés kezdeményezéséről a felperes dönt, e tevékenységének időbeliségét az FVM nem szabályozza, ezért a felperes előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősségre - mint a tárgyalásos eljárás választásának indokára - eredményesen nem hivatkozhat.
Az elsőfokú bíróság azt az álláspontját fejtette ki, hogy a felperestől elvárható, miszerint valamely kiállításon való részvételi szándékáról olyan időpontban döntsön, amely elegendő időt biztosít számára - az FVM engedélyeztetési eljárására is figyelemmel - a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Összességében megállapította, hogy a felperes nem volt jogosult a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítására, ezért az alperes jogszerűen marasztalta el.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát a keresetben előírtak alapján kérte.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy nincs önálló költségvetése, feladatait csak az FVM jóváhagyása után végezheti, a kiállítások megszervezésére csak 2001. április 9-én kapott utasítást. Állítása szerint a közbeszerzési eljárás korábbi megkezdését az a körülmény akadályozta, hogy nem rendelkezett a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel.
Hivatkozott arra, hogy az engedélyezés megtörténte után - tehát 2001. április 9-ét követően - haladéktalanul intézkedett a közbeszerzési eljárás megindításáról; ezért mulasztást nem követett el, kötelezettséget nem szegett meg.
Kifogásolta azt is, hogy az alperes nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, mert nem vizsgálta, hogy a kiállítások megrendezésének időpontja a felperes számára mikor vált ismertté.
Álláspontja szerint nem lehet azt kijelenteni, hogy a kiállítások időpontjáról megrendezésük előtt legalább egy évvel a felperes információval rendelkezett volna.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, hivatkozással arra, hogy az előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősség esete a perbeli ügyben nem állapítható meg, mert a felperes számára a beszerzés szándéka több hónappal előbb előzetesen ismert volt, a részvételhez szükséges engedélyezési eljárást kellő időben mégsem kezdeményezte.
A fellebbezés nem alapos.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő akkor alkalmazhat tárgyalásos eljárást árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A kiállítások időpontjáról való tudomásszerzés vonatkozásában a tényállás-tisztázási kötelezettség elmulasztását kifogásoló keresetet az elsőfokú bíróság azzal az indokkal utasította el, hogy a felperesnek - a 13.K.36.518/2000. számú perben tett nyilatkozatából megállapíthatóan - a kiállítások megrendezésének időpontjáról legalább hat hónappal korábban tudomása volt. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet e körben tett megállapítását nem kifogásolta, csupán a keresetben felhozott indokokra hivatkozott; keresetében pedig csupán az alperes eljárását sérelmezte, a bíróság által e körben értékelt körülményt értelemszerűen nem.
A leírtakra figyelemmel a tudomásszerzés vonatkozásában - érdemi fellebbezési indok hiányában - a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaptalannak találta.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint a felperes nem hivatkozhat eredményesen ajánlatkérői mulasztás hiányára, amennyiben pontosan előre látható volt a rendkívüli sürgősség esetleges bekövetkezte, éppen a pénzügyi tervezés, költségvetés, engedélyeztetési eljárás menete, jelentkezési határidők nyilvánvaló ismerete miatt. A felperes mulasztását nem menti a Kbt. 32. § (2) bekezdésének nyílt eljárásra vonatkozó azon szabálya sem, hogy ajánlati felhívást csak akkor tehet közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. A fentiekben megjelölt, előre látható körülmények folytán ugyanis a felperesnek módjában állt az engedélyeztetési eljárás korábbi kezdeményezése, vagy az a lehetőség, hogy megfelelő biztosítékról gondoskodjon.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felperes fellebbezését alaptalannak találta, és az első fokú ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére.
A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2004. január 21.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Darák Péter s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s.k.,
bíró