FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (1641/2004)
3.Kf.27.115/2003/4. szám
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd (1067 Budapest, Csengery u. 53.) által képviselt Csongrád Megyei Önkormányzat (6741 Szeged, Rákóczi tér 1.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen, amely perbe az alperes oldalán dr. Miklós Pál ügyvezető igazgató által képviselt Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft. (5700 Gyula, Hétvezér u. 8.) lakos beavatkozott, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. július 5-én kelt 13.K.31.859/2001/11. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.287/11/2001. számú határozatát megváltoztatja és a felperes terhére megállapított jogkövetkezményeket mellőzi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes Szentes Területi Kórház új diagnosztikai és sürgősségi tömb létesítéséhez a 2000. évi keretből címzett támogatásként 1 137 600 000 forintot kapott, saját erőből 126 400 000 forintot kívánt a beruházásra fordítani. A megvalósításhoz 1 264 000 000 forintra volt szükség. A támogatás kifizetésének ütemezése négy évre szólt.
A felperes közbeszerzési eljárás alkalmazása nélkül szerződést kötött a SZÁMÍT Szövetkezettel a beruházás bonyolítói feladataira. A műszaki ellenőrzési feladatok elvégzésére nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívás ellen benyújtott jogorvoslati kérelem folytán az alperes valamennyi döntést megsemmisítette.
A felperes közbeszerzési eljárás mellőzésével a megsemmisített eljárás során három legalacsonyabb árat ajánló közül pályáztatás útján választotta ki azt a céget, amellyel szerződést kötött a 2001., 2002., 2003. évben megvalósuló beruházás, illetve az azt követő egyéves utó-felülvizsgálati feladatok során elvégzendő műszaki ellenőri feladatok ellátására.
Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a közbeszerzési eljárás mellőzését kifogásolva. Az alperes D.287/11/2001. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdését, ezért a felperest 2 M Ft bírsággal sújtotta. Döntését arra alapította, hogy a felperes a címzett támogatást a teljes körű építési beruházás céljára kapta, amelytől elválaszthatatlan a műszaki ellen őri feladatok ellátása. Utalt a Kbt. 74. § (2) bekezdésre, ezzel összefüggésben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) 38-43. §-aira, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 138. § (1) bekezdésére, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 23. § m) pontjára és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 7. pontjára.
A felperes határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét az első fokú bíróság elutasította. Ítéletének indokolásában a Kbt. 2. § (1) és 4. § (1) bekezdésére, továbbá az alperes által felhívott jogszabályokra hivatkozott. E jogszabályok alapján megállapította, hogy a felperes címzett támogatásban az építési beruházás komplex megvalósítása céljából részesült. Az értékhatár vizsgálatánál nem a felperes saját elhatározásából elkülönítetten kezelt műszaki ellenőrzésre eső támogatási összeget, hanem a teljes építési beruházási összeget kell figyelembe venni. Így a felperesnek a teljes beruházásra, ezért az annak részét képező műszaki ellenőri feladatok elvégzésére is közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását kérve. Arra hivatkozott, hogy a kereseti kérelemben kifejtetteket az első fokú bíróság figyelmen kívül hagyva, lényegében az alperesi határozatban foglaltakat ismételte meg. A felperes kereseti indokait változatlanul fenntartva kifejtette, hogy annak megítélése, hogy adott beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e kizárólag a Kbt. rendelkezései alapján eldönthető. A műszaki ellenőrzést három, utóvizsgálattal együtt négy évre kötötte a felperes. Az egy évre számított beszerzési érték a legmagasabb forgalmi értéket alapul véve sem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Megalapozatlan az az álláspont, hogy a szolgáltatás értékének megállapításakor a teljes építési beruházás összegét kellett volna figyelembe venni. A Kbt. 5. § (2) bekezdése eligazítást ad arra, hogy az érték számításakor milyen körülményeket kell figyelembe venni. E rendelkezésekből pedig az következik, hogy csak azonos beszerzési kategóriákon belüli beszerzési értékek egybeszámítása előírás. Azonos kategóriákon belül is további feltételek együttes megléte igényli az egybeszámítás kötelezettségét. A perbeli beszerzés sem a más kategóriába eső kivitelezéssel, sem a tervezéssel nem volt összevonható. Ez utóbbit a tervezéshez kapcsolódó szerzői jogok miatt nem lehetett megvalósítani. Önmagában az a körülmény, hogy az amúgy a Kbt. 1. § a) pontja alá tartozó felperes céltámogatásból kívánja a beruházást megvalósítani az ügy szempontjából nem bír jelentőséggel. Az alperes egy másik ügyben hozott, a perbelivel ellentétes álláspontjára hivatkozott.
Az alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte, fenntartva a határozatában kifejtett álláspontját.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alapos.
A Kbt. személyi hatálya alá tartozó felperes a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzéseket, ha az ott felsorolt további feltételek teljesülnek, a Kbt. szabályai szerint - közbeszerzési eljárás lefolytatása útján - valósíthatja meg. Az Áht. 138. § (1) bekezdése az esetben köti a céltámogatás felhasználását a Kbt. alkalmazásához, ha a beszerzés egyébként a Kbt. hatálya alá vonható. A Kbt. a céltámogatásból megvalósuló beruházásokra külön szabályokat nem tartalmaz. Ezért helytelen volt mind az alperes, mind az első fokú bíróság vizsgálatának kiindulási alapja, amely a céltámogatás irányultsága miatt - kizárólag e szempontból bemutatva a jogszabályi környezetet -, a létesítést egy egésznek fogta fel.
Annak megítélése, hogy adott beszerzés a törvény hatálya alá tartozik-e, kizárólag a Kbt. szabályai alapján lehetséges. A Kbt. értelmező rendelkezései között - az általa alkalmazott beszerzési kategóriák szerint - meghatározza, mi tartozik az építési beruházás körébe. Így a Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák. Éppen a beszerzési forma komplexitása miatt a (2) bekezdés szerint, ha e törvény az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő, e szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékű - árura, illetve szolgáltatásra is. Ezért helytelen volt a Cct. és az Sztv. által alkalmazott beruházás fogalmat segítségül hívni a perbeli beszerzés megítéléséhez, mivel ez utóbbi jogszabályok a pénzügyi rendelkezések megfelelő alkalmazására adnak eligazítást.
A Kbt. 74. § (2) bekezdése alapján, ha a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás céljából lefolytatott eljárás szerződéskötéssel zárul, a megvalósuló beruházás indokán az ajánlatkérő kötelezettsége a munka műszaki ellenőrzése, amelyet az ajánlatkérő képviselője - műszaki ellenőr - lát el. Az építési műszaki ellenőr feladatát külön jogszabály, a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet határozza meg. Ez utóbbi jogszabály a műszaki ellenőrt az építési szerelési munka teljes folyamatának ellenőrzésével megbízott, az építtető helyszíni képviselőjeként határozza meg. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a szolgáltatás kategóriába tartozó műszaki ellenőri feladatok az építési beruházás komplex - többirányú beszerzést feltételező - rendszerébe éppen az érdekeltség iránya miatt nem tartoznak.
Ezért helytállóan jutott a felperes arra a következtetésre, hogy a szolgáltatás kategóriába tartozó beszerzési igényt önállóan kell megvizsgálni a Kbt. 4. és 5. §-ai szerint annak eldöntése érdekében tartozhat-e a Kbt. hatálya alá. Helyesen hivatkozott arra, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel kiszámított becsült érték alapján nem volt szükséges a közbeszerzési eljárás kezdeményezése. Ezért az alperes jogszabálysértő módon marasztalta a felperest a Kbt. 2. § (1) bekezdésének megsértésével és alkalmazott vele szemben bírságot.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes határozatát a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján megváltoztatta. A Kbt. 91. § (5) bekezdése szerint a bíróság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontját nem alkalmazhatja, ezért a másodfokú bíróság a jogkövetkezmények mellőzéséről határozott.
A felperes fellebbezése sikerre vezetett, ezért a Pp. 78. § (1); (2) és 79. § (1) bekezdése alapján az alperes köteles a felperes jogi képviseletével felmerült első-másodfokú perköltség viselésére. Az alperesi beavatkozó eljárásával összefüggésben külön költség nem merült fel, ezért a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján arról rendelkezni nem kellett.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alperes személyes illetékmentes, a terhére számítandó kereseti és fellebbezési illetéket az Itv. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2004. január 28.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
a tanács elnöke, előadó bíró bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró