KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1643/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 666/10/2003.
Tárgy: a HÉROSZ Rt. és a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme Esztergom Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HÉROSZ Építőipari Rt. (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12., képviseli: dr. Dékány László ügyvéd, 1052 Budapest, Fehér hajó u. 8-10. III/7., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., képviseli.: dr. Kovács Marianne ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 29. II. 4., továbbiakban: ajánlatkérő) "A Vaszary Kolos Kórházban 30 ágyas szemészeti és fül-orr-gége mátrix osztály kialakítása a meglévő 1469,73 m 2 hasznos alapterületű tetőtér beépítésével a manuális pavilon IV. emeletén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a nyújtottak be, a Döntőbizottság
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kereset tel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. október 29-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 44. számában tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 2. b) pontjában az eljárás alkalmazásának feltételeként azt az indoklást adta, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezte az eljárást, mivel a megelőző nyílt eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen volt, és az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg.
A felhívás 4. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát háromban jelöli meg.
A 12. pontban ajánlatkérő már előre kiválasztott cégként a Stabil Építő Kft.-t és I. r. kérelmezőt nevesítette.
A 13. pontban az "Egyéb információk" között azt is jelezte ajánlatkérő, hogy részvételi dokumentációt nem biztosít a jelentkezők számára. Ugyanitt rögzítette azt is, hogy a részvételi jelentkezések elbírálását követően a részvételre jelentkezők közül alkalmasnak minősített, a keretszámnak megfelelő számú jelentkezőt az eredményhirdetés napján közvetlenül hívja fel ajánlattételre. Itt került az is kikötésre, hogy ajánlatkérő az ajánlattételre felhívottak részére ajánlati dokumentációt bocsát rendelkezésre, amely 100 000 Ft + 25 000 Ft áfa ellenérték átutalását követően vehető át ajánlatkérőnél. Azt is tartalmazza az előírás, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által készített vállalkozási és adásvételi szerződés.
A 2003. november 23-i részvételi jelentkezési határidőig a már kiválasztottakon kívül jelentkezést nyújtott be a Royal Bau Kft. és II. r. kérelmező is.
A részvételi jelentkezések elbírálását követően 2003. december 1-jén az ajánlatkérő kihirdette a részvételi eljárás eredményét, mely szerint mind a négy jelentkezés érvényes, és a jelentkezők az alkalmassági követelményeknek mind megfeleltek.
Ajánlatkérő döntése szerint a Stabil Kft.-t, az I. r. kérelmezőt és a Royal Bau Kft.-t kérte fel az ajánlati felhívás egyidejű megküldésével ajánlattételre.
Ezen ajánlati felhívás 4. pontja szerint a pénzügyi fedezet egy részét az Esztergom, Irinyi u. 8. sz. alatt található, 2935 m 2 alapterület ű, jelenleg kórház, szakrendelő és véradóállomás funkciójú, önkormányzati tulajdonú ingatlan képzi, melynek forgalmi értékére ajánlattevő ajánlatot tehet.
I. r. kérelmező által 2003. december 2-án feltett kérdésre ajánlatkérő írásos válaszában közölte, hogy az ingatlan forgalmi értékére az ajánlati felhívásban és a dokumentáció részét képező értékforgalmi szakvéleményben szereplő ártól eltérő ajánlatot is lehet tenni.
Az ajánlattételi határidőig a Stabil Kft. és a Royal Bau Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok értékelését követően ajánlatkérő a felhívásának megfelelően 2003. december 18-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését - melyet a képviselő-testület hozott meg -, mely szerint az eljárás nyertese a Stabil Kft. lett, bruttó 149 millió forintos árajánlatával.
A felhívásnak megfelelő időpontban, 2003. december 29-én a nyertes ajánlattevővel a szerződés aláírásra került oly módon, hogy a szerződésben a vállalkozó vállalta, hogy az ajánlatkérő által felajánlott ingatlant 66 millió forint összegben elfogadja.
I. r. kérelmező a 2003. december 13-án benyújtott hiányos jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2003. december 15-én kiegészítve, kérte az ajánlatkérő jogsértő magatartásának megállapítását és ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság hívja fel ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetve kérte az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy megítélése szerint a közbeszerzési eljárás megindítása pénzügyi fedezet hiányában jogszabálysértő, a Kbt. tételes rendelkezéseivel és alapelveivel ellentétes. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését, valamint a 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket is. Véleménye szerint jogsértő az ajánlatkérő ajánlati felhívása is, mert nem rendelkezett ajánlatkérő a beszerzés tárgyához és értékéhez igazodó pénzügyi fedezettel. Jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson megismert információk alapján kiegészítette azzal, hogy ajánlatkérő akkor is jogsértést követett el, amikor a Döntőbizottság által faxon 2003. december 19-én továbbított ideiglenes intézkedés ellenére a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2003. december 29-én megkötötte.
Jogorvoslati kérelmének összegzéseként azt jelölte meg, hogy ajánlatkérő jogsértése a Kbt. 32. § (2) bekezdésén alapul, mivel ajánlatkérő egy korábbi - fedezethiány miatt már eredménytelenné nyilvánított - nyílt eljárás után indított tárgyalásos eljárást.
Sérelmezte azt is, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás részvételi felhívásában nem tett említést arról, hogy a nyílt eljárásban megfogalmazott elvárásának megfelelően, a tárgyalásos eljárásban az ingatlan beszámításával kívánja a beszerzés ellenértékének egy részét biztosítani. Erre tekintettel I. r. kérelmező a részvételi felhívásból arra következtethetett, hogy ajánlatkérő a pénzügyi fedezetét kiegészítette, tehát új eljárás indítása már a megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása mellett történt. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása csak akként biztosítható, ha ajánlatkérőnek rendelkezésre áll legalább az opcióként ajánlott ingatlan értéke. A Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelvek megsértésének indokaként azt jelölte meg, hogy megítélése szerint ajánlatkérő jogszabálysértően az írásban feltett kérdésüket nem a valós tartalmának megfelelően válaszolta meg és nem a valós tartalomnak megfelelően tájékoztatta az ajánlattevőket, mivel e válaszban az került rögzítésre, hogy "akár érkezhet olyan ajánlat is", amely esetén a rendelkezésre álló fedezet elegendő az ellenszolgáltatás teljesítéséhez.
A jogorvoslati ügy tárgyalásán azt is nyilatkozta, hogy azért nem nyújtottak be ajánlatot a részükre megküldött ajánlati felhívás ellenére, mert a felhívás kézhezvételekor szembesültek azzal a ténnyel, hogy ajánlatkérő a felhívásban megjelölt ingatlant is be kívánja számítani az ellenszolgáltatás értékébe.
II. r. kérelmező 2003. december 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Ebben sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy a részvételi jelentkezése érvényes volt és alkalmasságát is bizonyította, ajánlatkérő mégsem hívta fel ajánlattételre, és ennek indokát nem adta meg a Kbt. előírásainak megfelelően.
Fentiekre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő kötelezését arra, hogy az eljárásba vonja be. Kérte az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét a tárgyaláson kiegészítette, hogy álláspontja szerint azzal is jogsértést követett el ajánlatkérő, hogy a részére faxon, majd postai úton megküldött ideiglenes intézkedés ellenére a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2003. december 29-én megkötötte. Sérelmezte továbbá, hogy a részvételi felhívás nem tartalmazta az ingatlan-átruházási szándékot. Előadta, hogy erről a tényről I. r. kérelmező kérelmének kézhezvételekor - a tértivevény szerint - 2003. december 23-án értesült.
Kérelme indoklásául azt is megjelölte, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban egyenlő elbírálás elve alapján ismertetnie kellett volna azt a pontrendszert, elbírálási rendszert, amely alapján döntését a részvételre jelentkezés vonatkozásában meghozta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmek alapján indult eljárásokat 2003. december 18-án egyesítette.
A Döntőbizottság 2003. december 19-én a D. 666/4/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedés alkalmazásával a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
E határozatot a Döntőbizottság ugyanezen a napon postai úton tértivevénnyel kézbesítette az ügyben részt vevő felek részére, és ugyanezen a napon az ajánlatkérő számára a 33-as körzet 542-099 számú faxra is továbbította, mely hívószám az ajánlatkérő részvételi felhívásában lett megjelölve.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
I. r. kérelmező kérelmét elsődlegesen kérte ügyfélképesség hiánya miatt elutasítani tekintettel arra, hogy álláspontja szerint azzal, hogy a HÉROSZ Rt. az ajánlati dokumentációt nem vásárolta meg és ajánlatot sem nyújtott be, ezzel nem minősül olyan személynek, akinek jogát vagy jogos érdekét az általa végzett tevékenység vagy mulasztás sértené vagy veszélyeztetné. Másodlagosan a kérelemmel kapcsolatosan előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában részletezte a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit, mely szerint az ellenszolgáltatás teljesítése részben pénzben (ajánlatkérő és a kórház költségvetésében elkülönítve), részben pedig a felhívásban megjelölt 2935 m 2 alapterületű, jelenleg kórház, szakrendelő és vérellátó állomás funkciójú 1/1 arányú önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdonjogának átruházásával történik a beszerzés tárgyát képező felújítási munkák hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárását követő 8 napon belül. Itt nyilatkozta azt is, hogy az ingatlan forgalmi értékét az ajánlatkérő által készíttetett ingatlanforgalmi szakvélemény bruttó 118 097 500 Ft összegben határozta meg. Azt is előadta, hogy ajánlatkérő lehetővé tette, hogy az ajánlattevő ajánlatot tehessen a szakvéleményben írott ingatlan forgalmi értékére.
Álláspontja szerint a fentiekre tekintettel ajánlatkérő a fedezettel rendelkezett, mivel a beszerzés tárgyának előre látható költségeiről - műszaki szakember bevonásával - előzetes költségbecslést végzett, és ennek megfelelően került ajánlatkérő, illetve a kórház költségvetésében elkülönítve az ellenszolgáltatás pénzbeni része. Nyilatkozata szerint ezen felül számítandó a természetben szolgáltatandó ingatlan is.
Véleménye szerint nem helytálló az a kérelmezői álláspont, mely a felhívás közzétételekor az ajánlatkérőnek rendelkezésére kell hogy álljon az ingatlan becsült forgalmi értéke pénzben is. Azt is nyilatkozta, hogy I. r. kérelmezőnek a kérdés feltevését követően adott válaszban azt is megírták, hogy csak az ajánlatok felbontását, illetve a tárgyalás lefolytatását követően - tárgyaláson fenntartott vagy módosított konkrét ajánlatok ismeretében - állapítható meg, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet megfelelő-e. A közbeszerzési tárgyalások lefolytatását követően bebizonyosodott ajánlatkérő számára, hogy az előzetes költségvetés becslése megalapozott volt, tekintettel arra, hogy mind a Stabil Kft., mind a Royal Bau Rt. ajánlattevők olyan kedvező árajánlatot tettek és az ingatlan forgalmi értékét is számukra előnyösen számították be, mely alapján az ellenszolgáltatás pénzben biztosítandó része elegendőnek bizonyult.
Fentiekre tekintettel kérte I. r. kérelmező kérelmének elutasítását, figyelemmel arra, hogy a Kbt. előírásaival összhangban megfelelő anyagi fedezet birtokában indították meg a közbeszerzési eljárásukat.
II. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy mind a négy részvételre jelentkező megfelelően bizonyította alkalmasságát, és részvételi jelentkezése is érvényes volt. Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívásukban a felhívni szánt ajánlattevők keretszámát háromban jelölték meg, valamint arra, hogy II. r. kérelmező egy korábbi tárgyalásos eljárásban az ajánlata benyújtását követően nem kívánt további tárgyalást folytatni ajánlatkérővel, döntött valószínűleg az arra jogosult testület, hogy a felhívásban eredetileg meghívott két ajánlattevőn túl a Royal Bau Rt.-t kérik fel harmadikként ajánlattételre és nem II. r. kérelmezőt. Álláspontja szerint, amikor döntésüket a részvételi eljárás eredményéről kihirdették, akkor a hármas keretszámra hivatkozással megfelelően megindokolták azt, hogy döntésük alapját e tény képezte. A jogorvoslati ügy tárgyalásán e döntésének alátámasztásaként, illetve II. r. kérelmező kérelmének az elutasítása indokául hivatkoztak arra is, hogy valójában a Kbt. indoklási kötelezettséget nem ír elő a számukra.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatokból megállapította, hogy mindkét jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;
A Kbt. 71. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:
"(1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
(2) A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely ne tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni."
A Kbt. 71. § (4) bekezdésének d) pontja azt tartalmazza, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának a feltételeit.
A fentebb hivatkozott Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapítható, hogy I. r. kérelmező azon kérelmi eleme, miszerint ajánlatkérő felhívása jogsértő lett volna, hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban nem helytálló tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételek nem változtak meg az újabb közbeszerzési eljárásban. A közbeszerzés tárgya az eredménytelenül zárult nyílt eljárásban is és a jogorvoslati eljárás tárgyát képező tárgyalásos eljárásban és a kórház fül-orr-gége osztályának kialakítása volt. A fedezet kérdése a közbeszerzés tárgyát nem érinti, bár megállapítható, hogy ajánlatkérő úgy a nyílt, mint a jelen közbeszerzési eljárásban fedezetként ingatlant kívánt felhasználni az ellenszolgáltatás részeként.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő Közbeszerzési Értesítőben megjelenő felhívását és megállapította, hogy az mindenben megfelel a Kbt. 71. § (1) bekezdésében hivatkozott 9. sz. mellékletnek, tehát ajánlatkérő e kérdéskörben is eleget tett törvényi kötelezettségének, és minden olyan adatot feltüntetett a részvételi felhívásában, melyet a hivatkozott törvényi rendelkelés számára kötelezően előír.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. E szabályt összevetve és együtt értelmezve a Kbt. 71. § fentebb idézett (2) bekezdésével a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban jogszerűen tárgyalt a felkínált és előzetesen értékbecslésnek alávetett ingatlan vonatkozásában annak áráról, illetve annak beszámíthatóságáról, hisz maga a Kbt. rendelkezése mondja azt ki, hogy a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek a Kbt. 48. § és 50. § szerinti kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés olyan jellemzőjében, illetve körülményben térjen el beszerezni kívánt tárgyától, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását.
E kérdést megvizsgálva megállapítható, hogy a tárgyalásos eljárás - többek között - egyik célja az, hogy ajánlatkérő szabadon tárgyalhasson bizonyos szerződési feltételekről úgy, hogy a közbeszerzés tárgya időközben nem változhat.
Tény, hogy a jelen közbeszerzési eljárás során a beszerzés tárgya nem változott meg a korábban beszerezni kívánt közbeszerzési tárgyhoz képest, így az ajánlatkérő a beszerzés értékébe beszámítani kívánt ingatlan becsült értékétől eltérő ajánlatot is elfogadhatott. Jelen esetben bruttó 66 millió forint értéket.
Ebből következően a Döntőbizottság álláspontja szerint nem sérült a törvény, így elfogadható az az ajánlatkérői álláspont, hogy a mintegy 120 millió forintra becsült ingatlan vételáraként elfogadott ajánlattevői összeg és az ajánlatkérőnek rendelkezésére álló 50, illetve 45 millió forint készpénz megfelelő fedezetet nyújtott a tervezett beruházás végrehajtásához. Tény az is, hogy ennek megfelelően került megkötésre a szerződés a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2003. december 29-én.
I. r. kérelmező kérelmének az alapelvekre vonatkozó sérelmét is megalapozatlannak tartotta a Döntőbizottság, hisz nem sérült sem a verseny tisztasága, sem az esélyegyenlőség alapelve, mert ajánlatkérő a részvételi felhívását nyilvánosan tette közzé.
Ajánlati felhívását az alkalmasnak minősített ajánlattevők közül a keretszámnak megfelelően három ajánlattevő részére megküldte, és abban minden olyan adatot rögzített, amit a törvény a számára kötelezően előír a Kbt. 71. § (4) bekezdésében.
Ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban nem kell kötelezően megjelölnie, viszont az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott ajánlattevőknek kiküldött felhívásban már közölnie kell a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit, nevezetesen azt, hogy ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegébe a felajánlott ingatlan elfogadható ellenértékét is beszámítja, erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy II. r. kérelmező e kérelmi eleme is megalapozatlan. Az eljárás során megállapítást nyert az, hogy ez a követelmény maradéktalanul érvényesült a közbeszerzési eljárásban, így az alapelvek sérelme sem állapítható meg tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a részére feltett kérdésre adandó választ a feleknek a törvényben előírt módon megküldte.
II. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan a Döntőbizottság azért látja megalapozatlannak a jogorvoslati kérelmet, mert - II. r. kérelmező által sem vitatottan - megállapításra került az a tény, hogy ajánlatkérő keretszámként hármat jelölt meg a részvételi felhívásában és ennek eleget is tett akkor, amikor ajánlati felhívását ennyi jelentkezőnek kiküldte. Az sem vitatható a jogorvoslati eljárás során lefolytatott vizsgálat alapján, hogy ajánlatkérő mind a négy részvételre jelentkezőt, köztük II. r. kérelmezőt is alkalmasnak találta ajánlattételre, és a részvételi jelentkezésüket is megfelelőnek ítélte, nem állapította meg azok érvénytelenségét.
A Kbt. 63. § és 64. §-a tartalmazza a két szakaszból álló eljárások közös szabályait. Ezen belül a Kbt. 63. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie és azt a Kbt. 61. § (7) bekezdésére is tekintettel kell megküldeni az érintetteknek.
Kérelmező által sem vitatottan megállapította a Döntőbizottság, hogy jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő II. r. kérelmező részvételi jelentkezését érvényesként kezelte és II. r. kérelmezőt ajánlattételre alkalmasnak nyilvánította. Nem született olyan döntés, ami ezekkel ellentétes, így a fenti rendelkezés értelmében a hármas keretszámra való hivatkozáson túli indokolási kötelezettsége ajánlatkérőnek II. r. kérelmező vonatkozásában nem állt fenn arra utaló konkrét törvényi rendelkezés hiányában.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megvizsgálta az ideiglenes intézkedés kézhezvételének körülményeit. A tárgyalást követően ajánlatkérő által beküldött iratokból megállapítást nyert az, hogy ajánlatkérő faxkészüléke a kérdéses időpontban javítás alatt állt, amit az erről becsatolt javítási számlával igazolt ajánlatkérő. Az is megállapítható volt a visszaérkező tértivevények alapján, hogy ajánlatkérő úgy a II. r. kérelmező által kezdeményezett jogorvoslati eljárásról szóló értesítést, mint az ideiglenes intézkedést az év végi karácsonyi, illetve újévi ünnepekre tekintettel csak 2004. január 5-én vette kézhez postai küldeményként.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmeket, mint megalapozatlant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 23.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos