KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1689/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.54/0/2004.
Tárgy: az Intercontact Budapest Kft. I. r., a FORDuna Kft. II. r., valamint az ILS Kft. III. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Intercontact Budapest Kft. (1054 Budapest, Hold u. 15. II. 2., a továbbiakban: I. r. kérelmező) a FORDuna Kft. (1115 Budapest, Bartók Béla u. 86., a továbbiakban: II. r. kérelmező) és az ILS Kft. (1114 Budapest, Móricz Zs. körtér 3/A, a továbbiakban: III. r. kérelmező) - képviseli őket: dr. Balázs Tamás ügyvéd (1055 Budapest, Honvéd u. 40.) - kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., nevében eljár: a Központi Szolgáltatási Fő igazgatóság, 1054 Budapest, Báthori u. 12., 1375 Budapest, Pf. 2, a továbbiakban: ajánlatkérő) "magyar nyelvű EU-szakszövegek, jogi, politikai, gazdasági, pénzügyi, közigazgatási témájú iratok, újságcikkek, tanulmányok, levelek fordítása idegen nyelvre, illetve hasonló témájú szövegek magyar nyelvre történő fordítása, esetenként lektorálása, hitelesíttetése, továbbá konszekutív és szinkrontolmácsolás a fent említett szakterületeken." tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be,
ELUTASÍTJA.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-én megjelent 45. számában tette közzé 8285/2003. sz. alatt ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott tárgyú beszerzés vonatkozásában nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a fordítás és tolmácsolás esetén előforduló nyelvek arányát az egyéb nyelvek vonatkozásában 5%-os mértékben.
Az ajánlati f elhívás 11. a) pontjának 7. francia bekezdésében meghatározta a műszaki alkalmasság igazolása körében az ajánlattevők és az alvállalkozóik vonatkozásában együttesen a fordítási, tolmácsolási feladatokat teljesítő szakemberekre vonatkozó követelményeket.
Az ajánlati felhívás 11. b) pont 4. és 6. francia bekezdéseiben előírta, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, ha az egyéb nyelvek vonatkozásában legalább 2-2 fő alkalmas szakemberrel nem rendelkezik, illetve nem rendelkeznek a fordítási és/vagy tolmácsolási feladatokat teljesítő bemutatott szakemberek a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti képesítéssel a felsoroltak szerint.
A kérelmezők a D.611/2003. számú jogorvoslati eljárásban sérelmezték, hogy az ajánlati felhívás a Kbt. 33. § (1) bekezdésébe ütköző tartalmú a műszaki alkalmasság körében. A Döntőbizottság a D.611/19/2003. számú határozatával a kérelmet elutasította megalapozatlanság okán, mely határozat jogerőre emelkedett.
A 2003. december 16-i ajánlattételi határidőre a Zöldek Kft., valamint a MultiLingua Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az értékelést követően az ajánlatkérő 2003. december 29-én az eredményhirdetésen a Zöldek Kft.-t hirdette ki az eljárás nyerteseként. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 2004. január 6-án megkötötte.
A kérelmezők 2004. január 23-án nyújtották be jogorvoslati kérelmüket a Döntőbizottsághoz, melyben kérték a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének a megtiltását, továbbá az ajánlatkérőnek a jelen eljárással kapcsolatosan felmerült költségek viselésére kötelezését.
Kérelmük indokaként előadták, hogy az ajánlati felhívás olyan feltételeket támasztott az úgynevezett "egyéb nyelvek" vonatkozásában, nevezetesen a nyelvenként 2-2 fő fordítási, illetve tolmácsolási feladatok ellátása a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti képesítéssel, melyek teljesíthetetlenek voltak, ezért a vonatkozó eljárásban érvényes ajánlat álláspontja szerint nem volt benyújtható.
A kérelmezők hivatkoztak arra, hogy az ELTE Fordító és Tolmácsképző Központját megkeresték, és ott azt a tájékoztatást kapták, hogy szakfordítói képesítést 1988. január óta cseh, illetve szlovén nyelvből nem adtak ki, illetve a Magyar Fordító Irodák Egyesülete tájékoztatása szerint is az egyéb nyelvek körében megjelölt nyelvek esetében kevés fordító rendelkezik szakfordítói vizsgával, így érvényes pályázatot nem lehet beadni, továbbá a tolmácsok esetében is hasonló a helyzet.
A kérelmezők hivatkoztak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi hasonló feltételekkel, illetve az Igazság ügyi Minisztérium által kiírt hasonló pályázatra, mely közbeszerzési eljárás a tolmácsolási rész tekintetében eredménytelen lett ugyanezen okok miatt.
A kérelmezők a kérelmükben, illetve a Döntőbizottság felhívására az ügyfélképesség igazolása körében hivatkoztak arra, hogy az ajánlati dokumentációkat - az ILS Kft.-t kivéve - megvásárolták, és az ajánlati felhívásban szereplő műszaki alkalmassági feltételek teljesíthetetlen volta miatt nem adtak be ajánlatot.
Előadták, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok beérkezése esetén az ajánlatkérő új eljárást írhatott volna ki, amelyen érvé nyes ajánlatot tehettek volna, és akár nyertes pályázók is lehettek volna.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását, elsődlegesen ügyfélképesség hiánya miatt, másodlagosan pedig megalapozatlanság miatt.
Hivatkozott arra, hogy a három kérelmező egyike sem tett ajánlatot az ajánlattételi szakaszban, kérdést nem intézett az ajánlatkérőhöz, és az ILS Kft. még a dokumentációt sem vásárolta meg.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése pedig konkrétan írja elő, hogy a jogsértés vonatkozásában az érdeksérelemnek a kérelmező részéről közvetlenül az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás vonatkozásában kell fennállnia. Mivel kérelmezők nem kívántak ajánlatot tenni, ezért az érdemi elbírálási szakaszban sem vettek részt, következésképpen jogos érdekük sem fűződhet ahhoz, hogy ki lett a közbeszerzési eljárás nyertese.
Az eljárás esetleges eredménytelensége sem releváns az ügyfélképesség vizsgálatakor, hiszen az ajánlatkérő a beszerzési igényétől el is állhat az eljárás eredménytelensége esetén, illetve az ismételt ajánlati felhívásnak sem feltétlenül biztos, hogy a kérelmező megfelel, illetve hogy az eljárás nyertese lesz.
A kérelem megalapozatlanságának alátámasztására, utalt arra is, hogy a kérelmezők a kérelmükben a D.611/19/2003. sz. határozatban foglalt indokokon kívül új körülményekre nem hivatkoznak.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmezők nem rendelkeznek a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Mindenekelőtt a Döntőbizottság leszögezi, hogy a kérelmezők ügyfélképessége vonatkozásában el kell határolni az ajánlati felhívás tartalmának jogszerűségét kifogásoló és a D.611/2003. sz. eljárásban jogerősen elbírált igényüket, a jelen eljárás tárgyát képező és a közbeszerzési eljárást lezáró döntést támadó kérelmüktől.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem ítélhető meg azonosan az ajánlattételi határidőt megelőző eljárási szakaszban és azt követően az ajánlatok értékelése körében a kérelmezők ügyfélképessége.
Az előzményi eljárásban a kérelmezők ügyféli minőségét megalapozta az, hogy a beszerzés tárgyának megfelelő tevékenységi körrel rendelkeznek, valamint a beszerzés tárgyához hasonló közbeszerzési eljárások rendszeres ajánlattevői, ugyanis az ilyen tárgyú közbeszerzési eljárások potenciális ajánlattevői. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését követően azonban az ügyfélképesség megállapításához önmagában a kérelmezők részéről általános jelleggel fennálló pénzügyi, gazdasági, szakmai (fordítási és tolmácsolási) érdekeltség nem elégséges a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők azzal, hogy ajánlatot nem nyújtottak be, kifejezték azt a szándékukat, hogy nem kívántak résztvevői lenni a közbeszerzési eljárásnak.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint csak az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő minősül önmagában olyan eljárási szereplőnek, akik vonatkozásában az érdeksérelem külön bizonyítása az állított jogsértés vonatkozásában nem szükséges, az ügyfélképesség önmagában fennáll.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezők nem minősülnek a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint olyan egyéb érdekeltnek, akiknek a vonatkozásában az eljárás eredményével kapcsolatos közvetlen érdekeltség megállapítható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok megtételét, az eljárást lezáró döntés meghozatalát követően az érdekeltségi személyi kör jelentősen leszűkül az eljárásban közvetlenül részt vevőkre, az ajánlattevőkre, akiknek ajánlatai tekintetében állhat csak fenn közvetlen jogi érdek az állított jogsértés kiküszöbölésére.
A kérelmezők nem nyújtottak be ajánlatot, ezért nem is lehetnek eleve az ajánlatot benyújtóknak az értékelés során a versenytársai. Azzal, hogy nem nyújtottak be ajánlatot, már eleve kizárták magukat abból az érdekeltségi körből, melyre az ajánlattételi szakasszal kapcsolatos esetleges ajánlatkérői jogsértések vonatkozhatnak az ajánlattevők alkalmassága, az ajánlatok érvényességi vizsgálata, illetve értékelése tekintetében.
A kérelmezők általános pénzügyi, gazdasági, szakmai érdeke nem felel meg a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott jogi érdek követelményének ajánlatkérő eljárást lezáró döntése vonatkozásában. Ehhez szükséges lenne olyan többlettartalom, amely igazolná, alátámasztaná a kérelmezők jogi érdekeltségét az eljárást lezáró döntés megváltoztatásában. A Kbt. szabályozása nem teszi lehetővé sem jelen esetben, sem pedig más esetben, hogy egyébként az adott terület képviselői külön jogi érdek hiányában jogorvoslati kérelmet nyújthassanak be olyan eljárások felülvizsgálatára, melyben nem vettek részt.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmezők álláspontját, hogy az eljárás esetleges eredménytelenné nyilvánítása esetén az újonnan induló közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként esetleg annak nyertesei lehetnének. Az ajánlatkérő belátása szerint választhat, hogy a beszerzési szándékától eláll vagy új közbeszerzési eljárást indít. Ennek megfelelően annak feltételrendszerét is az ajánlatkérő határozza meg, melyre vonatkozóan a kérelmezők eredményessége is csak vélelmezhető. Az ügyfélképesség megállapításához szükséges konkrét jogi érdekeltséget a későbbi közbeszerzési eljárásban elért esetleges eredmény nem alapozza meg.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg a Kbt. 79. § (3) és (7) be kezdésében foglaltaknak. Miután az elutasítás indoka a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján fennállt, a Döntőbizottság nem alkalmazott a II. és III. r. kérelmezők vonatkozásában hiánypótlást.
A Döntőbizottság fenti indokokra tekintettel, a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a kérelmet - a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel - elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2004. február 13.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos