KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1696/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.7/5/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Ferencvárosi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal [1091 Budapest, Üllői út 45. fszt. 18., képviseli: dr. Mihalik Angelika ügyvéd (1061 Budapest, Hegedű u. 6. II. 11.), a továbbiakban: ajánlatkérő] "Budapest IX., Angyal u. 18. sz. lakóépület teljes felújítása a ferencvárosi tömbrehabilitáció keretében, emeletráépítéssel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 12-i, 11. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Felhívásában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával kapcsolatos követelményeit. Rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, a második értékelési részszempont a teljesítési határidő volt azzal, hogy 150 napnál rövidebb időtartamra nem tehető ajánlat.
A benyújtott 10 ajánlatot ajánlatkérő értékelte, az eljárás nyertese a Maszer Rt. lett, az azt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az IPEX Kft.-t választották. Mindketten 150 napos teljesítési határidőt vállaltak.
Ajánlatkérő 2003. június 12-én megkötötte az eljárást lezáró szerződést a nyertessel, és 2003. július 14-én a Maszer Rt. megkezdte a kivitelezést, melynek kitűzött befejezési időpontja 2003. december 16-a volt.
2003 őszén ajánlatkérő többször felszólította írásban a kivitelezőt a határidő betartására, a munkák felgyorsítására, illetve ezt az építési naplóba is bejegyezte.
A kivitelező szintén többször kérte a határidő módosítását, melyhez az ajánlatkérő nem járult hozzá.
A Maszer Rt. 2003. november 21-én terjesztette elő a vállalkozási szerződés akkénti módosítása iránti kérelmét, melyben 2004. május 31-re kérte a teljesítési határidő elhalasztását.
2003. november 25-én a megrendelő megállapította és az építési naplóban rögzítette, hogy az ütemtervhez képest mintegy 2-2,5 hónapos lemaradás áll fenn.
Ajánlatkérő bonyolítója - a Felújítási Iroda - 2003. december 2-án beszámolót készített a kivitelezési munkák végzéséről, késedelméről, az addig elvégzett munkákról. Ebben azt rögzítette, hogy a készültség alapján a lemaradás 3,5 hónap.
Ajánlatkérő egyeztetést folytatott a kivitelezővel a benyújtott módosítás iránti kérelméről, a felek megállapodni nem tudtak, a Maszer Rt. fenntartotta a 2004. május 31-i teljesítési határidő módosítása iránti igényét.
Ajánlatkérő 2003. december 16-án közölte a Maszer Rt.-vel, hogy a Ptk. 395. § (3) bekezdése alapján eláll a vállalkozási szerződéstől, tekintettel arra, hogy a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a munkát csak számottevő késéssel tudja elvégezni.
Ajánlatkérő 2003. december 19-én döntött arról, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytat le az épület felújítási munkáinak folytatására, befejezésére, melyben az IPEX Kft.-t hívja fel ajánlattételre.
Ajánlatkérő ugyanezen a napon fel is hívta az IPEX Kft.-t, közölte, hogy az első tárgyalás időpontja 2003. december 23-a, tájékoztatta arról, hogy a szükséges igazolásokat a szerződéskötést követő 15 napon belül kell csatolnia.
Ajánlatkérő 2003. december 22-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyben ajánlattételre az IPEX Kft.-t hívta fel.
Ajánlati felhívást nem készített.
Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a korábbi nyílt eljárás nyertesével megkötött szerződéstől kénytelen volt elállni, mert a vállalkozó olyan mértékű késedelembe esett, amelyet a megállapított szerződési feltételek nem tesznek lehetővé, továbbá ilyen mértékben késedelmes teljesítés már nem áll az érdekében. A vállalt átfutási idő 150 naptári nap volt, mely 2003. december 16-án lejárt, és a kivitelező 2004. május 31-ében kérte az új határidő megállapítását.
Ajánlatkérő a rendkívüli sürgősséget azzal indokolta, hogy más eljárásfajta mellett nem biztosítható az átmenetileg kiköltöztetett lakók határidőre történő visszaköltöztetése. A kerület tömbrehabilitációjának tervezett ütemezése nem tartható fenn, mivel az átmeneti lakásokba nem tudják a további felújításra váró épületek lakóit költöztetni. A téli időszakra tekintettel az építkezés hosszabb időre történő felfüggesztése az épület egészében és a már elkészült munkákban beláthatatlan károkat okozhat.
Közölte, hogy a korábbi nyílt eljárásban a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőt hívta fel ajánlattételre, aki alkalmasságát már bizonyította abban a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság elnöke 2004. január 5-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen a választott eljárásfajta jogalapjának fennállása.
Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, álláspontja szerint jogszerűen választotta az eljárásfajtát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy ajánlatkérő először arra törekedett, hogy a teljesítés során érje el a kivitelezőnél a munkák határidőre történő, illetve minél rövidebb idejű csúszás melletti megvalósítását. Többször írásban felszólította a kivitelezőt, mely azonban nem járt eredménnyel. Kapacitáshiányt, szervezetlenséget is látott a jelentős késedelem mögött, mely miatt egyre jobban megrendült a bizalma a kivitelezőben. 2003. december elején megállapította, hogy 2-3 hónapos késedelem áll fenn a munkák elvégzésében, melynek alapján a kivitelező 2004 februárjára elvégezhette volna a munkát. Azonban a Maszer Rt. ehelyett, a korábbi teljesítési időtartammal azonosan, újabb 150 napot kért. Az ajánlatkérő mérlegelve az ügy körülményeit, az elállás mellett döntött, figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdése nem teszi lehetővé ilyen okból a megkötött szerződés módosítását és ez ajánlatkérőnek sem áll érdekében. Ajánlatkérő nem láthatta előre, hogy a kivitelező a további 150 napos határidő hosszabbításához ragaszkodik, mely miatt nem jött létre megegyezés a felek között.
Kiemelte, hogy fontos szempont a kerületben a tömbrehabilitáció folyamatosságának biztosítása. Ugyan késedelem és többletköltség mindenképpen bekövetkezik már a megvalósítás során, de ennek minimalizálására törekedett a választott eljárásfajtával. A tömbrehabilitációt akként biztosítja az önkormányzat, hogy lakásokat vásárol, melybe, mint átmeneti lakásokba költözteti a felújítás alatt álló épület lakóit. Nyílt eljárás esetén - melynek időtartama hozzávetőlegesen 3 hónap - nyár végére készülne el ez az épület, mely időpontig az átmeneti lakásokból nem tudnának visszaköltözni, illetve csak akkor kezdődhetne egy másik épület tömbrehabilitációja, ha újabb lakásokat vásárolna az önkormányzat.
Ajánlatkérőnek a félbehagyott építkezés állagvédelméről, megóvásáról is gondoskodnia kell. Nyílt eljárás esetén hozzávetőlegesen 25 M Ft többletköltsége keletkezne. Nem készült el az épület tetőhéjalása, részben biztosított fóliával a lefedése, ezért a beázások az épületszerkezeteket tönkretehetik. A nyílászárók nem kerültek beépítésre, amely miatt szintén szükséges az állagvédelem. A fűtési rendszer nem kiépített, így a fagyveszély miatt gondoskodni kell az épület fűtéséről, mely bérelt mobil fűtőberendezésekkel oldható meg. Az üresen maradt épület folyamatos őrzését is biztosítani kell.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy 2003. december 23-án a felhívott ajánlattevővel a tárgyalást megtartották, megállapodtak abban, hogy az elvégzendő munkák felmérését követően új tárgyalást tartanak, melynek időpontját 2004. január 16-ában határozták meg. Az ajánlatkérő közölte, hogy a jogorvoslati eljárás megindítására tekintettel, a közbeszerzési eljárását felfüggesztette, a kitűzött időpontban a tárgyalást nem tartották meg. A Maszer Rt. 2004. január 23-án átadta a munkaterületet ajánlatkérő részére.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapját vizsgálta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az fennáll.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint: "Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából."
A Kbt. fenti szakasza több együttes feltétel meglétéhez köti ezen eljárásfajta választását.
A Döntőbizottság megítélése szerint a konkrét beszerzés feltételrendszere, az ügy egyedi körülményei alapján kell állást foglalni a feltételek fennállásáról.
Ajánlatkérő beszerzési igénye kielégítésére határidőben lefolytatta - a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően - a nyílt közbeszerzési eljárását. A megkötött szerződésben a kiválasztott nyertes ajánlattevő vállalta a 2003. december 16-i határidőre a teljesítést. Erre tekintettel ajánlatkérő nem számolhatott előre azzal, hogy ugyanabban a tárgyban még egy közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. Valóban a teljesítés hónapjai során észlelhető volt, hogy a kivitelező késedelembe esett, majd emiatt és a kért túl hosszú határidő-módosításra tekintettel ajánlatkérő elállt a szerződéstől. A Döntőbizottság álláspontja szerint e körülmények azonban, mivel nem ajánlatkérőnél merültek fel, nem nyújtanak alapot - az eljárásfajta választás vonatkozásában - az ajánlatkérőt terhelő következtetések levonására. Az előre nem láthatóság Kbt.-ben meghatározott követelménye ugyanis az ajánlatkérővel áll szerves kapcsolatban. Ajánlatkérőtől azt várja el a jogalkotó, hogy a saját szervezetében, feltételei között járjon el körültekintően, és előrelátóan a Kbt. általános rendelkezéseinek megfelelően rendezze beszerzési igényei kielégítését. Jelen esetben az az ok, amely miatt az új közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségessége felmerült, nem ajánlatkérő érdekkörében jelentkezett, hanem a korábbi teljesítőében, ő volt, aki nem vitásan a vállalt teljesítési határidőre nem készítette el a kivitelezést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás indításában ajánlatkérőt mulasztás nem terheli. Ajánlatkérő a korábbi kivitelezési szerződéstől való elállását követően pár napon belül megindította az új közbeszerzési eljárását. A kivitelező késedelmes teljesítésének, illetve az elállás jogszerűségének a megítélésére a Döntőbizottság hatáskörrel nem rendelkezik. Erre tekintettel e körben csak azt jegyzi meg a Döntőbizottság, hogy a kivitelezés során felvetődött problémák esetén elfogadható az - a gyakorlatban egyébként szokásos eljárás -, hogy felszólítják egymást a felek, majd próbálják tárgyalások során rendezni jogvitájukat.
A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy fennáll a munkák elvégzésének rendkívül sürgős szükségessége. Jelen esetben ajánlatkérő olyan feltételrendszerben biztosítja a kerületben a tömbrehabilitációt, hogy a jelenlegi épület késedelmes felújítása, nemcsak ezen beszerzési igény későbbi kielégítését jelenti, hanem a további épületek rehabilitációjának menetére is jelentősen - mind anyagi, mind személyi vonatkozásban - kihat.
A téli időszakra tekintettel a kivitelezés mielőbbi folytatása indokolt az állagmegóvás biztosítása érdekében.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 4.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos