KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1770/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.21/8/2004.
Tárgy: a STRABAG Rt. jogorvoslati kérelme Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A Döntőbizottság a STRABAG Rt. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37., képviseli: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1135 Budapest, Szegedi út 35-37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kecskemét város önkormányzati kezelésű kül- és belterületi burkolt és burkolatlan útjainak, kerékpárútjainak, járdáinak fenntartása, útpadka- és árokrendezések, fedett autóbuszvárók kihelyezése, bontása, karbantartása, KRESZ-táblák kihelyezése, útüzemeltetéssel kapcsolatos, előre nem tervezhető feladatok ellátása, burkolati jelek festése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 26-án megjelent 48. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A vállalkozási szerződést ajánlatkérő 2004. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakra kívánta megkötni.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel, illetve többváltozatú ajánlattétel nem volt megengedett.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. E körben ajánlatkérő a 11. a) pont második francia bekezdésében előírta a 2000., 2001. és 2002. éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló és könyvvizsgálói záradék csatolását.
Ezen pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelménnyel összefüggésben ajánlatkérő meghatározta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek a 2000., 2001. és 2002. év mérlegének bármelyike negatív eredményt mutatott, továbbá a 2000., 2001. és 2002. év valamelyikében a nettó árbevétele nem éri el a 800 M Ft-ot.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez ajánlatkérő megadta a részszempontokat, a részszempontok súlyszámát, a részszempontok tartalmi elemeire adható pontszám alsó és felső határát, valamint a tartalmi elemek elbírálásának módszerét.
Az ajánlatkérő a 16. pontban az "Egyéb információk" között rögzítette, hogy hiánypótlásra lehetőséget nem biztosít.
Az ajánlatkérő dokumentációt is biztosított ajánlattevők részére, melyek részei voltak az ajánlatkérő részletes feltételeit tartalmazó útmutató, szerződéstervezet és az egyes nyilatkozati blanketták. A dokumentáció a mérlegekkel kapcsolatban további előírásokat nem tartalmazott.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. december 23-ára ajánlatot nyújtott be a Debmut Rt., a Soltút Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2003. december 30-án végezte el az ajánlatok értékelését. Megállapította, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen, a másik két érvényes ajánlat közül pedig az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Debmut Rt. tette.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2003. december 31-én, a kérelmező jelenlétében hirdette ki nyilvánosan, majd az eljárás lezárásáról szóló összegzést 2004. január 7-én küldte meg az ajánlattevőknek. A kérelmező ezt a küldeményt 2004. január 8-án átvette.
Ajánlatkérő a nyertessel a szerződést 2004. január 8-án megkötötte.
Kérelmező 2004. január 13-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntésének jogsértő voltát, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj megtérítésére. Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő 2003. december 31-én kihirdetett és 2004. január 5-én írásban közölt döntése jogsértő. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát azzal az indokkal nyilvánította érvénytelennek, hogy az nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Konkrétan ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az ajánlatba csatolt 2000-2002. évi egyszerűsített éves beszámolók nem tartalmazzák a 2000. évi C. törvény 156. § (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést, ugyanezen törvény 156. § (5) bekezdés a)-h) pontjai szerinti tartalommal. Kérelmező álláspontja szerint ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás 11. a) pontja második francia bekezdésében előírt követelménynek, ugyanis az éves beszámolóra (mérlegre, eredménykimutatásra, kiegészítő mellékletre) vonatkozó könyvvizsgálói záradékot a 2000. évi mérleg tekintetében a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 74-76. §-ai szabályozták, a 2001. évi mérlegtől kezdődően pedig újabb számviteli törvény, a 2000. évi C. törvény 156-158. §-ai szabályozzák. Mindkét törvény elő írásai megkülönböztetik a könyvvizsgálói jelentést és a hitelesítő záradékot (könyvvizsgálói záradékot). Ajánlatkérő az éves beszámolók és könyvvizsgálói záradék - helyesen a záradékkal ellátott éves beszámolók - benyújtását írta elő, nem tartalmazta az ajánlati felhívása könyvvizsgálói jelentések csatolását. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott beszámolókat benyújtották és az ezeken szereplő záradékok megfelelnek a korábbi, illetve a jelenleg hatályos számviteli törvény előírásainak. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő által megállapított hiányosságok nem álltak fenn, mert az ajánlatkérő nem kérte a komplett könyvvizsgálói jelentés csatolását, ezért az eljárásból való kizárása jogsért
ő volt. A jogsértés súlyát növeli, hogy egyébként ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság okán. Ajánlatkérő álláspontja, hogy a könyvvizsgálói záradék egyrészt könyvvizsgálói jelentés keretében adható, azaz annak részeként szövegezendő meg a törvényben és a vonatkozó nemzeti standardoknak megfelelően, ahogy ez a másik két ajánlatban is látható, melynek elkészítése a könyvvizsgáló törvényben írt kötelező feladata. Ugyanakkor lehetséges, hogy ún. rövid könyvvizsgálói záradék készül, vagyis a számviteli dokumentumokat, azaz pl. a beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást látja el záradékkal a könyvvizsgáló, ez utóbbi esetben azonban mindkét dokumentumot záradékolni szükséges, mely feltételnek a kérelmező nem tett eleget, hiszen a 2001. évi, valamint a 2002. évi eredmény kimutatásán a záradék nem található. Az ilyen záradék formai kritériumai között szerepel azonban az érvényes nemzeti könyvvizsgálói standardok szerint, hogy a záradéknak - az azonosíthatóság érdekében és a vizsgálat bizonyítékaként - tartalmaznia kell a mérlegfőösszeget, valamint a mérleg szerinti eredményt, továbbá a könyvvizsgálatnak az eredménykimutatás vizsgálatára is ki kell terjednie. A záradék tartalmazza a könyvvizsgáló nevét, kamarai tagsági számát, valamint szükségképp el kell látni könyvvizsgálói aláírással.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a kérelem és érdemi észrevétel alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlati felhívása 11. a) pont második francia bekezdése alapján az ajánlattevőnek pénzügyi alkalmasságát a 2000., 2001., 2002. éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló és könyvvizsgálói záradék csatolásával kellett igazolni.
Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát az alábbi okra tekintettel nyilvánította érvénytelenné:
"A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 156. §-a szerint; (4) bekezdés: A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról a - könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. (5) bekezdés: A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzíteni kell: a) pont: a könyvvizsgálói jelentés címzettjét, b) pont: a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója), c) pont: az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását, d) pont: az éves beszámolóhoz, az egyszerűsített éves beszámolóhoz, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg, e) pont: a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását, f) pont: a könyvvizsgálói jelentés keltezését, g) pont: a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, címét, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát h) pont: könyvvizsgálói társaság esetén az a)-g) pontban foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartás számát is. A Strabag Rt. ajánlatában a 2000., 2001. és 2002. évi egyszerűsített éves beszámoló nem tartalmazza a 2000. évi C. törvény 156. § (4) bekezdés szer
inti könyvvizsgálói jelentést a 2000. évi C. törvény 156. § (5) bekezdés a)-h) pont szerinti tartalommal, ezért a közbeszerzési törvény 52. § (2) bekezdés d) pont szerint ajánlata érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 156. § (4) bekezdése szerint a könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. Az (5) bekezdés részletezi a könyvvizsgálói jelentés kötelező elemeit. E körben az e) pont emeli ki a (hitelesítő korlátozott elutasító) könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását.
A fenti szakaszból következően a könyvvizsgálói jelentés egyik kötelező eleme a könyvvizsgálói záradék, tehát a jelentés és a záradék nem azonos fogalom. Ajánlatkérő az előírásában nem a könyvvizsgálói jelentés, hanem a könyvvizsgálói záradék csatolását kérte, így a könyvvizsgálói jelentés hiánya okán az ajánlat érvénytelen nem lehet.
Ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítás okaként a jelentés hiányát jelölte meg, érdemi észrevételében azonban már nem vitatta, hogy jelentés nélkül is létezik könyvvizsgálói záradék.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatához csatolt 2001. évi beszámolójának részét képező mérlegen feltüntette az alábbiakat:
"A könyvvizsgálat során a Strabag Építő Kft. 2001. december 31-i beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelését, bizonylati alátámasztását az érvényes könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli elvek szerint készítették el. A beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad." Ezt a szöveget a könyvvizsgáló dátummal és aláírással látta el. Hasonlóan került ajánlatkérő részéről becsatolásra a 2002. évi beszámoló is, amelyen még a könyvvizsgáló kamarai tagságának száma is szerepelt. E szövegből kitűnően a könyvvizsgáló megvizsgálta a beszámolót és annak részeit, mely mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletekből áll. Ez a szövegrész pedig a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 158. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel. A hivatkozott 158. § (1) bekezdése ezt a szövegrészt hitelesítő záradéknak minősíti.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, mely szerint azért volt a kérelmező ajánlata érvénytelen, mert az eredménykimutatáson a záradék nem volt fellelhető. Ugyanis erre vonatkozó előírás a számviteli törvényben nem található, külön nincs nevesítve, hogy a beszámoló részeit képező mérleg, eredménykimutatás stb. lapokon is a záradékot külön-külön szerepeltetni szükséges.
A Döntőbizottság áttekintette a másik két ajánlatban becsatolt dokumentumokat és megállapította, hogy a másik két ajánlattevő könyvvizsgálói jelentést csatolt, amely tartalmazta a záradékot, de ugyanakkor a becsatolt beszámolón és annak részeit képező mérlegen és az eredménykimutatáson sem volt záradékolás.
A fentiekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy egyrészt a szerződéskötésre tekintettel a jogsértés már nem reparálható, másrészt, hogy ajánlatkérővel szemben a közbeszerzési törvény szabályainak megsértése miatt már került sor bírság kiszabására.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntést konkrétan nem egy személy hozta meg. A jogsértő eljárást lezáró döntést a bizottság hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 6.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos