KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1790/2004)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.686/9/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1., nevében eljár: ÉPINBER Kft., 6000 Kecskemét, Csányi J. krt. 12. a továbbiakban ajánlatkérő)) "Kecskemét, Otthon mozi átépítési, gépészeti korszerűsítési munkái 450 m 2 , 220 férőhely" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003. májusban tette közzé pályázati felhívását az "art" mozik korszerűsítését célzó 2003. évben elnyerhető támogatásával kapcsolatosan.
A pályázat szerinti a 6. pont meghatározta a támogatás mértékét, mely nem haladhatja meg a bekerülési költség 65%-át, illetve az "art" mozik kialakítása, fejlesztése esetén az igényelt támogatás összege az 50 millió forintot.
A pályázati felhívás 7. pontja a tartalmi követelmények között előírta, hogy a pályázónak a saját forrásrész biztosítására vonatkozó igazolását, önkormányzati pályázó esetén a vonatkozó, a fejlesztés önkormányzati forrásrészét igazoló önkormányzati testületi határozatot be kell csatolni, valamint építési engedélyhez kötöttség esetén a műszaki (engedélyezési) tervet, tervjegyzéket, illetve műszaki leírást.
A pályázati felhívás 11. pontja szerint a támogatás folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és elszámolásával kapcsolatosan az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatásával kapcsolatos rendelkezéseire kiterjedően.
A pályázati felhívás 14. pontja szerint a támogatás 2003. december 31-én feladattal terhelt maradványával az önkormányzat a tárgyévet követő június 30-át követően köteles elszámolni.
Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a 243/2003. (V. 7.) KH. sz. határozatával döntött pályázat benyújtásáról a kecskeméti Otthon mozi felújítására. A közgyűlés a pályázat benyújtásához 30 millió forint saját forrást biztosított azzal, hogy amennyiben a korábban benyújtott pályázatok elbírálása miatt a fedezet nem áll rendelkezésre, úgy más forrást kell biztosítani.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003. augusztus 27-én értesítette az ajánlatkérőt, hogy a rendelkezésre álló összegből 47 500 000 Ft-ot biztosít az Otthon mozi felújítására. Az értesítés tartalmazta azt is, hogy a megvalósuló rekonstrukció közbeszerzési eljárás hatálya alá esik.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003. szeptember 3-án kelt értesítésében az ajánlatkérőt tájékoztatta arról, hogy az elnyert támogatási összeget nem a szerződéskötés után folyósítja, hanem a Belügyminisztérium központi pótelőirányzataként utalja át az önkormányzat részére, valamint ekkor kaptak telefonon tájékoztatást, hogy a vállalkozási szerződést 2003. december 31-ig meg kell kötni.
Az ajánlatkérő 2003. december 15-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A tájékoztatóban a tárgyalásos eljárás lefolytatását megalapozó körülmények vonatkozásában előadta, hogy a tenderterv 2003. december 15-én állt rendelkezésre a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a fenti feltételek indokolják a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli sürgősségre alapozott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindítását.
Az ajánlatkérő a VER-BAU Kft.-t, az ÉPKER Kft.-t, a CLASSIC Kft. és a Somogyi és Társa Kft.-t kérte fel ajánlattételre.
Az ajánlatkérő megküldte az ajánlati felhívást is, mely szerint a szerződés, amelyre ajánlatot kérnek, átalányáras vállalkozási szerződés.
Az ajánlatkérő 2003. december 18-án módosította az ajánlati felhívását és a teljesítés határidejeként 2004. június 7-ét határozta meg, valamint az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb bírálati szempontot adta meg, a bírálati részszempontokkal, azok súlyszámaival és a ponthatárokat, továbbá a bírálati módszert is. Az ajánlattételi határidő és a módosított eredményhirdetési és szerződéskötési időpont 2003. december 23-a.
Az ajánlatkérő az általa 2003. december 18-án megküldött módosított ajánlati felhívás alapján 2003. december 22-én lefolytatta a tárgyalásokat és rögzítette azt a tárgyalási jegyzőkönyvben, hogy a vállalási összegek meghaladják a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet, ezért az ajánlatkérő a műszaki tartalmat módosítja, így többek között a lifttel kapcsolatos beruházás elmarad, valamint a vizesblokk-felújítás és gépészeti szellőzés is, valamint más tételek is az eredeti műszaki tartalomhoz képest mellőzésre kerülnek. Az ajánlattevők ezen a tárgyalási napon megadták a módosított műszaki tartalomra tekintettel az ajánlataikat.
Ajánlatkérő a 2003. december 23-ai eredményhirdetésen a CLASSIC Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Még aznap az eljárást lezáró határozattal Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó CLASSIC Kft.-t bízta meg az építési munkák elvégzésével. A szerződő felek a vállalkozási szerződést 71 301 978 Ft nettó összeggel 2003. december 23-án megkötötték.
A Döntőbizottság elnöke 2003. december 29-én kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Az eljárást kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az eljárásfajta választására vonatkozó feltételek nem állapíthatóak meg egyértelműen a rendelkezésre bocsátott iratokból.
A Döntőbizottság elnöke indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívásnak a jogszerűségét.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében hivatkozott arra, hogy a tervezés összetettsége, így különösen a klíma, mozigépészet, személyfelvonó kialakítása miatt a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges tervek elkészítése a vártnál hosszabb időt vett igénybe, így ezzel indokolható, hogy csak 2003. december 15-ére tudták ezeket elkészíttetni, és a támogatás 2003. évben való lehívhatóságának feltétele miatt csak a rendkívüli sürgősséggel történő eljárás lebonyolítása volt lehetséges.
Álláspontja szerint ahhoz, hogy nyílt eljárást lefolytathassanak, a 2003. december 31-i szerződéskötési határidőre figyelemmel legkésőbb 2003. október közepén rendelkezniük kellett volna a tervdokumentációval, de ez csak december 15-én állt rendelkezésükre.
Az ajánlatkérő megküldte a beszerzés tárgyával kapcsolatos 2003. december 15-i tendertervet, valamint azt a tájékoztatást, mely szerint a 2003. évi költségvetési pénzügyi kereten felüli fedezet összeget az önkormányzat a 2004. évi költségvetésében fogja biztosítani, valamint nyilatkozott arra nézve, hogy a nyertes pályázat műszaki tartalmával az elkészített tenderterv azonos, annak megfelelően készült.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás meg alapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a fenti feltételei a jelen eljárásban fennállnak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti és feltételként szereplő, a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülmények nem valósultak meg az alábbiak szerint.
A vonatkozó pályázati felhívás 3. pontja tartalmazta, hogy pályázni csak a 2003. évben megvalósuló fejlesztésre vonatkozóan, többéves fejlesztési program esetén annak önállóan is működőképes ütemére vonatkozóan lehet. Ekként az ajánlatkérő már 2003. májusban tisztában volt azzal, hogy a beruházással kapcsolatos szerződést 2003. év végéig meg kell kötnie.
A pályázat benyújtásának feltételei között szerepelt az is, hogy a saját forrás meglétét igazolni kell a pályázat beadásakor. Az ajánlatkérő a pályázati felhívás 7. pontja szerinti és az ajánlatkérő 2003. május 7-i közgyűlésén meghatározott 30 millió forintos összegű saját forrást meg is jelölte a 2003. május 30-ai pályázatában, valamint ebben nyilatkozott a közbeszerzési törvény betartására vonatkozóan. Az ajánlatkérő a 2004. január 26-i írásbeli nyilatkozatában is elismerte, hogy a nyertes pályázat műszaki pénzügyi keretén felüli összeget 2004. évi költségvetésében fogja biztosítani, ezért a módosított műszaki tartalomra történő hivatkozás a 2003. évben megindított tárgyalásos eljárás vonatkozásában nem vehető figyelembe.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását a megváltozott műszaki tartalommal összefüggő tervdokumentáció kiegészítésére tekintettel, mivel a pályázati felhívás már szintén a 7. pontban tartalmazta a műszaki leírás megadásának és az esetleges terveknek a becsatolási kötelezettségét. Az ajánlatkérő által benyújtott pályázat mind az átalakításra vonatkozó műszaki terveket, mind a tervezői költségvetést tartalmazta teljeskörűen, mely csak a 2003. december 22-i tárgyaláson került szűkítésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a pályázati felhívás 11. pontja tartalmazza az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. évi törvényre történő utalást, melyből szintén következtethetett ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításának a szükségességére, azonban a Nemzeti Kulturális Minisztérium által 2003. augusztus 27-én megküldött értesítéséből legkésőbb tudomást szerezhetett arról, hogy a közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.
A Döntőbizottság figyelembe vette az ajánlatkérő képviselőjének azon nyilatkozatát is, melyet a jogorvoslati eljárás tárgyalásán tett, hogy nevezetesen engedélyezési tervre nem is volt szükség, ez csak a később elmaradt és a műszaki tartalomból kivett lift beszerelése vonatkozásában állt volna csak fenn.
A Döntőbizottság nem vette figyelembe a műszaki tartalom csökkentésével felmerülő és az ajánlatkérő érdekkörében felmerülő körülményre történő hivatkozást, hiszen a műszaki tartalom pontos meghatározása már a pályázat beadásának előfeltétele volt.
A Döntőbizottság továbbá nem vette figyelembe az ajánlatkérő hivatkozását, hogy a sikeres pályázattal kapcsolatos 2003. augusztus 27-ei értesítés és a 2003. október 1-jei az önerő biztosítására vonatkozó 40/2003. (X. 1.) KR sz. önkormányzati rendelet meghozatala közötti időszak az önkormányzati döntéshozatal elhúzódása miatt szintén a rendkívüli sürgősség megalapozását lehetővé tevő körülménynek minősül.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az önkormányzati döntéshozatal időbeli lefolyásának megszervezése az ajánlatkérő érdekkörében meglévő körülmény, mely nem alapozhatja meg a rendkívüli sürgősségre való hivatkozást. Úgyszintén nem volt lehetséges figyelembe venni azt a körülményt, hogy az ajánlatkérő részéről 2003. október folyamán kapta a lebonyolító csak a megbízást, akinek a jelzése alapján történt a tenderdokumentáció kiegészítése. A lebonyolító megbízásával kapcsolatos eljárás szintén az ajánlatkérő érdekkörében felmerülő olyan körülmény, ami a rendkívüli sürgősséget nem alapozza meg, továbbá a tenderdokumentáció megrendelése körében felmerülő feladatokat maga az ajánlatkérő is elláthatta volna.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint a sikeres pályázattal kapcsolatos 2003. augusztus 27-ei értesítést követően az ajánlatkérőnek meg lett volna arra a lehetősége, hogy nyílt eljárás vagy meghívásos eljárás keretében a beszerzését lebonyolítsa.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjával kapcsolatos döntése jogsértő volt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a bírság legkisebb összege szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette azt a tényt, hogy a jogsértés már nem reparálható a megkötött szerződésre figyelemmel, valamint a beszerzés értéke a 70 millió forintot meghaladja. Mindezen körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a bírság megközelítőleg 3%-os mértékét látta indokoltnak alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő által becsatolt közbeszerzési, illetve a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről szóló szabályzata alapján, hogy az eljárásfajta választásra vonatkozóan a közbeszerzési bizottság részéről történt döntés, ezért a személyes felelősség megállapítására nem került sor.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 5.
Dr. Csanádi Péter s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos