FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (1811/2004)
13.K.32.650/2003/2.
A Fővárosi Bíróság a dr. Kapitány István ügyvéd (7622 Pécs, Siklósi út 1.) által képviselt Pannon Volán Autóbuszközlekedési Rt. (7622 Pécs, Siklósi út 1.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.399/9/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2003. július 4-én kelt ajánlati felhívásával hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyközi közforgalmú közlekedésre alkalmas 5 db elővárosi szóló, új, magyar típusú bizonyítvánnyal (beleértve a típusbizonyítvány kiterjesztését) rendelkező autóbusz beszerzésére, amelyről egyidejűleg az alperesi Döntőbizottság elnökét írásban tájékoztatta.
A felperes az IKARUSBUS Rt.-t, a MAN Kamion és Buszkereskedelmi Kft.-t, az MB-Autó Magyarország Kft.-t, a NABI Rt.-t és a KRAVTEX Kereskedelmi Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjának hatodik bekezdése szerint alkalmatlannak minősül a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, akinek az előző 3 év alatt egyáltalán nem volt olyan jelentős szállítása, amikor egy megrendelés alapján legalább 5 db - az ajánlattal megegyező főegységekkel szerelt - autóbuszt szállított volna le.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja értelmében az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont alapján történik a b) pontban közölt - 1-től 10-ig pontozható - elbírálási részszempontok és súlyszámok alapján.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint a felperes hiánypótlási lehetőséget biztosít az ajánlattevők számára a tárgyalás befejezéséig.
A felperes által kiadott dokumentáció tartalmazta a műszaki követelményeket (kötelezően teljesítendő) és műszaki paramétereket (gyártó által megadandó), az alkatrészlistát, a szállítási szerződés tervezetét, valamint a csatolandó iratokat és nyilatkozatokat.
A meghívott ajánlattevők ajánlataikat a 2003. július 18-ig tartó ajánlattételi határidőig benyújtották.
A NABI Rt. az írásbeli ajánlatában a NABI 700SE típusú autóbuszt szerepeltette, az ajánlatkérővel folytatott tárgyaláson a megjelölt autóbuszra vonatkozó ajánlatát fenntartotta, csak az árat módosította. Ajánlatának 6. számú mellékletében öt db referencialevelet csatolt.
A referenciák között szerepelt a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. által adott, 2002 februárjában szállított 1 db és 2003 szeptembere óta szállított 4 db Excel típusú autóbuszra vonatkozó vélemény, a Scania Hungária Kft. által adott, különböző típusú alvázakra vonatkozó referencia, a Balaton Volán Rt. által 1 db Scania Irizar Century típusú autóbuszra, az IBUSZ Travel Rt. által 4 db Scania Irizar típusú autóbuszra kiadott referencia, valamint a Bakony Volán Rt. darabszámot nem tartalmazó, Scania-flottában üzemelő alvázas autóbuszokra vonatkozó referenciája.
Az ajánlat 11. számú mellékletében a NABI Rt. felsorolta az előző 3 év legjelentősebb szállításait a szerződő fél és az ellenszolgáltatás értékének megjelölésével.
Az ajánlatok bontását követően az ajánlatkérő a tárgyalást az ajánlattevőkkel megkezdte. A tárgyalás későbbi szakaszában úgy nyilatkozott, hogy az utastér belmagasságára vonatkozó minimális belmagasságot, azaz a 2000 mm-es követelményt a továbbiakban a hátsó ajtóig megadott belmagasság tekintetében kívánja figyelembe venni.
A felperes a tárgyalás során a KRAVTEX Kft.-t, az IKARUSBUS Rt.-t és az MB-Autó Kft.-t kizárta az eljárásból alkalmatlanság és érvénytelenség miatt.
A 2003. július 18-án tartott eredményhirdetésen a felperes a NABI Rt.-t hirdette ki nyertesnek, a második legjobb ajánlattevő a MAN Kft. lett.
Az eljárásról készült összegzés szerint a KRAVTEX Kft.-nek az eljárásból való kizárását az indokolta, hogy az ajánlatában megadott autóbuszra vonatkozóan az előző 3 év alatt nem volt olyan jelentős szállítása, amikor egy megrendelés alapján legalább 5 db - a módosított ajánlattal megegyező főegységekkel szerelt - autóbuszt szállított volna le, a határidőig a módosított ajánlatára vonatkozó szükséges legminimálisabb dokumentációt, illetve igazolásokat nem csatolta.
A KRAVTEX Kft. 2003. július 24-én jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes 2003. július 25-én kelt hiánypótlási felhívására 2003. augusztus 5-én igazolta, hogy a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat 2003. július 28-án befizette.
Jogorvoslati kérelmében a kérelmező kérte az eljárásból való kizárására vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ideig lenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint az ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában leírt alkalmatlanná minősítési szempontokat diszkriminatív módon alkalmazta. Ajánlata az eredeti műszaki feltételek szerint megfelelt az utastér belmagasságára vonatkozó feltételnek, az ajánlatkérő azonban a tárgyalások során közölte, hogy az utastér-belmagasságra vonatkozó minimális 2000 mm-es értéket csak a hátsó ajtóig megadott belmagasság tekintetében kívánja figyelembe venni. A többi ajánlattevő ajánlata a belmagasságra megadott minimális értékre vonatkozóan csak a megváltoztatott műszaki feltételek alapján felelt meg. Jogsértőnek találta az ajánlatkérő eljárását az ajánlati felhívás 11. b) pontjában leírt azon alkalmassági feltétel (előző 3 év folyamán olyan jelentős szállítás igazolása, amikor egy megrendelés alapján legalább 5 db - az ajánlattal megegyező főegységekkel felszerelt - autóbuszt szállított) vonatkozásában azért, mert a NABI Rt. tekintetében e feltételt nem alkalmazta az ajánlatkérő, és így ezt a céget nyertesnek hirdették ki annak ellenére, hogy az ajánlott autóbuszból megrendelésre még egyáltalán nem szállított. Hivatkozott arra is, hogy a NABI Rt. által ajánlott busz nem felel meg az 3. a) pontban írt feltételnek, mivel tudomása szerint nem rendelkezik magyar típusbizonyítvánnyal.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő a fenti eljárásával a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését is megsértette, mivel az ajánlati kötöttségre hivatkozva egyeseket kizárt, míg a többi ajánlattevő szükségszerű kizárását az ajánlati felhívás feltételeinek módosításával kiküszöbölte. Az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntése a Kbt. 59. § (1) bekezdésébe is ütközött, mivel érvénytelen ajánlatot tevőt hirdetett ki nyertesnek.
A kérelmező a jogorvoslati kérelem tárgyában 2003. augusztus 27-én tartott tárgyaláson előadta, hogy bár ajánlata nem felelt meg a dokumentáció műszaki követelményeinek, de a tárgyalások során módosított ajánlatával már annak eleget tett mind a motor teljesítménye, mind pedig az első tárcsafékre vonatkozóan a 10%-ot el nem érő cseh alvállalkozója révén.
A felperes a nyertes ajánlattevővel 2003. július 28-án az eljárást lezáró szállítási szerződést megkötötte.
Az alperes az eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételeit nem látta fennállónak.
Az alperes a 2003. szeptember 4-én kelt D.399/9/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft bírságot szabott ki. Egyebekben a kérelmet elutasította.
A határozat indokolásában az alperes rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő az írásbeli ajánlatában a NABI 700SE típusú autóbuszt szerepeltette, az ajánlatkérővel folytatott tárgyaláson a megjelölt autóbuszra vonatkozó ajánlatát fenntartotta, csak az árat módosította. A nyertes ajánlatának 6. számú melléklete összesen 5 db referencialevelet tartalmazott, ezek közül az egyik a Scania Hungária Kft. által kiadott, kifejezetten a különböző típusú alvázakra vonatkozott. A Kaposvári Tömegközlekedési Rt. 1 + 4, összesen 5 darab referenciát igazolt, ezek azonban olyan Excel típusú autóbuszokra vonatkoztak, amelyek - a felépítményt kivéve - az ajánlatban megjelölt típustól eltértek. A Balaton Volán Rt. 1 db Scania Irizar Century, az IBUSZ Travel Rt. 4 db Scania Irizar, a Bakony Volán Rt. pedig darabszám nélkül az üzemeltetésében lévő "Scania-flotta" minősítéséről adott referenciát, illetve igazolást.
Az alperes vizsgálta az előző 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó 11. számú mellékletben közölt Kapos Volán Rt. 374 M Ft-os értékű szállításának tartalmát és nyilatkoztatta a nyertest. A nyertes a 2003. augusztus 27-ei jogorvoslati tárgyaláson előadta, hogy ezen az értéken 10 db autóbuszra kötöttek szerződést, de a tényleges szállítás még nem történt meg.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerinti referenciakövetelmény 5 db autóbusz tényleges leszállítására vonatkozott, a nyertes az ajánlata szerint nem teljesítette a referenciára vonatkozó alkalmassági kritériumot. Az ajánlatkérő tehát jogsértő döntést hozott, amikor nem állapította meg a NABI Rt. szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát a műszaki alkalmasság körében előírt referencia vonatkozásában, és erre figyelemmel nem zárta ki az eljárás további szakaszából, hanem az eljárás nyertesének hirdette ki.
Az alperes a kérelmezőnek a saját referenciájával kapcsolatos, valamint a nyertes ajánlattevő ajánlatának a műszaki elő írásokkal és a típusbizonyítvánnyal kapcsolatos érvénytelensége megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmi elemét meg alapozatlannak találta, ezért a jogorvoslati kérelmet e részében elutasította.
A fenti jogsértések miatt az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) , f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
Az alperes a felperes terhére kiszabott 3 M Ft bírságot a jogsértés súlyával, értékével, valamint azzal indokolta, hogy a jogsértés a szerződés megkötésére tekintettel nem reparálható, és az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Kifogásolta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2003. július 24-én terjesztette elő, az igazgatási szolgáltatási díjat 2003. július 28-án befizette, ennek ellenére az alperes a Kbt. 86. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére csak 2003. szeptember 4-én hozta meg a határozatát.
Hivatkozott arra, hogy az alperes a határozatát vele szemben arra alapította, hogy jogsértő döntést hozott, amikor nem állapította meg a nyertes ajánlattevő NABI Rt. szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát a műszaki alkalmasság körében előírt referencia vonatkozásában, és az ajánlati felhívással ellentétes, nem megfelelő referencianyilatkozat miatt a nyertes ajánlattevőt az eljárás további szakaszából ki kellett volna zárnia. Álláspontja szerint a leglényegesebb körülmény tekintetében az alperes a tényállást nem átlapította meg, a teljes körű tényállás összefüggéseit és következményeit nem érvényesítette, ebből eredően téves következtetésekre jutott. Hangsúlyozta, hogy a nyertes NABI Rt. az ajánlati felhívás szerinti referenciakövetelménynek való megfelelésről a 2003. július 18-i - a nyertest is eldöntő - tárgyaláson nyilatkozott, míg a referenciakövetelmény hiányára vonatkozó tényeket és adatokat csak a közbeszerzési eljárás súlya alatt, a 2003. augusztus 27-én megtartott tárgyaláson fedte fel. A tényállást ebben a vonatkozásban az alperes nem tisztázta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem összességükben értékelte, ezzel megsértette az eljárására irányadó 1957. évi IV. tv. 26. § (1) bekezdését és 26. § (4) bekezdését. Utalt arra is, hogy az alperes határozata sérti a Kbt. 86. § (4) bekezdését is, mert a határozatát nem a beszerzett iratok, hanem csak azok egy része alapján hozta meg.
A felperes öt pontban, az alábbiak szerint ismertette azokat az információkat, amelyek a tárgyalásos eljárás és azzal egyidejű döntés napján, 2003. július 18-án a referencia tekintetében rendelkezésére álltak:
1. A nyertes ajánlattevő az ajánlati dokumentáció 6. számú mellékletben 1 + 4 db, azaz 5 db Excel típ. autóbusz Kaposvári Tömegközlekedési Rt. általi üzemeltetéséről csatolt nyilatkozatot, melyet ezen rt. vezérigazgatója jegyzett.
2. A 2003. július 18-i tárgyalás alkalmával a NABI Rt. képviselője azt a nyilatkozatot tette, hogy kisebb motorteljesítménytől eltekintve szállítottak az ajánlattal megegyező főegységekkel rendelkező járművet. A 10%-os részesedésnél nagyobb alvállalkozó Scania képviselője is megerősítette, hogy a kiírásnak megfelelő alvállalkozói referenciával rendelkeznek a motorfőtípussal megegyezően.
A referenciának a motorfőtípust illető és a teljesítménytől független figyelembevételét a felek elfogadták, ezt maga a kérelmező sem vitatta. Miután a nyertes a nyilatkozatát az alvállalkozójával együtt tette, a kiíró részéről eljáró személyekben fel sem merülhetett az, hogy a becsatolt írásbeli referencianyilatkozat és a képviselők nyilatkozata egymástól eltérő műszaki tartalmat takar, mivel az Excel fantázianévből ez nem volt megállapítható.
3. A referenciának meg nem felelő nyilatkozat azért sem merülhetett fel, mert az ajánlati felhívásban minden ajánlattevőtől megkövetelte a pályázati dokumentáció feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot.
4. A felperes az ajánlattétel időpontjában az autóbusz üzemeltetési feltételeit teljes egészében meghatározó, és Scania alvázra ugyanilyen főegységekkel szerelt 32 db autóbusszal már rendelkezett.
5. A nyertes ajánlattevő az ajánlati dokumentáció 11. számú mellékletében olyan kimutatást csatolt, amelyben az előző 3 év legjelentősebb szállításait ismertette, és ezt olyképpen jelölte meg, hogy "Az előző 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetése". A felperes képviselői nem gondolhatták az igényelt referenciakövetelmény mellett, hogy a nyertes ajánlattevő ezen címszó alatt nem szállításokat, hanem más, vagy nem teljesített megrendeléseket tüntet fel.
Minderre figyelemmel a felperes álláspontja szerint egyértelműen megállapítható az, hogy a tárgyalás folyamán és a döntéshozatal időpontjában nem álltak rendelkezésére az ajánlati felhívással és a referenciakövetelménnyel ellentétes, vagy nem megfelelő referenciára utaló információk.
A felperes kifejtette továbbá, hogy a Kbt. szabályozási rendszere szerinti tárgyalásos eljárás olyan kivételes eljárásfajta, amelynek során az írásbeliség másodlagos, mivel a feleknek a Kbt. 48-50. §-a szerinti ajánlati kötöttsége nem áll fenn. Döntő jelentőséggel a tárgyaló felek nyilatkozatai bírnak, hiszen az eljárás lerövidített jellege és a tárgyalás befejezésekor tartott eredményhirdetés mellett az ajánlatkérőtől nem várható el az, hogy több száz oldalas dokumentációt és ezzel a felek írásbeli nyilatkozatait tételesen ellenőrizze. A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése is ilyen megfontolásból biztosítja azon lehetőséget, hogy bizonyos nyilatkozatokat is csak a szerződést követő 15 nap belül kell csatolni az iratokhoz. Vitatta a nyertes ajánlattevő alkalmatlanná minősítésével kapcsolatos alperesi megállapítást is arra hivatkozással, hogy az autóbusz alapvető és döntő műszaki paramétereit, annak üzemeltetési körülményeit és feltételrendszerét az alváz mint önjáró szerkezet határozza meg, és az tartalmazza az előzőekre befolyással bíró összes gépjárműfőegységet, amelyet a NABI Rt. alvállalkozója, a Scania Hungária Kft. már tömegesen leszállított. Minderre figyelemmel kérte a határozat reá vonatkozó részének a hatályon kívül helyezését, a kiszabott bírság mellőzését, ezzel a jogorvoslati kérelem teljes elutasítását.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező az alperes részére a 2003. augusztus 5-én előterjesztett beadványában igazolta a Kbt. 80. § (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint a bizottság a jogorvoslati eljárást csak a Kbt. 80. § (1) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján annak érkezése napján, illetve a Kbt. 80. § (2) bekezdés szerinti igazgatásszolgáltatási díj megfizetésének igazolása esetén indíthatja meg, ezért a határozat meghozatalának időpontja nem sérti a Kbt. 86. § (2) bekezdését.
Az alperes hivatkozott arra, hogy az alperesi eljárás kifogásolása mellett a felperes elismerte azt, hogy a nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárás tárgyalásán tett nyilatkozata szerint nem megfelelő referenciát nyújtott be ajánlatkérő részére. Rámutatott arra, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján jogszerűen vette figyelembe a NABI Rt. nyilatkozatát a bizonyítékok körében, amely nyilatkozat szerint a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. nyilatkozatában megadott 5 db busznak csak a felépítménye azonos az általuk megajánlott típussal, a többi referencia csak az alvázra vonatkozik. A nyertes ajánlattevő NABI Rt. egyértelműen nyilatkozott arra is, hogy az ajánlatuk 11. számú melléklete szerinti referencianyilatkozatuk nem az ajánlati felhívás előírásának megfelelően, a ténylegesen leszállított buszokra vonatkozott, hanem csak a 2002. évre vonatkozóan megkötött szállítási szerződések alapján történő megrendeléseket tartalmazza.
Az alperes álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a referenciakövetelmény hiányával kapcsolatban a NABI Rt. a közbeszerzési eljárás súlya alatt szolgáltatta-e a bizonyítékokat, kizárólag annak van jelentősége, hogy a nyertes ajánlattevő nem tudott eleget tenni az ajánlati felhívás 11. b) pont 6. bekezdésében előírt referenciakövetelménynek. A megállapított jogsértés ténye önmagában megalapozza a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket, azaz a jogsértés megállapítását és a bírság kiszabását.
Az alperes rámutatott arra, hogy a tárgyalásos eljárásra is vonatkoznak a Kbt.-nek a két szakaszból álló eljárásokra irányadó közös szabályai. Így a Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételre jelentkezőnek a felhívásban előírt módon kell igazolnia a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, annak ellenőrzésére az ajánlatkérőnek a dokumentációban előírt műszaki követelmények alapján a Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében lehetősége van. Nem helytálló ezért az a felperesi hivatkozás, hogy a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérőtől nem várható el, hogy a dokumentációt, illetve a felek írásbeli nyilatkozatait ellenőrizze.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az Áe. 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a NABI Rt. nyertes ajánlattevőként való kihirdetésével megsértette a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ill. az alperes az eljárása során követett-e el olyan eljárási jogszabálysértést, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatott.
A bíróság rámutat arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége. Erre az eljárásra a (3) bekezdés értelmében a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és a 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, így irányadóak a Kbt. 43. § (1) bekezdésében és a Kbt. 44. § (6) és (8) bekezdésében foglalt alábbi rendelkezések is.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal (a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával) összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A felperesnek a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítélésénél - a Kbt. 44. § (6) bekezdésére is figyelemmel - kellő körültekintéssel kellett eljárnia annak érdekében, hogy az alkalmassági feltételeket nélkülöző ajánlattevő az ajánlatok értékelési folyamatában már ne vehessen részt. Amennyiben ezt elmulasztja, ill. utóbb valamely ajánlattevő alkalmatlansága bizonyítást nyert, ennek jogkövetkezményeit az ajánlatkérő viselni tartozik.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjának hatodik bekezdése alapján a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő minősült alkalmasnak, akinek az előző 3 év alatt volt olyan jelentős szállítása, amikor egy megrendelés alapján legalább 5 db - az ajánlattal megegyező főegységekkel szerelt - autóbuszt szállított le. E feltételnek való megfelelést az ajánlat kérőnek vizsgálnia kellett, mivel ez a referenciakövetelmény a közbeszerzési eljárás során nem változott.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 59. § (1) bekezdésének első fordulata alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A bíróság megállapította, hogy az alperes határozatában ismertetett adatok és nyilatkozatok alapján nem kétséges, hogy a NABI Rt. az általa beadott referenciák alapján nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjának hatodik bekezdésében támasztott alkalmassági követelménynek, így e tekintetben a jogorvoslati kérelem megalapozottságát és a határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértését az alperes jogszerűen állapította meg.
A bíróság álláspontja szerint az alperes a NABI Rt. alkalmasságának vizsgálata körében a tényállást kellő mértékben tisztázta, a rendelkezésre álló adatok és a NABI Rt. nyilatkozata e kérdés eldöntését aggálytalanná tették, további bizonyítás az eljárás során szükségtelen volt. Minderre figyelemmel, a bíróság az alperes eljárásával kapcsolatos eljárási jogszabálysértéseket állító felperesi előadást nem találta megalapozottnak.
A Kbt. 86. § (1) bekezdése értelmében az alperes a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, ill. az eljárás kezdeményezésétől számított 15 napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartásra nem kerül sor. A (2) bekezdés szerint, ha az alperes az ügyben tárgyalást tartott, a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, ill. az eljárás kezdeményezésétől számított 30 napon belül köteles határozatot hozni.
Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről a Kbt. 80. § (2) bekezdése rendelkezik akként, hogy azt az eljárás megindításakor kell megfizetni. A díj megfizetésének hiánya esetén a (3) bekezdés szerint az alperesnek hiánypótlási felhívást kell kiadni csakúgy, mint az (1) bekezdésben felsorolt adatok hiánya esetén, a hiánypótlás nem teljesítése pedig - a (4) bekezdésre figyelemmel - mind az (1), mind a (2) bekezdés körében egyaránt a kérelem elutasításának jogkövetkezményével jár. Minderre figyelemmel jogorvoslati eljárás csak az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése esetén indulhat, így a határozathozatali határidő is ettől függően kezdődik meg. Jelen esetben a határozat meghozatala az előírt 30 napon belül megtörtént.
Megjegyzi a bíróság, hogy a határozathozatalra előírt határidő elmulasztása nem olyan súlyú eljárási jogszabálysértés, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatna, így ez a jogszabálysértés sem adott volna okot a határozat hatályon kívül helyezésére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatában bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A bírság mértékéről az alperes a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mérlegelési jogkörében eljárva dönt.
Jelen esetben a bíróság megállapította, hogy az alperes a bírság kiszabása során a Kbt. 88. § (5) bekezdésének megfelelően járt el, így a felperessel szemben kiszabott bírság az összegszerűségét tekintve is megalapozott.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot a határozat hatályon kívül helyezésére, ill. megváltoztatására, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeit megfizetni.
A felperes a kereseti illetéket a keresetlevelén lerótta, így a bíróságnak a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapuló illetékviselésről rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2003. november 27.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró