FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (1812/2004)
3.Kf.27.186/2003/7.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sári Péter ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 5.) által képviselt Gergely Air Kft. (2481 Velence, Nyár u. 13.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. november 13. napján kelt, 13.K.31.518/2002/6. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft (harmincezer forint) együttes első és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 Ft (tízezer forint) kereseti és 29 000 Ft (huszonkilencezer forint) fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A Magyar Turizmus Rt. ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 6-i számban ajánlati felhívást tett közé nyílt közbeszerzési eljárás indítására vegyszeres és biológiai, földi gépes és légi úton történő szúnyoglárva- és -imágóirtás komplex elvégzése tárgyban az ajánlatkérő által meghatározott időpontokban, készítményekkel a Dunakanyar és ráckevei (Soroksár) Duna-ág térségében, valamint a Velencei-tó térségében. A beszerzés tárgyának egy részére is lehetett ajánlatot tenni. Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a műszaki alkalmasság igazolására csatolni kell a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja alapján a gépparkjuk bemutatását, valamint a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont szerint a teljesítésbe bevonni kívánt személyek bemutatását, képzettségük és szakmai gyakorlatuk szerint.
Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai a 11. b) pont szerint a következők:
- nem rendelkezik az elmúlt három évben szúnyogirtás szolgáltatásban legalább három referencialevéllel igazolt referenciával,
- a teljesítésbe bevont legalább három szakember nem rendelkezik legalább öt-öt éves gyakorlattal szúnyogirtás tárgykörben,
- nem rendelkezik szúnyogirtáshoz alkalmas légi járművel.
Az ajánlatkérő előírta, hogy az alkalmassági követelményeknek együttesen kell megfelelniük, és ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot.
Az ajánlattételi határidőben a felperes, valamint a Corax Kft. az RSZ-Coop Kft.-vel közösen nyújtottak be ajánlatot. A felperes ajánlatában a szúnyoglárvairtás ajánlati árát 2600 Ft/hektár + áfa-ban, a Corax-RSZ-Coop 100 Ft/hektár + áfa-ban jelölte meg. Az ajánlatkérő magyarázatot kért az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony árra, amelyre azt közölték, hogy a 100 Ft elírás eredménye, de így is vállalják megfelelő műszaki színvonalon a beszerzés elvégzését. Ajánlatkérő 2002. április 3-án tartott eredményhirdetésen a Dunakanyar-Ráckeve (Soroksár) Duna-ág térségben a Corax Kft.-RSZ-Coop Kft. közös ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A felperes által előterjesztett jogorvoslati kérelmet - amely a kihirdetett döntés megsemmisítésére, a jogsértés megállapítására, és annak megállapítására vonatkozott, hogy ebben a térségben a felperes nyerte a pályázatot, ezért vele kell megkötni a munka elvégzésére vonatkozó vállalkozási szerződést - az alperes D.173/20/2002. sz. határozatával elutasította. Hivatkozott a Kbt. 44. § (5) bekezdésére, mely szerint, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik. A 11. b) pontban tehát jogszerűen írt elő az ajánlattevő együttes megfelelőséget. A kirívóan alacsony árat illetően a Kbt. 57. § (2) bekezdésében írt kötelezettségének az ajánlatkérő eleget tett, magyarázatot kapott, a válaszról tájékoztatta a többi ajánlattevőt, tehát a Kbt. 24. § (1) bekezdésében írt esélyegyenlőség alapelve nem sérült, és nem volt indokolt a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása sem, mert ez nem az árversenyre alkalmazandó szabály. A nyertes ajánlattevők az ajánlati kötöttség elve miatt ajánlatukon nem változtathattak. Nem osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a vállalt ár alacsony volta a szolgáltatás visszterhes jellegén változtatott volna. A hamis adatszolgáltatásra alapított kérelmet is megalapozatlannak minősítette, mert a közös ajánlattevők a 11. a) pont szerinti műszaki alkalmasság igazolása körében a teljesítésbe bevonni kívánt személyek között Nánási István nem szerepelt, az ajánlati felhívás és a dokumentáció pedig nem tartalmazott adatközlési kötelezettséget a légi jármű üzemben tartási engedély személyeket illető adataira vonatkozóan. Az engedély érvényességi ideje 2002. április 30. volt, ehhez képes a március 19-i ajánlati határidőben az előírt feltételeknek az ajánlattevő megfelelt. Az engedély csak a légügyi hatóság által függeszthető fel, megkeresésre pedig úgy nyilatkoztak, hogy az engedély meghosszabbítása folyamatban van, a műszaki vezető szem
élyére nézve is.
A határozat ellen a felperes terjesztett elő keresetet, és annak elsődlegesen hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a kihirdetett és az alperes által jóváhagyott döntés jogszabálysértő, a megkötött szerződés semmis, a pályázatot a felperes nyerte, és ezért vele kell a szerződést megkötni. Megismételte a jogorvoslati kérelmében kifejtetteket, új elemként arra hivatkozott, hogy az RSZ-Coop Kft.-nek nem volt repülési jogosultsága, mert a három légi járműve közül kettőnek nem volt meg a megfelelő légióra száma, és az RSZ-Coop. Kft.-nek nincs telephelye, illetve a pályázatban szerepeltetett telephely már megszűnt. A fentiekkel hamis adatszolgáltatást valósított meg, és alkalmatlannak bizonyult a műszaki feltételek teljesítésére.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Csak a jogorvoslati kérelemben előadottak vizsgálatára szorítkozott, a keresetben hivatkozott újabb kifogásokat érdemben nem vizsgálta, mert erre az alperesi határozat jogorvoslati kérelem hiányában nem tartalmazott rendelkezést, ezért bírósági felülvizsgálatára sincs lehetőség. Megállapította, hogy az ajánlatban elírás folytán megadott 100 Ft/hektár + áfa irreálisan alacsony ár, ennek a reális árakkal történő versenyeztetése és előnyben részesítése sérti az eljárás tisztaságára vonatkozó Kbt. 24. § (1) bekezdésében írt alapelvet, melynek következtében a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján az eljárás eredménytelenségét lehetett volna megállapítani. Mivel ez nem kötelező rendelkezés, ennek mellőzése nem volt jogszabálysértő.
A műszaki alkalmasság tárgyában osztotta az alperes álláspontját és megállapította, hogy az ajánlati felhívás közös ajánlattéttel esetén az alkalmassági követelményeknek való megfelelést együttesen írta elő, nem sérült a Kbt. rendelkezése, mert erre a Kbt. 44. § (5) bekezdése lehetőséget ad.
A hamis adatszolgáltatás vonatkozásában megállapította, hogy olyan gépjármű-üzembentartási engedélyt csatoltak, amelyen annak a Nánási István műszaki vezetőnek a neve szerepelt, aki 2002. február 25-i hatállyal munkaviszonyát megszüntette, ezért a műszaki vezető személyét illetően az engedély érvénytelen adatot tartalmazott, így az engedély nem volt jogszerűen felhasználható. Hamis adatközlés azért nem valósult meg, mert az engedély kiállítása idejének megfelelő adatokat tartalmazott. A beszerzés tárgya szerinti feladat elvégzésére alkalmas légi jármű értelemszerűen mind műszaki, mind hatósági engedélyezési szempontból repülés céljára alkalmas járművet jelent, ezért az érvénytelen adatot tartalmazó üzemben tartási engedély miatt a műszaki alkalmasság hiányára a felperes megalapozottan hivatkozott.
Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Másodlagosan kifogásolta az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre vonatkozó ítéleti rendelkezést, tekintve, hogy az elsőfokú bíróság számára biztosított a megváltoztatás joga, melyhez minden adat rendelkezésre állt.
Álláspontja szerint a közös ajánlattevők eleget tettek a műszaki-technikai felszereltség leírására vonatkozóan a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, az ajánlati felhívás 11. a) pont második bekezdésében foglaltaknak, és a 11. b) pontnak megfelelően igazolták, hogy szúnyogirtáshoz alkalmas légi járművel rendelkeznek. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a nyertes ajánlattevők a szerződés teljesítésére műszakilag alkalmatlanok voltak, mert olyan követelményt állított velük szemben, amely nem szerepelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban. A légi jármű üzemben tartási engedély érvényessége tekintetében csak az azt kiadó hatóság közlését lehet figyelembe venni.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, kérve az első fokú ítélet indokolásának a hamis adatszolgáltatás tényével kapcsolatos megállapítása megváltoztatását, figyelemmel az üzemben tartási engedélyben szereplő műszaki vezető személyének megjelölésére. Becsatolta Madas László igazság ügyi légi-közlekedési szakértő szakvéleményét, annak igazolására, hogy bár az üzemben tartási engedély a társaságé, a légi jármű nem repülhet, ha nincs a társaságnak műszaki vezetője.
Az alperes fellebbezése alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése nem megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között eljárva kizárólag a műszaki alkalmasság és az ehhez rendelt dokumentumok vizsgálatát végezte el.
Az ajánlati felhívás 11. a), b) pontja körében megköveteltekre figyelemmel helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a nyertes ajánlatban a teljesítésbe bevonni kívánt személyek között Nánási István neve nem szerepel. Az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmaz adatközlési kötelezettséget a légi jármű üzemben tartási engedély személyi adataira vonatkozóan. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, amikor a légi jármű üzemben tartási engedélyének adataiban bekövetkezett változásra tekintettel azt a műszaki alkalmasság igazolására jogszerűtlen felhasználásnak minősítette. A légi jármű üzemben tartási engedélyét sem az ajánlati felhívás, sem az ajánlati dokumentáció nem követelte meg az alkalmasság igazolására. Kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a jelen eljárásnak nem az üzemben tartási engedély érvényességének vizsgálata a tárgya. Ezért közömbös, hogy az engedély egy adatában időközben változás következett be. A kiállított engedélyen szerepel, hogy az mindaddig hatályban marad, amíg visszaszolgáltatásra, felfüggesztésre, visszavonásra vagy más módon érvénytelenítésre nem kerül. Ezek valamelyikére utaló adat az eljárás során nem merült fel. Ezzel ellentétben az engedély visszavonására jogosult légügyi hatóság igazolta, hogy az engedély meghosszabbítása folyamatban van, amely érinti az új műszaki vezető személyére vonatkozó változás átvezetését is. Az ajánlati felhívás közzétételét követően hatályba lépett 20/2002. (III. 30.) KöVim rendeletnek nincs olyan előírása, amely az üzemben tartási engedély egy adatában bekövetkezett változás esetére az engedély érvénytelenségét vonná maga után. Ez a korábban, az üzemben tartási engedély kiadására irányadó szabályokból sem következik. Az engedély tartalmi vizsgálata meghaladja a jelen eljárás kereteit, részben azért, mert az kiállítójának, a Magyar Köztársaság Légügyi Igazgatóságának a hatáskörébe tartozó feladat, részben pedig azért, mert nem volt előírás a közbeszerzési eljárásban annak becsatolása. Ezért nem volt jogi lehetősége
az elsőfokú bíróságnak arra, hogy az ajánlati felhívásban egyébként elő nem írt kötelezettség ellenére becsatolt engedély adatainak érvénytelenségét kimondja, és abból a közbeszerzési eljárásra kiható következményeket állapítson meg.
A hamis adatszolgáltatás megvalósulását illetően helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy az nem állapítható meg azért, mert az engedély a kiállítása időpontjának megfelelő, valós állapot szerint rögzítette az adatokat.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2) bekezdés és a Pp. 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperesnek járó együttes első és másodfokú perköltség megfizetésére.
A felperes az illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés c) pontja, és 46. § (1) bekezdése szerinti illeték megfizetésére a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles.
Budapest, 2004. január 14.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
bíró