FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (1825/2004)
3.Kf.27.045/2003/9.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Incze András Péter ügyvéd (1051 Budapest, Arany J. u. 9.) által képviselt Műszertechnika Rendszerház Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes oldalán Kovács Zoltán végelszámoló (8500 Pápa, Major u. 3.) által képviselt Clean Sound Rt. vá. (1146 Budapest, Kacsóh P. út 5.) I. r., a dr. Sebtik Cecília ügyvéd (1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) által képviselt Technotrade Informatikai Rt. (1147 Budapest, Öv u. 185.) II. r., valamint a INFOCOPY Kereskedelmi Kft. (1131 Budapest, Béke u. 118.) III. r. beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. május 31. napján kelt, 13.K.32.137/2001/16. számú ítélete ellen az alperes által 17. sorszám alatt és a II. r. alperesi beavatkozó által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésé re meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 5 napon belül fizessen meg a felperesnek 20 000 Ft (húszezer forint) másodfokú perköltséget.
Kötelezi a II. r. alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 13 500 Ft (tizenháromezer-ötszáz forint) fellebbezési illetéket.
Az alperes fellebbezési illetékét az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága mint ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé 2001. február 21-én tárgyalásos eljárás megindítására nyolc termékcsoportba sorolt, különféle berendezések szállítására és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére. A pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására - többek között - a részvételre jelentkezőknek csatolniuk kellett az előző három év, a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalmáról szóló nyilatkozatot évenkénti bontásban. Alkalmatlan volt az a jelentkező, akinek a vonatkozó forgalma az előző három év egyikében sem haladta meg a nettó 200 M Ft-ot. A műszaki alkalmasság vonatkozásában a közös ajánlattevőknek és az alvállalkozóknak együttesen kellett igazolniuk az alkalmasság minősítéséhez szükséges feltételeket.
Közös jelentkezést nyújtott be az I-III. r. alperesi beavatkozó részvételével további két cég, mint konzorcium (a továbbiakban: alperesi beavatkozói konzorcium) és a felperes részvételével további négy cég - köztük a Műszertechnika Irodatechnika Kft. (a továbbiakban: felperesi konzorcium). A felperesi konzorcium együttműködési megállapodásában az ajánlatkérő felé - ami az ajánlati felhívásban egyébként követelmény is volt - egyetemleges felelősséget vállalt.
Az alperesi beavatkozói konzorcium részvételi jelentkezésében az I. r. alperesi beavatkozó 1998. évre 148 925 000 Ft, 1999. évre 207 203 000 Ft, 2000. évre 212 404 000 Ft forgalmat igazolt.
Az ajánlatkérő mindegyik jelentkezőt alkalmasnak találta és részvételre felhívta. Az alperesi beavatkozói konzorciumot az I. és VII. termékcsoport szerinti részteljesítésre, melyet az jogorvoslati kérelem útján kifogásolt. A kérelmet az alperes elutasította. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a Műszertechnika Irodatechnika Kft. kifogásolta, hogy az I. r. alperesi beavatkozó forgalmáról évek óta nem szolgáltat adatokat a cégbíróságnak, majd 2001. május 11-én fax útján megküldött levelében kérte az érintettet, hogy az 1998. és 1999. évi mérlege másolatát adja át. Erre az I. r. alperesi beavatkozó aznap megküldött válaszában ígéretet tett, az iratok átadásának időpontját 2001. május 11. 13 órában határozta meg. A Műszertechnika Irodatechnika Kft. ügyvezetője meghatalmazta Gubinyi Zoltánt az iratok átvételére. Az átadás-átvétel dokumentálása az I. r. alperes által megküldött levélen történt az alábbiak szerint: "Átvettem: 5 oldal. 2001. 05. 11. Gubinyi (személyazonosító szám)".
2001. május 11. napját követően a Műszertechnika Irodatechnika Kft. több levelet küldött az I. r. alperesi beavatkozónak, majd a II. r. alperesi beavatkozót kereste meg a kért dokumentumok megszerzése érdekében.
A felperes nyújtott be jogorvoslati kérelmet 2001. május 31-én az alpereshez hamis adatszolgáltatás miatt, melyet arra alapított, hogy az I. r. alperesi beavatkozó 1999. évi teljes nettó árbevétele 202 M Ft, az azt megelőző években pedig 200 M Ft alatt volt. A cég öt különálló, jelentős üzletággal rendelkezik, így a közbeszerzés tárgya szerint megkívánt árbevételt - a teljes árbevételre figyelemmel - nem érhette el. Előadta, hogy írásbeli ígéret ellenére nem kapták meg az I. r. alperesi beavatkozótól a kért mérlegeket, végső soron a Műszertechnika Irodatechnika Kft. tájékoztatása alapján üzleti partnerei útján szerzett információt. A tudomásszerzés időpontját 2001. május 30. napjában határozta meg.
A jogorvoslati eljárás során a Műszertechnika Irodatechnika Kft. ügyvezetője cáfolta, hogy az I. r. alperesi beavatkozó mérlegadatait megkapta volna. A jogsértésről 2001. május 30-án szereztek tudomást. Az interneten hozzáférhető cégismertetőből vált ismertté az I. r. alperesi beavatkozó további négy tevékenységi köre. Az alperes 12. alszámú, 14. alszám alatt kijavított határozatával a kérelmet elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság miatt elutasította. Arra hivatkozott, hogy a Műszertechnika Irodatechnika Kft. képviselője a kérdéses iratokat 2001. május 11-én átvette, melyről a felperest, mind a felperesi konzorcium másik tagját tájékoztatta. E következtetéseit a 2001. május 11-i levélen szereplő, átvételt igazoló adatokra és a felperesi konzorcium két tagja között fennálló kapcsolatra alapította, amely információcserét feltételezett. Érdemben arra hivatkozott, hogy olyan mérleginformáció került az I. r. alperesi beavatkozó részéről csatolásra, amely az ajánlatkérő elvárásainak megfelelt. Az 1998-as mérlegadatok irrelevánsak, mert a további két év adatai a 200 M Ft-ot meghaladták, a további - a fő tevékenységi kör mellett megjelölt - tevékenységek létéből még nem következik tényszerűen, hogy a kívánt árbevétel nem érhető el.
A felperes keresetében a határozat felülvizsgálatát, annak megváltoztatását, a hamis adatszolgáltatás megállapítását kérte. Állította, hogy a Műszertechnika Irodatechnika Kft.-vel rendszeres kapcsolatot nem tartott, így csak az általa megjelölt időpontban jutott a Műszertechnika Irodatechnika Kft. által kért információkhoz, 2001. május 11-én nem. Az alperes az ügy érdemét tekintve sem tárta fel a teljes tényállást, az I. r. alperesi beavatkozó további négy tevékenységi körének forgalmáról nem szerzett be adatokat.
Az elsőfokú bíróság az alperes D.344/12/2001. és D.344/14/2001. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Marasztalta továbbá a felperesnek járó perköltségben. A felperesi konzorcium megállapodására figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidő nem függött a kérdéses adatok Műszertechnika Irodatechnika Kft. tudomására jutásának időpontjától. A felperes által megjelölt időpont helytállósága az alperes által megjelölt okból tehát nem volt kétségbe vonható. Az I. r. alperesi beavatkozó ajánlatát a rendelkezésre álló cégadatokkal összevetve megállapította, hogy a megadott forgalmi adatok csak akkor helytállóak, ha a cégnek egyéb tevékenységi köreiből az adott évben egyáltalán nem volt bevétele. Az egyéb bevétel vizsgálatára a jogorvoslati eljárás során nem került sor. Tekintve, hogy az alperes az érdeksérelem hiányára csak a per során hivatkozott, az elsőfokú bíróság pedig e körben az alperesi érvelést megalapozottnak találta, kifejtette, hogy a jogorvoslati kérelem elutasítására téves indokok alapján került sor. Szükségtelennek találta a felperes által felajánlott tanúbizonyítás lefolytatását, mert a rendelkezésre álló adatok a per eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes és az I-II. r. alperesi beavatkozó nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatását, a kereseti kérelem elutasítását kérve. A Fővárosi Ítélőtábla az I. r. alperesi beavatkozó fellebbezését hivatalból elutasította.
Az alperes álláspontja az volt, hogy a felperes a Műszertechnika Irodatechnika Kft.-vel azonos időpontban szerzett tudomást a kérdéses adatokról, így a jogorvoslati kérelem elkésett. A kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai, az Áe . és a Kbt. szabályai nem teszik lehetővé eltérő indokok alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A II. r. alperesi beavatkozó arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, tekintve hogy a felperes a Műszertechnika Irodatechnika Kft.-vel azonos időpontban szerzett tudomást a kérdéses adatokról. Így a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata nem lehet az eljárás tárgya.
A felperes ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A III. r. alperesi beavatkozó észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezések nem alaposak.
A Legfelsőbb Bíróság KK. 31. és 34. számú állásfoglalásában foglaltak szerint az Áe. - az 1957. évi IV. törvény - 72. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja: a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak.
Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. A közigazgatási perekben - amennyiben a Pp. XX. fejezetének speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek - az I-XIV. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell. A Pp. 4. §-a szerint a bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A kérelemhez kötöttség alaptételének a bíróság érdemi döntését érintő közelebbi meghatározását tartalmazza a Pp. 215. §-a, amely szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. A Pp. XX. fejezetének eltérő rendelkezése hiányában a kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási perben is érvényesülő jogelv. Ez azt jelenti, a bíróság a felperes által a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés körében kell hogy vizsgálódjék, és ha a határozatot más vonatkozásban találja jogszabálysértőnek, erre nem alapíthatja döntését. Ebből következik, hogy a bíróság megsérti a kérelemhez kötöttség követelményét a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, ha az ítéletében a kereseti kérelmen, ellenkérelmen vagy fellebbezésen túlterjeszkedő okra vagy jogszabályra alapítja döntését. E két állásfoglalás összevetéséről következően a bíróság olyan, az ellenkérelemben ugyan hivatkozott érvet sem fogadhat el döntése alapjául, amelyre a közigazgatási hatóság döntését nem alapította, tehát az az általa felülvizsgált határozatban nem lelhető fel. Ezért helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy az elsőfokú bíróság az érdeksérelem hiányára döntését nem alapíthatta. Ezért ez okból nem kerülhetett sor az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárásból ki kell zárni azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A felperes hamis adatszolgáltatásra figyelemmel nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyet az alperes egyrészt elkésettség okából, másrészt - az elkésettség ellenére érdemben eljárva utasított el. Helyesen vizsgálta ezért az elsőfokú bíróság mindkét szempontból az alperes döntését a kereseti kérelemnek megfelelően. Figyelemmel arra, hogy az alperes a tudomásszerzés Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti időpontját az I. r. alperesi beavatkozó mérlegadatainak átvételéhez, vagyis a mérlegadatok konkrét ismeretéhez kötötte, az elsőfokú bíróságnak is az ezzel kapcsolatos okfejtésének a helyességét kellett vizsgálnia. Osztotta a másodfokú bíróság azt az álláspontját, hogy a konzorciumi együttműködési megállapodás önmagában még nem jelentheti a két konzorciumi tag szempontjából a kifogásolt magatartás tudomásra jutásának azonosságát. Tehát a felperes által megjelölt időpont ez okból nem volt kétségbe vonható. A konzorciumi létből eredő, feltételezett szoros kapcsolat további, olyan konkrét bizonyítékokkal történő alátámasztása elmaradt, amely azt igazolta volna, hogy a Műszertechnika Irodatechnika Kft. és a felperes tudomásszerzése azonos kellett, hogy legyen. Nem nyert egyértelmű bizonyítást az sem, hogy a 2001. május 11-i dokumentumátvétel ténylegesen milyen iratok átvételét jelentette, hiszen az ezt követő levelezésből és a Műszertechnika Irodatechnika Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a kért iratok átadása nem történt meg. Helyesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy az I. r. alperesi beavatkozó további tevékenységeiből nyert bevételek konkrét ismerete hiányában minden alapot nélkülöznek az alperes érvei a hamis adatszolgáltatás hiányára, tekintve hogy a felhívás szerint a beszerzés tárgya szerinti forgalom bemutatása volt a követelmény.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, részben eltérő indokok alapján helybenhagyta. A megismételt eljárás során az alperesnek a felperes jogorvoslati kérelmében foglaltak alapján tisztáznia kell a fenti iránymutatás szerint, hogy mi tekinthető a felperes szempontjából tudomásszerzésnek, ehhez képest kell érdemi vizsgálat nélkül a jogorvoslati kérelmet elutasítania, vagy - ha a jogorvoslati kérelem időben érkezett, érdemben eljárnia az I. r. alperesi beavatkozó mérlegadatainak összes tevékenységi körét átölelő vizsgálatával.
Az alperes és a II. r. alperesi beavatkozó fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes a felperes jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltség viselésére. Az alperesi beavatkozó eljárásával a felperesnek többletköltsége nem merült fel, ezért a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján arról külön rendelkezni nem kellett.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes alperes terhére számítandó fellebbezési illetéket az Itv. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet l4. §-a alapján az állam viseli. A II. r. alperesi beavatkozó az Itv. 39. § (3) bekezdésének c) pontja, a 46. § (1) bekezdése alapján a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint köteles a fellebbezési illetéket viselni.
Budapest, 2004. február 4.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
a tanács elnöke, előadó bíró bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró