KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1865/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.11/11/2004.
Tárgy: a Molnár & Molnár Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Molnár & Molnár Kft. (1108 Budapest, Újhegyi sétány 3-5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116., továbbiakban: ajánlatkérő) a 2005. december 31-ig terjedő időszakban felmerülő hús- és felvágott termékek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított -, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az egyik részszempont az ajánlati ár volt.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció I.5. és 6. pontjában szabályozta az ajánlati ár megadásának módját.
Az I.5. pontban ajánlatkérő a következőket írta elő: "Az ajánlati árat forintban,
(1) termékenként részletezett nettó egységárral, valamint
(2) a mennyiségekkel beszorzott nettó árösszeggel,
(3) bruttó egységárral és végül
(4) a mennyiséggel beszorzott bruttó árösszeggel
is meg kell adni, hogy a nettó és a bruttó árak tekintetében a félreértés kizárható legyen, továbbá az áfakulcs mértékében se legyen félreértés.
Az árak mellett minden terméknél kötelezően és egyértelműen fel kell tüntetni a töltősúlynak azt a mennyiségi egységét, amelyre az egységár vonatkozik.
Amennyiben az ajánlat nem egyértelmű, pl. más mennyiségi egység van feltüntetve és mással van az egységár beszorozva, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell minden járulékos költséget, így pl. a szállítási költséget is.
Ajánlattevő köteles továbbá minden általa biztosítani kívánt kedvezményt kizárólag a megadott ajánlati árakban érvényesíteni. Külön tételként megjelölt kedvezményeket, amelyek meghiúsítják vagy bizonytalanná teszik a más ajánlatokkal való összehasonlítást (rabat, kilátásba helyezett akciók, raklaponkénti árkedvezmény stb.) ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásánál figyelmen kívül hagy.
Amennyiben a szerződés fennállásának időtartama alatt az ajánlattevő az árait változtatni szándékozik, akkor a változtatás szándékolt időpontját és részletes feltételeit - elsősorban mértékét, az ajánlati ártáblázatban jeleznie kell. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy azokat az ajánlatokat, amelyek valamely, az ajánlat értékelését befolyásoló szempontból nem egyértelműek, pl. esetlegesen bekövetkező esemény(ek)től teszik függővé az ajánlatban foglaltak fenntartását, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja!"
A dokumentáció I.10. pontja alapján az ajánlattevő ajánlatának részeként köteles volt szállítási szerződéstervezetet benyújtani, melynek tartalmaznia kellett e pontban a)-l)-ig felsorolt feltételeket. Az l) pont szerint az ajánlati árakra és azok változtatására nézve az 5. és 6. pont az irányadó.
Az ajánlattételi határidőre, december 16-ra öt ajánlat került benyújtásra.
Ajánlatkérő a december 29-én tartott eredményhirdetésen - melyen kérelmező képviselője is jelen volt - a Szőker Plussz Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította azzal az indokkal, hogy nem közölte az ártartás utáni időszakra vonatkozó árakat.
Kérelmező 2004. január 6-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy ajánlata úgy az ajánlati árat, mint a fizetési feltételeket illetően kedvezőbb volt a nyertesénél.
Az ajánlatához csatolt szerződéstervezet 4. pontjának a vételárra vonatkozó részét a Kbt. és a Ptk. rendelkezéseinek figyelembevételével fogalmazta meg. Az ajánlati árát 6 hónapig tartotta érvényesnek, ez alól csak a vis maior helyzetet jelölte meg kivételként. Meghatározta, hogy mi minősül ebből a szempontból vis maior helyzetnek. Ezen garantált ártartás időtartamát követő időszakra a szerződő felek megállapodását tekintette irányadónak.
Álláspontja szerint az érvénytelenségi indok nem helytálló, mert a dokumentáció I.5. pontja lehetővé tette az ajánlati ár módosítását, ez esetre a változtatás szándékolt időpontja meghatározását és a változtatás mértéke megjelölését írta csak elő.
Előadta továbbá, hogy ellentmondás van a dokumentáció I.5. pontja egyes kitételei között, ugyanis ajánlatkérő az egyik mondatban elismeri az esetleges változás bekövetkezését és annak kihatásait az ajánlati árra, míg a következő bekezdésben a még előre nem ismert változás bekövetkezését és ennek az árban való érvényesítési szándékát érvénytelenségi okként kezeli.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy kérelmező a szerződés aláírásától számított 6 hónap időtartamra az általa vis maior helyzetnek tekintett hatósági árváltozáshoz, mint a jövőben esetlegesen bekövetkező eseményhez kötötte árait. Ezt nem tudta elfogadni, mert így lehet a jövőbeni ráfordításait tervezni.
Közölte, hogy nincs ellentmondás a dokumentáció I.5. pontjában foglalt elő írások között, mert az előre - időben és mértékben - pontosan meghatározott árváltoztatást nem tekintette érvénytelenségi oknak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ezen feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő a dokumentáció I.5. pontjában kifejezetten kikötötte, hogy érvénytelennek minősíti azt az ajánlatot, amelyik esetlegesen bekövetkező eseménytől teszi függővé az ajánlatban foglaltak fenntartását.
Kérelmező ajánlata részét képező szerződéstervezet 4. pontjában kérelmező az ajánlati árával kapcsolatban kikötötte: "Az ajánlati ártáblázatban megadott ár - mint garantált ár - a szerződés aláírásától számított 6 hónapig érvényes. Ez alól a vis maior helyzet kivételt képez. Ebbe a körbe értendő azon hatósági árváltozás, amely a megadott ajánlati árhoz képest 5%-os növekedésű eltérést mutat."
Kérelmező tehát a 6 hónapra egy bizonytalan feltételtől tette függővé ajánlati ára tartását és nem határozta meg konkrétan, hogy a bekövetkező hatósági árváltozás milyen mértékben kívánja emelni árait.
Az ajánlati ár ekkénti meghatározása nem felel meg a dokumentáció I.5. pontja szerinti elő írásnak, mert egy jövőbeni eseménytől, az 5%-ot meghaladó hatósági árnövekedés bekövetkezésétől vagy be nem következésétől tette függővé ajánlati ára tartását - azaz nem vállalja fel az árnövekedéssel járó vállalkozói kockázatot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felelt meg a dokumentáció I.5. pontja utolsó bekezdésében foglalt elő írásnak, így ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező kéri annak megállapítását, hogy ellentmondás van a dokumentáció I.5. pontjában foglalt egyes elő írások között. Az ellentmondást abban látja, hogy ebben a pontban ajánlatkérő a szerződéses időszakra egyrészről elismeri a körülmények esetleges változása esetére az ajánlati ár megváltoztatása lehetőségét, másrészről pedig a még előre nem ismert változásnak az ajánlati árban való érvényesítési szándékát érvénytelenségi okként kezeli.
A kérelem e vonatkozásban elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a jogsértő (jogsértőnek vélt) esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő jogvesztő.
Kérelmező a dokumentáció megvásárlását követően, legkésőbb a 2003. december 16-i ajánlattételi határidőig tudomást szerzett a dokumentáció általa ellentmondásosnak - ezáltal jogsértőnek - tartott elő írásairól. Ezzel szemben csak 2004. január 6-án terjesztette elő kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a dokumentáció egyes részei ellentmondásosságával kapcsolatos kérelme elkésett, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 6.
Dr. Csitkei Mária s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos