KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2030/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.28/12/2004.
Tárgy: az ÚJ-MIZO Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÚJ-MIZO Rt. (7623 Pécs, Tüzér u. 15., képviseli: dr. Váradi Gábor ügyvéd, 7621 Pécs, József u. 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116., képviseli: dr. Lukovits Péter ügyvéd, 1055 Budapest, Szent István krt. 15. II. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "tej és tejtermékek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-i 45. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A teljesítés határidejét határozott időtartamban, a szerződéskötéstől számítva 2005. december 31-ig terjedő időszakban jelölte meg.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit.
A műszaki alkalmasság igazolására kérte - többek között - a HACCP élelmiszer-biztosítási rendszer meglétének az igazolását.
A 11. b) pontban az alkalmatlansági szempontok között határozta meg, ha az ajánlattevő nem rendelkezik HACCP élelmiszer-biztosítási rendszerrel.
Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Felhívása 13. b) pontjában meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét. Az egyik értékelési részszempontként határozta meg az ártartás időtartamát.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában rendelkezett arról, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeit. A dokumentáció 3. oldalán a 3. és 5. pontban előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlati ártáblázatot, mely az ajánlat más részével nem lehet ellentmondásban, egyébként az ajánlat érvénytelen. Rendelkezett arról, hogy "amennyiben a szerződés fennállásának időtartama alatt az ajánlattevő az árait változtatni szándékozik, akkor a változtatás szándékolt időpontját és részletes feltételeit - elsősorban mértékét, az ajánlati ártáblázatban jeleznie kell." Felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy "azokat az ajánlatokat, amelyek valamely, az ajánlat értékelését befolyásoló szempontból nem egyértelműek, pl. esetlegesen bekövetkező esemény(ek)től teszik függővé az ajánlatban foglaltak fenntartását, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja." Külön kikötötte, hogy amennyiben az ajánlat nem egyértelmű, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja.
A dokumentáció 12. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlattevőknek meg kell felelniük az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, valamint az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet előírásainak. A dokumentáció 23. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba be kell csatolni a HACCP élelmiszer-biztosítási rendszer meglétének igazolására vonatkozó okiratot.
A dokumentáció 16. pontjában ismertette ajánlatkérő, hogy miként folytatja le a hiánypótlási eljárást.
Ajánlatkérő a dokumentáció 10. pontjában előírta, hogy ajánlattevő az ajánlatának részeként szerződéstervezetet köteles benyújtani, amely az ajánlatkérő által közölt feltételeknél hátrányosabb kikötést nem alkalmazhat.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. december 16-ig ajánlatot nyújtott be a Szőker Plusz Kft., a Rózsavölgyi Kft., a Jásztej Rt., a Tejút Plusz Bt. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlatának 2. oldala tartalmazza az ártáblázatot, mely nem tartalmaz rendelkezést, utalást az árváltoztatással kapcsolatban. A kérelmező ajánlata tartalmazza az általa készített szerződéstervezetet, melyben a kérelmező rögzítette, hogy az abban foglalt feltételek mellett vállalja a termékek szállítását. A szerződés 6. pontja vonatkozik az árra, melyben rögzítette, hogy számlázási ár alatti fogyasztói ár érvényesítése esetén a szállító az áruszállítást szüneteltetheti. A 8. pontban az árváltozás bejelentési kötelezettségről a kérelmező azt foglalta írásban, hogy a szállító árváltoztatási szándékát az árváltozást megelőzően 14 nappal köteles bejelenteni, kivéve az alapkondícióktól eltérő akciós egyedi áras termékekre vonatkozó árváltozást, melynek bejelentési kötelezettsége az árváltozást megelőző 7 nap. A szerződéstervezet 13. pontjában azt rögzítette a kérelmező, hogy a szerződő felek indoklás nélkül a szerződést írásban 15 nap felmondási idő figyelembevételével felmondhatják.
Ajánlatkérő a bontási eljárás során megállapította, hogy érvénytelen a kérelmező ajánlata, mert nincs meghatározva benne az ártartás ideje. Rögzítette továbbá, hogy nem csatolta a HACCP-bizonyítványt, illetve referenciajegyzéket. Ajánlatkérő a Jásztej Rt.-t hiánypótlásra hívta fel.
Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet 2003. december 19-én faxon megküldte a kérelmező részére, a kérelmező azt postai úton 2003. december 31-én vette át.
Ajánlatkérő 2003. december 29-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, az eljárás nyertese a Tejút Plusz Bt. lett. A Rózsavölgyi Kft. és a Jásztej Rt. ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította.
Ajánlatkérő 2004. január 8-án megkötötte az eljárást lezáró szerződést a nyertessel, aki a teljesítést meg is kezdte.
A kérelmező 2004. január 15-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, mert álláspontja szerint jogsértően nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné az ajánlatát.
Elismerte, hogy az ajánlatába nem csatolta be a HACCP élelmiszer-biztosítási rendszer meglétét igazoló dokumentumokat, azonban megítélése szerint erre ajánlatkérőnek hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia.
A kérelmező közölte, hogy ajánlata megfelel az előírásoknak. A teljesítés alatt nem kívánja változtatni az árait, erre tekintettel ajánlatában nem kellett ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tenni vagy az árajánlati táblázatban a változtatás mértékét közölni. Becsatolta ugyan a szerződéstervezetét az ajánlatába, azonban az abban foglaltakat nem tekintette véglegesnek, hanem tárgyalási alapnak. Amennyiben ajánlatkérő számára nem lett volna egyértelmű az ártartás vonatkozásában az ajánlata, akkor a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérhetett volna.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlata érvényes, ezért azt ajánlatkérő köteles értékelni, és ebben az esetben az általa benyújtott ajánlat lenne az összességében legelőnyösebb ajánlat. E körben kérte jogsértés megállapítását. A tudomásra jutás vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a telefaxon történő értesítés nem tekinthető hivatalos irat postai úton történő kézbesítésének, hivatkozott a hivatalos iratok kézbesítésével kapcsolatban a 43/1953. (VII. 20.) MT rendelet, továbbá a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/201. (XII. 18.) kormányrendelet rendelkezéseire.
Közölte, hogy postai úton ajánlatkérő 2003. december 30-án feladott levelét, mely tartalmazta az érvénytelenné nyilvánítást, 2003. december 31-én kapta meg, ettől számítva a 15 napos határidőn belül nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Becsatolta a Döntőbizottság részére az eredeti borítékot, mely tartalmazta ezeket a dátumokat, továbbá ceruzával feljegyzésre került a borítékra, hogy a "fax 2003. 12. 19.".
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Közölte, hogy a bontási jegyzőkönyvet, mely tartalmazta a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is, 2003. december 19-én közölte faxon a kérelmezővel. Ennek igazolására becsatolta a fax küldések bizonylatait.
Álláspontja szerint a kérelmező elkésett jogorvoslati kérelme benyújtásával, a tudomásra jutást követő 15 napon túl terjesztette azt elő.
Ajánlatkérő megítélése szerint érdemben is alaptalan a kérelmező jogorvoslati kérelme. A kérelmező ajánlata nem tartalmaz kifejezett nyilatkozatot az ártartás vonatkozásában. Ajánlatkérő előírta szerződéstervezet csatolását, és ebben a kérelmező olyan rendelkezéseket foglalt írásba, melyek ellentétesek ajánlatkérő előírásaival, illetve nem egyértelműek. Fenntartotta az árváltoztatás lehetőségét akként, hogy 14 nappal korábban kell azt bejelenteni a szerződéstervezet 8. pontjában. Lehetővé tette a 6. pontban, hogy az áruszállítást szüneteltetheti, a számlázási ár alatti fogyasztói ár érvényesítése esetén, míg a 13. pontban biztosította indokolás nélkül a 15 napos felmondási határidőt.
Ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy nem hívta fel hiánypótlásra a kérelmezőt, mivel a kérelmező ajánlata érvénytelen volt, ezért a hiánypótlás lefolytatása szükségtelen.
Egyéb érdekeltként a Tejút Plusz Bt. szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint, mivel ajánlatkérő megkötötte vele mint nyertessel az eljárást lezáró szerződést, erre tekintettel a megkötött szerződés módosítására, megsemmisítésére a jogorvoslati eljárás keretében már nincs lehetőség.
Egyéb érdekeltként a Jásztej Rt. is nyújtott be észrevételnek nevezett beadványt, melyben az általa benyújtott ajánlat vonatkozásában terjesztett elő kérelmi elemeket. Erre tekintettel a Döntőbizottság az észrevételt jogorvoslati kérelemnek minősítette és a jogorvoslati eljárást D.52/2004. szám alatt megindította. A Döntőbizottság a Jásztej Rt.-t hiánypótlásra - a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére - hívta fel. A Jásztej Rt. a felhívásnak a meghatározott határidőben nem tett eleget, ezért a Döntőbizottság a D.52/3/2004. számú határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be a jogorvoslati kérelmét.
E szakasz szerint a jogorvoslati eljárást a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, és e határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. fenti rendelkezése kétféle határidőt különböztet meg: a szubjektív a tudomásra jutástól számítottat, és az objektív határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől számítottat.
Jelen esetben az ajánlatkérő által becsatolt faxbizonylatok és a kérelmező által becsatolt boríték alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek 2003. december 19-én jutott tudomására a lefaxolt bontási jegyzőkönyvből, hogy ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. fenti rendelkezése értelmében a határidő számítása szempontjából annak van relevanciája, hogy mikor jutott a tudomására a kérelmezőnek a jogsértő esemény. A tudomásra jutás független a konkrét formától, számos módon megvalósulhat, pl. szóbeli tájékoztatás az eredményhirdetésen, más ajánlattevőtől kapott közlés. Nem alapos a kérelmezőnek a hivatalos iratok kézbesítésével kapcsolatos jogszabályok rendelkezéseire való hivatkozása. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytat le, melyre a Kbt. nem rendeli alkalmazni a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályokat, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések az eljárásjogi törvények hatálya alá tartozó jogorvoslati, peres ügyekre vonatkoznak. Amennyiben a kérelmező számára nem lett volna megfelelő tájékoztatási forma a faxon történő megküldés, akkor emiatt kellett volna külön jogorvoslati kérelmet, szintén határidőben, előterjeszteni. Ez nem történt meg, így utólag már nem kifogásolhatja ezt a kérelmező.
A Kbt. szabályozásában rövid, jogvesztő határidőket állapított meg annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a jogviták elbírálása ne húzódjon el, a felek a számukra biztosított határidőben érvényesítsék jogaikat. A kérelmező a faxon történő tájékoztatással értesült arról, hogy ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, és a Kbt. kógens rendelkezései alapján ettől számítva csak 15 nap állt rendelkezésére, hogy benyújtsa a jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a 80. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy jelen esetben fennállnak a jogorvoslati kérelem érdemi elutasításának a feltételei is.
A kérelmező ajánlatának részeként becsatolt szerződéstervezet ajánlatkérő előírásaival ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, erre tekintettel az érvénytelenné nyilvánítást megalapozottan nem kifogásolhatja a kérelmező. A Döntőbizottság megítélése szerint is érvénytelen ajánlat esetén nem minősíthető jogsértőnek a más hiányosságokra vonatkozó hiánypótlás el nem rendelése.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 11.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos