KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2045/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.19/13/2004.
Tárgy: a FARBAX Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Államkincstár közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a FARBAX Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. (1138 Budapest, Bodor u. 10., képviseli: dr. Tóth László ügyvéd, 9700 Szombathely, Kiskar u. 5. I/3., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Magyar Államkincstár (1052 Budapest, Deák F. u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) által "író-, irodaszer és számítástechnikai gépek, segéd- és kellékanyagainak beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. december 17-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott közbeszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyára és mennyiségére tekintettel a 3. c) pontban meghatározta, hogy részajánlatot nem lehet tenni.
Az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmazta a műszaki leírást is az V. fejezetben. Ajánlatkérő e körben követelményként rögzítette, hogy új, rendeltetésszerű használatra alkalmas termékek szállítását kéri, továbbá azt, hogy az informatikai festékanyagok tekintetében csak eredeti, nem utántöltött termékek szállíthatóak.
Az ajánlattételi határidő 2004. január 27-e volt, mely során az ajánlatkérő az ajánlatokat felbontotta.
Kérelmező 2004. január 13-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben az ajánlatkérő ajánlati felhívását több okból sérelmezte. Egyrészt kifogásolta azt, hogy ajánlatkérő a felhívás 3. c) és d) pontjában részajánlat tételének kizárásával a gyártók nem tudnak részt venni az eljárásban figyelemmel arra, hogy Magyarországon nincs olyan gyártó, aki a pályázaton szereplő termékeket teljes skálán gyártja. Így a kiírás álláspontja szerint diszkriminatív. Előadta kérelmében azt is, hogy a kiírás kizárólagosan a kereskedőknek szóló pályázat, amely nem segíti elő a belföldi áru-előállítást. Kérelmező előadta, hogy 2003. december 30-án megvásárolták az ajánlatkérő által kiadott dokumentációt, amelynek áttanulmányozását követően azt is meg tudták állapítani, hogy a dokumentáció további megkülönböztetéseket tartalmaz, miután a műszaki leírások fejezetben közli ajánlatkérő, hogy csak eredeti termékek szállíthatóak, tehát társaságuk - mint utángyártott festékkazettákat és tintapatronokat gyártó - teljes egészében ki van zárva a pályázatból a fenti kiírás miatt.
Megítélése szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, mivel azt a tényt, hogy csak eredeti terméket fogadnak el az informatikai festékanyagok esetében, előre már a felhívásban szerepeltetni kellett volna. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által összeállított ajánlati felhívással a közbeszerzési eljárás alapelveit, illetve azok közül is elsődlegesen az esélyegyenlőség alapelvét sérti, miután ez a kiírási mód nem segíti elő a gyártók pályázaton való részvételét.
Kérelmező előadta továbbá, hogy számára a dokumentáció beszerzése után derült ki, hogy nem tud indulni a közbeszerzési eljárásban, ezért ajánlatkérő az elmaradt üzleti hasznon túlmenően a dokumentáció árának megfelelő összegű kárt is okozott a társaságnak.
Kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívása jogsértő, valamint a dokumentáció árának a megtérítését és az eljárással felmerült költségek megfizetésére is kötelezze ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy nem kérték az ajánlati felhívásban, hogy csak saját gyártású termékekkel induljanak az ajánlattevők a pályázaton. Ha ezt tették volna, akkor megengedték volna a részajánlattétel lehetőségét. Nem kategorizáltak és nem csoportosítottak a termékek között, hiszen épp akkor sértették volna meg az esély egyenlőséget, mivel egyik cég termékskálája sem egységes, így nem tudtak volna megfelelő, minden gyártó cég számára egységes kiírást meghatározni.
Ajánlatkérő álláspontja szerint, hogyha bármelyik, a piacon lévő gyártó nem képes beszerezni olyan termékeket, amelyeket maga nem gyárt, holott saját gyártmány nem is kiírási feltétel, az az adott cég üzleti körébe, üzleti kockázatába tartozik. Ajánlatkérőt e körben nem terheli felelősség. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontjára is, amely előírja az egybeszámítási kötelezettséget az olyan árubeszerzések vonatkozásában, amelyekre egy ajánlattevővel is lehet szerződést kötni. Úgy ítélték meg az ajánlati felhívás összeállítása során, hogy a beszerezni kívánt áruk esetében lesz olyan ajánlattevő, aki valamennyi terméket tudja részükre szállítani.
Ajánlatkérő képviselője hivatkozott továbbá arra, hogy azért szeretnének egy céggel szerződést kötni a beszerzés tárgyára vonatkozóan, mert minden logisztikai, szervezési és raktározási költséget az ajánlattevőre kívánnak hárítani, ezáltal ezen költségek lényegesen csökkenthetőek. Ez a szempont nem volt elhanyagolható az ajánlati felhívás összeállításakor. Hivatkozott arra is ajánlatkérő, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdése írja elő, hogy hogyan kell figyelembe venni a belföldön foglalkoztatottak által előállított termékeket a beszerzés során, ezt érvényesítették az ajánlati felhívás 16. h) pontjában, ezért alaptalannak tartja a kérelemben kifogásoltakat, miszerint a kiírások nem segítenék elő a belföldi áru-előállítást.
Kifejtette, hogy az ajánlatkérő számára nagyon fontos, hogy olyan termékeket szerezzen be, amelynek az eredete nyomon követhető.
Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a jelenleg érvényben lévő karbantartási szerződések alapján az utántöltött termékek használata a karbantartó cég által nem támogatott.
Ajánlatkérő alaptalannak tartotta továbbá a kérelmezőnek a dokumentáció árának visszatérítésére vonatkozó igényét. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 37. § (4) bekezdése egyértelműen és kógensen kimondja, mikor jár vissza a dokumentáció, illetve annak ellenértéke. Ezen jogszabályhelyben a kérelmező által hivatkozott eset nincs benne. A dokumentáció megvásárlása a kérelmező üzleti kockázata.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok szerint.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében a kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy sérti-e a törvény által rögzített esélyegyenlőség alapelvét az ajánlati felhívás abban a tekintetben, hogy kizárja a beszerzésre kerülő termékekre a részajánlattétel lehetőségét, illetve azáltal, hogy a műszaki feltételek körében a számítógépes festékanyagokra vonatkozóan csak eredeti termékek elfogadását határozta meg.
A közbeszerzési eljárás lefolytatásának alapvető feltétele, hogy a törvény szabályai szerint eljárásra kötelezett szervezet esetében beszerzési igény (árubeszerzés, szolgáltatás avagy építési beruházás) merüljön fel. Jelen esetben ajánlatkérő részéről meghatározott áruk beszerzési igénye merült fel, amelynek megvalósítása érdekében a törvény rendelkezései alapján közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívás megfelelően tartalmazta, hogy ajánlatkérő szállítási szerződés keretében kívánja a beszerzés tárgyaként meghatározott árukat beszerezni. Azt is közölte, hogy a termékek mennyiségi adatai a dokumentációban kerülnek ismertetésre.
A beszerzés megvalósítása és teljesítése körében a Döntőbizottság álláspontja szerint nem bír relevanciával, hogy az arra jelentkező ajánlattevő a beszerzendő termék gyártója, avagy az áruk kereskedelmével foglalkozik, ezért ezen körülményre ajánlatkérőnek nem is kellett figyelemmel lennie. A beszerzés tárgyának ajánlatkérő általi meghatározása önmagában nem eredményezi azt, hogy bármely, a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezetet kizárna az eljárásban történő részvételből, ezért erre tekintettel nem állapítható meg a Kbt. 24. § (1) - (2) bekezdésében rögzített alapelvek, illetve a Kbt. 33. (1) bekezdésben meghatározott - a felhívás tartalmára vonatkozó - rendelkezések ajánlatkérő általi megsértése.
Az ajánlati felhívás összeállításra vonatkozóan a hivatkozott 33. § (1) bekezdésén túl a törvény további konkrét rendelkezéseket tartalmaz a felhívásban kötelezően szerepeltetett tartalmi elemekre vonatkozóan, amely rendelkezések lényegében kifejezik, hogy ajánlattevők hogy tudják megfogalmazni úgy a felhívást, hogy azzal kielégítsék a Kbt. 33. § (1) bekezdésében rögzített elvárást, az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel lehetőségére.
Ilyen rendelkezés a Kbt. 33. § (3) bekezdése is, amely egyértelműen csak lehetőségként rögzíti a részajánlattétel biztosítását az ajánlatkérők számára, azonban kötelezően nem fogalmazza meg egy tárgyában osztható szolgáltatást jelentő beszerzés esetére a részajánlat biztosítását.
A fentiekre tekintettel a kérelmező alappal nem kifogásolhatja a Kbt. 24. §-ában rögzített alapelveire hivatkozással sem azt, hogy ajánlatkérő miért nem biztosított részajánlat tételére lehetőséget.
Jelen esetben ugyanis a részajánlattétel lehetőségének a kizárása sem jár azzal a következménnyel, hogy a potenciális ajánlattevők a közbeszerzési eljárásban nem egyenlő eséllyel vehetnének részt.
A Döntőbizottság megítélése szerint, a kérelmező a vitatott eljárásban nem az ajánlatkérő felhívásának tartalma miatt nem tud részt venni az eljárásban, hanem saját üzleti döntése alapján.
Kérelmező által kifejtett indokok alapján az a következtetés vonható le ugyanis, hogy kérelmező jelen esetben - figyelmen kívül hagyva ajánlatkérő felhívásban megfogalmazott beszerzési igényét - kizárólag a saját gyártású termékeivel szándékozna részt venni az eljárásban, illetve kívánja kielégíteni ajánlatkérő igényét.
A kérelmező annak ellenére döntött így, hogy objektíve nincs annak akadálya részéről sem, hogy a beszerezni kívánt árukat leszállítsa, hiszen erre vonatkozó tevékenységet - cégkivonata alapján - is végez.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása).
A fenti rendelkezések betartása mellett ajánlatkérő a dokumentációban adta meg a beszerezni kívánt termékek műszaki követelményeit. Mivel a törvény maga sem teszi kötelezővé a részletes műszaki leírás ajánlati felhívásban történő szerepeltetését, ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmának összeállítása során azzal, hogy a részletes műszaki leírást a dokumentációban ismertette, nem sérthette meg a sem a Kbt. 33. § (1) bekezdését, sem pedig a Kbt. 24. §-ában rögzített alapelveket, így a kérelmező erre irányuló kérelmi eleme is megalapozatlan.
A törvény által rögzített alapelvek a Döntőbizottság megítélése szerint nem értelmezhetőek akként, hogy lehetőséget adjon ajánlattevők számára ajánlatkérő beszerzési igénye felmerülésének megkérdőjelezésére. Ajánlatkérő által összeállított felhívás alapján az eljárásban, a szállítási szerződést potenciálisan teljesíteni képes cégek egyenlő feltételek melletti részvétele biztosított. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alapelvek sérelmét éppen az jelentené, ha ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése körében különbséget tenne az egyes ajánlattevői csoportok között a tekintetben, hogy hogyan teljesíthetik a szerződést.
Ajánlattevők feladata a közbeszerzési eljárásban nem az, hogy ajánlatkérő helyett fogalmazzák meg a beszerzési szándékukat, hanem hogy az ajánlatkérő által igényelt szerződést megfelelően teljesítsék.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban a kérelmező által kifogásolt körben nem követett el jogsértést, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 24.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.