KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2113/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.69/9/2004.
Tárgy: az ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19., képviseli: dr. Sugár Frigyes ügyvéd, 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. A ép. II/12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Víz ügyi Főigazgatóság mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogutódja (1011 Budapest, Márvány u. 1/C., képviseli: dr. Nagy Brigitta ügyvéd, 1137 Budapest, Szent István krt. 18., II. em., a továbbiakban: ajánlatkérő) ,,a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemével kapcsolatos teljes körű lebonyolítói feladatok ellátása'' tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásban tett beadványai és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 10-én megjelent 50. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A Vásárhelyi terv I. ütemével kapcsolatos teljes körű lebonyolítói feladatok ellátása:
- a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemében szereplő létesítmények megvalósítását célzó engedélyezési feladatok felügyelete,
- a létesítmények kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárások szakmai előkészítése és lefolytatása,
- a kivitelezőkkel történő szerződéskötés előkészítése és lebonyolítása,
- a kivitelezés műszaki ellenőrzése, az utó-felülvizsgálati eljárás lebonyolítása,
- az elkészült művek üzembe helyezésének lefolytatása és vagyonkezelő
kijelöléséhez szükséges dokumentáció összeállítása.
A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemének finanszírozása részben a Magyar Köztársaság költségvetéséből, részben az Európai Unió közösségének társfinanszírozásával valósul meg. A jelenlegi tervek szerint: 2004-ben 8 Mrd Ft, 2005-ben 15 Mrd Ft, 2006-ban 15 Mrd Ft, 2007-ben 12 Mrd Ft fog rendelkezésre állni a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése I. ütemének megvalósítására. Ebből a most készülő tanulmányokban kiválasztásra kerülő árapasztó tározókra és műtárgyaikra mintegy 30 Mrd Ft és a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását szolgáló beavatkozásokra mintegy 16 Mrd Ft van előirányozva. A lebonyolítás tárgya tehát 46 Mrd Ft építési munka a hozzá tartozó tervezési, kisajátítási és kártalanítási feladatokkal, ezenfelül a területfejlesztés és régészeti feltárás és az egyéb, kapcsolódó feladatok.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás szerint 2008. december 31-ig terjedő időre kívánt megbízási szerződést kötni.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását is igényelte 2 M Ft összegben. Az ajánlati biztosíték bankgarancia formájában is biztosítható volt a dokumentációban meghatározott minta szerint. Az ajánlati biztosítéknak az ajánlati kötöttség lejártáig kell érvényesnek lennie.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait. Csatolni kellett valamennyi számlavezető pénzintézetnél vezetett számláról banki igazolást. A műszaki alkalmasság körében elő írás volt, hogy ajánlattevő mutassa be a legjelentősebb árvízvédelmi létesítményekkel kapcsolatos, vagy más, nagy tömegű föld mozgatását igénylő mélyépítési beruházások lebonyolításáról szóló tevékenységét az elmúlt 3 év tekintetében, melyeket referenciaigazolással kellett alátámasztani. Az ehhez kapcsolódó alkalmatlanná minősítési szempont volt az elmúlt 3 évben, ha az ajánlattevő nem rendelkezik legalább 1 db, bruttó 1 Mrd Ft feletti vagy legalább kettő, párhuzamosan végzett és bruttó 500 M Ft feletti árvízvédelmi létesítményekkel kapcsolatos vagy nagy tömegű föld megmozgatását igénylő mélyépítési beruházás lebonyolítási/műszaki ellenőrzésre vonatkozó referenciával.
További elő írása volt ajánlatkérőnek a szakemberek bemutatása képzettségük és jogosultságuk igazolásával, szakmai ön életrajzuk csatolásával. Alkalmatlanná minősítési szempont volt, amennyiben ajánlattevő nem rendelkezik saját alkalmazásában (munkavégzésre irányuló jogviszonyban) 1 fő árvízmentesítés, árvízvédelem szakterületen mérnöki kamara által kiadott vízügyi szakértői engedéllyel rendelkező szakemberrel.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás ,,egyéb információk'' körében rögzítette, hogy hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is biztosított, mely tartalmazta az ajánlatkérő részletes ajánlati és szerződési feltételeit.
A dokumentáció ,,Általános információk'' fejezetében ajánlatkérő az ajánlattevők részére kiemelte a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglalt azon elő írást, mely szerint az ajánlatokat az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. E körben kiemelésre került az is, hogy az ajánlattevőknek ajánlataikat szigorúan a dokumentációban előírt formában és tartalommal kell feldolgozni.
Az ajánlati dokumentáció V. fejezet ,,Egyéb tartalmi és formai követelmények'' 4. pontja rögzítette az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a dokumentáció egyes pontjaiban megkövetelt ,,kifejezett nyilatkozatokban'' az ajánlattevőnek tételesen, szó szerint ki kell térnie az adott pontban előírtakra, nem elegendő pusztán az adott pont, alpont vállalásáról nyilatkoznia.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 20-ig ajánlatot nyújtott be a Vásárhelyi konzorcium (FŐBER Rt.-OVIBER Kft. közösen), az UTIBER Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő a lebonyolító, a CEU Tender Kft. bevonásával végezte el az ajánlatok értékelését. A szakértői értékelés eredménye alapján két ajánlat érvénytelen, egy ajánlat érvényes. Az ajánlatkérő főigazgatója mint az eljárást lezáró döntésre jogosult személy a szakértői javaslatot elfogadta, majd 2004. február 20-án - halasztott időpontban - került sor az eredményhirdetésre, mely szerint az eljárás nyertese a Vásárhelyi konzorcium ajánlata.
Ajánlatkérő azonban már 2004. január 29-én értesítette kérelmezőt, hogy ajánlatát érvénytelennek minősítette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Az érvénytelenségi okok az alábbiak voltak:
1. Ajánlattevő nem csatolta a dokumentáció megvásárlását igazoló számlamásolatot.
2. Ajánlattevő nem nyilatkozott a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseire.
3. Ajánlattevő a dokumentáció I. fejezet 5.4. pontjára nem megfelelően nyilatkozott.
4. Ajánlattevő a dokumentáció I. fejezet 8.1. pontjára nem megfelelően nyilatkozott.
5. Ajánlattevő a dokumentáció I. fejezet 9.2. pontjára tett nyilatkozat nem pontos.
6. Ajánlattevő a dokumentáció I. fejezet 15.2. pontjára nem megfelelően nyilatkozott.
7. Ajánlattevő az ajánlat 51. oldalán a késedelmi kamatot nem a késedelmes összegre, hanem a megbízási díj nettó értékére vetíti.
8. Ajánlattevő a dokumentáció II/B. fejezet 1.2. pontjára meghatározott ajánlati ár bontását nem teljesítette.
9. Ajánlattevő a dokumentáció II/B. fejezet 1.9. pontjában foglaltakkal ellentétben nem mindenhol szerepeltette a nettó-bruttó árat és az áfát.
10. A banki ígérvények nem felelnek meg a felhívásnak.
11. Az ajánlat nem tartalmaz minden becsatolt referenciára vonatkozóan referenciaigazolást.
12. Ajánlattevő nem csatolt valamennyi meglévő számlájáról banki igazolást.
13. Nem nyilatkozott kifejezetten arról, hogy valamennyi számlavezető pénzintézetétől becsatolja a banki nyilatkozatokat.
14. 10% feletti alvállalkozó minőségbiztosítási rendszerének tanúsítványa hiányzik.
Ajánlatkérő megállapította, hogy ezen túlmenően kérelmező alkalmatlannak is minősül, mert nem áll saját alkalmazásában egy fő árvízmentesítés, árvízvédelem szakterületen a mérnöki kamara által kiadott, vízügyi szakértői engedéllyel rendelkező szakember.
Az elkészült összegzésben a 14. pontban megjelölt érvénytelenségi ok ajánlatkérő részéről már nem került nevesítésre.
Kérelmező 2004. február 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelennek, mert ajánlata érvényes volt, azt érdemben el kellett volna bírálnia, továbbá jogsértő ajánlatkérő azon megállapítása is, mely szerint a beruházás kivitelezésére alkalmatlan. Az egyes érvénytelenségi okokat illetően kifejtette, hogy azok nem valósak. Jogorvoslati kérelme kiegészítésében hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nem értesítette az eljárás eredményhirdetésének elhalasztásáról.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indoklásként előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban jogszerű döntéseket hozott. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az érvénytelenségi okok fennállnak. Az eredményhirdetés elhalasztásáról csak az érvényes ajánlattevők kaptak értesítést. A kérelmező ajánlata érvénytelen lett, és mint érvénytelen ajánlatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt, így az eljárás eredményhirdetéséről sem kellett értesíteni.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 25. §-a alapján a Kbt. rendelkezései kógensek, szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény azt kifejezetten megengedi. Ebből következően a közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazása során a méltányosság jogintézménye nem alkalmazható.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A fenti rendelkezésekből kitűnően a benyújtott ajánlatnak mind tartalmi, mind formai szempontból meg kell felelni az ajánlatkérő elő írásainak, mert akár tartalmi, akár formai hiányosság megállapítására sor kerül, úgy az érvénytelenség meg állapítása jogszerű. A Kbt. kógens rendelkezéseiből következően e szigorú szabályoktól eltérni nem lehet. Ebből következően egyetlen egy érvénytelenségi ok - akár tartalmi, akár formai - is jogszerűvé teszi ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntését.
A Döntőbizottság kizárólag azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött-e kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi érvénytelenségi okot a jogorvoslati kérelem alapján vizsgálat tárgyává tette és e körben érdemben döntött.
A Döntőbizottság az érvénytelenség megállapításának helyt állóságáról csak úgy tud meggyőződni, ha az ajánlati felhívás és dokumentáció elő írásait összeveti a benyújtott ajánlattal. A Döntőbizottság azt is rögzíti, hogy - időben előterjesztett jogorvoslati kérelem hiányában - a dokumentáció elő írásait, annak jogszerűségét nem vizsgálta. Erre egyébként a jogorvoslati kérelem sem tett indítványt.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az alábbi okokra tekintettel nyilvánította érvénytelenné.
1. A kérelmező ajánlatában nem szerepel az ajánlati felhívásban előírt számlamásolat.
Az ajánlati felhívás 5. c) pontja rögzítette, hogy az eljárásban csak az nyújthat be ajánlatot, aki az ajánlatkérőtől a dokumentációt megvásárolta és ezt számlamásolattal ajánlatában igazolja.
A kérelmező ajánlatának áttekintése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat 9. oldalán nem számlamásolat, hanem banki bizonylat került csatolásra a dokumentáció ellenértékének átutalásáról.
Nem vitatható, hogy a banki bizonylat alapján ajánlatkérőnek azon elvárása megállapítható, hogy kérelmező eleget tett a dokumentáció megvásárlási kötelezettségeinek. Azonban a Kbt. szigorú kógens elő írásából következően a dokumentáció megvásárlásának tényét a dokumentáció elő írása alapján nem banki bizonylattal, hanem számlamásolattal kellett igazolni, ennek pedig kérelmező nem tett eleget. Egyébként kérelmező maga sem vitatta, hogy a banki átutalás nem azonos magával a számlamásolattal.
2. A kérelmező a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésére tett nyilatkozata nem felel meg a kiírásnak.
Az ajánlat felhívás 16. pont 7. bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
,,A Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat az ajánlatkérő alkalmazni, az ajánlattevő pedig nyilatkozni köteles."
A kérelmező ajánlata 21. oldalán tett nyilatkozatában kijelentette, illetőleg elfogadta, hogy ,,az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat az értékelése során köteles alkalmazni."
Nem tett nyilatkozatot azonban a preferenciális szabályok alkalmazását megalapozott tényekkel összefüggésben.
Nem vitatható, hogy kérelmező az ajánlatkérő által elvárt nyilatkozatot e körben teljeskörűen nem tette meg, hiszen kérelmező saját maga nyilatkozatot nem tett.
A Döntőbizottság e körben nem fogadta el kérelmező védekezését, mely szerint a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésének alkalmazása ajánlatkérő kötelezettsége, így e vonatkozásban ajánlattevőktől nyilatkozat kérése nem értelmezhető. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat csak abban az esetben tudja jogszerűen alkalmazni, ha e vonatkozásban nyilatkoztatja az ajánlattevőket.
A Döntőbizottság értelmezése szerint a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésének alkalmazása csak építési beruházás, illetve árubeszerzés esetén értelmezhető, jelen esetben azonban szolgáltatás képezte a beszerzés tárgyát. Figyelemmel azonban a Kbt. kógens rendelkezéseire és arra, hogy megfelelő időben az ajánlati felhívást senki nem kifogásolta, ajánlatkérő e körben nyilatkozat elvárását kérte, melynek kérelmező nem tett eleget, így az érvénytelenné nyilvánítás jogszerű volt.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy amennyiben kérelmező számára sérelmes volt az ajánlati felhívás e körben tett elő írása, úgy lehetősége lett volna a jogsértő elő írás ellen a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelemmel élni.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kérelmező nem nyilatkozott, hogy környezetbarát védjegy használattal rendelkező terméket tartalmaz-e az ajánlata, valamint a minőségbiztosító rendszerének tanúsítványára sem. A Döntőbizottság az ajánlat áttekintése alapján megállapította, hogy a minőségbiztosításra vonatkozó nyilatkozat az ajánlatban, annak 487. oldalán megtalálható és mivel szolgáltatásról van szó, értelemszerűen nem lehet az ajánlat része környezetbarát védjeggyel rendelkező termék.
3. A dokumentáció I. fejezet 5.4. pontjára szóló nyilatkozat nem felel meg a kiírásnak.
A dokumentáció I. fejezet 5.4. pontja: ,,Az ajánlatkérőnek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a megbízott a teljesítést szerződésszerűen hajtsa végre. Az ajánlatkérő jogosult a megbízott szerződésszegése esetén a megkötött szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal ellátni és a megbízott költségére másik megbízottal a munkát befejeztetni. A jelen pontban leírtak vállalásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban kifejezetten nyilatkozni kell.''
A kérelmező ajánlatában az első mondatra vonatkozó nyilatkozat hiányzik.
Nem vitatható, hogy az ajánlatkérő által hiányolt első mondat megkövetelése nem indokolt, mert ajánlattevő részéről az nem tartalmaz vállalást. Az ajánlatkérő azonban előírta, hogy a jelen pontban leírtak vállalásáról kifejezetten nyilatkozni kell, így mivel ennek kérelmező ajánlata maradéktalanul nem felelt meg, az ajánlat ez okból érvénytelen. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a határidőben előterjesztett jogorvoslati kérelem hiányában, a dokumentáció elő írásait a Döntőbizottság nem vizsgálta, csak azt vizsgálhatta, hogy az elő írásoknak megfelel-e az ajánlat.
4. A kérelmező a dokumentáció I. fejezet 8.1. pontjára vonatkozóan nem megfelelően nyilatkozott.
A dokumentáció 8.1. pontja szerint: ,,Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával, továbbá az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos összes költséget magának az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevőnek nincs joga semmilyen, a dokumentációban kifejezetten megadott jogcímen kívül egyéb - így különösen anyagi - igény érvényesítésére. A közbeszerzési eljárás eredményes vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel és az eljáróval szemben e költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye. Az ajánlatkérő kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlatok elkészítéséért sem a nyertes ajánlattevőnek, sem másoknak nem fizet.''
A kérelmező ajánlata az utolsó mondatot nem tartalmazza.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 8.4. pontban ajánlatkérő előírta, hogy a fentiek elfogadására vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot kér.
Kérelmező arra hivatkozott, hogy az ajánlattevő értelemszerűen csak a saját kötelezettségeiről nyilatkozhat. A hiányolt mondat az ajánlatkérő által tett nyilatkozat, helyette az ajánlattevő részéről a nyilatkozat ismétlése értelmetlen. Arról pedig nyilatkozott, hogy az ajánlat elkészítéséért költségigénye nincs.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatban tett nyilatkozata megfelel ajánlatkérő elvárásának, hiszen nem vitatható, hogy az utolsó mondat ajánlatkérő kötelezettségét jelenti, az ajánlattevők e körben legfeljebb elfogadják ajánlatkérő kikötését. Az ajánlatkérő azonban a dokumentáció V. fejezetében a ,,kifejezett nyilatkozatokban'' előírta, hogy tételesen, szó szerint ki kell térni az adott pontban előírtakra. A kérelmező ennek nem tett maradéktalanul eleget, így az érvénytelenné nyilvánítás ez okból jogszerű volt.
5. Az ajánlat 33. oldalán lévő nyilatkozat a I. fejezet 9.2. pontjára nem felel meg a kiírásnak.
A dokumentáció I. fejezet 9.2. pontja szerint:
,,A dokumentációt a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok oltalomban részesítik, másolása, a jelen eljárás keretein kívül történő bármilyen - változatlan vagy változtatott formában történő - felhasználása jogellenes.''
A kérelmező ajánlatában nem pontosan nyilatkozott az ajánlat 33. oldalán az I. fejezet 9.2. pontjára, hiszen a dokumentációban előírtakkal szemben nem az eljárás keretein ,,kívül'', hanem az eljárás keretein ,,belül'' tartalmú szöveget használta.
Kérelmező szerint nyilvánvaló, hogy ez esetben elírás történt.
Nem vitatható, hogy az ajánlatban szereplő szöveg tartalmilag nem felel meg a dokumentáció elő írásainak. Továbbiakban ajánlatkérő a I. fejezet 9.3. pontjában szintén előírta, hogy a 9.1., illetve a 9.2. pontokra kifejezett nyilatkozatokat kell tenni ajánlattevőknek. A kifejezett nyilatkozatok vonatkozásában pedig szó szerint kellett megismételni az adott pontban előírtakat, így kérelmező nyilatkozata e körben sem tartalmilag, sem formailag nem felelt meg.
6. A dokumentáció I. fejezet 15.2. pontjára szóló nyilatkozat nem elégíti ki a kiírást.
A dokumentáció I. fejezet 15.2. pontja szerint:
"Az ajánlattevők valamennyi, az ajánlatkérőnek vagy az eljárónak az eljárás során megküldésre kerülő okmányon, levélen, faxon (annak első oldalán) tüntessék fel az eljárás tárgyát és az azonosító számot."
A kérelmező ajánlatának 39. oldalán lévő nyilatkozat a zárójeles szövegrészt nem tartalmazza.
Kérelmező álláspontja szerint nem lényeges momentum a zárójeles rész elhagyása.
A dokumentáció I. fejezet 15.4. pontja azonban előírta, hogy a 15.2. pontra vonatkozóan kifejezett nyilatkozatot kell tenni.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy a dokumentáció V. fejezet 4. pont első bekezdésében ajánlatkérő szigorú elő írásokat tett az ajánlat elkészítésének formai követelményei vonatkozásában is, és nem vitathatóan e szigorú formai követelménynek a kérelmező ajánlata e tekintetben nem tett eleget. Miután az elő írásokat senki nem kifogásolta, azoknak az ajánlatban meg kellett felelni, fontosságuk utólag már nem vitatható.
7. A késedelmi kamatra vonatkozó nyilatkozat a kiírással ellentétes.
Az ajánlati dokumentáció II/B. fejezet 5/3. pontjában ajánlatkérő követelményként írta elő, hogy az ajánlattevők tegyenek ajánlatot a késedelmi kamat mértékére és felszámításának induló határidejére, mely maximálisan a mindenkori jegybanki alapkamat lehet.
A kérelmező ajánlatában erre vonatkozóan az alábbi nyilatkozatot tette:
"A késedelmi kamat mértéke a megbízási díj nettó értékére vonatkoztatva a mindenkori jegybanki alapkamat 50%-a, és felszámításának induló határideje a nem teljesített kötelezettségre vonatkozó felszólítás kézhezvételét követő 8 munkanap lejártát követő első munkanap."
A kérelmező nem vitatta, hogy a késedelmi kamat vállalását szó szerint nem a késedelmes összegre vetítette, hanem a megbízási díj nettó értékére, azonban álláspontja szerint erre vonatkozóan ajánlatkérőnek tisztázó kérdést kellett volna feltennie, hiszen nyilvánvalóan értelemszerű, hogy a késedelmi kamat csak a késedelembe esett összeg nettó értékére vonatkozhat.
A Döntőbizottság nem osztotta kérelmező álláspontját, hiszen az ajánlatot oly módon kell elkészíteni, hogy az mindenben megfeleljen a felhívás és dokumentáció elő írásainak. Nem bízhat abban ajánlattevő, hogy az esetleges ellentmondások feloldására az ajánlatkérő kérdést intéz hozzá, hiszen ez a Kbt. szerint csupán lehetősége ajánlatkérőnek, nem pedig kötelezettsége. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációban maximálta a késedelmi kamatot, és kérelmező ily módon a teljes nettó megbízási díjra tett vállalása viszont meghaladhatja a késedelmes számlára vetített jegybanki alapkamat mértékét.
Ez okból tehát az ajánlat szintén érvénytelen.
8. Az ajánlatban szereplő "az ajánlati ár éves bontása" táblázat több szempontból sem felel meg a kiírás feltételeinek.
A dokumentáció II/B. pontja tartalmazza az értékelési szempontok tartalmát, ennek 1. pontja pedig a vállalási árat. Az 1.2. pontban ajánlatkérő az alábbi elő írást tette:
"Az ajánlattevő ajánlati árát - az alábbi táblázat szerint - éves bontásban is adja meg azzal, hogy az éves bontáson belül az árat meg kell bontani további részekre, az előkészítéshez kapcsolódó tevékenységek díjára, mely nem lehet több, mint a megbízási díj 10%-a. A fennmaradó összeg pedig a további lebonyolító tevékenység díja."
Az ajánlatkérő által kiadott táblázat tartalmazta évenkénti bontásban a lebonyolító tevékenység %-át, az előkészítő tevékenység %-át és az összesen % (megbízási díj rovatot). Ezen túlmenően az 1.4. pont alapján ajánlatkérő kérte a %-os megajánlások forintális értékét is ugyanilyen táblázatos formában.
Ugyanezen fejezet 1.15. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevők ajánlatukban mutassák be a megvalósulás időtartamára a megvalósulás ütemében leszámlázni kívánt pénzeszközök %-os arányát legalább évenkénti bontásban.
Fenti elő írások szerint az ajánlatkérő háromféle táblázat elkészítését várta el az ajánlattevőktől.
A kérelmező az ajánlati ár éves bontását úgy készítette el, hogy megadta évenkénti bontásban a lebonyolítói tevékenység és az előkészítő tevékenység %-át, valamint ezt összesítette is, 100%-nak tekintve a teljes megbízási díjat. Ezenkívül elkészítette a forintértékek szerinti bontást is.
A kérelmező azonban az összesen 0,95%-os megbízási díj éves %-os megoszlását nem határozta meg, amelyet pedig a dokumentáció idézett 1.2. pontja alapján kellett volna elkészíteni. A kérelmező táblázatai a 2008. év sorát nem tartalmazták.
Kérelmező szerint táblázata megfelelt az elő írásoknak, a megbízási díj éves %-os megosztását meghatározta. A felhívás szerint így kellett értelmezni, ajánlatkérő utólagos értelmezése nem következik a felhívásból. A 2008. évre nem számolhattak fel megbízási díjat, ezért ez nem szerepel a táblázatban, értelemszerűen "0" az ide tartozó érték.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egyrészt a táblázatok formailag nem felelnek meg a dokumentáció tartalmának a 2008. év sorának hiánya miatt. Tartalmilag is tényként lehetett megállapítani, hogy az ajánlatkérő háromféle bontásban kérte az ajánlati ár részletezését, és ebből a kérelmező a megbízási díj (esetében 0,95%) éves bontását nem határozta meg az 1.2-3. pontban előírtak szerint. Amennyiben a dokumentáció elő írásai nem voltak kérelmező számára egyértelműek, úgy lett volna módja tájékoztatást kérni, ezzel a lehetőséggel azonban ő nem élt. (Tisztázható lett volna a jogszabály esetei között, hogy a háromféle táblázat tartalmilag miben különbözik egymástól.) Az érvénytelenség megállapítása ebben a tekintetben jogszerű volt.
9. A kiírással ellentétben nem mindenhol szerepel a nettó ár, az áfa, valamint a bruttó ár.
Az ajánlati dokumentáció II/B. fejezet vállalási ár 1.9. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy:
"A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden, a lebonyolítással járó, érvényesíteni kívánt járulékos költséget. Minden forintális áradatot mindenhol úgy kell meg adni, hogy a nettó ár mellett egyértelmű formában szerepeljen az áfa %-ban és összegszerűen is, valamint a bruttó ár."
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező nem ennek megfelelően adta meg a forintális áradatokat, így a 103. oldalon a pénzügyi ajánlat ismertetésénél a 459-465, valamint 471-473. oldalakon szereplő referencialistánál és a 699. oldalon az árbevételre vonatkozóan.
A kérelmező szerint ajánlata ennek az elő írásnak is megfelelt. Az ajánlati árra vonatkozó adatokat az ajánlat 101. oldalán a hozzá tartozó áfa, nettó és bruttó értékeken is megadta. A 103. oldalon ajánlatkérő által - egyébként nem kért módon - látta el magyarázattal az ár képzését. A még kifogásolt adatoknál nem is lehetett e követelményt érvényesíteni, amely egyrészt a referenciák értéke, amely nem jelen közbeszerzési eljárás adata, továbbá az árbevételre vonatkozó nyilatkozat értelemszerűen nettó adatként határozható meg.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a dokumentáció szövegkörnyezetében ajánlatkérő a vállalási árak vonatkozásában kérte az ár bontását nettó árra, bruttó árra, illetve áfa- tartalomra. A kért nyilatkozatokban a kérelmező meg is felelt ennek az elvárásnak. Ebből következően ajánlatkérő a referenciák és az árbevétel adatai körében nem követelhette meg jogszerűen, fenti módon az árak bontását. Az ajánlati árra vonatkozó adatokat kérelmező az ajánlat 101. oldalán a hozzá tartozó áfa nettó és bruttó értékkel is megadta. Az elő írásnak tehát az ajánlata e körben megfelelt, így ez okból az ajánlat érvénytelen nem lehet.
10. A kérelmező által csatolt banki ígérvények egyike nem elégíti ki a kiírás feltételeit.
Ajánlatkérő az érvénytelenséget arra alapozta, hogy a banki ígérvények egyike címében jóteljesítési garancia (105. oldalon), viszont a szövegben azt tartalmazza, hogy a bank "elállási bankgaranciát bocsát ki". Az ajánlat tartalmaz még egy elállási banki ígérvényt is (109. oldalon). A kérelmező így két elállási banki ígérvényt csatolt még akkor is, ha az egyik címe "jóteljesítési" bankgarancia-ígérvény. A banki ígérvények továbbá tartalmazzák azon kitételt is, hogy ,,...az ígérvény lejárta előtt sor kerülhet" kibocsátásukra. Ez a kitétel nem elfogadható, különös tekintettel arra, hogy az ajánlat 113. oldalán csatolt bankgarancia-szándéknyilatkozat 3. pontja kiköti, hogy a kibocsátásra csak a banki döntéshozói bizottság engedélye esetén kerülhet sor. A helytállási időre vonatkozó szándéknyilatkozat sem felel meg a kiírásnak, ugyanis a dokumentáció szerint a helytállási kötelezettség az utolsónak átadott műszaki létesítmény utó-felülvizsgálati eljárást követő egy évig áll fenn. A bankgarancia- nyilatkozat idő tekintetében kötelezettségvállalást nem tartalmaz.
A kérelmező szerint a bankgaranciák megfelelőek, a jóteljesítési garanciában csak elírás történt, de az a funkcióját képes betölteni. A 119. oldalon csatolt bankgarancia szövegében a kötelezettségvállalás időszakát a kedvezményezett nyilatkozatától tették függővé, ily módon nem hiányzik az időszak megjelölése.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jóteljesítési és elállási bankgarancia-ígérvények szöveges része valóban egyezik, csak a címben van különbség, ami a funkciót egyértelművé teszi. Mindkettő esetében a nem szerződésszerű teljesítés miatt kerülhet sor a bankgarancia igénybevételére. Figyelemmel arra, hogy csak egy ígérvényről van szó, az ajánlatkérő által kifogásolt elírás a tényleges bankgaranciával egyértelművé tehető. Ez önmagában az érvénytelenséget nem alapozza meg.
Nem vitathatóan mindkét bankgaranciában szerepel az a kifejezés, hogy "az ígérvény lejárta előtt sor kerülhet" a bankgarancia kibocsátására, de az ígérvény szövege egyebekben egyértelműen tükrözi, hogy további feltételektől nem függ annak kibocsátása, csak a kibocsátás esetleges korábbi időpontja az, amellyel összefüggésben kell a mondatot értelmezni.
A helytállási időszak tekintetben pedig megfelel a kérelmező ajánlata a felhívásnak, ugyanis a 119. oldalon csatolt bankgarancia szövegében a kötelezettségvállalás időszakát a második pont akként tartalmazza, hogy a bankgarancia kezdő és végső időpontját a kedvezményezett fogja közölni a bankkal. A kérdéses bankgarancia kezdete ugyanis az utolsóként átadott létesítmény utó-felülvizsgálati eljárásának időpontja, amely meglehetősen bizonytalan, jelenleg nem meghatározható. A kedvezményezett adatközlésére való hivatkozás a Döntőbizottság álláspontja szerint a feltételeket kielégíti.
11. Az ajánlati felhívással ellentétben kérelmező nem minden referenciához csatolt referenciát igazoló referencialevelet.
Az ajánlati felhívás 11. a) 4. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a bemutatott referenciákat a megbízó által kiállított referenciaigazolással kell alátámasztani.
A Döntőbizottság az ajánlat áttanulmányozása alapján megállapította, hogy kérelmező valóban nem minden bemutatott referenciát támasztott alá referencialevéllel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglalt elő írásoknak. Ajánlatkérő ugyanis egyértelműen előírta, hogy a bemutatott referenciákat referenciaigazolással kell alátámasztani. Az ajánlattevőkre volt bízva, hogy milyen referenciákat kívánnak ajánlatkérő részére bemutatni, viszont a bemutatott referenciákhoz szükséges volt a referencialevél csatolása is.
Ennek az elő írásnak a kérelmező ajánlata nem felelt meg, így ajánlatkérő ez okból jogszerűen nyilvánította az ajánlatot érvénytelennek.
12. A kérelmező ajánlatában csatolt cégmásolat alapján az ERSTE Banknál van olyan számlája kérelmezőnek, amelyre vonatkozóan nem csatolt nyilatkozatot a banktól.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja előírta, hogy ajánlattevő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására valamennyi számlavezető pénzintézetnél vezetett valamennyi számlájára vonatkozó banki igazolást csatolni kell.
Az ajánlatban valóban banki igazolás nincs ajánlatkérő által hiányolt körben. Kérelmező álláspontja szerint ez a számla már nem is létezik, így nem is tudott erre vonatkozóan banki igazolást csatolni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, figyelemmel arra, hogy az ajánlati felhívás szerint valamennyi számlára vonatkozóan igazolást kellett csatolni, a cégkivonatban ez a számlaszám szerepel, így ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntése ez okból jogszerű volt.
Kérelmezőnek észlelnie kellett volna, hogy olyan számlaszámot is tartalmaz a cégkivonata, amely már a valóságban nem létezik, így ezt az ajánlatban jeleznie kellett volna.
13. A kiírással ellentétesen hiányzik a IV. fejezet 2.2. pontjára vonatkozó nyilatkozat.
A dokumentáció IV. fejezet 2.2. pontja szerint ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy valamennyi számlavezető bankjától becsatolta a felhívásban előírt tartalommal bíró pénzintézeti nyilatkozatot.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlata 25. oldalán e körben nyilatkozatot tett.
Az ajánlat 25. oldalán kérelmező nyilatkozott, hogy az ajánlatban szerepeltetett pénzintézeten kívül más pénzintézet a cég részére számlát nem vezet. Ez a nyilatkozat a Döntőbizottság álláspontja szerint tartalmilag megfelel a dokumentáció IV. fejezet 2.2. pontjában elvárt követelménynek.
14. Az ajánlat nem tartalmazza a 10% feletti alvállalkozó minőségbiztosítási rendszerének tanúsítványát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek van ugyan 10% feletti alvállalkozója, de kérelmező őt nem a lebonyolításra, műszaki ellenőrzésre veszi igénybe. A Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívás szerint ugyan csatolni kellett a minőségbiztosítás tanúsítványát, azonban ennek hiánya nem érvénytelenségi ok, hanem alkalmatlanná minősítési szempont volt.
A Döntőbizottság az eljárása során megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét több érvénytelenségi okra is alapozta. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel álláspontját részletesen kifejtette, így a megállapított érvénytelenségi okok túlnyomó része vonatkozásában ajánlatkérő döntésével egyetértett. Figyelemmel arra, hogy egy érvénytelenségi ok is megalapozza az ajánlatkérő jogszerű döntését, így ajánlatkérő külön elmarasztalható nem lehet abban a tekintetben, hogy egyes érvénytelenségi okok vonatkozásában döntése nem volt megalapozott.
Az ajánlatkérő alkalmatlanná minősítési szempontot is megállapított, nevezetesen, hogy a kérelmezőnek nem áll saját alkalmazásában (munkavégzésre irányuló jogviszonyban) egy fő árvízmentesítés, árvízvédelem szakterületen, a mérnöki kamara által kiadott vízügyi szakértői engedéllyel rendelkező szakember.
A kérelmező által becsatolt, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek esetében minden esetben megjelölésre került a bevonni kívánt szakember, a munkahely engedélyének száma, és hogy az engedély mire vonatkozik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hiányolt végzettséggel rendelkező szakember az ajánlatban megnevezésre került, azonban munkahelyként nem a kérelmező szervezete került feltüntetésre, így nem lehetett megállapítani, hogy kérelmezőnél áll-e munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban a nevesített szakember.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánító döntéséről küldött értesítésében valóban pontatlanul hivatkozott a beszerzés tárgyára, az ugyanis nem a munkák kivitelezése, hanem az azokhoz kapcsolódó lebonyolítói feladat. Ebben a körben elírás történt, amellyel kapcsolatban jogsértés nem állapítható meg, ellenben elvárható, hogy az elírását ajánlatkérő kijavítsa.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés halasztott időpontjáról részére nem küldött tájékoztatást.
Tény, hogy a fenti idézett két rendelkezés között ellentmondás észlelhető a tekintetben, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárás további szakaszában az érvénytelen ajánlatot tevő nem vehet részt, ugyanakkor az 55. § (2) bekezdése szerint pedig az eredményhirdetés halasztott időpontjáról az összes ajánlattevőt értesíteni kell.
A Döntőbizottság e körben jogsértést nem állapított meg figyelemmel arra, hogy kérelmező ajánlatkérő azon magatartásával, hogy az eredményhirdetés halasztott időpontjáról tájékoztatást nem adott, jogsérelem nem érte. A közbeszerzési eljárásban a kérelmező jogsérelme az volt, hogy ajánlatkérő az eljárás további szakaszából kizárta, erről viszont az ajánlatkérő a jogszabályban előírt határidőben tájékoztatta, biztosítva számára a jogorvoslat lehetőségét.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 2.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.