KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2121/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.14/12/2004.
Tárgy: a WICOM Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Főváros Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a WICOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1126 Budapest, Németvölgyi út 6., képv.: dr. Nyolczas László ügyvéd, 1042 Budapest, Árpád út 119., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér l., továbbiakban: ajánlatkérő) által "A Szent István Kórház és Rendelőintézet konyhatechnológiai beruházása a HACCP minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdést, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 11. b) pont 1. francia bekezdését és a 13. b) pont 2. francia bekezdését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. december 10. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 50. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása az értékelési részszempontok tekintetében 2004. január 16. napján helyesbítésre került.
A felhívás 4. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: 2004. június 30. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. E pont 2. francia bekezdésében ajánlatkérő előírta a 2001., 2002. évi mérlegbeszámolók könyvvizsgálói záradékkal, kiegészítő mellékletekkel történő csatolását.
A 3. francia bekezdésben pedig ajánlatkérő kérte a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az előző 3 év legjelentősebb, a beszerzés tárgyával azonos szállításainak ismertetését.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában pedig ajánlatkérő meghatározta, hogy mely szempontok fogják eredményezni az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítését. E pontban alkalmatlanná minősítési szempontként került meghatározásra többek között az alábbi két eset:
"- az utóbbi 3 évben nem rendelkezik legalább 1 db, legalább bruttó 30 M Ft értékű, 60 napnál nem régebbi keltezésű referencialevéllel igazolt, a beszerzés tárgyával azonos kórházi szállítási referenciával. Az előírt referenciaérték nem adódhat több referencia összevonásából,
- a benyújtott mérlegek alapján bármely évben mérlegeredménye negatív ..."
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni. A felhívás helyesbítésére, valamint a helyesbítés szöveges előírására is tekintettel az ajánlatkérő a 13. b) pontban az alábbiak szerint adta meg az értékelés szempontjait:
"részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
10
- szerződéses mellékfeltételek
10
- teljesítési határidő (az előírtnál max. 30 nappal lehet csak rövidebb)
2
- teljesítési határidőhöz kapcsolódó kötbér (maximum 500 E Ft/nap)
2
- vállalt garancia időtartama
3
- szerviz rendelkezésre álló idő
3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltak: ponthatárok közötti pontszámok számításának módszere, mely módszer minden részszempont esetén azonos: a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma százalékos arányosítással kerül kiszámításra."
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának 4. francia bekezdésében rögzítette, hogy ajánlattevőknek szállítási szerződéstervezetet kell csatolniuk. A 16. pont 6. francia bekezdésében pedig ajánlatkérő meghatározta, hogy az eljárás során a Kbt. 43. § (5) bekezdés alapján hiánypótlási lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétellel kapcsolatos formai és tartalmi előírásokat, valamint a műszaki specifikációt.
A dokumentáció 6. oldalán ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a termék részletes ismertetését, e körben az áru alapvető (műszaki) jellemzőinek részletes leírását, az érvényes forgalomba hozatali engedélyeket, valamint a szállított áru, vagy nyújtott járulékos szolgáltatás tekintetében vállalt garanciális, szavatossági, illetve jótállási feltételek ismertetését (időtartama, tartalma, rendelkezésreállási készség stb.). Ajánlatkérő a dokumentációban továbbá közölte a szerződés teljesítési helyét, ismételten rögzítette a teljesítés határidejét.
Kérelmező 2003. december 23. napján postai úton nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben ajánlatkérő ajánlati felhívását kifogásolta. Álláspontja szerint ugyanis a közzétett ajánlati felhívás több ponton is jogszabálysértő.
Kérelmező megítélése szerint a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja nem teszi lehetővé referencialevél elvárhatóságát és a Kbt. 25. §-a alapján ettől nem lehet eltérni. Problémaként jelentkezik továbbá álláspontja szerint jelen esetben az, hogy a felhívás 11. a) pontja nem tesz említést referencialevéről, míg az alkalmatlansági feltétel már ennek részletesen specifikált hiányát tünteti fel, így az előírás már önmagában jogsértő.
Kérelmező kifogásolja továbbá azt is, hogy ajánlatkérő alkalmatlansági feltételként rögzíti a mérlegeredmények negatív voltát. Álláspontja szerint ezen megfogalmazás mellett nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő mit ért ezen fogalom alatt. Aggályosnak tartja a kiírást abból a szempontból is, hogy ezáltal indokolatlanul szűkítésre került a potenciális ajánlattevők köre, mert például az egyéni vállalkozók és a könyvvizsgálót nem alkalmazó társaságok nem szerepelhetnek, ez pedig sérti a törvény alapelvi rendelkezéseit. Kérelmező megítélése szerint az ajánlatkérő felhívása az értékelési részszempontok meghatározása körében is jogsértő az alábbiak szerint: - a teljesítési határidő és a kötbér részszempont körében a zárójelben meghatározott előírás több értelmezési lehetőséget is felvet, ezáltal a felhívás nem kellően megfogalmazott. Nem lehet ugyanis eldönteni, hogy az értékelési részszempont körében közöltek csak az értékelés során lesznek figyelembe véve, avagy az ajánlatok érvényességének megítélésénél. A vállalt garancia időtartama részszempont megfogalmazása pontatlan, nem lehet annak tartalmát pontosan meghatározni kérelmező véleménye szerint. Nem dönthető el ajánlattevők számára, hogy ajánlatkérő e körben mint és milyen módon kíván értékelni, szavatosságot, jótállást, illetve egyéb biztosítékot. A szerviz rendelkezésre álló idő részszempont tartalma kérelmező megítélése szerint értelmezhetetlen, annak tartalma ajánlattevők számára több módon is értelmezhető.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő szerződéstervezetet kér ajánlattevőktől, megítélése szerint a részletes szerződési feltételeket a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek a dokumentációban kell megadnia. Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és hívja fel ajánlatkérőt megfelelő ajánlati felhívás összeállítására.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az alkalmatlansági szempontok meghatározásával nem sértették meg a törvényben rögzített esélyegyenlőség alapelvét.
Az értékelési részszempontok körében a teljesítési határidőnél és a kötbérnél a irreális vállalásokat kívánták kiszűrni, az ott megfogalmazottaktól való eltérés esetén az ajánlatot érvénytelennek kívánták minősíteni. A vállalt garancia időtartama részszempont körében ajánlatkérő nyilatkozott, hogy ebben a körben a megajánlott gépek meghibásodása esetére tett garanciavállalásokat kívánta értékelni.
A szerviz rendelkezésre álló idő részszempont körében ajánlatkérő nyilatkozott, hogy értékelni azt kívánta, hogy a hibabejelentést követően a szakszerviz hány órán belül tudja megkezdeni a hibaelhárítást.
Ajánlatkérő álláspontja szerint azzal, hogy szerződéstervezetet kértek nem követtek el jogsértést, ugyanis megadták a szerződés tárgyát, a dokumentációban ismertették a szállítandó gépek részletes műszaki specifikációját, megadták a szerződés teljesítési határidejét, valamint közölték az ellenszolgáltatás teljesítési feltételeit, ezzel pedig eleget tettek a Kbt. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Döntőbizottság 2004. január 12. napján meghozott, D.14/6/2004 sz. határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbi indokok alapján.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében "a kérelem keretei között" eljárva abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívás alkalmas-e arra, hogy annak megfelelően ajánlattevők egyenlő eséllyel tegyenek ajánlatot.
1. A kérelmező által kifogásolt alkalmatlansági szempontok:
A közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésében előírt igazolási módok előírásával kérheti.
A szerződés teljesítésére való alkalmatlansági szempontokat ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján a felhívásban kell megadnia akként, hogy a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A fent ismertetett rendelkezések azt is jelentik, hogy ajánlatkérő kizárólag az általa a felhívásban kötelezően megkért igazolási módokhoz fűzhet olyan körülményeket, amelyek az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanná nyilvánítását eredményezheti.
Jelen ügyben ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására az ajánlattevő előző 3 év legjelentősebb, a beszerzés tárgyával azonos szállítási szerződésének ismertetését kérte. A szállítások ismertetése körében nem írt elő további formai elvárásokat sem a felhívásban, de még a dokumentációban sem, így referencia- levél formájában történő ismertetést ajánlatkérő nem kért. Ennek ellenére ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában alkalmatlansági szempontként határozta meg a 60 napnál nem régebbi keltezésű referencialevél hiányát.
Ajánlatkérő tehát, egy a műszaki alkalmasság igazolására - a felhívás 11. a) pontban - nem kért irat fogyatékosságát is megjelölte az alkalmatlanná minősítés szempontjaként.
Az ajánlati felhívásnak a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság szempontjainak ajánlatkérő általi meghatározása a Döntőbizottság megítélése szerint is olyan mértékben hagyja bizonytalanságban az érvényesség és alkalmasság megítélésének kérdésben a potenciális ajánlattevőket, amely nem teszi lehetővé az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt. Fogalmilag kizárt ugyanis, hogy egy olyan irat eredményezzen alkalmatlanságot a közbeszerzési eljárásban, amelyet ajánlatkérő kötelezően nem követelt meg, és így az ajánlattevőknek jogszerűen nem is kell ajánlatukban szerepeltetnie.
Nem osztotta azonban a Döntőbizottság a kérelmezőnek a kifogását a pénzügyi alkalmasság körében előírt negatív mérlegeredmény körében.
Az ajánlati felhívásban megfogalmazott kritérium, miszerint alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek a benyújtott mérlegek alapján bármely évben mérlegeredménye negatív, nem tekinthető nem egyértelmű megfogalmazásnak. Önmagában az, hogy ajánlatkérő nem a számviteli törvényben megfogalmazott mérleg szerinti eredmény fogalmát használja, még nem teszi ajánlatkérő elvárását bizonytalanná. A felhívásban megfogalmazottak tartalma alapján kizárólag akként értelmezhető, hogy az ajánlattevőnek a mérleg (szerinti) eredménye nem lehet negatív. E körben a kérelmező által hivatkozott mérlegsorok (sem az üzleti tevékenység eredménye, sem a pénzügyi tevékenység eredménye, sem pedig az adózás előtti eredmény fogalma) nem értelmezhetőek a mérlegeredmény fogalmában.
Ajánlatkérő előírásának tartalma egyértelmű e körben, mérlegeredmény kizárólag az adott gazdálkodószervezet mérlegében szereplő mérleg szerinti eredmény fogalmával azonos tartalommal bír. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő az általa megfogalmazott alkalmatlansági szempont mellett a mérleg más sorában szereplő nevesített eredményértéket nem vehetőek figyelembe.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja lehetővé teszi ajánlatkérő részére, hogy ajánlattevő mérlegét pénzügyi alkalmasság igazolására megkérje, nem követel tehát ajánlatkérő jogsértést azzal, hogy élve a törvény adta lehetőségével mérleg csatolását megkéri.
A 2. értékelési részszempont alszempontjainak kérelmező általi kifogásolása.
Kérelmező sérelmezte, hogy a teljesítési határidő (az előírtnál max. 30 nappal lehet csak rövidebb) és a teljesítési határidőhöz kapcsolódó kötbér (maximum 500 E Ft/nap) került megfogalmazásra.
A közbeszerzési eljárásban alapvető követelmény, hogy az ajánlatot az ajánlatkérő által meghatározott (a felhívásban, illetve dokumentációban) feltételek szerint állítsa össze ajánlattevő.
Ajánlatkérő a teljesítési határidővel kapcsolatban a felhívás 4. pontjában 2004. június 30. napját jelölte meg teljesítési határidőként, megadva annak a lehetőségét is, hogy ajánlattevők előteljesítsenek. Ajánlatkérő a dokumentációban már nem adott meg további információkat a teljesítési határidővel kapcsolatban, azaz nem írt elő ajánlattevők számára olyan, a teljesítési határidővel kapcsolatos egyéb kötelezettséget, amelynek nem teljesítése érvénytelenséget jelentett volna.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ezen rendelkezés pedig azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy pontosan, előre meghatározott tartalmi keretek között végezze el az ajánlatok vizsgálatát és pontozását.
E körben tehát ajánlatkérőnek nemcsak lehetősége, hanem a Döntőbizottság megítélése szerint kötelezettsége is az értékelési részszempontok tartalmának pontos és egyértelmű megfogalmazása, e körbe az is beletartozhat, hogy ajánlatkérő előre közli, hogy a vállalások milyen tartalommal kerülnek értékelésre.
A fenti rendelkezések, feltételek meghatározása körében ajánlatkérőt terheli a Kbt. 33. § (1) bekezdésében foglalt konkrét rendelkezés betartása, miszerint olyan ajánlati felhívást kell készítenie, amely biztosítja az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem beszélhetünk a Kbt. 33. § (1) bekezdését teljesítő ajánlati felhívásról akkor, amikor a felhívás tartalmából - a dokumentáció tartalmára is tekintettel - nem állapítható meg kétséget kizáróan az ajánlattevők számára, hogy egyes követelmények nemteljesítése az ajánlat érvénytelenségét eredményezik-e, avagy azok csak az értékelés körében fogják az ajánlat kedvezőségét behatárolni.
Ajánlattevők - törvényben rögzített alapelvek, illetőleg a törvény konkrét rendelkezései alapján - joggal várhatják el ajánlatkérőtől, hogy az eljárásban való részvétel szabályait kellő pontossággal, egyértelműséggel, kétséget kizáró tartalommal határozzák meg.
Jelen esetben ajánlatkérő felhívásának az értékelési rész-, alszempontjának tartalmából nem állapítható meg, hogy a teljesítési határidő és kötbér esetében a zárójelben közöltek kizárólag az értékelési alszempont tartalmát hivatottak meghatározni, avagy ajánlatkérő ezzel az ajánlatadás korlátját is elő kívánta írni kötelezően. Ezzel pedig a felhívás nem teljesíti a Kbt. 33. § (1) bekezdésében előírt kötelezettséget, mivel ajánlattevők nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni. Nem elhanyagolható szempont ugyanis, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők tisztában legyenek azzal, hogy egyes ajánlati vállalásaik milyen jogkövetkezményekkel járhatnak, ezért az ajánlati felhívás e körben nem hagyhat kétséget. Jelen esetben pedig ez kétséget hagy.
A vállalt garancia időtartama és "a szerviz rendelkezésre álló idő", mint értékelési alszempont kapcsán nem állapítható meg, hogy mit szándékozik ajánlatkérő értékelni, az értékelési alszempontok tartalma mit takar. Egyáltalán nem deríthető ki, hogy ajánlatkérő e körben milyen vállalásokat tekint majd kedvezőnek, a meghatározott alszempontok megfogalmazása magában rejti a tartalmuk utóbb - az ajánlat értékelésének szakaszában - történő többféle értelmezését, mind ajánlattevők, mind ajánlatkérő részéről. A dokumentációban ajánlatkérő kéri a szolgáltatás tekintetében vállalt garanciális, szavatossági, illetve jótállási feltétel ismertetését. Azonban azt, hogy mit ért garanciális vállalás alatt, nem határozza meg, mint ahogy azt sem, hogy az értékelési részszempont tekintetében garanciális fogalom alá tartozónak fogja-e értékelni a szavatossági, jótállási vállalásokat, illetőleg hogy ezen vállalásokat milyen módon, milyen mértékben, milyen tényezők alapján, hogyan fogja értékelni. Miután a törvény kógens rendelkezése szerint a fent felsorolt kérdésekre az értékelési alszempont körében ajánlattevőknek a felhívásból kell választ kapniuk, nincs jogszerű mód arra, hogy a részszempont tartalma utóbb, az értékelés során kerüljön meghatározásra.
Az értékelési részszempont nem egyértelmű megfogalmazása nem teszi lehetővé az egyenlő eséllyel történő, megfelelő ajánlattételt, illetőleg utóbb lehetetlenné teszi az ajánlatok objektív, előre meghatározottak szerinti jogszerű értékelését, ezáltal pedig nem lesznek betarthatóak a törvénybe rögzített alapelvi rendelkezések.
A szerződéstervezet ajánlattevők részről történő csatolásának előírásával kapcsolatban ajánlatkérő egyrészt az ajánlati felhívásban, részleteiben pedig a dokumentációban ismertette a beszerzés tárgyát, annak részletes műszaki specifikációját. Rögzítésre került a teljesítés helye, az ellenszolgáltatás rendelkezésre bocsátásának szabályai, a teljesítés határideje.
A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti előírásaival ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak a dokumentációban, a szerződés lényeges feltételeit ismertette. Önmagában az, hogy ajánlatkérő a lényeges szerződési feltételek alapján egy szerződéstervezet elkészítését kéri ajánlattevőktől, nem értékelhető jogsértésként.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) , d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértések kiküszöbölésére, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 16.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos