KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2123/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.23/9/2004.
Tárgy: az OPEL Southeast Europe Kft. jogorvoslati kérelme az MKGI közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OPEL Southeast Europe Kft. (2040 Budaörs, Szabadság u. 17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet személyi hatálya alá tartozó intézmények személygépkocsi-igényeinek teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2657/2002 szám alatt nyílt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 2-án megjelent 18. számában a 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet személyi hatálya alá tartozó intézmények személygépkocsi-igényeinek teljesítése tárgyban.
A felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő öt részteljesítési kategóriát határozott meg.
A felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, alszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat. Mind az öt részteljesítési kategóriában a második részszempont a műszaki tartalom, ezen belül a harmadik alszempont a kötelező átvizsgálások gyakorisága, míg az ötödik alszempont az ergonómia. Valamennyi részteljesítési kategóriában az ötödik részszempont a magyarországi szervizhálózat kiterjedtsége, ezen belül:
- szakszervizek darabszáma,
- szervizhálózat sűrűsége.
Az ajánlati felhívás 5. c) pontja szerint a dokumentáció megvásárlása az ajánlattevők számára kötelező, ennek hiányában érvényes ajánlat nem tehető.
A dokumentáció IV. pontja a bírálati szempontok súlyozását és tartalmát határozta meg. A 19. oldalon az egyes részteljesítések vonatkozásában előírta a magyarországi hivatalos szervizjegyzék, a szervizhálózat területi elosztásának (sűrűségének) a pályázati dokumentáció VI. fejezetében foglaltak szerinti meghatározását (26. oldal), valamint a szervizek elhelyezkedését bemutató térkép becsatolását. A dokumentáció VI. fejezetének "K" mellékletek (adatlapok) körében azt írta elő, hogy az országos szerviznél a megajánlott típus teljes körű szervizelésre feljogosított magyarországi szervizeinek számát és az azok egymástól mért távolságainak számtani átlagát (területi elosztás) kell megadni (4. bekezdés).
A dokumentáció IV. 6. pontja többek között előírta, hogy az egyes részteljesítésekben a műszaki paramétereken belül az ajánlatkérő értékeli a járművek ergonómiáját, melynek elemei: az ülések kialakítása elöl, hátul; a helykínálat, a jármű kényelme, a kidolgozás, a beépített anyagok és az összeszerelés minősége, a kilátás, kezelhetőség, illetve a csomagtér kialakítása a rakodhatóság szempontjából (rakodónyílás nagysága, rakodó- perem magassága, rakodófelület kialakítása stb.). Miután az ergonómiai elemek nem számszerűsíthető értékek, így ezek tekintetében a bírálóbizottság tagjai - a bemutatásra vagy próbaútra bekért járművekről szerzett benyomások, tapasztalatok alapján - egyénileg pontoznak az 1-10. ponttartományon belül. A bizottsági tagok által adott pontok átlagolásra kerülnek, majd az így adódó, matematikailag már kezelhető viszonyszámok az ajánlati felhívás 13. b) pontjában leírtak szerint kerülnek értékelésre.
Az ajánlattételi határidő 2002. június 12. napján volt.
A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésén az 1., 2., 3. és 4. részteljesítésben a Porshe Hungária Kft. lett a nyertes, az 5. részteljesítésben pedig a Ford Motor Hungária Kft. Az eljárásról készült összegzést az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek. Az összegzés mellékletét képezte egy 27 lapos értékelő táblázat is, amely összegzőt, pontozót és adatlapot tartalmaz részteljesítésenkénti bontásban. Az összegzés 2. c) pontja szerint a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása: számítógépes értékelés eredménye.
Az eljárást lezáró döntés ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet kérelmező 2002. július 5-én, az S.P.Q.R. Kft. (a továbbiakban: II. r. kérelmező) pedig 2002. július 11-én. Kérték a szerződéskötés megtiltását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Mindkettőjük álláspontja szerint érvénytelen a nyertes ajánlata a szervizhálózattal kapcsolatos ajánlati részében, valamint a Skoda Fabia típusoknál a kötelező átvizsgálások gyakoriságára tett ajánlati részében. Miután a nyertes által szolgáltatott adatok nem felelnek meg a valóságnak, őt ki kellett volna zárnia ajánlatkérőnek az eljárásból. Alapvetően kifogásolták, hogy a nyertes ajánlatában nem nyilvános, bárki által hozzáférhető adatokat közölt. A II. r. kérelmező ezenkívül kifogásolta az eljárásról készült összegzést is.
A jogorvoslati eljárás során külön eljárásvezetői kérdésre sem terjesztettek elő hamis adatszolgáltatás megállapítása iránti jogorvoslati kérelmet.
A jogorvoslati eljárásban a kérelmező becsatolt három levelet. A Palota Automobil azt a tájékoztatást adta, hogy a VW Polo gépkocsi kötelező szervizelését nem tudják vállalni, mivel a cég csak a VW haszongépjárművek forgalmazásával és teljes körű szervizelésével foglalkozik. Az Autó-Derzbach Márkaszerviz és Kereskedelmi Kft. levele szerint a Skoda típusú személygépkocsi kötelező szervize 15 000 kilométerenként vagy évente egyszer esedékes. A Leier Co tájékoztatást adott a Skoda Fabia egyes modelljeinek szériafelszereléséről és más adatairól. A szervizeléssel kapcsolatban rögzíti, hogy a Skoda Fabia típusokat 15 000 kilométerenként, de legalább évente kell szervizelni.
A jogorvoslati eljárásban a nyertes becsatolt egy iratköteget, amelynek 2002. június 10-i keltezéssel, a fenti közbeszerzési eljárásra utalással az egyes szervizeket feljogosítja a közbeszerzés keretében szállítandó személygépkocsik teljes körű karbantartására és javítására. Az iratok a feljogosítás elfogadását is tartalmazzák 2002. június 11-i dátummal.
A nyertes az eljárás során becsatolt egy 2002. június 6-án kelt igazolást, amely szerint a Skoda Fabia 1,9 PD TDI motorral rendelkező modellek szervizintervalluma 2003-as modellévtől (2002. 33. naptári héttől) 30 000 km vagy 1 év. Az igazoláshoz fűzött nyilatkozat szerint ez a változás nemcsak a közbeszerzési eljárásban megajánlott gépkocsikra, hanem az összes Skoda Fabia 1,9 PD TDI modellre vonatkozik ügyfélkorlátozás nélkül.
A Döntőbizottság a D.397/13/2002. sz. határozatában a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította. Az indokolásban kifejtette, hogy az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő azt, hogy az ajánlattevők a szervizhálózat tekintetében csak nyilvános adatokat közölhetnek. A tárgyaláson átadott felhatalmazó levelekből kétséget kizáróan megállapította, hogy megalapozatlan azon kérelmezői kifogás, amely szerint a beszerzés tárgyát képező gépkocsik esetében nem lenne biztosított a gépkocsik kötelező átvizsgálásának lehetősége a megjelölt szervizhálózatban.
Ugyanígy nem vitatható a Döntőbizottság szerint a Skoda Fabia típusokkal kapcsolatos kérelmezői kifogások megalapozatlansága, tekintettel a gyári igazolásra és figyelemmel arra, hogy a felhívás szerinti időpontban már minden ilyen típusú gépkocsit vásárló ügyfélre korlátozás nélkül rendelkezésre áll a gyári igazoláson szereplő szolgáltatás.
Az összegzésre vonatkozó II. r. kérelmező kifogásának megalapozatlanságának alátámasztásául a Döntőbizottság a következő indokolást adta: II. r. kérelmezői kifogás megalapozatlanságát alátámasztja kérelmező által is az írásos nyilatkozatába foglalt azon álláspont, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban részletesen kidolgozott értékelési módszer, az adható pontszámok, a súlyszámok alapján minden ajánlattevő részére megküldött táblázatokból megfelelően tájékozódhatott az ajánlatkérő pontozásának megfelelőségéről. Nem kifogásolható az sem a megjelölt számítási módszer tükrében, hogy ezt ajánlatkérő számítógépes értékeléssel végezte el.
II. r. kérelmező 2002. augusztus 15-én, míg kérelmező augusztus 21-én a döntőbizottsági határozat felülvizsgálatára keresetet nyújtott be a bírósághoz.
Kérelmező keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek körében elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését. Kérte, hogy a bíróság mondja ki, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen, mert az nem felel meg a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Előadta, hogy az összegzés és a nyilvános adatok összehasonlítása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes az elnyert négy részteljesítés egyikében sem a nyilvános adatok szerinti információt szolgáltatta.
II. r. kérelmező keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek körében a határozat megváltoztatását. Kérte annak kimondását, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen a szervizhálózat és a Skoda Fabia típusoknál a kötelező átvizsgálások gyakoriságára tett ajánlati elemei miatt, amelyek egyben hamis adatszolgáltatásnak is minősülnek, amelynek megállapítását ugyancsak kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg a nyertes és ajánlatkérő között létrejött szerződés semmisségét és határozatában utaljon arra is, hogy az így előállt helyzetben az ajánlatkérő köteles a második helyezettekkel a szerződést megkötni. Kérte annak megállapítását is, hogy az eljárásról készült összegzés a Kbt. 61. § (1) bekezdésébe ütközik.
A Fővárosi Bíróság a 25.K.32.424/2002/15. számú ítéletében megállapította, hogy a kérelmező keresete nem alapos, II. r. kérelmező keresete pedig részben alapos az alábbiak szerint:
A bíróság megállapította, hogy az ergonómia alszemponton belül értékelt egyes tulajdonságokra adott pontozást, így az ülések kialakítása elöl, hátul stb., az ajánlattevők nem kapták meg. Ez azzal a következménnyel jár, hogy nem tudják ellen őrizni az egyes ajánlatok erre vonatkozó adatait és azok részletes értékelését. Mindez a bíróság megítélése szerint a Kbt. 61. § (1) bekezdésébe ütközik. Az ajánlattevők tehát nincsenek abban a helyzetben az összegzés alapján, hogy tényleges képet nyerjenek az ergonómia értékeléséről. Az alperes határozata tehát jogsértő, amikor nem állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Az e körben adott döntőbizottsági indokolás ugyancsak nem helytálló, a Döntőbizottság által idézett kérelmező jogorvoslati kérelmének tartalma alapján nem lehet a határozatban foglalt indokolást levonni, egyébként is egy kérelem alaposságát nem lehet egy másik kérelmező által esetleg kétségbe nem vont körülményre alapozni. Erre tekintettel a bíróság - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság KK. 34. számú állásfoglalásában foglaltakra is - úgy határozott, hogy a jogszabálysértés orvoslásának megfelelő eszköze a határozat hatályon kívül helyezése. Ugyanakkor a bíróság kiemelte, hogy az Áe. 73. § (3) bekezdése alapján a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezése és indokolása is köti. A nyertes ajánlatának szervizhálózatra és kötelező átvizsgálások gyakoriságára vonatkozó ajánlati elemének jogszerűsége a megismételt eljárásban már nem vitatható és éppúgy nem kérhető a hamis adatszolgáltatás, illetve a szerződés semmisségének megállapítása, e kereseti kérelmekre nézve ugyanis a bíróság döntött méghozzá úgy, hogy a kereseti kérelmeket nem találta alaposnak. Ugyancsak nem tehető vitássá az összegzéssel kapcsolatban tett bírósági megállapítás sem. A közigazgatási szervnek tehát a megismételt eljárásban meg kell állapítania a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését, és e körülményre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján figyelemmel a 88. § (5) bekezdéséb
en foglaltakra a jogsértővel szemben bírságot köteles kiszabni.
A Döntőbizottság a fentieket figyelembe véve a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után, 2004. január 14-én indította meg a megismételt eljárást.
Ezen eljárás keretében tartott tárgyaláson kérelmező meghatalmazott képviselője úgy nyilatkozott a jogerős bírói ítélet ismeretében, hogy az eredeti jogorvoslati kérelmüket fenntartja.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 73. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
A fentiekben idézett jogerős bírói ítéletre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslat a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. február 12.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos