KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2125/2004)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.62/8/2004.

Tárgy: a Meló-Diák Északnyugat-dunántúli Régió Iskolai Szövetkezet I. r. és a SZÜV Rt. II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Meló-Diák Északnyugat-dunántúli Régió Iskolai Szövetkezet (9026 Győr, Hédervári u. 31., képviseli: dr. Pardavi László ügyvéd, 9007 Győr, Pf. 731., Attila u. 12. a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a SZÜV Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Rt. (1139 Budapest, Frangepán u. 8-10., továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága (5000 Szolnok, József A. u. 22-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "7230-as tevékenységi körbe tartozó, az adóbevallási, az adatszolgáltatási bizonylatok és egyéb nyomtatványok számítógépes nyilvántartásba vétele, szöveges és numerikus adatok kétszeri rögzítése, illetve a kétdimenziós pontkód beolvasása és rögzítése az ajánlatkérő által biztosított számítógépes program felhasználásával, az ajánlatkérő szakmai felügyelete, irányítása mellett, az általa biztosított számítógépekkel. Továbbá a bevallások feldolgozásához kapcsolódó ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, I. r. kérelmező kérelmének részben helyt ad, II. r. kérelmező kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. § (1), valamint a 49. § (2) bekezdését, továbbá az 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint az 57. § (1) bekezdésben foglaltakat, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fejenként 150 000 Ft-150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint-egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. december 10-én a Közbeszerzési Értesítő 50. számában (9314/2003 számon) ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége tételesen felsorolt feldolgozandó bizonylatok, azok várható mennyiségének megadásával, a bizonylattípusok feldolgozási határidejének megadásával. Ajánlatkérő részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit és a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában határozta meg, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
40
- hibás teljesítésre megajánlott kötbér
25
- késedelmes teljesítésre megajánlott kötbér
35
Meghatározta, hogy az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 110, az ajánlatok pontszámainak meghatározása egyenes arányosítással történik, a legjobb ajánlat 10 pontot kap.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ami tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. január 20-ra a kérelmezőkön kívül a PC OFFICE Kft. nyújtott be ajánlatot.
I. r. kérelmező ajánlatának 13. oldalán kötbér címszó alatt az alábbi vállalásokat tette:
Hibás teljesítés kötbére címen:
Vállaljuk, hogy az általunk rögzített és az APEH által kijavított tételek adatrögzítői díját nem számlázzuk le, illetve visszatérítjük. A fentieken túl vállaljuk, hogy az általunk kétszeresen rögzített bevallásokban esetlegesen és a megbízó által talált - adatrögzítési hiba miatt felmerülő - hibás bizonylatokra 4000 Ft/ bevallás kötbért fizetünk.
Késedelmi kötbér vonatkozásában az alábbi vállalást tette:
Vállaljuk, hogy a határidőn túli teljesítés esetén minden egyes késett nap után a vállalási díj 10%-át kötbérként megfizetjük késett bizonylatonként.
A fentieken túl vállaljuk, hogy a határidőn túli teljesítés esetén a bizonylatok számától és fajtájától függetlenül naponta 150 000 Ft kötbért fizetünk.
II. r. kérelmező ajánlata 90. oldalán a kötbér címszó alatt az alábbi vállalásokat tette
Hibás teljesítés miatti kötbér:
3000 Ft/bizonylat + áfa
Késedelmi kötbér mértéke:
400 000 Ft/nap + áfa
A PC OFFICE KFT. ajánlata 11. oldalán a kötbér vonatkozásában az alábbi vállalásokat tette:
Hibás teljesítésre megajánlott kötbér: nettó rögzítői ár 50%/db. Késedelmes teljesítésre megajánlott kötbér: nettó rögzítői ár 40%/db.
Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőt alkalmasnak és valamennyi ajánlatot érvényesnek minősítette.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága 2004. január 22-én megállapította, hogy a késedelmes és hibás teljesítésre megajánlott kötbérre az ajánlatok nem olyan adattartalommal érkeztek be, mint azt az ajánlatkérő elvárta, összhangban az ajánlat egészére vonatkozó Ft/bizonylat összefüggésre. Ezért a Kbt. 57. § (1) bekezdésre hivatkozva tisztázó kérdést tett fel, melyben kérte a megajánlott kötbért egységesen Ft/bizonylatban meghatározni.
Válaszában I. r. kérelmező a hibás teljesítés esetére 4100 Ft/ bizonylat, a késedelmes teljesítés vonatkozásában 1500 Ft/ bizonylat/napot adott meg.
II. r. kérelmező írásban nem válaszolt arra való hivatkozással, hogy a feltett kérdést az ajánlat módosítására történő felhívásnak tekinti, és más mértékegységben az ajánlatát nem kívánja megadni. A PC OFFICE Kft. hibás teljesítés esetére 3500 Ft/bizonylat, késedelmes teljesítés esetére 4000 Ft/bizonylat/napot adott meg.
Az értékelőbizottság ekkor úgy döntött, hogy a késedelmes teljesítés vonatkozásában újabb kérdést intéz ajánlattevőkhöz, melyben kéri a késedelmikötbér-vállalás megadását Ft/nap-ban, a bizonylatok számától függetlenül.
A második kérdésre I. r. kérelmező 200 000 Ft/nap, a PC OF FICE Kft. 380 000 Ft/nap vállalást adott meg.
Ezt követően ajánlatkérő a második kérdésre megadott adatok alapján értékelte az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő a 2004. január 23-i eredményhirdetésen a PC OFFICE Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként.
Az összegezéshez csatolt táblázatban ajánlatkérő megadta az ajánlattevők részszempontok szerinti tartalmi elemeit, valamint ezek pontértékét az alábbiak szerint:

Az elbírálás részszempontjai	Súly- számok	Ajánlattevő neve			Ajánlattevő neve			Ajánlattevő neve
		PC OFFICE Kft.			SZÜV Rt.			Meló-Diák Iskolai Szöv.
		Ajánlat- érték	Ért. pont	Ért. x súlyszám	Ajánlat- érték	Ért. pont	Ért. x súlyszám	Ajánlat- érték	Ért. pont	Ért. x súlyszám
Ajánlati ár	40	25 411 128	9	360	33 492 500	7	280	23 715 375	10	400
Hibás teljesítésre megajánlott kötbér	25	3500	9	225	3750	9	225	4100	10	250
Késedelmes teljesítésre megajánlott kötbér	35	380 000	8	280	500 000	10	350	200 000	4	140
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei		865			855			790

I. r. kérelmező 2004. január 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, a Döntőbizottság az eljárást D.62/2004. számon indította meg.
II. r. kérelmező 2004. január 30-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.67/2004. számon indította meg.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.62/2004 szám alatt egyesítette.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést és kötelezze az ajánlatkérőt a költségek viselésére. Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg az eljárást lezáró szerződés megkötését.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem utalt arra, hogy a hibás teljesítési és a késedelmi kötbért milyen módon kell megadni. Az ajánlatok bontásakor ezeket az adatokat annak ellenére, hogy álláspontja szerint ez az ellenszolgáltatásba beletartozik, nem ismertette, s ezzel megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését. Az ajánlatok felbontását követően írásban kétszer is felhívással fordult az ajánlattevőkhöz, hogy a kötbérre vonatkozó ajánlatukat meghatározott tartalommal tegyék meg annak ellenére, hogy a Kbt.-ben erre nincs lehetőség. Előadta, hogy ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését, a 49. § (2) bekezdését és az 57. § (1) bekezdését is. Hivatkozott arra is, hogy ajánlatában a kért adatokat egyértelműen adta meg, annak tisztázására nem volt szükség. Előadta, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak lettek volna az eredeti tartalommal annak ellenére, hogy az ajánlattevők a kötbérvállalásaikat különböző módon tették meg.
Előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdését, az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó szabályokat is.
II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azzal, hogy nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat, valamint megsértette az 59. § (1) bekezdését azzal, hogy nem a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyertességét állapította meg. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ajánlatkérőnek a költségek viselésére való kötelezését.
Kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, az egyenes arányosítás alkalmazásakor, az adható pontszám megállapításánál jelentős, a végeredményt befolyásoló durva kerekítést végzett, mellyel megsértette az ajánlati felhívásában foglaltakat. Álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott kerekítési módszer megengedhetősége az ajánlati felhívásban nem szerepelt, az nem volt megengedett.
Előadta, hogy álláspontja szerint elfogadható az egy vagy két tizedesre való kerekítés, de egész értékre semmi esetre sem, mert ezzel a meghirdetett cél eltorzul, az egyenes arányosítás elve sérül.
II. r. kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott kerekítések nélkül a pontszámok az alábbiak szerint alakultak volna:
PC OFFICE Kft. esetében az ajánlati ár 9,33 pont alapján 373,31 pontot, a hibás teljesítési kötbér 8,54 pont alapján 213,41 pontot, a késedelmes teljesítés 7,60 pont alapján 266 pontot ért volna el. Ez összesítve 852,72 pont.
II. r. kérelmező esetében az ajánlati ár 7,08 pont alapján 283,23 pont, a hibás teljesítési kötbér 9,15 pont alapján 228,66 pont, a késedelmes teljesítés 10 pont alapján 350 pont, s így az összpontszáma a kerekítések nélkül 861 pont, mellyel a legmagasabb pontszámot érte volna el.
Ajánlatkérő észrevételében kérte mindkét jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanságára való hivatkozással.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmére előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció is tartalmazta a késedelmes és hibás teljesítéshez kötődő jogkövetkezmények meghatározási módját, mert az értelemszerűen a db/év, sor/év, óra/év mértékegységhez, illetőleg bizonylattípusonként meghatározott feldolgozási határidőkhöz kötődött. Ettől eltérő értelmezésre a pályázati kiírás nem is adott lehetőséget az ellenérték mértékegységének meghatározottsága miatt.
Előadta, hogy a hibás és késedelmes teljesítés esetére vállalt kötbér nem képezi az ellenszolgáltatás részét, így azok ismertetése nem kötelező a bontási eljárás során.
Az ajánlattevők számára feltett kérdések vonatkozásában előadta, hogy azok a Kbt. 57. § (1) bekezdése körében valóban nem fedték teljes precizitással a törvény szóhasználatát, ám a kérdés a megajánlott hibás teljesítési és késedelmikötbér-mértékek további bontását tartalmazta, azok mértékének, ajánlott összegének változatlanul hagyása mellett, tekintettel arra, hogy azok formailag nem voltak összehasonlíthatóak. A tisztázó kérdéssel az értékelés egységes elvét és gyakorlatát kívánta biztosítani, s minthogy mindhárom ajánlattevőt egységesen értesítette, az előnyben részesítést ezzel mindenképpen kizárta. A beérkezett válaszokat az eredményhirdetés során ismertette. A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján a felvilágosítás kéréséről kell az ajánlattevőket értesíteni. Előadta, hogy a kérdésekre adott válaszok során az ajánlatok tartalma megítélése szerint nem változott.
II. r. kérelmező kérelmére előadta, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése az értékelési számítási módszerre ad eligazítást, nem tiltja a közismert matematikai kerekítési szabályok alkalmazását. Ennélfogva az sem áll helyt, hogy megsértette volna a Kbt. 59. § (1) bekezdését. A végleges értékelés a pályázati kiírásban szereplő egész számokkal történt, a matematikai szabályok betartása mellett.
Egyéb érdekelt észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság 2004. január 28-án kelt D.62/3/2004. számú határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmek az alábbiak szerint alaposak.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket.
A 49. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát és az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
I. r. kérelmező kérte annak megállapítását, hogy az eljárás során ajánlatkérő jogsértő módon szólította fel ajánlattevőket két alkalommal is, hogy ajánlatuk hibás teljesítési és késedelmi kötbérre vonatkozó részét újabb módon adják meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában értékelési részszempontként írta elő a hibás teljesítésre megajánlott kötbért és a késedelmes teljesítésre megajánlott kötbért.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció nem tartalmazott további elő írásokat a kötbér megadásának módjára. Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya különböző mennyiségű és különböző darabszámú bizonylatok különböző határidőkre történő feldolgozása volt, nem volt egyértelmű és magától értetődő az, hogy milyen mértékegységben és milyen módon kell az ajánlatot megtenni.
Az eljárás során az ajánlattevők nem intéztek kérdést ajánlatkérőhöz ebben a vonatkozásban, így csak az ajánlati felhívás tartalmára támaszkodhattak az ajánlat megadásakor.
I. r. kérelmező a hibás teljesítésre vonatkozóan egyrészt vállalta, hogy az általa rögzített és az APEH által kijavított tételek adatrögzítői díját nem számlázza le, illetve visszatéríti, másrészt vállalta, hogy az általa kétszeresen rögzített hibás bizonylatokra 4000 Ft/bevallás kötbért fizet.
II. r. kérelmező 3000 Ft/bizonylat + áfa vállalást tett, a PC OFFICE Kft. pedig nettó rögzítői ár 50%/db hibás teljesítésre vonatkozó kötbér megfizetését vállalta.
A késedelmes teljesítés vonatkozásában I. r. kérelmező vállalta, hogy minden egyes késett nap után a vállalási díj 10%-át kötbérként megfizeti késett bizonylatonként, valamint a bizonylatok számától és fajtájától függetlenül naponta 150 000 Ft kötbért fizet.
II. r. kérelmező 400 000 Ft/nap + áfa késedelmi kötbért ajánlott, a PC OFFICE Kft. pedig a nettó rögzítői ár 40%/db kötbér megfizetését vállalta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hibás és a késedelmes teljesítés vonatkozásában a benyújtott ajánlatok összehasonlításra alkalmatlanok voltak.
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésére való hivatkozással két alkalommal szólította fel arra ajánlattevőket, hogy a kötbérre vonatkozóan más, általa a levelében megadott formában tegyenek ajánlatot. A második kérdésre a késedelmi kötbér vonatkozásában I. r. kérelmező 200 000 Ft/nap, a PC OFFICE Kft. 380 000 Ft/nap késedelmikötbér-vállalást adott meg, s ezzel egyértelműen megváltoztatták ajánlatukat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését azzal, hogy a kötbér vonatkozásában két alkalommal is új elő írásokat, illetve feltételeket írt elő ajánlattevők részére, s ezzel az ajánlattételi határidő lejártát követően módosította az ajánlati felhívásban megadott feltételeket.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő kötelezettsége az, hogy úgy határozza meg az ajánlati felhívás tartalmát, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Döntőbizottság megállapítja azt is, hogy sérült a Kbt. 49. § (2) bekezdése is, mely szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a védekezését, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyértelműen meghatározta a késedelmes és hibás teljesítéshez kötődő jogkövetkezmények meghatározási módját, mert maga az ajánlatkérő mindkét levelében más módot határozott meg ajánlattevők számára.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatokban nem voltak nem egyértelmű kijelentések, melyeknek tisztázása érdekében felvilágosítás kérése lett volna indokolt. Az ajánlatok tartalma egyértelmű volt, csak összehasonlításuk nem volt lehetséges, erre tekintettel a Kbt. 57. § (1) bekezdésében biztosított felvilágosítás kérésének nem volt helye.
A Döntőbizottság elutasította I. r. kérelmező azon kérelmi elemét, mely szerint ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor nem ismertette a bontási eljárás során a kötbérre vonatkozó ajánlatokat, mint az ellenszolgáltatás részét.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt. A Döntőbizottság rámutat, hogy a kötbér a szerződést biztosító mellékkötelezettség, így nem tartozik az ellenszolgáltatás fogalmába, tehát ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a bontás során a kötbérvállalásokat nem ismertette.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
I.r. kérelmező indítványozta a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv megsértésének megállapítását is ajánlatkérő eljárása vonatkozásában.
Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján jogsértésként a Kbt. 48. § (1), valamint a 49. § (2) és az 57. §. (1) bekezdését állapította meg, mely jogszabályi rendelkezések tartalmazzák az alapelvi rendelkezés betartásának követelményét, így a tételes jogszabályi rendelkezések megsértésének megállapítása mellett szükségtelen a 24. §-ban foglalt alapelvi rendelkezés megsértésének kimondása.
II.r. kérelmező kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el az ajánlatok értékelése során, amikor a pontszámok megállapításánál olyan mértékű kerekítést végzett, mely megváltoztatta a végeredményt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az 59. § (1) bekezdés szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem írta elő, hogy az arányosítás során kerekítést fog alkalmazni, ennek ellenére az ajánlatok értékelése során a részszempontok értékelési pontszámának megállapításakor olyan mértékű kerekítést alkalmazott, melynek eredményeként a PC OFFICE Kft. (attól függően, hogy a számítás egy vagy két tizedesig kerül elvégzésre) az összpontszámot tekintve 13-15 ponttal magasabb, II. r. kérelmező pedig 3-3,5 ponttal alacsonyabb összpontszámot ért el, s ez az eltérés oda vezetett, hogy az eljárás nyertese a PC OFFICE Kft. lett a II. r. kérelmező helyett, így nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki az eljárás nyerteseként.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a védekezését, hogy a Kbt. nem tartalmaz kógens szabályt a kerekítésre vonatkozóan, valamint, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazott tiltó rendelkezést a matematikai kerekítésre. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kerekítés mint matematikai módszer alkalmazása abban az esetben sem jogsértő, ha ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ezt nem írta elő. Ajánlatkérő a jogsértést azzal valósította meg, hogy az általa alkalmazott kerekítés következtében a nyertes személye megváltozott. A pontszámok egész számokra történő kerekítése ugyanis nem eredményezheti a pontszámok olyan mértékű módosulását, melynek az a következménye, hogy az ajánlatok egymáshoz viszonyított arányai megváltoznak.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértést, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reperálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértő összegezés elkészítésért felelős személye.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. február 11.

Dr. Telek Katalin s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos