KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2126/2004)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.34/10/2004.
Tárgy: a Renault Trucks Hungaria Kft. jogorvoslati kérelme a Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A RENAULT Trucks Hungária Kft. (2046 Törökbálint, Tó Park, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (3525 Miskolc, Városház tér 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db szelektívhulladék-gyűjtésre alkalmas speciális gépjármű görgős konténerszállító felépítménnyel, mely 20-32 m3-es űrtartalmú tartály szállítására alkalmas, továbbá speciális ürítőfejjel ellátott daruval, mellyel a két emelőfüllel ellátott szelektív gyűjtőedények ürítése biztosítható" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel az 55. § (4) és (6) bekezdését, megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozataik alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára benyújtott pályázata alapján a BM-től állami támogatásban részesült, melyet saját forrással kiegészített, ezután ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 26-i 48. számában 8623/2003 szám alatt a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás előírásai szerint sem rész-, sem többváltozatú ajánlatot nem lehetett benyújtani. A 11. a) és b) pont előírta a pénzügyi és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A 13. a) pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A 13. b) pontban megadta a részszempontokat és a súlyszámokat:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
5
- a spec. jármű műszaki színvonala
5
alszempontok:
- hasznos teherbírás (kg)
2
- motorteljesítmény (kW)
1
- spec. edényürítő daru hatósugara (m)
1
- hátsó túlnyúlás (m)
1
- vállalt jótállási időtartam az előírtakon felül
3
alszempontok:
- jótállási időtartam a felépítményre
1
- jótállási időtartam a célgépalvázra
1
- jótállási időtartam a hajtásláncra
1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Elbírálási szempont: a legjobb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat a legjobb tartalmi elemhez viszonyítottan egyenes arányosítással kerül értékelésre.
Az ajánlatkérő által készített dokumentáció a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki paramétereket tartalmazta.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőre, 2003. december 22-re a kérelmező és az M-U-T Hungária Kft. nyújtotta be ajánlatát. A kérelmező ajánlati ára 32 990 000 Ft + áfa, az M-U-T Kft.-é 31 739 000 Ft + áfa volt.
Ajánlatkérő közbeszerzési Bizottsága döntése alapján a 2004. január 15-ére halasztott eredményhirdetésen nyertesnek az M-U-T Kft. ajánlatát fogadta el.
Az eljárásról készített összegezés és az eredményhirdetés jegyzőkönyve szerint ennek indoka az volt, hogy "a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet csak ezen ajánlat elfogadására biztosít lehetőséget.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja értelmében csak akkor eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdés szerint rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot."
Az összegezésben kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő a bírálati részszempontok szerint nem értékelte, részére pontszámokat nem állapított meg. Kizárólag az M-U-T Kft. ajánlatát bírálta el úgy, hogy az mindegyik részszempontnál megkapta a maximális pontszámot. Ezt az eljárását azzal indokolta, hogy a rendelkezésére álló fedezet csak az M-U-T Kft. ajánlatának elfogadására biztosít lehetőséget.
Kérelmező 2004. január 19-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő döntését semmisítse meg, valamint a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerint az eljárást lezáró szerződés megkötését tiltsa meg.
Indokolásként előadta, hogy az eljárás eredményhirdetésén, majd az összegezésből értesült arról, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvényesnek minősítette, a céget alkalmasnak találta, de az ajánlatát az értékelésnél nem vette figyelembe. Ajánlatkérő ezen döntése súlyosan sérti a Kbt. 25. §-át, az 53. § (2) bekezdését, az 55. § (4) bekezdését, valamint az 59. §-át.
Álláspontja szerint ajánlattevőnek nincs arra lehetősége, hogy önkényesen úgy döntsön, hogy egy érvényes ajánlatot az értékelés során nem vesz figyelembe.
Véleménye szerint ajánlatkérő jogszabályi alkalmazása téves értelmezésen alapul. A Kbt, 60. §-a az eljárás eredménytelenségének lehetséges eseteit adja meg, melyek közül az ajánlatkérő a d) pontra hivatkozott. Ezzel azt kívánta alátámasztani, hogy az eljárás azért nem eredménytelen, mert van olyan ajánlattevő, amely számára pénzügyileg megfelelő ajánlatot tett, ezért azt az eljárás nyerteseként ki is hirdette.
A kérelmező álláspontja szerint a fent hivatkozott törvényi hely második fordulata azt is tartalmazza, hogy eredménytelen az eljárás, továbbá, ha "az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot".
Kérelmező álláspontja az, hogy ajánlatkérőnek az érvényes ajánlatot el kellett volna bírálnia. A helyzet ismeretében azt vélelmezte kérelmező, hogy az ajánlatkérő által választott és közzétett szempontrendszer szerint ajánlata volt az összességében legkedvezőbb. Így ajánlatkérőnek két lehetősége lett volna
- kérelmező ajánlatát hirdeti ki nyertesként,
- az eljárást az általa hivatkozott törvényi hely alapján eredménytelenné nyilvánítja.
Mindezekre tekintettel kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogszabálysértést állapítsa meg, továbbá annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő számára ténylegesen milyen pénzügyi fedezet állt rendelkezésre, mivel a két ajánlati ár egymástól mindösszesen 3,9%-kal tért el.
A 2004. február 12-én megtartott tárgyaláson kérelmező a fedezet vizsgálatára irányuló jogorvoslati kérelmét visszavonta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként D.34/3/2004. sz. határozatával 2004. január 19-én a szerződéskötést megtiltotta, mivel a rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a Kbt. szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérül vagy ennek veszélye fennáll.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 55. § (4) bekezdés alapján elbírálásra került. Az ajánlat pontozására azért nem került sor, mert eleve nyilvánvaló volt, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet nem fogja biztosítani az ajánlat elfogadását.
Ajánlatkérő 2003. április 3-i Közgyűlésének IV-79/ 23.274/ 2003. sz. határozata alapján pályázatot nyújtott be a KvVM-Bm együttes a "települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása" című felhívására. A támogatott elemek I. alcél c) pontja szerint a közszolgáltatás fejlesztésére szolgáló beruházásuk 19 530 E Ft állami támogatásban részesült (2003. szeptember 16.). Az akkori árszinten (2003. I. negyedév) a beruházás becsült költsége 27 900 E Ft + áfa volt.
A beruházás megvalósításához szükséges 30%-nyi önrészt (8370 E Ft + áfa) a közszolgáltató RWE Umwelt Miskolc Kft. vállalta. A Közbeszerzési Értesítőben közzétett pályázati felhívás szerint a műszaki teljesítés határideje 2004. április 30. A 2003. novemberi drasztikus euró/forint árfolyamváltozás miatt egyeztető tárgyalásokat folytatott a közszolgáltatóval, a 2004. április 30-i teljesítési időpontú kötelezettségvállalás önrészének megemelése érdekében. Ennek eredményeként az RWE Umwelt Miskolc Kft. maximum 12 500 E Ft + áfa önrész biztosítását vállalta.
Így a rendelkezésre álló forrás
- állami támogatás
19 530 E Ft + áfa
- önkormányzat forrása
12 500 E Ft + áfa
Mindösszesen:
32 030 E Ft + áfa
Fentiekből látható, hogy a rendelkezésre álló összes forrás csak az M-U-T Hungária Kft. ajánlatában szereplő (31 739 E Ft + áfa) gépjármű megvásárlására elegendő.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján "eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő nem tett - az ajánlatkérőnek 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot."
Ennek alapján került nyertes ajánlattevőként kihirdetésre az M-U-T Hungária Kft.
A tárgyaláson előadta, hogy azért is hirdetett eredményt, mivel az állami támogatás határideje 2004. április 30., tehát eredménytelen eljárás esetén új eljárás kiírására nem lett volna lehetősége.
A Döntőbizottság kérdésére, hogy a Kbt. mely előírása teszi lehetővé, hogy egy érvényes ajánlatot ne bíráljanak el, nem tudott konkrét jogszabályhelyet megnevezni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt ad az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A közbeszerzési eljárásban a kérelmező és az M-U-T Kft. ajánlata került benyújtásra. Az ajánlatkérő megállapította, hogy mindkét ajánlat érvényes. Ajánlatkérő ezután a meghatározott értékelési szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása helyett, csak a rendelkezésére álló fedezet keretén belüli ajánlati árat ajánló M-U-T Kft. ajánlatát bírálta el úgy, hogy az összes rész- és alszempontra vonatkozó ajánlati tartalmi elemekre egyaránt a legmagasabb pontszámot adta. Kérelmező ajánlatát az értékelés során ajánlatkérő egyáltalán nem vette figyelembe, így a két érvényes ajánlat részszempontok szerinti tartalmi elemeit egymással nem hasonlította, nem vetette össze.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő bírálati eljárása során az ajánlati felhívásában foglaltaktól eltérően értékelt, ezért megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését, mivel kérelmező érvényes ajánlatát nem bírálta el, megsértette az 55. § (4) bekezdését is, és az előzőekre tekintettel megsértette az 55. § (6) bekezdését, mivel az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szemponttól eltérően elvégzett bírálat után nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot válassza ki.
A Döntőbizottság köteles a megállapított jogsértés esetén bírságot alkalmazni. A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e tör vénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban egyszemélyi felelős megállapítására nem került sor, mivel az eljárást lezáró jogsértő döntést ajánlatkérő bizottsága hozta meg.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított minimális összegű bírságot. A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével megnyílt a lehetőség arra, hogy ajánlatkérő a jogsértéseket reparálja.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot, és szabott ki ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározottak szerint.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértést, ezért a c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 17.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos