KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2127/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.6/14/2004.
Tárgy: a 3T FŐÉP Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. (1202 Budapest, Nagykőrösi út 123-125., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (1134 Budapest, Dózsa György út 152., nevében eljár: Beruházó Bonyolító Mérnöki Iroda Bt., 1165 Budapest, Hunyadvár u. 26., a továbbiakban: ajánlatkérő) ,,Budapest VIII., Kálvária u. 23. szám alatt lévő átmeneti szálló felújítása, 48 férőhely kialakításával'' tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. október 29-én a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 44. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 16. pont 7. francia bekezdésében írta elő, hogy ajánlattevőknek a pályázat oldalait folyamatos sorszámozással, aláírással és tartalomjegyzékkel kell ellátni.
A 10. francia bekezdésében rögzítette, hogy hiánypótlásra nem biztosít lehetőséget.
Ajánlatkérő felhívását a számlaszám helyesbítése miatt 2003. november 5-én módosította.
Ajánlatkérő megfelelő ajánlat összeállításának elősegítésére dokumentációt készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi elő írásokat, nyilatkozatmintákat, a vállalkozási szerződéstervezetet, valamint az árazatlan költségvetést.
A dokumentáció 2. oldalán szerepelt egy, ajánlattevők által kitöltendő felolvasólap. A dokumentáció 10. oldalán 5.1. pontban rögzítette ajánlatkérő, hogy mit kell az ajánlattevőknek az ajánlathoz mellékelni. Ezen elő írások között a dokumentáció 11. oldalán az alvállalkozókra vonatkozóan ajánlatkérő rögzítette, hogy amennyiben harmadik felet - alvállalkozót - 10% alatti mértékben kíván bevonni a nyertes, meg kell nevezni az alvállalkozásba adott munkanemeket, valamint rövid bemutatást és referenciákat kérni az alvállalkozókról.
Ajánlatkérő 2003. december 1-jén helyszíni konzultációt és bejárást tartott, melyen az elhangzott kérdéseket válaszolta meg.
Az ajánlattevői kérdések között szerepelt a PROGRESS-B '90 Kft. részéről az oldalszámozásra vonatkozó kérdés, miszerint erősítse meg ajánlatkérő azon bejáráson elhangzott információt, hogy a pályázati anyag minden odalát, az üres oldalakat is beleértve sorszámozni és szignálni kell.
Ajánlatkérő válasza az volt, hogy igen, a pályázati kiírásban oldalszámozás és szignálás került kiírásra. Ennek elhagyása a Kbt. szerint a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
Az ajánlattételi határidő 2003. december 16-án volt, melyre 14 ajánlat érkezett, közte a kérelmező részéről is.
A bontás alkalmával ajánlatkérő a kérelmező ajánlatával kapcsolatban rögzítette, hogy az ajánlat felolvasólapot nem tartalmazott.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő által felkért lebonyolító megvizsgálta, majd megtette döntés-előkészítő javaslatát a bíráló- bizottság részére. A lebonyolító döntés-előkészítő anyagában a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét javasolta megállapítani, az alvállalkozók által végzendő egyes munkanemek értékének 10%-ot meghaladó mértékére tekintettel az alvállalkozók bemutatásának hiánya miatt, a 10% alatti alvállalkozók bemutatásának hiánya miatt, a felolvasólap hiánya és az oldalszámozás nem megfelelő volta miatt.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága 2003. december 30. napján értékelte az ajánlatokat. Az értékelésre a lebonyolító által készített előkészítő anyag ismeretében került sor. A bírálóbizottság döntése értelmében a kérelmező ajánlata érvénytelen, mert az ajánlatban szereplő szerződéstervezet szerint alvállalkozót 10%-t meghaladóan venne igénybe, azonban az alvállalkozókra vonatkozó iratokat nem csatolt. Hiányként került megállapításra továbbá, hogy a kérelmező a megjelölt 10% alatti alvállalkozók bemutatását is elmulasztotta, valamint a felolvasólap sem szerepelt az ajánlatban.
A bírálóbizottsági jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a lebonyolító előkészítő irata a jegyzőkönyv részét képezi.
Ajánlatkérő 2003. december 31-én hirdetett eredményt, mely szerint az eljárás nyertese a GESZTELYI Rt., míg kérelmező ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő az összegzést elkészítette, mely szerint kérelmező ajánlata azon okból érvénytelen, mert alvállalkozókat 10% feletti összegben alkalmazna, de azok pályázati anyagát nem mellékelte.
Kérelmező 2003. október 31. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezi.
Indoklásul előadta, hogy azt az ajánlatkérő megalapozatlan ok miatt nyilvánította érvénytelennek, ugyanis az ajánlatban egyértelműen nyilatkoztak, hogy 10% feletti alvállalkozót nem kívánnak igénybe venni, így ajánlatkérő kizárását jogsértőnek tartja.
Tárgyaláson tett nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy az ajánlat cégismertetőjében azt is közölték, hogy fővállalkozóként milyen feladatot látnak el, és erre tekintettel alvállalkozókkal milyen körben kötnek szerződést. Az ajánlatkérő által hivatkozott további érvénytelenségi okok körében elismerte, hogy a megjelölt alvállalkozók bemutatása és referenciái nem szerepelnek az ajánlatban, valamint azt is, hogy felolvasólapot nem tartalmaz az ajánlat, valamint hogy az ajánlatban az üres oldalak nem kerültek számozásra, illetve adminisztrációs hiba miatt egyes olyan oldalak sem, amelyek nem voltak üresek. Ezen kifogások körében kérelmező hivatkozott azonban arra, hogy az összegzés ezeket nem tartalmazta.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásul előadta, hogy a kérelmező ajánlata 18. lapján szereplő összesítő táblázatában rögzítette az egyes munka nemek költségeit, míg a vállalkozási szerződéstervezetben 10 alvállalkozó teljesítésbe történő bevonását jelezte, megadva a munkanemeket. Mivel a kérelmező nem jelölte meg az alvállalkozók foglalkoztatásának mértékét, a munkanemek összesítőjében meghatározott forintösszegeket összekapcsolták a szerződéstervezetben megjelölt munkanemekkel, és ebből az derült ki, hogy egyes munkanemek esetében a bevonás mértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10%-át. Mivel pedig a pályázatból nem kaptak információt a teljesítésbe bevont alvállalkozókról, ezért került kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításra. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a kérelmező esetében az érvénytelenségnek további indokai is voltak, abban az oldalszámozás hiánya is szerepelt, sajnálatos módon adminisztrációs hiba miatt az érvénytelenség egyes indokai az összegzésben nem kerültek ismertetésre, ez azonban ajánlatkérő megítélése szerint a döntésük helyességét nem befolyásolja.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2004. január 15. napján megkötötte.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratanyag alapján a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás keretében a vizsgálat tárgyává tette azt is, hogy a nyertes megfelelt-e ajánlatkérő által előre közölt elvárásoknak a sorszámozás, illetve a 10% alatti alvállalkozók bemutatása körében, így ajánlatkérő megfelelően alkalmazta-e a Kbt. 52. § (2) bekezdésében foglaltakat, s erről feleket írásban tájékoztatta és nyilatkozattételre hívta fel.
Ajánlatkérő a hivatalból történő vizsgálatra tekintettel észrevételben közölte, hogy észlelték ugyan, hogy a költségvetés üres oldalai nem kerültek számozásra a nyertes ajánlatában, de ezt a költségvetést készítő program sajátosságának tekintették és elfogadták folyamatos számozásnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében - a kérelem keretei között, illetőleg a hivatalbóli vizsgálatra tekintettel abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ajánlatai az ajánlatkérő által megjelölt okok körében a felhívás, illetve a dokumentációban előírt ajánlatkérői elő írásokat teljesítette-e. Másrészt választ kellett adni arra a kérdésre, hogy a nyertes ajánlattevő a kérelmező ajánlatával szemben felhozott kifogások körében kielégítette-e az elő írásokat, így ajánlatkérő döntése az érvénytelenség, valamint a nyertes személye körében jogszerű volt-e.
Elsődlegesen a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen ügyben a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét eredményező döntés alapját a lebonyolító által elkészített értékelési anyagban megjelölt okok képezték, illetőleg ajánlatkérő bírálóbizottsága által 2003. december 30. napján tartott értékelő ülésen hozott döntések. Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban ismertetett indokokat tehát ajánlatkérő nem utóbb, az eredményhirdetést követően állapította meg, ezért az érvénytelenségi döntés jogszerűségének felülvizsgálata körében a belső értékelési anyagban megjelölt okokat vette figyelembe a Döntőbizottság.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
1. A 10% feletti alvállalkozók bevonásának megállapításán alapuló, az alvállalkozókra előírt követelmények nemteljesítése mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont 2. francia bekezdésében előírta, hogy a közbeszerzés értékének 10% meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében be kell nyújtani a Kbt. 46. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott igazolásokat. Ezzel összefüggésben a kiadott dokumentációban ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki, mely szerint elvárta az ajánlattevőktől, hogy nyilatkozzanak a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) , b) , és c) pontjaira tekintettel. A dokumentáció 11. oldalán ajánlatkérő rögzítette, hogy 10% feletti alvállalkozók esetén a kiírás feltételeinek is meg kell felelni.
Kérelmező ajánlatának 288. oldalán egyértelműen nyilatkozott a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában, hogy a teljesítésbe a vállalási összeget 10% meghaladó mértékben nem vonnak be alvállalkozót, valamint egyetlen szervezetet, személyt sem, valamint nyilatkozott a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontjára is.
A kérelmező ajánlatának 228. oldalán csatolt cégismertetőben azt is közölte, hogy vállalkozóikkal csak a díjra kötnek szerződést, mivel az egyéb feladatokat maguk végzik.
Az ajánlat részét képező szerződéstervezetben az alvállalkozók bevonásánál a munkanemek megjelölésénél nem volt olyan ajánlattevői nyilatkozat, hogy az adott munkanem teljes egészét kívánja elvégeztetni a megjelölt alvállalkozókkal, illetve milyen mértékben kívánja azokat igénybe venni.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatában szereplő konkrét nyilatkozatok, ajánlatok, ismertetők figyelmen kívül hagyásával, az ajánlat tartalmával ellentétesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező 10% feletti mértékben vesz igénybe alvállalkozót, és e körben úgy döntött, hogy a megjelölt munkanemeknél teljes egészében végzi a teljesítést a megjelölt alvállalkozó. A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmezői ajánlat fent hivatkozott részei nem támasztják alá az ajánlatkérői megállapítást, sőt azon megállapítással ellentétes nyilatkozatok, vállalások találhatóak az ajánlatban.
Miután pedig a kérelmezői ajánlat tartalma alapján az állapítható meg, hogy kérelmező 10% feletti alvállalkozót nem vesz igénybe, így kérelmezőt nem kötelezte azon ajánlatkérői elvárás, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság megítélésre vonatkozó igazolásokat a 10% feletti alvállalkozókra is csatolja.
A fentiek alapján ajánlatkérő a kérelmezői ajánlat tartalmától eltérően mondta ki az alvállalkozói bevonás 10% feletti mértékét, és ezzel összefüggésben alaptalanul hiányolta az ilyen alvállalkozók bemutatásának elmaradását. Mivel pedig a kérelmező ajánlata nem szenvedhetett hiányban a 10% feletti alvállalkozók bemutatása körében, ajánlatkérő jogszerűtlenül jelölte meg érvénytelenségi okként az összegzésben, hogy kérelmező 10% feletti alvállalkozókat foglalkoztat, de azok pályázati anyagát nem mutatta be.
2. Az ajánlat folyamatos oldalszámozásának elmulasztása, mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő a felhívás 16. pont 9. francia bekezdésében előírta, hogy a pályázatot folyamatos sorszámozással kell ellátni. Az ajánlattételi szakaszban megtartott helyszíni konzultáción ajánlattevői kérdésre válaszolva rögzítésre került, hogy az oldalszámozás körében ajánlatkérő elvárja az ajánlat üres oldalainak a számozását is.
Az ajánlatkérő tartalmi és formai követelményeinek való megfelelőséget az alapelvekre tekintettel minden ajánlattevő esetében azonosan kell vizsgálni. A fenti rendelkezéseknek való megfelelés vonatkozásában megvizsgálva mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlatát megállapítható, hogy egyik ajánlat sem teljesítette az ajánlatkérő elvárását a folyamatos oldalszámozás tekintetében.
Kérelmező ajánlatának üres oldalait, ajánlatkérő - konzultáción pontosított - elő írása ellenére nem számozta, ezáltal nem teljesítette az ajánlatkérő erre irányuló igényét.
Megállapítható volt azonban az is, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata is hiányos volt a sorszámozást illetően, mivel az ajánlat sem a sorszámozás folyamatosságára, sem az üres oldalak számozására vonatkozó követelményt nem elégítette ki. A nyertes ajánlattevő ajánlatának a költségvetési része egyrészt nem követi az ajánlat sorszámozását, mivel az ajánlatban a 175. oldal után 2 nem üres oldal és 3 üres oldal számozása kimarad, majd újra az 1. oldal következik. Az ajánlat költségvetési részén továbbá az üres oldalak nem kerültek számozásra.
A fent ismertetettek alapján egyértelműen rögzíthető, hogy a nyertesnek választott ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a felhívásban közölt elvárásnak, amely a folyamatos sorszámozást jelentette, így ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor a számozásra vonatkozó elő írást hiányosan teljesítő - később nyertesnek hirdetett - ajánlattevővel szemben nem állapította meg és nem alkalmazta a szükséges jogkövetkezményt.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a fentiek miatt megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, amikor a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem minősítette érvénytelennek, valamint a Kbt. 53. § (2) bekezdést, amikor az érvénytelen ajánlattevőt az eljárás további szakaszából nem zárta ki. Mivel a GESZTELYI Kft. ajánlata érvénytelen volt, nem vehetett volna részt az ajánlatok értékelésében, így az eljárás nyertese sem lehetett volna jogszerűen, ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, amikor érvénytelen ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének.
3. A 10% alatti alvállalkozók bemutatásának és referenciáinak hiánya mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő a dokumentáció 11. oldalán az alvállalkozókra vonatkozó pontban azt is rögzítette, hogy amennyiben harmadik felet - alvállalkozót - 10% alatt mértékben kíván bevonni a nyertes, meg kell neveznie az alvállalkozásba adott munkanemeket, valamint rövid bemutatást és referenciákat kér az alvállalkozókról.
A dokumentáció részét képező szerződéstervezet 19. pontjában az alvállalkozók bemutatásánál feltételként az került rögzítésre, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg kell bejelenteni az alvállalkozókat.
Ajánlatkérőnek a fent hivatkozott elő írásainak a tartalma - figyelemmel a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontjában, illetőleg a Kbt. 43. § (3) bekezdésében foglaltakra - akként értelmezhető, hogy a 10% alatti alvállalkozók megnevezése és referenciákkal történő bemutatása a nyertesnek kiválasztott ajánlattevő vonatkozásában áll fenn kötelezettségként.
Ajánlatkérő nem is kifogásolta a nyertes ajánlattevő esetében a 10% alatti alvállalkozók megnevezésének, referenciákkal való bemutatásának hiányát, ugyanakkor a nyertes ajánlata alapján 10% alatt egyes munkanemekre alvállalkozót kívánt igénybe venni.
Ajánlatkérő azonban a kérelmező esetén mégis eltérően értelmezte és alkalmazta a fent hivatkozott elő írásait, mivel hiányként értékelte, hogy kérelmező nem mutatja be a 10% alatti alvállalkozóit.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő kérelmező ajánlatával szemben alaptalanul jelölte meg hiányként a 10% alatti alvállalkozók bemutatásának hiányát. A dokumentáció - összhangban a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) és 43. § (3) bekezdésével - elő írásai alapján ilyen kötelezettség nem terhelte ajánlattevőket, ezért kérelmező sem tért el - mint ahogy a nyertes esetén sem került kifogásolásra - a dokumentáció elő írásaitól, így ajánlata nem volt hiányosnak tekinthető e körben.
4. A felolvasólap nem szerepeltetése az ajánlatban mint hiányosság:
Az ajánlati dokumentáció 2. oldala tartalmazott egy kitöltendő felolvasólapot ajánlatkérő által meghatározott tartalom és forma mellett.
A kérelmező ajánlata azonban a dokumentációban kiadott felolvasólapot nem tartalmazta, ezt a körülményt ajánlatkérő már a bontás során rögzítette. A felolvasólap hiányát maga a kérelmező sem vitatta.
A kérelmező tehát nem teljesítette a dokumentáció elvárását, mely szerint felolvasólapot kell szerepeltetni, így a kérelmezői ajánlat hiányos volt, ezért erre vonatkozó megállapítása ajánlatkérőnek helyes és jogszerű volt.
A fenti indokok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő a sorszámozásra, míg a kérelmező szintén a sorszámozásra, valamint a felolvasólap szerepeltetésére tekintettel nem teljesítette maradéktalanul az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott ajánlatkérői elvárásokat.
Ajánlatkérő azzal tehát, hogy a nyertes ajánlatát érvényesnek tekintette és nem került az eljárásból kizárásra, megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését.
Tekintettel továbbá arra, hogy az ajánlatkérő érvénytelen ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, miután érvénytelen ajánlat a eljárás további szakaszában nem vehetne részt, így az eljárás nyertesének sem lehetett jogszerűen kihirdetni.
A fent leírtakra figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében és a 79. § (6) bekezdésben rögzített hatáskörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő nem nyilvánította a nyertes ajánlatát érvénytelennek és az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés nem reparálható, hiszen a szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő az ajánlatok érvényessége vizsgálatának körében jogsértő módon járt el, és ennek eredményeként érvénytelen ajánlatot tett társasággal kötött szerződést, azonban a beszerzés értékére (szerződéses nettó érték: 59 283 717 Ft) is figyelemmel a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesek, de egyben elegendőnek ítélte. A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 3,3%-a.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 12.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos