FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2148/2004)
13.K.32.273/2003/2.
A Fővárosi Bíróság a Sulyok József polgármester által képviselt Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (l024Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.322/11/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (tízezer forint) perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. volt tiszavasvári hulladéklerakó telepének kármentesítése a 2401/1997. (XII. 8.) Korm. határozat alapján 1997-ben kezdődött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai felügyelete és az ÁPV Rt. finanszírozása mellett. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 224/10/1997 számú - kármentesítésre kötelező - határozatának kötelezettje a hulladéklerakó telep jelenlegi tulajdonosa, a felperesi önkormányzat.
A felperes mint megrendelő és az ÁPV Rt. mint finanszírozó a kárelhárítási feladatok elvégzésére 1997. december 23-án kötött vállalkozási szerződést 2003. április 11-én azonnali hatállyal felmondta, mert a vállalkozó nem teljesítette a szerződéses kötelezettségeit.
A kárelhárítási feladatok folytatásának szükségessége miatt a felperes mint ajánlatkérő az ÁPV Rt. egyetértésével a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított. Ajánlati felhívását 2003. június 16-án küldte meg az Agruniver Holding Kft., a Tiszamelléki Víz-Közmű és Mélyépítési Vállalkozás és a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság részére.
Az alkalmazott eljárásfajta választását a felperes azzal indokolta, hogy a korábbi vállalkozási szerződés felmondását követően a kármentesítési munkálatok folytatása a szennyezés kijutása megelőzésének érdekében a lehető leghamarabb indokolt. A rendkívüli sürgősséget alátámasztja, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőség helyszíni bejárás, illetve mérési eredmények alapján a 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja, illetve 12. § b) pontja szerint II. fokozatú, a mai napig érvényben lévő vízminőség-védelmi készültséget rendelt el.
Az ajánlati felhívás 2. b) pontja szerint a felperes a Tiszavasvári 0301/2,0303,0304 és 0305 helyrajzi számú területen fekvő, volt Alkaloida hulladéklerakó telep kármentesítési munkái során megvalósult létesítmények még hátralévő próbaüzemeltetési feladatainak elvégzésére kérte határozott időre kötendő vállalkozással vegyes megbízási szerződésre vonatkozó ajánlat benyújtását.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a felperes meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. E körben előírta, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a feladat ellátásához szükséges munkagép háttérrel.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint a felperes alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt akkor
is, ha a bemutatott műszaki erőforrások, illetve háttér minden kétséget kizáróan nem alkalmas a szerződés tárgyát képező feladat ellátására.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja értelmében az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik az alábbi - 1-től 10-ig pontozható - elbírálási részszempontok és súlyszámok alapján:
- ajánlati ár 5
- kötbérvállalás 3
- járulékos szolgáltatások (pl. megrendelői igény esetén a kármentesítéshez kapcsolódó hibás telepítésű vízi létesítmények gyorsjavításának vállalása stb.) 3
A felperes az értékelés módszereként közölte, hogy a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem a maximális pontszámot (10 pont) kapja, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemének pontszámát pedig arányosítással kell meghatározni.
A felperes 2003. június 19-én az ajánlati felhívását módosította akként, hogy az ajánlati felhívásában használt "megnevezett" alvállalkozó fogalmát definiálta. Eszerint ezen a kifejezésen a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó értendő.
A 2003. július 25-i ajánlattételi határidőre egyedül a Tisza-melléki Víz-Közmű és Mélyépítési Vállalkozás tett ajánlatot 131 663 594 Ft bruttó ellenszolgáltatással. A felperes az ajánlattevőt a 2003. július 25-én tartott eredményhirdetésen nyertesnek kihirdette.
A felperes és a nyertes ajánlattevő a szerződést megkötötte, amelynek az ÁPV. Rt. részéről való jóváhagyása folyamatban van.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2003. június 30-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett a perbeli közbeszerzési eljárás ellen, indítványozva a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított jogalap és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
A felperes az eljárás megszüntetését kérte, hivatkozva a beszerzés rendkívüli sürgősségére és az ajánlati felhívás megfelelő voltára. A 2003. július 24-én tartott döntőbizottsági tárgyaláson előadta, hogy a Kbt. szabályait nem látták szükségesnek az ajánlati felhívásban megismételni, mivel azok éneikül is kötelezőek. Álláspontja szerint nem jogsértő a megfelelő műszaki erőforrások bemutatásának előírása és alkalmasság követelményként való meghatározása, hiszen az ajánlattevők tudják, milyen feladatra vállalkoznak, így az is ismert előttük, hogy milyen eszközökkel kell rendelkezniük. Az elbírálási szempontok közül a harmadik részszempont esetében olyan járulékos szolgáltatásokat kívántak értékelni, amelyek a kivitelezés folyamatában felmerülhetnek, előre nem láthatóak, amelyek nem a beszerzés tárgyai, hanem azon kívül eső körülmények. A megajánlott szolgáltatások pénzbeni értéke meghatározható, azt követően azok összehasonlíthatók.
Az alperes a 2003. július 30-án kelt D.332/11/2003 számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését és a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontját, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft (egymillió forint) bírságot szabott ki.
A határozat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a beszerzés tárgyát képező kárelhárítási munkák végzése az ajánlatkérő indokaira tekintettel rendkívül sürgős. Az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát képező munkák végzésére érvényes szerződése volt, a szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, így a szerződést azonnali hatállyal fel kellett mondani. Az ajánlatkérő terhére ez a körülmény nem felróható, így a rendkívüli sürgős helyzet bekövetkezése előre nem látható volt. A szerződés felmondását követően az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette, így mulasztás nem terheli. Mindebből megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű volt.
Az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatban az alperes azt állapította meg, hogy jogsértő a műszaki alkalmasság igazolása körében a szükséges mérték meghatározása nélkül a megfelelő műszaki erőforrások bemutatásának előírása és ennek hiányában az ajánlattevő teljesítésre való alkalmatlanná minősítése. Rámutatott továbbá arra is, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontját, részszempontjait, súlyszámait, módszerét tartalmazza a felhívás, azonban a harmadik részszempont értékelése alszempontokon keresztül történik, de azokat és azok súlyszámát nem határozta meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő a döntőbizottsági tárgyaláson e tekintetben tett nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy e körben nem a szerződés teljesítése körébe eső szempontokat kívánta értékelni, hanem azon túlmenő szempontokat kívánt figyelembe venni. E részszempont keretén belül az ajánlatkérő példálódzó felsorolást tett, különféle szolgáltatások megajánlását kérte, amely a fenti szabályok szerint nem elfogadható, hiszen nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapult. Amennyiben az ajánlatkérő a részszempontokon belül további szempontokat is kíván értékelni, úgy ezek alszempontoknak minősülnek, amelyeket köteles előre meghatározni, mert ez biztosítja az ajánlat tartalmi elemeinek jogszerű, megalapozott, ellenőrizhető értékelését.
Az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A jogsértő ajánlatkérői döntések megsemmisítését mellőzte arra tekintettel, hogy a megállapított jogsértések az eljárást lezáró döntésre érdemi hatással nem voltak.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva az ajánlati felhívásuk 11. b) pontjában rögzített és az alperes által kifogásolt alkalmasságot kizáró feltétel jogszabálysértő voltát. Előadta, hogy ez a feltétel kielégíti azt a Kbt. 44. § (6) bekezdésében foglalt előírást, amely szerint az ajánlati felhívásban szerepeltetni kell, hogy az alkalmassági feltételek milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak. Hivatkozott arra, hogy esetükben kiemelt jelentősége volt annak, hogy a vállalkozók ajánlatukban mutassák be a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló műszaki kapacitásukat. A feladatok számos variációjával megvalósíthatók, az ajánlattevőnek a terület ismeretében megfelelő kapacitású eszközzel rendelkeznie kellett. A géptípus konkrét meghatározása csökkenthétté volna az esélyegyenlőség alapelvét, amit a pályázat célja szempontjából elfogadhatatlannak tartottak. Álláspontja szerint a "minden kétséget kizáró" megfogalmazás megfelelően meghatározza az alkalmatlanná nyilvánítást eredményező fogyatékosság mértékét, az ajánlati felhívás részét képező szerződéstervezet pedig a feladatokat megfelelő részletességgel tartalmazza. Eljárásukban a megfelelő törvényi tényállás és útmutatás hiányában a Kbt. alapelvének betartását szem előtt tartva az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának követelményét igyekeztek maradéktalanul betartani.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Kbt. 44. § (6) bekezdésébe ütközik a műszaki alkalmasság igazolása körében az az ajánlatkérői előírás, amely szerint a szükséges mérték meghatározása nélkül kérte a megfelelő műszaki erőforrások bemutatását, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítést fűzött ezek hiányához.
Kifejtette, hogy az ajánlatkérő előírásából egyértelműen nem derül ki, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez milyen eszközök meglétét követeli meg, illetőleg milyen eszközök hiányához fűz alkalmatlanná minősítést. Az ajánlatok elbírálása szempontjait, a részszempontokat, súlyszámokat, módszert ugyan tartalmazza a felhívás, azonban a harmadik részszempont értékelése alszempontokon keresztül történik, de azokat és azok súlyszámát nem határozta meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő e körben nem is a szerződés teljesítése körébe eső szempontokat kívánta értékelni, hanem azon túlmenő szempontokat kívánt figyelembe venni. A részszempont keretén belül példálódzó felsorolást tett, különféle szolgáltatások megajánlását kérte, amely a fenti szabályok szerint nem elfogadható, hiszen nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapult. Az előírásból kitűnően ajánlatkérő több szempontot is az értékelés körébe kívánt vonni. Amennyiben az ajánlatkérő egy részszemponton belül több további szempontot is kíván értékelni, úgy ezek alszempontoknak minősülnek, amelyeket köteles előre meghatározni, mert ez biztosítja az ajánlat tartalmi elemeinek jogszerű, megalapozott, ellenőrizhető értékelését.
A bírság alkalmazását, mértékét azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő által választott jogalap nem minősült jogsértőnek, egyedül az ajánlati felhívás egyes részei körében volt megállapítható jogsértés. A bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit, különösen a közbeszerzés értékét és az elkövetett jogsértések súlyát vette figyelembe és értékelte.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes az ajánlati felhívásában a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően határozta-e meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság kritériumait és a harmadik elbírálási részszempont körébe tartozó tartalmi elemeket.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat az igazolási módokat, amelyekkel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolható.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltak szerint azt az ajánlattevőt is alkalmatlannak tekintette a szerződés teljesítésére, aki az ajánlatában olyan műszaki erőforrásokat, illetve háttért mutatott be, amely
minden kétséget kizáróan nem alkalmas a szerződés tárgyát képező feladat ellátására. A felperes ugyanakkor nem jelölte meg az ajánlattevők műszaki felkészültségével szemben támasztott konkrét elvárásait, emiatt nem volt megismerhető az, hogy a felperes a megfelelő műszaki erőforrások követelménye alatt valójában milyen műszaki feltételek meglétét igényelte, így az alkalmatlansági kritérium ellenőrizhető módon való vizsgálatára sem volt lehetőség. A konkrét ajánlatkérői elvárások meghatározásának elmulasztása miatt a felperes a Kbt. 44. § (6) bekezdésében foglaltakat kétségkívül megsértette.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [e) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A (4) bekezdés alapján a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A bíróság egyetértett az alperes azon megállapításával is, hogy az ajánlati felhívás 13.a) pontjában közölt elbírálási részszempontok közül a harmadik részszempontként megjelölt járulékos szolgáltatások körében a felperes több szolgáltatás megajánlását kívánta értékelni, és csak példaként tüntette fel a kármentesítéshez kapcsolódó hibás telepítésű vízi létesítmények gyorsjavításának megrendelői igény esetére történő vállalását. A felperes e körben a kivitelezés folyamatában esetlegesen felmerülő, előre nem látható, a beszerzés tárgyán kívül eső járulékos szolgáltatásokat is értékelni kívánt, amely nem felel
meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában rögzített követelménynek. E részszempont tartalmi összetettsége indokolta volna a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjának megfelelően alszempontok meghatározását, mivel azok hiányában több ajánlat benyújtása esetén az egyes ajánlatok ellenőrizhető módon nem lettek volna összehasonlíthatók és értékelhetők. Ez a hiányosság a Kbt. 55. § (6) bekezdésében szabályozott értékelési folyamatra jelen esetben azért nem volt kihatással, mert egyetlen ajánlat benyújtására figyelemmel nem voltak egymással összehasonlítható ajánlatok, így a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjának megsértése az ajánlattevői oldalon semmilyen jog-, ill. érdeksérelmet nem eredményezett.
A fenti jogsértések miatt az alperes a bírság kiszabásáról a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogszerűen rendelkezett. A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Jelen esetben az alperes a felperessel szemben a minimumösszegként meghatározott 1 millió Ft bírságot szabta ki, erre figyelemmel a felperes esetében sem a bírság mellőzésére, sem mérséklésére nem volt jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2003. november 7.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró