KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2226/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.30/11/2004.
Tárgy: a Sector Hungary 1992 Rt. jogorvoslati kérelme a Szegedi Közlekedési Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SECTOR Hungary 1992 Biztonsági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. (1107 Budapest, Fertő út 14., képviseli: dr. Halmi Franciska ügyvéd, 5000 Szolnok, Magyar u. 9. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a Szegedi Közlekedési Kft. (6720 Szeged, Zrínyi u. 4-8., képviseli: dr. Ollé György ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfszt. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a társaság 3 telephelye teljes körű őrzés-védelmének ellátása, recepcióstevékenység, személy-, jármű- és eszközforgalom ellenőrzése élőmunkával és a pályázó által kialakított és saját költségén kiépített elektronikus beléptető rendszer és biztonsági kamerarendszer segítségével, pénzszállítás a pályázó saját járművével, valamint pénzőrzés külön igény alapján a pályázati dokumentációban megadott részletezés szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára és a Kbt. 53. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-i, 45. számában tette közzé ajánlati felhívását az alábbiakban meghatározott tárgyban.
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: a társaság 3 telephelyének teljes körű őrzés-védelmének ellátása, recepcióstevékenység, személy-, jármű- és eszközforgalom ellenőrzése élő munkával és a pályázó által kialakított és saját költségén kiépített elektronikus beléptető rendszer és biztonsági kamerarendszer segítségével, pénzszállítás a pályázó saját járművével, valamint pénzőrzés külön igény alapján a pályázati dokumentációban megadott részletezés szerint. A 3 telep területe összesen 101 683 m 2 ".
Ajánlatkérő részajánlat tételét nem tette lehetővé, többváltozatú ajánlattételre lehetőséget adott.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában előírta a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra: ajánlatkérő előleget nem fizet. Fizetési határidő: a részszámlák igazolt teljesítésétől számított 30 nap, banki átutalással teljesíti az ajánlatkérő, azonban az ajánlattevő ennél kedvezőbb fizetési ajánlatot is adhat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket: Mind az ajánlattevőnek, mind pedig a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjába tartozó alvállalkozó vonatkozásában csatolnia kell ajánlatához a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint:
"- 2001-2002. évekre vonatkozó mérlegének kimutatását."
A műszaki alkalmasság igazolása között előírta, hogy csatolni kell:
"- az elmúlt két évben legalább öt cégnél az ajánlati felhívásban meghatározott volumenű - biztonságtechnikai berendezések kiépítésére vonatkozó - referenciát".
A 11. b) pontban meghatározta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között a
"- mérlegeredménye bármely évben negatív,
- nem rendelkezik az elmúlt két évben legalább öt cégnél az ajánlati felhívásban meghatározott volumenű biztonságtechnikai berendezések kiépítésére vonatkozó referenciával".
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el és dönt az ajánlat elfogadásáról.
A 13. b) pont részszempontokként az alábbiakat határozta meg:
részszempontok
súlyszámok
- az ajánlati ár a beléptető rendszer és biztonsági kamerarendszer kiépítésére
5
- fizetési feltétel (kedvezőbb fizetési határidő)
5
- ajánlati ár az élőerős őrző-védő, valamint a recepcióstevékenység ellátására
5
- ajánlati ár a pénzszállítási és pénzőrzési tevékenységre
3
- beléptető rendszer és a biztonsági kamerarendszer kiépítésének és üzembe helyezésének időpontja
3
- a beléptető rendszer és biztonsági kamerarendszer üzemeltetésének és karbantartásának költsége
3
Az értékelés során adható pontszámokat részszempontonként 1-10-ig határozta meg, jelölve, hogy az értékelést matematikai módszerrel, arányosítással végzi.
A 16. pont 3. francia bekezdése szerint az egyéb információk között a következőket írta elő:
Az ajánlat benyújtásának módja: az ajánlatot a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, valamennyi oldalt szignálva, zárt csomagolásban, 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat) kell benyújtani. A borítékon az alábbi megjelöléseket kell feltüntetni: "Ajánlat a Szegedi Közlekedési Kft. őrzési és vagyonvédelmi feladatainak ellátására".
Az ajánlattevő nyilatkozata részeként az alábbi nyilatkozatokat tartozik benyújtani:
- az ajánlatkérő által az ajánlati útmutatóhoz csatolt adatlap, amelyet a benyújtott pályázat első oldalaként kell szerepeltetni,
- 3 hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonat, a cégjegyzésre jogosult személyek aláírási címpéldánya eredeti vagy másolatának közjegyző által hitelesített példánya,
- az eljárás alatt folyamatban lévő, el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetőbélyegzővel ellátott példánya.
A 16. pont utolsó francia bekezdése szerint az ajánlatkérő a dokumentációban előírt szerződést az eljárás nyertesével köti meg. Amennyiben a nyertes visszalép, az ajánlatkérő a szerződést az eredményhirdetéskor megjelölt második helyre sorolt ajánlatot tevővel köti meg.
Az ajánlatkérő "Ajánlati felhívás" c. dokumentációt is készített, amely az ajánlattevőknek "Útmutatót" tartalmazott az ajánlati felhíváson túlmenően. Az útmutató többek között részletezte az ajánlat tartalmát, a pénzszállítással, pénzőrzéssel kapcsolatos kiegészítéseket, elvárásokat a biztonságtechnikai rendszerrel szemben, az ajánlathoz csatolt okmányok között a szolgáltatási szerződést és adatlapot. Az adatlapon az ajánlattevő adatain kívül szerepeltek az ajánlati árakra, a részszempontok nagy részére vonatkozó adatok.
Az ajánlattevők részéről feltett kérdésekre az ajánlattevő 2003. december 10-én faxon elküldte a válaszait. Ezek között a referenciákkal kapcsolatos kérdésre a következő választ adta:
"elfogadjuk bármely megvalósított biztonságtechnikai rendszer referenciáját, ha az alátámasztja az ajánlattevő műszaki, technológiai és informatikai alkalmasságát az ajánlati felhívásban meghatározott nagyságrendű biztonságtechnikai rendszerek létesítésére, üzemeltetésére és karbantartására, de ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítunk a cégünk adottságain is adaptálható beléptető és térfigyelő rendszerek referenciáira."
A biztonsági rendszer bekábelezését ajánlatkérő válaszában 2004. január 31-i időpontra vállalta a kivitelezés kezdeti időpontja szempontjából.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidő 2003. december 16-án volt. A kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Regio Pol Kft., az Ultra-Média Kft., a Future Security Rt. és a Trióda Security Kft.
Az ajánlatkérő ismertette és a bontási jegyzőkönyvben rögzítette az adatlapokon feltüntetett adatokat.
A kérelmező és a Trióda Kft. a beléptető és a biztonsági rendszer kiépítésére két változatban nyújtott be ajánlatot, amelyekre vonatkozó és az adatlapon feltüntetett üzemeltetési és karbantartási költségek ismertetése is megtörtént. Ezen költségek ismertetése a többi ajánlattevő esetében elmaradt.
A jelenléti ív szerint a kérelmező képviselője az ajánlatok bontásakor jelen volt.
A 2004. január 16-án tartott eredményhirdetésen az ajánlatkérő nyertesnek az Ultra-Mérida Kft.-t, az ezt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a kérelmezőt hirdette ki.
Az őrzés-védelemre és a kiegészítő tevékenységekre a megbízási szerződést 2004. január 19-én az ajánlatkérő a nyertessel megkötötte, a beléptető rendszer és biztonságikamera-rendszer létesítésére vonatkozó megbízási szerződést nem csatolta.
A kérelmező 2004. január 15-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyet 2004. január 19-én hiány pótolt.
A tárgyaláson módosított kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg az Ultra-Média Kft. alkalmasságára és nyertességére vonatkozó ajánlatkérői döntést, és ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő kérdésekre adott válaszában enyhítette a referenciákra vonatkozó alkalmassági előírását, és ezt a módosított feltételrendszert az ajánlatkérő a Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére új hirdetményben közzé nem tette, ezáltal a Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megszegte, amelynek eredményeként nem biztosította a Kbt. 24. § (1) bekezdésében előírtak szerint a verseny tisztaságát, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét. A kérdésekre kapott választ az ajánlatkérő 2003. dec. 10-én, faxán megküldte.
Sérelmezte azt is, hogy a bontásról felvett jegyzőkönyvből nem állapítható meg a műszaki, gazdasági alkalmasság igazolására benyújtani kért dokumentumok megléte, nem állapítható meg, hogy a pályázók alvállalkozót vettek-e igénybe, valamint az nem tartalmazza minden ajánlattevőre vonatkozóan a beléptető és biztonsági rendszer karbantartási és üzemeltetési költségét. Hiányzik a fizetési feltételekre vonatkozó ajánlati elem is.
Álláspontja szerint az eljárásról készült összegezés nem felel meg a Kbt.-ben előírt tartalmi követelményeknek, mert nem tartalmazza a résszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemeket. Így:
- a beléptető és biztonsági kamerarendszer üzemeltetési és karbantartási költségét,
- a fizetési feltételeket,
- a pénzszállítási és -őrzési tevékenységre a Régió Pol és a Trióda Kft. által adott értékek nem az előírt Ft/km, ill. Ft/óra, hanem Ft/hó értékek, ennek ellenére azokat az ajánlatkérő értékelte és pontozta.
Kifogásolta, hogy a pontozás nem a felhívás szerinti matematikai arányosítással történt.
Álláspontja szerint a nyertes Ultra-Média Kft. nem igazolhatta kellőképpen a szerződés teljesítésére való alkalmasságát az alábbiak szerint.
- főtevékenysége a 74.60 számmal jelölt nyomozási, biztonsági tevékenység, azonban nem szerepel tevékenységi körében a riasztóberendezések felszerelése, üzembe helyezése megnevezésű, 45.31 TEÁOR-számú tevékenység. Ilyen tevékenységi kör hiányában az Ultra-Média Kft. referenciákkal nem rendelkezhetett. Az általa esetlegesen bejelentett alvállalkozó személyéről, esetleges referenciájáról az ajánlattevőnek ismeretei nincsenek. Amennyiben az Ultra-Média Kft. alvállalkozót kívánt is alkalmazni, úgy fővállalkozóként sem jogosult a 45.31 TEÁOR-szám hiányában ezt a tevékenységet továbbszámlázni.
A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól beszerezhető, 2004. január 14. napján kelt cégkivonat és ugyanezen, az Ultra-Média Kft. vonatkozásában 2004. január 9. napján beszerzett iratnyilvántartás és cégmásolat tanúsága szerint az Ultra-Média Kft. ügyvezetőjének, Csikós Péter, Szeged, Világos u. 15/A szám alatti lakosnak az ügyvezetői megbízása 2003. december 15. napjával lejár. A becsatolt, Céginformációs Szolgálattól származó adatok szerint a változásbejelentés a rendelkezésre álló törvényes határidőn, 30 napon belül nem került sor, így a pályázat elbírálásának napján a társaság cégjegyzőjeként megjelölt ügyvezető érvényes megbízatással nem rendelkezett. A tárgyaláson a biztonságtechnikai rendszerek kivitelezésére vonatkozó, még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását kérte a Döntőbizottságtól.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a szerződéskötésre tekintettel, mely az őrző-védő szolgáltatásra vonatkozóan megtörtént, és a részajánlat kizárt lehetőségére figyelemmel a beszerzés egész tárgyára vonatkozó szerződéskötési folyamat befejeződött, figyelemmel a becsatolt megbízási szerződés 10. pontjában a beléptető rendszer és biztonságikamera-rendszer kiépítésére vonatkozó kötelezettségvállalásra.
Az ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte egyrészt elkésettség, másrészt alaptalanság miatt.
A műszaki alkalmasság igazolása módosításával kapcsolatos kérelmi rész álláspontja szerint elkésett, mert erről a 2003. december 10-én faxon elküldött levélből kérelmező tudomást szerzett.
Az ajánlatok bontásakor ismertetett adatokra vonatkozó kérelem ugyancsak elkésett a 2003. december 16-i ajánlattételi időpontra tekintettel, mivel az ajánlatok bontásán a kérelmező képviselője részt vett.
Az összegezés álláspontja szerint a Kbt. 5. sz. mellékletében előírtaknak megfelelt.
Megalapozatlannak ítélte a kérelmezőnek a pénzszállítás és pénzőrzés vállalási áraira vonatkozó kifogását is, mely szerint azok összehasonlíthatóak és objektíven értékelhetőek nem voltak. A pályázati dokumentáció részét képező útmutató ugyanis külön fejezetben részletezi és pontosan meghatározza a havi pénzőrzés, pénzszállítás költségszámításához szükséges óraszükségletet, kilométereket és időtartamokat. Az ajánlatokat értékelő bizottság számára és az ajánlattevők részére tehát ezen alapadatok hiánytalan rendelkezésre állnak, ennélfogva a havi szinten közölt vállalkozási díjak éppúgy egyértelműen értelmezhetőek voltak, mint az e tevékenységekre külön-külön meghatározottak, így összevetésüknek sem volt akadálya. Megítélése szerint az egyértelműséget jelzi az is, hogy az eljárás során erre vonatkozó kérdés az ajánlatkérőhöz az eljárás során nem érkezett.
Az értékelés módszerére vonatkozó kifogása, melyet a tárgyalást követően történt észrevételében is kifejtett, a következő volt.
Az ajánlati felhívás szerint "az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10 pont.
A legkedvezőbb 10 pont, a legkedvezőtlenebb 1 pont, a kettő közötti ajánlatok arányosan kapják a köztes pontokat. Az értékelést matematikai módszerrel végezzük". E kiírásnak megfelelően a pontozás a helyezések arányában történt. Miután öt ajánlat érkezett és a legkedvezőtlenebbre legalább egy pontot kellett adni, a fennmaradó ajánlatok arányosan 10-8-6-4 pontot kaphattak, míg az értékelhető adatot nem tartalmazó részfeladatra az ajánlattevő nulla pontot kapott. Azon esetben, amennyiben az értékelésnél a 10-es számskála más helyezésarányos pontkiosztást alkalmazta volna, az ajánlattevők sorrendisége változatlan maradna, hiszen a hat elbírálási részszempontból az eljárás nyertese ötben jobb ajánlatot tett, mint a második helyre sorolt ajánlattevő, sőt a további helyezések sorrendje sem változott volna.
Az Ultra-Média Kft.-re vonatkozó kifogással kapcsolatban megítélése szerint az ajánlati felhívásban megfogalmazott szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontokat helyesen értékelte, az adatokból a nyertes ajánlattevő alkalmatlansága - az előzetesen meghirdetett szempontrendszer szerint - nem állapítható meg.
Egyéb érdekeltként az Ultra-Média Kft. a kérelem elutasítását kérte, amelynek indokolásaként előadta a következőket:
A jelzett 2001. évben a gazdasági társaság mérleg szerinti eredménye pozitív volt, társasági adót is fizetett.
A tárgybani közbeszerzési pályázat kiírásában nem tiltotta és kizáró okként sem jelölte meg a kiíró az egyes részfeladat tekintetében alvállalkozó igénybevételét. A társaság ezzel a lehetőséggel élve megnevezte az igénybe venni kívánt alvállalkozóját - csatolva a pályázati anyaghoz az alvállalkozóra vonatkozó valamennyi olyan dokumentumot, amit a kiírás a pályázóra nézve is megkívánt. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezései szerint az ügyvezető megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szólhat. Csikós Péter ügyvezető megbízatása 2008. december 15-ig - a taggyűlés döntése során, újraválasztása miatt - meghosszabbodott. Az erről készült taggyűlési jegyzőkönyv 1 példányát észrevételéhez mellékelte.
Tekintettel arra, hogy az ügyvezető személye a korábbival azonos, a cégnyilvántartáson más adatot nem kellett átvezettetni.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, illetve részben megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező maga is elismerte, hogy az ajánlatkérői kérdésekre adott választ az ajánlatkérő 2003. december 10-én elküldte. A referenciákra vonatkozó feltételrendszer módosításának jogsérelmével kapcsolatos kérelmét - a karácsonyi ünnepekre és munkaszüneti napokra tekintettel - legkésőbb 2003. december 29-én nyújthatta volna be a Döntőbizottsághoz.
Az ajánlatok bontásakor ismertetett és jegyzőkönyvezett adatokkal kapcsolatban vélt jogsértés az ajánlatok bontásakor - ahol a jelenléti ív tanúsága szerint a kérelmező képviselője jelen volt -, 2003. december 16-án a kérelmező tudomására jutott. Az erre vonatkozó kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2003. december 31-én eltelt.
A kérelmező a fenti kérelmi elemekre vonatkozó jogorvoslati kérelmét csak 2004. január 15-én, a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem hivatkozott részei elkéstek, ezért azokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A kérelemnek az összegezés hiányosságaira vonatkozó része az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklet 2. a) pontja szerint az összegezésnek - többek között - tartalmaznia kell - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit, a 2. b) pont szerint a táblázatban az értékelési pontszámot, az egyes ajánlatok vonatkozásában, illetve az értékelési pontszámoknak a súlyszámokkal kialakított szorzatát, valamint a 2. c) pont szerint a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását.
Az ajánlatkérő az összegezés 2. a) pontjában csak az általa érvényesnek tartott ajánlatot benyújtó ajánlattevők, a ki nem zárt és alkalmasnak minősített ajánlattevők nevét sorolta fel. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemeket az ajánlatkérő az összegezés 2. a) pontjában megismertette.
A 2. b) pontban táblázatba foglalta az ajánlattevőknek az elbírálás részszempontjai szerint megállapított értékelési pontszámokat és a súlyszámmal képzett szorzatukat.
A 2. c) pontban az ajánlatkérő felsorolta a részszempontokat és szöveges magyarázatot adott, azonban az észrevételében hivatkozott pontszámítási módszert - amely eltért a felhívásban előírtaktól - nem ismertette.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének első és második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott sávos pontozási módszer nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott arányosítási módszernek.
Az ajánlatkérő az ajánlati ár a beléptető rendszer és biztonságikamera-rendszer kiépítésére részszempontnál a rendszerek műszaki tartalmát részletezte, azonban nem tért ki arra, hogy a többváltozatú ajánlatokat hogyan pontozta.
A fizetési feltételek részszempontnál csak azt közölte, hogy számára minél hosszabb fizetési határidő volt a szempont.
Az ajánlati ár az élőerős őrző-védő, valamint recepcióstevékenység ellátásra bírálati részszempontnál közölte, hogy az ajánlati ár nagysága szerint pontozott.
Az ajánlati ár a pénzszállítási és pénzőrzési tevékenységre bírálati részszempontnál nem állapítható meg, hogy kétféle ajánlati elemet hogyan értékelte együttesen, egy közös pontszámmal.
A beléptető rendszer és a biztonságikamera-rendszer kiépítésének és üzembe helyezésének időpontja részszempontra a legrövidebb teljesítési időre a legmagasabb pontszámot adta.
A beléptető rendszer és a biztonságikamera-rendszer üzemeltetésének és karbantartásának költsége részszempont indokolása a részszempontban nem szereplő garanciaidőtartamokat ismerteti.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását arra, hogy a bontási jegyzőkönyvben az ajánlatkérő az 1., 3., 4., és 6. részszempontoknak megfelelő adatokat ismertette.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése a Kbt. 25. §-ában foglalt kógenciára tekintettel kötelezően írja elő ugyanis az ajánlati tartalmi elemek ismertetését függetlenül a bontási jegyzőkönyvben foglalt adatok ismertetésének tényétől. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegezés 2. a) és 2. c) pontjában előírt tartalommal készítette el az eljárás összegezését, és ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő Ultra-Média Kft. ajánlata érvényes volt-e, vagy sem.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlati felhívás 16. pont 3. francia bekezdése a cégjegyzésre jogosultak által cégszerű aláírást írt elő az ajánlat benyújtására, a 4. francia bekezdés szerint cégkivonatot, aláírási címpéldányt és változásbejegyzés iránti kérelmet kellett az ajánlathoz csatolni, amennyiben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás került kezdeményezésre.
Az Ultra-Média Kft. ajánlatának 12-14. oldalain csatolta cégkivonatát és aláírási címpéldányát.
A cégkivonat 8. pontja szerint a legutolsó létesítő okirat kelte 1998. december 15. A 13.002. pont rögzíti a cégjegyzésre jogosult Csikós Péter ügyvezető adatait, amelyet a közjegyzővel hitelesített aláírási címpéldány megerősít. Az ajánlatot a szükséges helyeken az ügyvezető írta alá.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi XCLIV. törvény 24. § (1) bekezdés szerint a vezető tisztségviselők megbízatása legfeljebb öt év időtartamra terjedhet.
Az Ultra-Média Kft. észrevételében hivatkozott és csatolta a 2003. december 8-án tartott taggyűlés jegyzőkönyvét, amelynek határozata szerint a társaság ügyvezetőjévé további öt évre Csikós Pétert megválasztja.
Ez a taggyűlési jegyzőkönyv azonban az ajánlathoz nem került csatolásra, tehát az ajánlati felhívás 16. pont Egyéb információk 4. pontja szerinti változásbejegyzési eljárást nem igazolta a nyertes ajánlattevő, illetőleg nyilatkozatot erre vonatkozóan nem csatolt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattételi határidő 2003. december 16-i lejártakor a nyertes ajánlattevő nem a cégjegyzésre jogosult ügyvezető által aláírt ajánlatot csatolt be, ezért az ajánlati felhívás 16. pont 3. francia bekezdésében foglalt érvényességi előírás nem teljesült, nem csatolta az ügyvezetői státus meghosszabbítására vonatkozó társasági taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyre tekintettel a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő műszaki szempontból alkalmatlan volt a referenciát illetően, azonban az ajánlat érvénytelensége miatt mint előkérdésben történt állásfoglalásra tekintettel azt külön jogsértésként nem jelöli meg.
A Döntőbizottság észrevételezi ugyanakkor, hogy a nyertes ajánlattevő nem tett eleget a felhívás 11. a) pont szerint a műszaki alkalmasság igazolására a beszerzés tárgya szerinti biztonságtechnikai berendezések kiépítésére vonatkozó referenciákra vonatkozó feltételnek, továbbá a felhívás 11. b) pont alá esik, mely szerint alkalmatlansági szempont és az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha ilyen referenciával nem rendelkezik, figyelemmel a Kbt. 44. § (6) és (8) bekezdésére.
A nyertes ajánlatának 31-33. oldalán csatolt referencialevelek mindegyike csak élőerős vagyonvédelmi feladatok ellátására vonatkozik. Az Ultra-Média Kft. és az ajánlatkérő joggal nem hivatkozhat az alvállalkozó referenciáira, mivel a felhívás 11. b) pontja az ajánlattevő alkalmatlansági szempontjaként határozta meg az öt cégtől származó referenciát.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulata szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen volt, amelyre tekintettel az ajánlatkérő nem vonhatta volna be az értékelésbe. Ezért mint érvénytelen ajánlat benyújtója az Ultra-Média Kft. nem lehetett az eljárás nyertese.
A nyertes ajánlatának érvénytelenségére, valamint arra a tényre tekintettel, hogy az ajánlatkérő nem vonta kétségbe a kérelmező második helyezését, a Döntőbizottságnak függetlenül attól, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése sérelmét megállapította, ennek következményét a pontszámok rangsorát illetően nem kellett levonnia. Ennek megfelelően a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által jogsértő módon alkalmazott értékelési módszer a kérelmezőnek a második helyezését a pontszámok rangsorában nem befolyásolta. Mivel a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, ez a tény önmagában megalapozza a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelmét is, függetlenül a Kbt. 55. § (6) bekezdésének körében megállapított jogsértéstől.
A Döntőbizottság nem tudta figyelembe venni a jogsértések értékelése során az ajánlatkérő azon bejelentését, hogy a megadott szerződéskötési időpontban csak az őrzés-védelemre és az ezzel összefüggő feladatokra kötötte meg a megbízási szerződést és a beléptető, valamint a biztonságikamera-rendszerre vonatkozó megbízási szerződést még nem. Ugyanis az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint a részajánlat tételére nem volt mód, ezért a szerződéskötési folyamat már befejeződött a beszerzés egészére nézve a megbízási szerződés 10. pontjában foglaltak szerint.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint a jogsértés súlyára volt figyelemmel, nevezetesen hogy az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertes ajánlatnak, a megkötött szerződésre a jogsértés már nem reparálható, valamint a beszerzés értékére volt tekintettel. Figyelembe vette továbbá azt, hogy az ajánlatkérő együttműködő magatartást tanúsított a jogorvoslati eljárás során. Ennek megfelelően az ügy összes körülményét figyelembe véve a beszerzési értéknek az ajánlatkérő által megkötött megbízási szerződésben foglalt 30 M Ft/év-es értékével, illetve a beléptető és biztonsági rendszer kiépítésének 16,5 M Ft ajánlati árával arányos mértékű bírságot tartott a Döntőbizottság indokoltnak.
A Döntőbizottság arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő részéről bírálóbizottság döntött az ajánlatok érvényessége, illetve azok értékelése vonatkozásában és az ajánlatkérő ügyvezetője a becsatolt felelősségi rendre vonatkozó dokumentum szerint csak az ezzel kapcsolatos tárgyú előkészítő anyagot kapta meg, ezért a személyes felelősség megállapítását nem tartotta indokoltnak.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 20.
Dr. Csanádi Péter s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos