KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2314/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.15/2/2004.
Tárgy: a TAXI 2000 Kft. kérelmező kérelme a Országgyűlés Hivatala ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TAXI 2000 Szállítási és Szolgáltató Kft. (1013 Budapest, Attila út 33., képviseli: dr. Bérczes Róbert ügyvéd 1062 Budapest, Andrássy út 113., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országgyűlés Hivatala (1357 Budapest, Kossuth tér 1-3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Országgyűlés Hivatala részére taxi rendszerű személyszállítási szolgáltatás teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be,
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell be nyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Ajánlatkérő 2003. november 12-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 46. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 13. pontja értelmében ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjából fogja elbírálni, melynek részszempontjai a következők:
részszempontok
súlyszámok
- az ajánlatkérő számára egyedileg kialakított díj
7
alszempontok:
- viteldíj (bruttó Ft/km)
5
- alapdíj (bruttó Ft)
2
- repülőtéri utazások kedvezményes díja (bruttó Ft/utazás)
6
alszempontok
- Budáról (bruttó Ft/utazás)
3
- Pestről (bruttó Ft/utazás)
3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10-ig.
A valamennyi részszempont esetében azonos pontozási módszer: a legkedvezőbb tartalmi elemet tartalmazó ajánlat 10 pontot, a többi - tartalmától függően - arányosan kevesebbet kap.
Az ajánlati felhívás 16. "Egyéb Információk" között a 16. j) pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlathoz az ajánlati felhívásban előírtak figyelembevételével kidolgozott, a szolgáltatás tárgyát részletesen és teljeskörűen tartalmazó, a szerződés valamennyi tartalmi elemére kiterjedő szerződéstervezetet is csatolni kell. A szerződéstervezet hiányában vagy az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses feltételek kihagyása, megváltoztatása esetén az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen.
Az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses feltételek között szerepelt az a kitétel, hogy "vállalkozó az ajánlati felhívásban meghatározott díjakon (alapdíj, viteldíj) kívül más díjat nem számít fel". Szerződési feltételként kerültek még rögzítésre az alábbiak:
"- vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a szerződés időtartama alatt más szerződéses partnerrel szemben a jelen szerződésben meghatározottnál kedvezőbb díjtételeket vállal, azokat a megrendelővel szemben is alkalmazza,
- megrendelő jogosult a szerződést 3 hónapos felmondási idővel felmondani vállalkozó szerződésszegése esetén. Felmondásra okot adó szerződésszegésnek tekintendő különösen a legfeljebb tízperces garantált kiállási idő 3 esetben történő túllépése."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. december 23-ig a 6 ö 6 Taxi Kft., a Főtaxi Rt., a Buda Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Az érvénytelenség kérdésében ajánlatkérő már a bontás napján - a bontást követően - meghozta a döntést, eszerint érvénytelen ajánlatot tett a 6 ö 6 Taxi Kft., a Főtaxi Rt. és kérelmező. Kérelmező ajánlatának érvénytelenségét azzal indokolta, hogy: egyrészt kérelmező ajánlata a felhívásban előírtakhoz képest két további díjat is tartalmazott, nevezetesen a "várakozási" és a "továbbítási díjat". Másrészt a szerződéstervezetben eltért a felhívásban előírtaktól: kimaradt a felhívás 16. j) pontjában előírt szerződéses feltétel, és megváltoztatta a felmondásra vonatkozó elő írást. Megemlítette még ajánlatkérő, hogy kérelmező ajánlata - egyébként pótolható - hiányosságokban is szenved, azonban az ajánlat eleve érvénytelennek minősült. Az ajánlatok érvénytelenségről hozott döntést ajánlattevők részére 2003. december 29. napján fax útján küldte meg.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2004. január 12-én hirdette ki, a nyertes a Buda Kft. ajánlata lett.
Kérelmező 2004. január 10-én (személyesen) nyújtotta be jogorvoslati kérelmet, melynek hiányosságait 2004. január 19-én pótolta. Kérelmében előadta, hogy a felhívás a 13. b) pont részszempontjai miatt nem felel meg a jogszabályi elő írásoknak, nevezetesen a 24/1995. (XI. 22.) PM sz. és a 31/1998. (VII. 16.) Fővárosi Közgyűlés rendeletében előírtaknak, ugyanis jogellenesen leszűkíti a tarifaelemeket. Álláspontja szerint az az ajánlat, amelyik a várakozási díjat mint viteldíjképző elemet nem tünteti fel, valótlan adatközlést tartalmaz, ugyanis számla kiállítására ennek mellőzésével nem kerülhet sor. Kifejti, hogy e két rendeletre tekintettel a nyertes ajánlata is érvénytelen, ezért ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. A becsatolt szerződéstervezettel kapcsolatban előadja, hogy a felhívásban előírtaktól nem tért el, csak pontosította akként, hogy a vállalt kötelezettségek súlyos megszegése esetére vállalta az ajánlatkérő részéről történő azonnali hatályú felmondást. Ennek alapján ajánlata érvényes volt. Kéri megállapítani, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, valamint a nyertes ajánlata a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz, ezért a megismételt eljárásból kizártnak tekintendő. A hiánypótlásra benyújtott kérelem kiegészítésében kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen kéri a kérelmet elkésettség miatt elutasítani. Az ajánlati felhívás, mely az 1. bírálati részszempont keretében 2 alszempontot, a viteldíjat és az alapdíjat kívánja értékelni, 2003. november 12-én jelent meg, az ajánlattételi határidőig kérelmező nem intézett kérdést hozzá, nem jelezte, hogy az ajánlati felhívás bármely rendelkezése sérelmes lenne számára. Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő 2003. december 23-án volt, kérelmezőnek legkésőbb 2004. január 7-ig elő kellett volna terjesztenie jogorvoslati kérelmét, ezt azonban csak 2004. január 10-én tette meg. Másodlagosan jogalap hiányában kéri elutasítani a kérelmet. A kérelemben hivatkozott jogszabályi helyek jelen jogvitában relevanciával nem bírnak, a közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés alapján történő elszámolást nem érintik, mivel a z elszámolás a felhasznált utazási csekkek alapján, havi elszámolással történik, mely elszámolásban a nyertes kizárólag az alapdíjat és a viteldíjat érvényesíti. Megjegyzi, hogy kérelmező ajánlata (szerződés tervezete) is példa arra, hogy el lehet tekinteni az idővel arányos várakozási díj akár egészének megfizetésétől.
Továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy kérelmező ajánlata a szerződéstervezetben tett módosítások miatt érvénytelen, mivel a felhívás 16. j) pontjában külön felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a felhívásban előírt szerződéses feltételek kihagyása, megváltoztatása érvénytelenséget eredményez. Kéri a kérelem elutasítását, kérelmező költségek viselésére kötelezését.
Egyéb érdekeltként a nyertes Buda Taxi tett észrevételt, amiben a valótlan adatközlés kérelmi elemre előadja, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pont szerint hamis adatközlés akkor valósul meg, ha ajánlattevő az általa ismert adatot attól eltérően közöl. Ez jelen esetben nem valósulhatott meg, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a várakozási díjra vonatkozóan adatot nem kért.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme egyrészt elkésett, másrészről pedig alaptalan a alábbi indokok alapján:
Az ajánlatkérés jogszerűtlenségére vonatkozó kérelmezői kifogások elkésetteket a Kbt. 79. § (7) bekezdés, valamint a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára tekintettel:
A Kbt. 79. § (7) bekezdés: Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti szakasszal összefüggésben a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
Jelen eljárásban ajánlatkérő 2003. november 23-án tette közzé a kérelmező által jogsértőnek ítélt ajánlati felhívást. A felhívás tartalma nem hagyott kétséget afelől, hogy ajánlatkérő mindösszesen kettő díjtételre vár ajánlatot, mivel ajánlatkérő egyértelműen rögzítette, hogy a kért díjakon kívül ajánlattevők más díjat nem számíthatnak fel.
A kérelmező az ajánlati felhívás tartalmát szükségképpen megismerte a közzétételt követő időben, hiszen ennek alapján a 2003. december 23-ára meghatározott ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlati biztosítéka 2003. december 18-án beérkezett ajánlatkérőhöz.
A fentiek alapján az ajánlatkérő által elkészített és közzétett ajánlati felhívás tartalmát a kérelmezőnek már 2003. december 18-án is ismernie kellett, azonban az ajánlattételi határidő időpontjában már kétséget kizáróan tudomással bírt a felhívás tartalmáról.
Ellentétben a kérelmezői hivatkozással a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás jogellenes tartalmának kifogásolása esetében a tudomásszerzés időpontja az az időpont, amikor bizonyíthatóan az ajánlattevő megismeri a közzétett ajánlati felhívást. Ez a nap ugyan eltérhet a hirdetmény közzétételének napjától, azonban legkésőbb az ajánlattételi határidő időpontjában az ajánlatot benyújtó ajánlattevő vonatkozásában a tudomásszerzés megtörtént.
A fentiek alapján nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmezőnek azon okfejtését, miszerint a ajánlati felhívás jogsértő volta tekintetében a tudomásszerzés az érvénytelenségi döntésről történő tájékoztatás kézhezvétele, azaz 2003. december 29-e.
A kérelmező a Kbt. 79. § (7) és a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjaira tekintettel az ajánlati felhívást legkésőbb 2003. december 23-tól számított 15. napig (2004. január 7-ig) benyújtott kérelmében kifogásolhatta volna. A kérelmező jogorvoslati kérelmét személyesen 2004. január 7-én terjesztette elő, azaz az ajánlati felhívás kifogásolása tekintetében a rendelkezésére álló 15 napos határidőn túl, mivel a törvény által meghatározott jogorvoslat kezdeményezésére megadott határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, kérelmező mulasztását nem mentheti ki.
A kérelmező által a jogvesztő határidőn túl kifogásolt jogsértések tekintetében a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem folytathat le, ezért a kérelmező jogorvoslati kérelmét az ajánlati felhívás jogsértő voltára vonatkozó részében elkésettség okán elutasította.
A kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés kifogásolása körében a Döntőbizottság a kérelmet megalapozatlannak találta az alábbiak szerint:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő a felhívás 16. j) pontjában rögzítette egyértelműen, hogy ajánlatkérő mely szerződéses feltételeket követel meg ajánlattevőktől, mint ahogy azt is meghatározta, hogy az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses feltételtől nem lehet eltérni, azon nem lehet változtatni, illetve nem lehet kihagyni, mert az az ajánlat érvénytelenségét fogja eredményezni.
A fent ismertetett ajánlatkérői elvárásokkal szemben a kérelmező ajánlatában az ajánlatkérő által meghatározott szerződéses feltételt a felmondás szabályaira vonatkozóan megváltoztatta, így a kérelmező nem teljesítette ajánlatkérő felhívásban előírt feltételét. Ajánlatkérő ugyanis nem adott lehetőséget az előre közölt szerződéses feltételek esetén akár szigorúbb, akár még a számára kedvezőbb irányban történő eltérésre.
Ugyancsak nem teljesítette a kérelmező azon ajánlatkérői elvárást, miszerint a kért díjakon túli díj nem számítható fel, mivel kérelmező ajánlatában a viteldíjon és az alapdíjon túl további díjakat is érvényesíteni kívánt az ajánlatkérő részére egyedileg kialakított díjban.
A kérelmező ajánlata nem tartalmazott kötelezettségvállalást továbbá az ajánlati felhívás 16. j) pont 3. francia bekezdésében elvártakra, ezért az ajánlat e körben sem felelt meg a felhívás feltételeinek.
A Kbt. 52. § (2) d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező ajánlata több ponton nem elégítette ki az ajánlatkérő által a felhívásban előre meghatározott feltételeket, ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező alaptalanul hivatkozott továbbá arra is, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata is érvénytelen lenne a díj megadása körében.
Az ajánlattevő feladata egy közbeszerzési eljárásban a Kbt. 26. § (2) bekezdés, valamint a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján, hogy az ajánlatkérő által meghatározott feltételek teljesítésével tegye meg ajánlatát. Az ajánlattevő ajánlata nem lehet a Kbt. rendelkezései értelmében érvénytelen azért, mert ajánlattevő teljesítette ajánlatkérő elő írásait. Jelen eljárásban a Buda Kft. ajánlattevő az ajánlatkérő által közzétett felhívás feltételei alapján a feltételek teljesítése mellett tette meg az ajánlatát a díjak esetében, hiszen ajánlatkérő nem adott lehetőséget a felhívásban kért díjtételeken túli díjak érvényesítésére.
A fentiek értelmében tehát fogalmilag kizárt valóságnak nem megfelelő adatközlésnek tekinteni egy, az ajánlatkérő által kifejezetten elvárt tartalommal megtett ajánlati vállalást. A Buda Kft. ajánlattevő a jelen közbeszerzési eljárásban tehát nem közölhetett valóságnak meg megfelelő adatot, hiszen nem tett mást, mint az ajánlati felhívásban közölt ajánlatkérői elvárásoknak eleget téve adta meg ajánlatát a díjak tekintetében.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő döntése a kérelmező ajánlatának érvénytelenítése körében nem volt jogsértő, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. §. (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 18.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos