KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2316/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.51/9/2004.
Tárgy: a Natur-Rost Kft. kérelmezőnek a Budmárk Kft. kérelmezett ellen a Budapesti Fegyház és Börtön közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Natur-Rost Kft. (1211 Budapest, Gyepsor u. 1., képviseli: dr. Csók Balázs ügyvéd 1067 Budapest, Teréz krt. 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budmárk Kft. (1134 Budapest, Janicsár u. 9., képviseli: dr. Bodnár Ágnes ügyvéd 5600 Békéscsaba, Irányi u. 2. a továbbiakban: kérelmezett) ellen a Budapesti Fegyház és Börtön (1108 Budapest, Kozma u. 13., képviseli: Nagyné dr. Kovács Emese jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "élelmiszer-ipari termékek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 19-i 47. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában beszerzési igényét 6 részre bontotta, és lehetővé tette külön, az egyes termékcsoportokra részajánlat tételét. Az a) 4. pont alatti termékcsoport keretében "levesporok, Delikát, kakaópor, csokoládé, ivólé" termékek beszerzését jelölte meg.
Ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit. Rendelkezett arról a felhívása 13. a) pontjában, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
Felhívása 16. m) pontjában közölte, hogy a Kbt. 35. § (2) bekezdése alapján a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdései az ajánlati felhívás részét képezik. Ajánlatkérő közölte, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit. Ajánlatkérő nem írta elő, hogy meg kell adni a konkrétan megajánlott termékek gyártóját, illetve a termék azonosítható egyedi elnevezését, hanem elegendő volt az ajánlattétel során a termékek általános megnevezése (pl. karfiol, tonhal, szilvás gombóc, zellerkrémleves, kakaópor).
Az ajánlattételi határidőre, 2003. december 30-ig összesen tíz ajánlatot nyújtottak be a különböző részekre. A 4. részre az Adronel Kft., a Metro Holding Hungary Kft., a kérelmező és a kérelmezett nyújtott be ajánlatot.
A kérelmezett Budmárk Kft. ajánlata 127. oldalán feltüntette, hogy 10%-os mértéket meghaladóan veszi igénybe a teljesítés során a levesporok vonatkozásában az Unilever Magyarország Kft.-t.
Az ajánlat 150. oldalán becsatolásra került az Unilever Magyarország Kft. igazolása arról, hogy a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer elő írásai szerint végzi tevékenységét, ebben feltüntetésre került: "Knorr üzem levesporok gyártása".
A kérelmezett ajánlata 173. és 174. oldalán csatolta be a Budapest és Kereskedelmi Iparkamara mint igazoló testület által kiadott származási bizonyítványt, melyben magyarországi származásúnak tüntették fel a mellékletben felsorolt termékeket. A felsorolás szintén tartalmazza a kiállító hatóság pecsétjét és aláírását. A felsorolás kilenc termékre vonatkozik, ezek közül kettőnél a harmadik levesporoknál és a negyedik csokoládéknál került feltüntetésre, hogy "Nestlé Hungária Kft."
Ajánlatkérő a hiánypótlási eljárást követően 2004. január 9-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a harmadik és a negyedik rész tekintetében a kérelmezett lett az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő - a Kbt. 84. §-ra hivatkozással - 2004. január 19-én iratbetekintést engedélyezett a kérelmező részére a Budmárk Kft. és a Metro Holding Hungary Kft. ajánlatába.
A kérelmező a 2004. január 23-án benyújtott jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett hamis adatszolgáltatást követett el akkor, amikor az ajánlatába becsatolt származási bizonyítvány mellékletében a levesporokkal a Nestlé Hungária Kft.-t tüntette fel. Erre tekintettel kérte hamis adatszolgáltatás megállapítását és jogkövetkezményként a kérelmezett 5 évre történő eltiltását a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. Előadta, hogy tudomása szerint a Nestlé Hungária Kft. a levesporokat a Cseh és a Szlovák Köztársaságban állíttatja elő. Ennek alátámasztására a Nestlé Hungária Kft. és a Deko-Food Rt. által kiadott nyilatkozatokat csatolt. A kérelmező álláspontja szerint a kérelmezettel szemben állapítandó meg a hamis adatszolgáltatás függetlenül attól, hogy a származási bizonyítványt a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara mint igazoló testület állítja ki. A kérelmező megítélése szerint az sem bír relevanciával, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása, illetve az értékelés során nem vette figyelembe a becsatolt származási bizonyítványt.
A kérelmező megtekintette a kérelmezett ajánlatának arra vonatkozó részét, melyben feltüntetésre került alvállalkozóként az Unilever Magyarország Kft., illetve a levesporok vonatkozásában kiadott igazolás. Erre és a kérelmezett által a jogorvoslati eljárás során becsatolt okirati bizonyítékokra külön nyilatkozatot nem tett, mert álláspontja szerint a hamis adatszolgáltatás miatti kérelmet a származási bizonyítvány melléklete miatt nyújtotta be. A tárgyaláson egyszerű másolatban arra vonatkozó okiratot csatolt, hogy a kérelmezett más beszerzési eljárásban is a levesporokat a Nestlé Food Szerviztől származó magyar termékként tüntette fel.
Kérelmezett kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy több éve foglalkozik élelmiszer-nagykereskedelmi tevékenységgel, beszállítói a nagy élelmiszer-kereskedelmi hálózatok és élelmiszergyártó vállalatok közül kerülnek ki. 2001. március 20-án kötött határozatlan időre szóló szállítási szerződést az Unilever Magyarország Kft.-vel, együttműködésük azóta is folyamatos, ennek alátámasztására becsatolta a szállítási szerződést, mely tartalmazza a szerződött termékeket is, köztük a Knorr leveseket, egymás közötti tájékoztatásokat, nyilatkozatokat, gyártmánylapokat,
Jelen esetben a teljesítésbe az Unilever Magyarország Kft.-t kívánta bevonni, erre tekintettel fel is tüntette az ajánlatában. Ajánlatkérő nem írta elő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában márkanév megjelölését, erre tekintettel a termékek megjelölésénél ezt külön nem alkalmazta. Az Unilever Magyarország Kft. által előállított és forgalmazott Knorr levesporokkal pályázott a közbeszerzési eljárásban. Sajnálatos módon a kiállított származási bizonyítvány listájában elírás folytán a levesporoknál a Nestlé Hungária Kft.-t tüntette fel, az alatta levő sor tartalmazta a csokoládékat, melyeknél valóban a Nestlé Hungária Kft. termékeivel készítette el az ajánlatot. Nem állapítható meg hamis adatszolgáltatás terhére, mert ténylegesen magyar termékekkel pályázott, ez kitűnik az ajánlatából és a becsatolt iratokból is, így nem valósult meg tartalmilag hamis adatszolgáltatás. A megajánlott termékek származásának egyébként sincs a közbeszerzési eljárás kimenetelére hatása. Álláspontja szerint hamis adatszolgáltatás megállapításához az elírás nem elegendő, hanem szükséges, hogy az ilyen tudattartalommal is valósuljon meg. Ajánlatkérő ezt az elírást észlelhette volna, és hiánypótlási eljárást folytathatott volna le.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő iratbetekintési jogot engedélyezett a kérelmező számára, mert megítélése szerint csak a jogorvoslati eljárás keretében jogosult arra a kérelmező.
Ajánlatkérő nyilatkozatában közölte, hogy az ajánlatok értékelése során nem észlelte a származási bizonyítványnál a kérelmező által kifogásoltakat, a származási bizonyítványnak az ajánlatok értékelésére, az eljárás eredményére nem volt hatása. Megítélése szerint jogszerűen biztosított iratbetekintési jogot a kérelmezettnek, aki ajánlattevő volt ebben a részben is a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. szabályrendszerében nem határozza meg elkülönülten a hamis adatszolgáltatás fogalmát. A Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja olyan vonatkozásban tartalmaz rendelkezést, hogy nem lehet a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki korábban hamis adatot szolgáltatott. E helyen azt a meghatározást adja a törvényalkotó, hogy a közbeszerzési eljárásban általa valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adat.
A Kbt. szabályozása szigorú jogkövetkezményeket határoz meg a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában, kizárja a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségéből, továbbá lehetővé teszi a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján az eltiltását ajánlattevőnek - legfeljebb öt évre - a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségétől.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hamis adatszolgáltatás vizsgálatára és megállapítására a Kbt. szabályozása alapján alapvetően abban az esetben van lehetőség, ha az adott részvételre jelentkezésben vagy ajánlatban feltüntetett adatnak van relevanciája a közbeszerzési eljárás lefolytatására, az értékelésre, az eljárás eredményére.
Jelen esetben ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta. Ajánlatkérő ugyan felhívása fentiekben idézett 16. m) pontjában közölte, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik. A Kbt. 55. § (6) bekezdése ismerteti az értékelés menetét. A szabályozásból megállapítható, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempont esetén kizárólag az ajánlati ár vehető figyelembe, és az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont esetén vehető figyelembe - az 55. § (6) bekezdésében meghatározottak betartása mellett - többek között az, hogy az ajánlatok közül előnyben kell részesíteni a belföldön foglalkoztatottak által előállított értéket mint szempontot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért miután jogi indokok alapján a becsatolt származási bizonyítvány figyelembevételére sor sem kerülhetett volna, a származási bizonyítványban foglaltak miatt közbeszerzési eljárásban hamis adatszolgáltatás a kérelmezettel szemben nem állapítható meg. Más jogágak körébe tartozik önmagukban, az okiratokban foglaltak miatt általános jogkövetkezmények érvényesítése. A Döntőbizottság nem rendelkezik általános hatáskörrel az okiratok vizsgálatára vonatkozóan, azokat csak a közbeszerzési eljárás aspektusából vizsgálhatja.
Tényként rögzíthető az is, hogy ténylegesen nem is került a becsatolt származási bizonyítvány figyelembevételre a közbeszerzési eljárás során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azon jogi szempontból is vizsgálni kell a kérelmezett ajánlatát, hogy a származási bizonyítványt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mint igazoló testület állította ki, és a melléklet is tartalmazza az igazoló testület pecsétjét. Ilyen esetekben különös körültekintést igényel, hogy miután egy testület állította ki a származási bizonyítványt, a bizonyítványt kérővel szemben megállapítható-e külön, az ő terhére hamis adatszolgáltatás. Ezt a vizsgálatot minden esetben egyedileg kell elvégezni, és a hamis adatszolgáltatás jellegére tekintettel nem függetleníthető a vizsgálat a többi eljárási cselekménytől, az ajánlat többi részétől.
Jelen esetben a kérelmezett ajánlata tartalmazott arra vonatkozó részeket, melyekből az volt egyértelműen megállapítható, hogy a levesporok vonatkozásában az Unilever Magyarország Kft. működik közre a teljesítésben, és megjelölésre kerültek a Knorr levesporok is. Összességében erre tekintettel ténybelileg sem állapítható meg, hogy a kérelmezett olyan termékeket ajánlott volna meg, melyek nem felelnek meg az ajánlatában feltüntetett magyarországi származásnak. A benyújtott ajánlat vonatkozásában erre tekintettel nem vonható le arra következtetés, hogy ajánlatkérővel szemben a kérelmezett ténylegesen hamis adatot közölt volna. A hamis adat fogalmi körében ugyanis az is beletartozik, hogy ajánlatkérő a beadott ajánlat, a részvételre jelentkezés alapján olyan adatot vegyen figyelembe, amely ténylegesen is hamis. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlat fentiekben ismertetett részei és a becsatolt okirati bizonyíték alapján nem vonható le megalapozott következtetés arra, hogy hamis lenne az az adat, hogy magyarországi termékeket ajánlott meg. A Döntőbizottság döntése meghozatala során nem vette figyelembe a kérelmező által becsatolt okiratot, mert az más beszerzési eljárásra vonatkozott, a Döntőbizottságnak viszont a jogvita tárgyában kellett döntést hoznia.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Dr. Varga László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos