FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2339/2004)
25.K.31.489/2003/2.
A bíróság a dr. Valovics Alfréd ügyvéd (2800 Tatabánya, Mártírok útja 81/A) által képviselt BIOGATE Hungary Trading Kft. (1114 Budapest, Bartók B. út 15/A) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (hivatkozási szám: D.155/12/2003.) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében, amely perbe a dr. Szerdahelyi Balázs ügyvéd (8220 Balatonalmádi, Töltés út 4.) által képviselt Saninvest Egészség ügyi Befektető és Szolgáltató Kft. (1062 Budapest, Lendvay út 22.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 5000 Ft, azaz ötezer forint kereseti részilletéket.
Kötelezi továbbá a bíróság a felperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint, míg a beavatkozónak 30 000 Ft, azaz harmincezer forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet a Fővárosi Ítélőtáblához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház 1870 szám alatt tárgyalásos eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 21-én megjelent számában a kórház teljes körű gyógyszerellátásának megszervezése és működtetése tárgyban. A felhívás 4. pontja szerint a nyertes ajánlattevőnek öt év időtartamig kell a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatást ellátnia. Az eljárás nyertese a beavatkozó lett. Az ajánlatkérő és a beavatkozó 2001. június 19. napján megkötötte a szerződést.
A szerződés 2. pontja szerint a szerződés az aláírásától számított öt évre jön létre.
A szerződés 18. pontja szerint az intézeti gyógyszertár működtetőjének feladata - többek között - a gyógyszerek beszerzése (megrendelése) is.
A megállapodás 26. pontja alapján az intézeti gyógyszertár bevétele három forrásból származik, így az intézet gyógyszerigényének fedezetéül szolgáló, arányos, a fekvőbeteg-ellátást biztosító pénzügyi keret felhasználásából, a vényforgalmat lebonyolító gyógyszertári egység egészségbiztosítási támogatásából, valamint a járó beteg és az intézet dolgozóinak gyógyszervásárlásaiból.
A 27. pont arról rendelkezik, hogy az intézeti gyógyszertár pénzügyi forrásait az intézet és a működtető között kötendő átadási megállapodással biztosítja. A vényforgalmas gyógyszertári egységre vonatkozó finanszírozási szerződést a működtető köti meg saját nevében az intézet javára, az ehhez szükséges nyilatkozatot és feltételeket az intézet vezetője köteles biztosítani. Az intézet kötelezettséget vállal arra, hogy az intézeti gyógyszer felhasználásnak a mindenkori beszerzési áron való ellenértékét a működtetőnek átadja.
A szerződés 28. pontja szerint az intézeti fekvőbeteg-ellátás keretébe tartozó gyógyszerellátás költségtakarékosan történik.
Felperes 2003. március 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Előadta, hogy más közbeszerzési eljárásban szerzett tudomást arról, hogy a beavatkozó a szolgáltatást nem az ajánlata szerinti konstrukcióban látja el, így a beavatkozó és a Szent Pantaleon Kórház között létrejött szerződés semmis, a semmis szerződés alapján történt beszerzések pedig nem tekinthetők közbeszerzési eljárás alapján történő beszerzésnek. A Ptk. felhívásával azzal érvelt, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, és a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
Az alperes a 2003. május 5. napján kelt D.155/12/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Az indokolás szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő letelt, így felperes igénye érvényesítése jogalapjaként már nem hivatkozhat a szerződés semmisségére, illetőleg érvénytelenségére.
Felperes jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek körében elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Kérte, hogy a bíróság a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a perbeli szerződés semmisségét, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, a beavatkozót és az Ispotály Kft.-t tiltsa el a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, továbbá a kórházzal szemben, illetve a jogsértésért felelős személlyel szemben a bíróság szabjon ki bírságot, és kötelezze a bíróság a Kbt. szerinti eljárás lefolyatására.
Felperes álláspontja szerint akkor, amikor egy jogsértő esemény folyamatosan fennáll és van lehetőség a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogsértések megelőzésére, akkor a Kbt. 79. § (9) bekezdése rendelkezéseit kell a jogvesztő határidő meghatározásánál figyelembe venni. A jogsértő állapot véleménye szerint abban jelentkezik, hogy az adott beszerzés folyamatosan (állapot fennállása) és nem egyszeri alkalommal, közbeszerzési eljárás megkerülésével (jogsértő esemény) kerül megvalósításra. A jogsértő esemény a közbeszerzési eljárás megkerülésével történő szerződéskötéssel kezdődik, azt követően viszont folyamatosan fennáll mindaddig, amíg egy későbbi idő pontban a jogsértő állapotot meg nem szüntetik. A Kbt. 79. § (9) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő megítélése szerint nem a semmis szerződés megkötésének időpontjában kezdődik. Hivatkozott a Ptk. 234. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint semmis szerződésre bárki határidő nélkül hivatkozhat, és ennek megállapításához külön eljárásra, így például államigazgatási eljárásra nincs szükség.
Felperes hivatkozott arra, hogy a kórház által lefolytatott tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak nem volt része a Kbt. 7. § (1) bekezdése szerinti árubeszerzés, vagyis a gyógyszerbeszerzés. Ennek ellenére a beavatkozó és a kórház között megkötött szerződés már a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő egyéb anyagok tekintetében egy saját számlás gyógyszer és egyéb anyag nagykereskedelmi tevékenység végzéséről szól. Hivatkozott a kórház jogi képviselőjének a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson elhangzott kijelentésére, amely szerint 2003 évben sem gyógyszert, sem gyógyszernek nem minősülő más egészségügyi anyagot nem szerzett be a kórház, tehát ezeket az árukat a beavatkozó szerezte be, és értékesítette a kórház felé.
Felperes keresetében részletesen levezette, hogy a tárgyalásos eljárás a Kbt. 8. § (1) és 9. § (1) bekezdéseiben foglalt tevékenységekre, illetve szolgáltatásokra vonatkoztak csak. Részletesen bemutatta a gyógyszerek beszerzésének jogi szabályozását, ezen belül különösen a kizárólag intézeti gyógyszertár részeként létesített, a kizárólag a kórház területén végezhető gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység szabályait. Mindezek alapján, figyelemmel a beavatkozó tevékenységi körére is, a gyógyszerek, illetve gyógyszernek nem minősülő egyéb anyagok beszerzésére a beavatkozó nem is jogosult.
Mindezeken túl felhívta az Áe. 17. § (2) bekezdését, amely alapján kifogásolta a jogorvoslati eljárásban készült jegyzőkönyv felvételét. Továbbá hivatkozott a 2001. 28. számú BH-ra, amellyel alá kívánta támasztani, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés semmisségének megállapításának is lehet helye.
A bíróság kérdésére a semmisség megállapítására vonatkozó kereseti kérelmét úgy pontosította, hogy kérte a kórház és a beavatkozó között 2001. június 19-én létrejött szerződés 18., 26., 27. és 28. pontjai semmisségének megállapítását. A beavatkozó és az Ispotály Kft. között létrejött alvállalkozói szerződés semmisségének megállapítását kérte, ám ennek adatait a bíróság felhívására sem tudta közölni.
Perköltségre igényt tartott, ügyvédi megbízási szerződést nem csatolt be.
Az alperes fenntartotta a határozatban foglalt indokait. Álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő, ezért kérte a kereset elutasítását, és felperes perköltségben való marasztalását. Kiemelte, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelem a szerződés megkötése időpontjához képest elkésett, így a jogorvoslati eljárásban már nem lehet vizsgálni azt, hogy a 2001. március 21-én indult közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést megalapozta-e a nyertes ajánlata, azaz az ajánlat kiterjedt-e a gyógyszerekre és a gyógyszernek nem minősülő egyéb gyógyászati termékekre.
Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási szerv csak a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ám e jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján az arra jogosult bíróság ne mondhassa ki a szerződés semmisségét. Az alperesnek azonban nincs hatásköre a szerződés semmisségének megállapítására ugyanúgy, mint a határozat törvényességét felülvizsgáló bíróságnak sem.
A beavatkozó csatlakozott az alperes által előadottakhoz. Álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő, ezért kérte a kereset elutasítását, és felperes perköltségben való marasztalását. A perköltség összegével kapcsolatban ügyvédi megbízási szerződést nem csatolt be. Nem vitatta, hogy a közte és a kórház között 2001. június 19-én kötött megállapodás alapján beszállít a kórháznak gyógyszert és gyógyszernek nem minősülő egyéb anyagokat is. Véleménye szerint azonban a közbeszerzési eljárás és az annak alapján megkötött szerződés is működtetésről szólt, ebbe a körbe pedig beletartozik a gyógyszer és egyéb anyag beszerzése is.
Cáfolta a felperes azon előadását, amely szerint ne lenne jogosult a gyógyszerek, illetve a gyógyszernek nem minősülő egyéb anyagok beszállítására. Ennek igazolására szükség esetére okirati bizonyítékokat ajánlott fel.
A felperesnek az Ispotály Kft.-vel kötött alvállalkozói szerződésre való hivatkozását pedig nem tudta értelmezni.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. § (1) bekezdése alapján, a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt kellett megítélnie, hogy határidőben érkezett-e a felperes jogorvoslati kérelme az alpereshez, van-e helye a beavatkozó és a Szent Pantaleon Kórház között 2001. június 19. napján létrejött megállapodás egyes pontjai semmisségének megállapításának, majd ezekre figyelemmel jogszabálysértő-e a közigazgatási határozat, illetve van-e helye a Kbt. 88. § (1) bekezdés b)-g) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának.
A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a felek és a beavatkozó előadásai, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta döntését.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 76. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása az alperes hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdésének c) pontja alapján a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének a szerződés megkötését kell tekinteni.
A Kbt. 79. § (9) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
A felhívott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése alapján megállapítható, hogy abban az esetben, ha a jogorvoslati eljárás a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult, az esetben a jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő lejártának kiszámításánál a kezdő nap a szerződés megkötésének napja, hiszen ezt kell a jogsértő esemény bekövetkezésének napjaként tekinteni. Ez idő előtt a jogorvoslati eljárást már lehet kérelmezni, ezt követően pedig legfeljebb 90 napon belül van lehetőség a kérelem előterjesztésére.
A bíróság rámutat arra, hogy az esetek nagy részében viszonylag pontosan megállapítható a vélt jogsértésről való tudomásszerzés időpontja, ám ennek meghatározása abban az esetben, ha közbeszerzési eljárás mellőzésével kötnek szerződést, lényegesen nehezebb. A Kbt. megsértése gyakran jogellenes állapot fennállását idézi elő, amely általában a 90 napos jogvesztő határidő után is tart. A jogvesztő határidő a jogsértő esemény bekövetkezésével kezdődik. A Kbt. 79. § (8) bekezdésében a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül kiemel néhányat, és pontosan meghatározza, hogy mit kell a jogsértés bekövetkezésének időpontjául tekinteni. Ezáltal nem vitásan megnöveli a jogvesztő határidő tartamát, ám mindenki számára egyértelművé is teszi azt. A jogsértés bekövetkezésének időpontja egy fikción alapul, de a jogalkotó éppen ezáltal teremti meg a jogbiztonságot. A Kbt. idézett 79. § (8) bekezdésének c) pontja egyértelműen megjelöli, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. Ehhez képest kell a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott objektív és szubjektív határidőket számítani. A jogvesztő határidő elmulasztásához a jog elenyészésének következménye fűződik. A törvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltével megszűnik az az alanyi jog, amely az igény érvényesítéséhez fűződik, így már állami kényszerrel sem érvényesíthető többé.
Jelen esetben a szerződés megkötésének időpontja 2001. június 19. napja volt, ehhez képest pedig a 2003. március 27-én előterjesztett jogorvoslati kérelem az objektív 90 napos határidőn is túli, tehát az elkésett. Helyesen hivatkozott a közigazgatási szerv tehát arra, hogy elkésettség okán a 2001. március 21-i felhívás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás jogszerűsége már nem vitatható. Tekintettel arra, hogy az objektív határidő már eltelt, közömbös annak megállapítása, hogy a jogsértésről felperes mikor szerzett tudomást. Kétségtelen, hogy a jogsértő állapot a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a jogsértően megkötött szerződés alapján mindaddig fennáll, amíg a jogsértő állapotot meg nem szüntetik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogsértő állapot fennállása alatt bármikor lehetőség lenne jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A Kbt.-ben meghatározott határidők nem vitásan esetenként rövidnek bizonyulnak, ám a jogalkotó megítélése szerint a törvény céljának és alapelveinek érvényesítése érdekében éppen elegendők. Ha nem így lenne, akkor a Kbt. a felperesi érvelésnek megfelelő szabályozást adott volna. Ehelyett még az esetleg jogsértő állapot fennállása esetén is kizárja az objektív határidő után jogérvényesítés lehetőségét.
A folyamatosan fennálló jogsértések esetén a Kbt. 79. § (9) bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a jogorvoslati eljárást a törvény által vélelmezett időpont előtt megindítsák. Ennek oka az, hogy sokszor a bekövetkezés vélelmezett időpontja szempontjából irányadó eseményre még nem került sor, de a jogsértő állapot már akkor is fennáll, és a kérelmező előtt ismert is lehet. Amennyiben a felperes a kórház által lefolytatott közbeszerzési eljárás folyamatban léte alatt tudomást szerzett volna arról, hogy a beavatkozó nemcsak szolgáltatást, hanem árubeszerzést is fog teljesíteni, amennyiben ezt jogsértőnek tartja, úgy lehetősége lett volna már a szerződés megkötése előtt is a jogorvoslati eljárást megindítani. A Kbt. 79. §-ának (9) bekezdését nem lehet másként értelmezni, így nincs lehetőség arra, hogy a jogorvoslati kérelmet a jogsértő állapot fennállása alatt mint jogsértő esemény megszűnését megelőző időpontban, de a törvény szerinti objektív határidőn túl terjesszék elő.
A Kbt. 91. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság a bizottság határozatát megváltoztathatja, és megteheti a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b)-g) pontja szerinti intézkedéseket. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b)-g) pontjainak egyike sem rendelkezik úgy, hogy a bíróságnak joga lenne a közbeszerzési eljárás eredményeként vagy éppen annak mellőzésével megkötött szerződés semmisségének megállapítására. Ennek oka az, hogy a bíróság feladata a közigazgatási határozat felülvizsgálata, ennek körében annak megállapítása, hogy a közigazgatási szerv a határozat meghozatalakor fennálló tényállás alapján az akkor hatályos jogszabályok alkalmazásával folytatta-e le a közigazgatási eljárást és hozta meg határozatát, amelynek rendelkezései a vonatkozó jogszabályokkal összhangban vannak-e. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróságnak nincs lehetősége a határozattal érintett közbeszerzési eljárás jogszerűségének felülvizsgálatára sem éppúgy, mint az egyes szerződések törvényességének kérdésében állást foglalni. Ugyanakkor a bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 88. §-ának (9) bekezdése szerint a Kbt. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. § (2) bekezdésének alkalmazását a Kbt.-be ütköző módon kötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. A Ptk. 200. § (2) bekezdésére még abban az esetben is lehet alappal hivatkozni, ha a Kbt. szerinti jogkövetkezmények alkalmazására sor került. Még inkább így van ez abban az esetben, ha jogkövetkezményeket bármilyen oknál fogva nem alkalmaztak. Mindebből az következik, hogy felperes kérheti a bíróságtól a szerződés semmisségének megállapítását, ám azt nem a közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróságtól kell kérni, hanem a határozattól függetlenül polgári eljárás keretében.
A kifejtettek alapján a bíróság az alperes határozatát a felperes által vitatott részeiben felülvizsgálta. Ennek során a bíróság megállapította, hogy a közigazgatási szerv helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes jogi következtetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezést tartalmaz. Felperes keresete elkésett volt, ezért az általa kifogásolt magatartást érdemben jogorvoslati eljárás keretében vizsgálni már nem lehetett. A semmisség megállapítására pedig a kifejtettek alapján a bíróságnak nincs hatásköre. Mindezek alapján a felperes által hivatkozott eljárási szabálysértés körében a bírósági felülvizsgálat is szükségtelen.
A közigazgatási határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, a felperes által igényelt megállapítás alkalmazására nincs lehetőség, ezért a bíróság a keresetet mint alaptalant, elutasította.
A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére.
A kereseti illeték viseléséről a bíróság a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján határozott figyelemmel arra, hogy felperes keresetlevelén 10 000 Ft illetéket lerótt, ám az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdése szerint, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 2003. január 1-jétől 15 000 Ft.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. október 2.
Dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró