KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2430/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.36/2/2004.
Tárgy: az ERRO '96 Kft. jogorvoslati kérelme a Kálló Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ERRO '96 Építő, Szerelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 49-61. C ép. I. em. 8.; képviseli: dr. Fábry György ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) által a Kálló Község Önkormányzata (2175 Kálló, Kossuth út 16.; nevében eljár: Pannon-Forrás Kft., 3100 Salgótarján, Május 1. út 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vanyarci ivóvíztároló medence - Kisbágyoni ivóvíztároló medence közötti ivóvízmedence és távvezeték építése a szükséges mérő és nyomáscsökkentő, nyomásfokozó műtárgyakkal, technológiai elemekkel és üzemirányító rendszerrel" tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott 3 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. október 1-jén a Közbeszerzési Értesítőben részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A részvételi felhívás 3. pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés tárgyát.
"A beszerzés tárgya és mennyisége: ivóvízmedence és távvezeték építése a szükséges mérő és nyomáscsökkentő, nyomásfokozó műtárgyakkal, technológiai elemekkel és üzemirányító rendszerrel.
Mennyiségek:
- 28 581 fm D 250 P 10 és 773 fm D 100 P 10 műanyag nyomócső,
- 2 ö 100 m 3 ivóvíztároló medence és létesítményei,
- 1 db 1000 m 3 /d kapacitású nyomásfokozó,
- 1 db térségi nyomáscsökkentő,
- 6 db vízátadási csomópont, 18 db légtelenítő, 17 db ürítő,
- üzemirányító rendszer építése, illesztése meglévő hálózathoz.
A beszerzés része a kiviteli tervek elkészítése és a létesítmények próbaüzeme is."
Ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. és 10. pontjában meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét, valamint a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
2003. október 27-ig, a részvételi jelentkezési határidőig részvételi jelentkezést nyújtott be az Alterra Építőipari Kft., a Pest Megyei Víz- és Csatornaműépítő Kft., a Penta Általános Építőipari Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő 2003. november 17-én tartotta a részvételi szakasz eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy valamennyi részvételre jelentkező a szerződés teljesítésére alkalmas és az általuk benyújtott részvételi jelentkezések érvényesek voltak. Ennek alapján ajánlatkérő mind a négy céget felhívta ajánlattételre és részükre az ajánlati felhívást megküldte.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melynek 14. pontjában az alábbiakat is meghatározta:
"Az ajánlatok elbírálásának szempontja: a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint.
A 34. § (3) bekezdésben foglaltak: az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok és a részszempontok súlyát meghatározó súlyszámok a következők:
részszempontok
súlyszámok
- szerződéses feltételek
35
- minőségbiztosítás a projekt során
28
- az ajánlati ár mértéke
23
- a felhívásban meghatározott teljesítési határidőnél korábbi befejezési határidő
12
- helyi munkaerő foglalkoztatása
2
A részszempontok tartalmi elemeinek értékelése során minden részszempont esetén 0-10 pont adható.
A szerződéses feltételek
A részszempontnál a jogszabályi kereteken belül, a szerződés kockázatát ajánlatkérő oldaláról csökkentő szerződéses vállalások kerülnek értékelésre. A részszemponton belül az értékelésnél figyelembe vett tartalmi elemek (alszempontok) és súlyszámaik:
részszempontok
súlyszámok
- jóteljesítési biztosíték vállalt mértéke
10
- garanciális idő mértéke, garanciális kötelezettség pénzügyi biztosítékának nagysága
10
- kötbérvállalások (napi késedelmi, max. kötbér, hibás teljesítésre és meghiúsulásra vállalt kötbérek mértékei)
8
- számlafizetési határidő
7
A jogérvényesíthetőség és a komolytalan ajánlatok kizárása érdekében ajánlatkérő az alábbi keretek között értékeli a szerződéses feltételeket:
- A szerződés mellékkötelmét jelentő jóteljesítési biztosíték nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 50%-át.
- A garanciális idő felső határa nem lehet több az egyes építmény- és gépfajtákra meghatározott kötelező alkalmassági időtartamnál. A garanciális időszakra vonatkozó pénzügyi biztosíték felső határa a nettó vállalási ár 20%-a.
- A napi késedelmi és maximális kötbérvállalás értékelésénél ajánlatkérő csak a pénzügyi ütemtervben lévő végszámla és az utolsó részszámla együttes összege mértékéig veszi számításba az ajánlatban foglaltakat. Hibás teljesítésre és meghiúsulásra a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 20-20%-a.
- A számlafizetési határidő az ajánlatban nem haladhatja meg a 90 napot.
Az ajánlatkérő jogérvényesíthetősége céljából értékelésnél elfogadja a törzstőke 50%-os mértékéig az ajánlattevő nyilatkozatát, ill. ezt meghaladó mértékű vállalásnál bankgarancia-nyilatkozatot kell csatolni az ajánlathoz. Az értékelésnél csak az ily módon igazolt mértékű vállalások kerülnek összehasonlításra. Mivel a jóteljesítési biztosíték a szerződés mellékkötelme, ez esetben az ajánlatban elegendő csupán az ajánlattevő nyilatkozata.
A napi késedelmi kötbér a szerződésben vállalt határidő lejártát követő első nappal kezdődik, és az azt követő 30. napig tart. Lejárta után a szerződés teljesítetlensége esetén a meghiúsulási kötbér követi."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 14. pontja utolsó bekezdésének utolsó mondatában az alábbiakat határozta meg:
"Kérjük továbbá az ajánlattevőket, hogy tartózkodjanak a megalapozatlan irreális vállalásoktól, mert a dokumentációban megfogalmazott feltételek között az ilyen ajánlatot érvénytelenség címén kizárjuk az értékelésből."
Ajánlatkérő 2003. december 12-én tartotta a helyszíni konzultációt, melyen az ajánlattevők által feltett kérdésekre is választ adott. A helyszíni konzultációról készült jegyzőkönyv alapján az 5. számú kérdésre az ajánlatkérő az alábbi választ adta:
"A napi kötbér mértéke nem maximált, a kiírás ellentmondásos. Lehet-e konkretizálni?
Válasz: az ajánlatkérő a dokumentációban nyomatékosan felhívta ajánlattevők figyelmét arra, hogy tartózkodjanak az irreális vállalásoktól, mert ajánlatuk érvénytelenség címén kizárásra kerül. A napi kötbér mértékére ajánlattevő ezen túlmenően egyéb korlátot nem tett, de a bírósági joggyakorlatban általánosan elfogadott mértékű, érvényesíthető késedelmi kötbér mértékét lényegesen meghaladó vállalást megalapozatlannak tekinti és kizárja."
2004. január 5-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Pest Megyei Víz- és Csatornaműépítő Kft., a Penta Általános Építőipari Kft. és az Alterra Építőipari Kft.
Ajánlatkérő 2004. január 14-én tartotta a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszának eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy a Penta Kft. ajánlata az eljárás nyertese, míg kérelmező ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban az összegezés az eljárásról című irat 3. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"A napi késedelmi kötbér mértékét ajánlattevő irreális mértékben határozta meg (13 598 000 Ft/nap), hiszen a nettó vállalási ár 3,3%-a szerepel ajánlatában. Az ajánlatban szereplő maximális kötbér mértéke 30 napos késedelem esetén megegyezik a nettó vállalási árral (407 949 000 Ft), ami a kockázatokkal reálisan számolva nem vállalható, késedelem esetén nem érvényesíthető mérték. Az ajánlattevő a dokumentációban meghatározott garanciális idő mértékének felső határától is lényegesen eltért ajánlatában, hiszen egységesen - a gépészeti, villamos és irányítástechnikai munkarészekre is 10 év garanciát vállalt. Ajánlatkérő a dokumentáció 14. pontjában és a konzultációs jegyzőkönyvben egyaránt meghatározta a reálisan elfogadható vállalások korlátait, és felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy az irreális vállalások esetén érvénytelenség címén kizárásra kerülnek.
Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ERRO '96 Kft. ajánlatát érvénytelennek tekinti."
Kérelmező 2004. január 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérelme indokaként előadta, hogy a kiírásnak megfelelően állította össze ajánlatát és a maximális lehetőségeket kihasználva tette meg kötbérvállalásait, így az általa megajánlott kötbér mértéke és annak feltételei nem ellentétesek a kiírással.
Előadta továbbá azt, hogy a garanciális időtartamot is a megengedett maximális mértékben vállalta. Az irányadó jogszabály a kötelező alkalmassági időt 10 évben határozza meg a nyomvonal jellegű építményszerkezetekre és az egyéb elemekre is. A 12/1988. ÉVM-IPM-KM-MéM-KVM együttes rendelet mellékletének II. részében az 5 éves kötelező alkalmassági idejű eszközök között nem találhatóak meg az ivóvíz-vezetékekkel kapcsolatos gépészeti berendezések, ezért e rendeletben meghatározott általános szabályt kell alkalmazni, vagyis a 3. § (2) bekezdése szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezetek létrehozásánál felhasznált egyes termékekre az építményszerkezetekkel azonos kötelező alkalmassági idő az irányadó. Álláspontja szerint a többi ajánlat érvénytelen, mert azok nem vették figyelembe a teljes létesítményre irányadó 10 éves alkalmassági időt. Álláspontja szerint ajánlatkérő szubjektív okból értékelte irreálisnak az ajánlatát, és ennek alapján minősítette érvénytelenné azt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően hozta meg a döntését. Az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározta azt, hogy csak a nem irreális vállalásokat veszi figyelembe. Ennek keretében meghatározta azt, hogy a komolytalan ajánlatok érvénytelenség címén kizárásra kerülnek, továbbá a helyszíni konzultáción adott válaszában rögzítette, hogy a késedelmi kötbér napi mértékének a bírósági gyakorlat szerinti nagyjából 1%-ot tekinti felső határnak, az e fölöttieket pedig már irreálisnak, illetőleg komolytalannak tekinti, és ezért az ilyen ajánlati elemeket tartalmazó ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánítani.
Előadta továbbá, hogy a garanciavállalás időtartamával kapcsolatban meghatározta, hogy azt csak a kötelező alkalmassági idő végéig lehet maximálisan vállalni és e körben a hatályos 12/1988. ÉVM-IPM-KM-MéM-KVM együttes rendelet szerint magára a csatornára a 10 éves kötelező alkalmassági idő az irányadó, míg a gépészeti berendezésekre (pl. szivattyúk, nyomásfokozó) csak 5 év a kötelező alkalmassági idő, így ezekre vonatkozóan legfeljebb 5 évet lehetett vállalni. Kérelmező e tekintetben is magasabbat vállalt ugyanúgy, ahogy a késedelmi kötbér napi mértékénél, mert ott az általa tett ajánlat az 1%-ot lényegesen meghaladja, az a vállalási ár mintegy 3,3%-a. Kérelmező a garanciavállalás tekintetében egységesen 10 évet ajánlott meg, mely a gépészeti berendezések esetében hosszabb, mint a kötelező 5 éves alkalmassági idő.
Előadta, hogy az érvényes ajánlatok benyújtói a rendelet elő írásainak megfelelő idejű garanciális megajánlásokat tettek. Álláspontja szerint jogszerűen járt el, és ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2004. január 23-án megkötötte. Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a megkötött szerződésre is tekintettel nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia, hogy mely feltételek fennállása esetén nyilvánítja az egyes ajánlatokat érvényesnek, illetve érvénytelennek. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján csak akkor lehet érvénytelenné nyilvánítani egy ajánlatot, ha az ajánlati dokumentációban, illetve felhívásban ajánlatkérő konkrétan meghatározta, hogy mely elő írásnak kell eleget tenni az ajánlatnak és ezt az elő írást az ajánlat nem teljesíti.
A Döntőbizottság először a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
Késedelmi kötbér napi és maximális mértéke
Ajánlatkérő a késedelmi kötbérrel kapcsolatban meghatározta azt, hogy annak a vállalt határidő lejártát követő első naptól a 30. napig kell tartania, valamint, hogy a kötbérvállalás értékelésénél csak a végszámla és az utolsó részszámla együttes összege mértékéig veszi figyelembe az ajánlatokat. Ajánlatkérő azt is rögzítette, hogy a bírósági gyakorlatban általánosan elfogadott mértéket meghaladóan tett vállalásokat kizárja.
Kérelmező ajánlatában egy rész- és egy végszámla kibocsátása szerepel, melyek pénzügyi ütemezése (56, illetve 44%) megfelel az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi ütemezésnek.
Ajánlatkérő az ajánlatának 6. oldalán késedelmi kötbér tekintetében a nettó vállalási ár 100%-ában megadott maximális késedelmi kötbér összeget tüntetett fel. A napi kötbér ennek 30-ad része, ennek megfelelően a maximális késedelmi kötbér 407 949 000Ft, míg a napi késedelmi kötbér 13 598 300 Ft.
Kérelmező csak egy részszámlát kívánt benyújtani, ezért ez az egy db részszámla az utolsó részszámlának is tekintendő. Ennek megfelelően kérelmező esetében az utolsó részszámla és a végszámla együttes összege az egy db részszámla és egy db végszámla együttes összegének felel meg. Így ezt a felső határt kell figyelembe venni a késedelmi kötbér maximális nagyságánál, ezért a késedelmi kötbér - összhangban az ajánlatkérő erre vonatkozó elő írásával - az ajánlati ár 100%-a lehetett kérelmező esetében. E tekintetben ajánlatkérő azon további elő írásának, hogy a maximális késedelmi kötbérnek fedezetet kellett nyújtania a 30 napos időintervallumra, mely alatt késedelmi kötbér kerülhet érvényesítésre, a kérelmező ajánlata szintén megfelel, ugyanis kérelmező a nettó ajánlati ár 30-ad részét határozta meg napi késedelmi kötbérként. Így kérelmező ajánlatában szereplő ezen ajánlati elem ajánlatkérőnek az időtartamra vonatkozó elő írását is kielégítette.
A késedelmi kötbér napi mértékének ajánlatkérői korlátozása tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy annak felső határa nincs pontosan meghatározva. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy nagyjából 1%-ot tekintettek még elfogadható mértékű összegnek a napi késedelmi kötbérre vonatkozóan, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert ez az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, illetőleg az ajánlattevői kérdésekre adott válaszban nem került meghatározásra. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, mely szerint a napi késedelmi kötbér az 1992. évi 260. BH alapján 1%-ban maximalizálható és ennek alapján a szakmai körökben és a gyakorlatban is ez alakult ki, ezért az erre való hivatkozása, mint bírósági gyakorlatra való utalás kellő mértékkel meghatározta ezt az 1%-ot, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás során hivatkozott BH nem került feltüntetésre a felhívásban vagy a dokumentációban.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a hivatkozott BH csupán annyit mond ki, hogy a napi 1%-os mérték sem túlzott nagyságú a napi késedelmi kötbér tekintetében. Ez nem tekinthető határértéknek, ennek alapján nem volt pontosan meghatározva az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, hogy mi tekinthető felső határnak, illetve mi az, amit "komolytalannak" tekint ajánlatkérő. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban nem volt olyan elő írása, melynek a kérelmező ajánlata a késedelmi kötbér tekintetében ne felelne meg, így ajánlatkérőnek az ezzel ellentétes döntése és ennek alapján érvénytelenség megállapítása nem helytálló.
Garanciális idő
Az ajánlati felhívásban és dokumentációban ajánlatkérő meghatározta azt, hogy e tekintetben az ajánlati vállalások felső határaként a kötelező alkalmassági idő mértékéig értékeli az ajánlatokat. Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IPM-KM-MéM-KVM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezik az ivóvíz-vezetékekkel kapcsolatos kötelező alkalmassági idő tartamáról is.
A rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét a rendelet melléklete tartalmazza.
A rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezetek létrehozásánál felhasznált egyes termékekre az építményszerkezetekkel azonos kötelező alkalmassági idő az irányadó.
A rendelet mellékletének I. sz. része (10 éves kötelező alkalmassági idő) az alábbiakat is tartalmazza:
"4.1. Ivó-, ipari és öntözővíz-nyomóvezetékek (nyomócsövek, csőidomok, szerelvényaknák, csőhidak).
7.3. Szivattyútelepek (a gépészeti berendezések kivételével)"
A rendelet mellékletének II. számú része (5 éves alkalmassági idő) az alábbiakat is tartalmazza:
"5. Szenny- és csapadékvízcsatorna-hálózatok, valamint szivattyútelepek gépészeti berendezései."
Kérelmező 10 év garanciát vállalt a csatornára és a gépészeti berendezésekre is.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy csak bizonyos keretek között értékeli a szerződéses feltételekkel kapcsolatos ajánlati elemeket.
Ajánlatkérőnek - az összegzésben foglaltaktól eltérően - nem volt olyan rendelkezése, amely szerint az ezeket a kereteket meghaladó tartalmi elemeket tartalmazó ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítja. Ajánlatkérő csupán az irreális és komolytalan ajánlatok érvénytelenné nyilvánításáról rendelkezett, de nem határozta meg azt, hogy mit tekint irreálisnak vagy komolytalannak. Ennek alapján ajánlatkérőnek az általa meghatározott kereteken túli megajánlásokat az ajánlatok értékelésekor figyelmen kívül kellett volna hagynia a határokat meghaladó részben, és csak a lehetséges maximumot értékelhette volna. A többletmegajánlások azonban nem eredményezik - ajánlatkérő rendelkezései alapján - az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság megkeresésére az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság által adott állásfoglalás szerint a nyomvonal jellegű vízépítési létesítmények gépészeti berendezései közül az ivóvízcsatorna gépészeti berendezései nincsenek külön nevesítve a rendeletben; azonban műszaki szempontok alapján az ivóvíz-, a szennyvíz-, a belvíz- és csapadékvíz-hálózatok szivattyútelepeinek gépészeti berendezései egységes megítélésre kerülnek. Ennek alapján a rendelet mellékletének II. része 5. pontja tartalmazza a gépészeti berendezésekkel kapcsolatos kötelező alkalmassági időt, melyet 5 éves időtartamban határoz meg.
A rendelet szabályai alapján elkülönül az ivóvízcsatorna csővezeték és kapcsolódó műtárgyainak, valamint a kapcsolódó gépészeti berendezések (nyomásfokozó szivattyútelep gépészeti berendezései) kötelező alkalmassági ideje. A csatornára 10 év, míg a gépészeti berendezésekre 5 év a kötelező alkalmassági idő. Ennek alapján ajánlatkérő csak ezeket az időtartamokat vehette figyelembe az ajánlatok értékelésénél, mint a lehetséges ajánlatok felső határát.
A kérelmező ajánlatában a gépészeti berendezések esetében az 5 éves időtartamot meghaladó megajánlást ajánlatkérőnek figyelmen kívül kellett volna hagynia az értékeléskor, de a többletmegajánlás léte nem ellentétes a dokumentáció elő írásaival. Ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja nem áll fenn, ezért ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése - annak mindkét indoka körében - sérti a Kbt. rendelkezéseit, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Fentiekből az következik, hogy a többi ajánlat érvényessége sem függ attól, hogy az ajánlattevők a kötelező alkalmassági időt meghaladó garanciális időt vállaltak vagy sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által érvényesnek nyilvánított ajánlatok a nyomvonalas létesítményekre és építőmesteri munkákra maximum 10, míg a gépészeti munkákra maximum 5 éves garanciális időt ajánlottak meg. E tekintetben ez a 3 ajánlat is megfelel az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek, így e szempontból érvényesek.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel; illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs lehetőség.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatosan először állapítja meg, továbbá azt, hogy a jogsérelem nem reparálható, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint annak nettó 375 899 000 Ft-os értékét és a kiszabható minimális és maximális bírság összegét.
A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl, egyéb, az eljárást segítő, közreműködő magatartást nem tanúsított. Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntő bizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságnál magasabb összegűt indokolt alkalmazni. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint 3 000 000 Ft , azaz hárommillió forint bírság kiszabása áll arányban az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 1.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.