KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2450/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.46/9/2004.
Tárgy: a HUMANsoft Kft. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a HUMANsoft Elektronikai Kft. (1131 Budapest, Dolmány u. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza (5700 Gyula, Semmelweis u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Az intézmény 2004. évi számítástechnikai termékek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és ajánlatkérőre 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361- 00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 12-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására 8611/2003 számon a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége:
I.
75 db személyi számítógép
II.
80 db monitor
III.
55 db nyomtató
A részletes műszaki specifikációt az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazta.
Ajánlatkérő a felhívás 3. d) pontjában a részajánlat tételét lehetővé tette a 3. a) pontban meghatározott I., II. és III. tételekre.
A felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A felhívás 13. b) pontja szerint a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
10
- a vállalt garancia időtartama
5
- cseregép biztosítása
3
- nyomtató
1
- számítógép
1
- monitor
1
- szerviz rendelkezésre álló idő
2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10. A legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül kiszámításra.
A 15. a) pont szerinti eredményhirdetési időpontot ajánlatkérő 2003. december 23-ról 2004. január 13-ra módosította.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 14. pontjában az ajánlatok elbírálásáról ad tájékoztatást az ajánlati felhívásnak megfelelően. Ebben egy eltérés található a 3. részszempont cseregép biztosítása kiegészült a következő zárójeles megjegyzéssel: "(24 órán belül)".
Ajánlattevők kérdéseket tettek fel, amelyekre ajánlatkérő 2003. december 17-i keltezéssel a válaszokat megküldte. A válaszok 4. pontjában a kérdés a következő volt: Kérjük szíveskedjen bővebben kifejteni, hogy a szerviz rendelkezésre állási időre milyen igényeik és elképzeléseik vannak?
Válasz: Napra lebontva a hibabejelentés fogadását, az elhárítás függvényében. A hibabejelentést követően mennyi időn belül kerül a hibaelhárítás megkezdésre stb.
A válaszok 8. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a szállítási határidő nem módosult.
A 2003. december 23-án megtartott bontáson ismertetésre került, hogy 7 ajánlattevő vásárolta meg a dokumentációt és határidőre 5 ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a kérelmező, a Prakticomp Kft., a Walitrade Kft., az Albacomp Rt. és a MATÁV Rt. ÜLÖB.
A 2003. január 13-án megtartott eredményhirdetésen nyertesnek az első és a harmadik részajánlatban a Prakticomp Kft.-t, a másodikban a Walitrade Kft.-t, hirdették ki.
Az összegezés szerint érvénytelen ajánlatot tett a MATÁV Rt. ÜLÖB mindegyik részajánlat tekintetében.
Ezenkívül az első részajánlatnál a Walitrade Kft. és az Albacomp Rt., a harmadik részajánlatnál a kérelmező tett érvénytelen ajánlatot az alábbi indoklás szerint:
"a tenderkiírás 111./1-nél tételénél a papírszélesség A3 méretet adtunk meg (298 ö 420). A ajánlattevő által megadott nyomtató maximum 254 mm széles papír nyomtatására képes, valamint a 111./2. nyomtatónál 680 karakter/másodperc sebességet kértünk. A megajánlott készülék csak 570 karakter/másodperc sebességre képes, ezért nem elégíti ki a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket."
Az összegezés 2. c) pontjában ajánlatkérő a cseregép biztosítása részszempont értékelési pontszámát a következőképpen indokolta: aki teljesítéssel együtt helyszínen biztosít cseregépet, maximális pontot kapott, aki 24 órán belüli szállítást vállalt, az a maximális pont 50%-át kapta.
A szerviz rendelkezésre állási részszempont indokolása: aki a legrövidebb idő alatt vállalta a szervizelés megkezdését a szokásos munkarendet figyelembe véve, maximális pontot kapott, a többi ajánlat %-os arányban kevesebbet.
Kérelmező 2004. január 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértés megállapítását, a c) pont alapján az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, továbbá a h) pont alapján az eljárási díj és a költségek viselésére kötelezését az ajánlatkérőnek. Egyúttal a Kbt. 82. § (2) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztésének elrendelését, valamint a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, amely 2004. január 23-án esedékes.
Kérelmében sérelmezi, hogy az ajánlattevő álláspontja szerint törvénysértő módon az eredményhirdetést egy nappal megelőzően készítette el az eljárás eredményét tartalmazó összegezést.
Álláspontja szerint ajánlatkérő hibásan alkalmazta az ajánlati felhívásban közzétett pontozási rendszerét, mivel minden részajánlat kiértékelésénél egy súlypontot vett figyelembe.
Sérelmezi, hogy ajánlatkérő a maximális 10 ponttal jutalmazta azt az ajánlattevőt, aki a cseregép biztosítására azt a választ adta, hogy "helyben", ugyanakkor társaságuk azért kapott e szempontra csak 5 pontot, mert a cserét a felhívás által előírt követelményen belül vállalta. Álláspontja szerint e szempont egyértelműen a csere 24 órás időtartamának vállalására és nem a csere helyére vonatkozott. A 24 órás követelmény megfogalmazása csak azt jelentheti, hogy ennél rövidebb időt az ajánlatkérő nem tekinthet előnynek. Társaságuk a leszállítandó eszközökre helyszíni garanciát vállalt. Az ingyenes cseregép biztosítása a garancia részeként, annak időtartama alatt történik. Ebből tehát nem lehet ajánlatukat úgy értelmezni, hogy a cserét nem a helyszínen ajánlották.
Az összegezés az eljárásról dokumentum szerint maximális pontszám jár annak az ajánlattevőnek, aki a teljesítéssel együtt biztosított a helyszínen cseregépet. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ajánlattevő raktározásra használja a vevő telephelyét, másrészt nem látja el a cseregép installálását. Egy (esetleg több) csere lebonyolítását követően már nincs további cseregép, tehát a szolgáltatás folytonossága nem biztosított. Az ilyen ajánlatot a feltételek nemteljesítése miatt, érvényteleníteni kell.
Sérelmezi, hogy a szerviz rendelkezésre állási idő részszempontnál ajánlatkérő az ő esetében 67 órával számolt. Ajánlatuk ugyanakkor csak 4 órás rendelkezésre állási időt tartalmaz. Önmagában az a tény, hogy ajánlatukban szervizmegjelenési időt adtak meg, nem teszi szükségtelenné szakemberük fogadásának egyeztetését. Ha ugyanis a 4 óra késő este telne le, akkor vevőik gyakran kérik, hogy inkább másnap jelenjenek meg. A felhívás többségében irodai számítógépek szállítására vonatkozik, így a hibajavítás a szokásos munkaidő után ajánlatkérő fogadási készségének hiánya miatt is nehézségbe ütközhet. Az összegezés szerint maximális pont jár annak az ajánlattevőnek, aki a legrövidebb idő alatt vállalta a szervizelés megkezdését a szokásos munkarendet figyelembe véve. Általában szokásos munkarend alatt a 8.00-17.00 óra közti 8, esetleg 8,5 órás időtartamot tekintik. Ajánlatkérő e fogalmat másképpen nem definiálta, tehát az erre alapított pontozás önkényes.
Mindemellett ajánlatuk 25. oldala utal arra, hogy a kérelmező kész és képes a megjelenést folyamatosan (éjjel, nappal, munkaszüneti napokon is) biztosítani.
Ajánlatukban a 4 órás megjelenési idővel ajánlott garanciális szolgáltatások részeként vállalták a meghibásodott és a helyszínen nem javítható gépek 24 órán belüli helyszíni kicserélését. Ennek ellentmond ajánlatkérő azon állítása, miszerint az általuk vállalt szervizmegjelenési idő 67 óra lenne.
Álláspontja szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megszegte a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakat, mert a saját maga által rögzített elbírálási szempontokat tévesen alkalmazta.
Kérelmező a 2004. február 13-án megtartott tárgyaláson kijelentette, hogy az érvénytelenné nyilvánítását a III. részajánlatnál az 55 db nyomtatónál nem vitatja. Jogorvoslati kérelme az I., II. részajánlatra vonatkozik. A tárgyaláson visszavonta az összegzésre vonatkozó jogorvoslati kérelmét.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmi elemekre az alábbiakat adta elő és egyben kérte az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását. Az összegezéssel kapcsolatban a következőket adta elő:
A Kbt. 61. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Tekintettel arra, hogy döntésüket az eredményhirdetés előtt 1 nappal hozták meg, véleményük szerint jogszerűtlenül jártak el, hogy az eredményhirdetés előtt egy nappal készítették el az eljárás eredményét tartalmazó összegezést, amit az eredményhirdetéskor ismertettek is. Akkor követtek volna el jogsértést, ha az eredményhirdetéskor vagy azt követően készítik el az 5. sz. melléklet szerinti összegezést.
A cseregép részszemponttal kapcsolatban előadja, hogy: a pályázatok kiértékelésekor senki nem adott úgynevezett csomagajánlatot, ahol a 3 részajánlat együttes megrendelés esetén engedményt adott volna, így minden részajánlatot kiértékeltek és az egyes gépcsoportokhoz tartozó súlyszámokat vették figyelembe. A súlyszám minden részszempont esetében 1 volt. Ezért nem tudták figyelembe venni a másik részajánlathoz tartozó súlyszámokat.
A kérelmező azon felvetését, hogy 24 órás cseregép-biztosításnál csak igen, vagy nem összefüggés lehet, nem tudja elfogadni tekintettel arra, hogy a bírálási módszernél arányosítást alkalmazott. Így azt sem, hogy azon ajánlattevőket ki kellett volna zárni, akik a szállításkor már előre rendelkezésre bocsátják a csereeszközöket, és előnyben kellene részesíteni azokat, akik ezt csak megígérik. Azon ajánlattevők helyeztek el cseregépet, akik képesek a hét bármely napján 24 órán belül elkezdeni a javítást és azon ajánlattevők ígérték meg a 24 órán belüli javítást, (nem téve különbséget hétvége és hétköznap között), akik számításai szerint hétvégén adott esetben a készülékek meghibásodása után 48 órán belül sem képesek a helyszínen megjelenni.
Azon feltevést, hogy a vevő telephelyét az ajánlattevő raktárnak használja, nem tudja elfogadni, hiszen a ajánlatkérő érdeke az, hogy minél előbb a cseregép rendelkezésére álljon. Nem érti továbbá azt sem, miért nem biztosított a szolgáltatás folytonossága, ha a megjavított készüléket az ajánlatkérő telephelyére visszaszállítják, azt újra az eredeti helyére beállítják és a cseregép felszabadul.
A kérelmező hivatkozik az általa vállalt garanciára is, amit a garanciánál vettek figyelembe csak, hiszen a részszempontokban foglalt tartalom az értékelés során csak egyszer vehető figyelembe.
Megjegyezi, hogy úgy értelmezte, hogy a kérelmező a cserét az ajánlatkérő telephelyén - helyszínen - biztosítja.
A szerviz rendelkezésre állással kapcsolatban a kérelmező sérelmezi, hogy a kiíró 67 órával számolt. Ugyanakkor a kérelmező is elismeri a következő sorban, "Önmagában az a tény, hogy ajánlatunkban szervizmegjelenési időt adunk meg", hogy a kiszállási ideje 4 óra, sőt homályosan céloz is rá, hogy ezt a 4 órát is csak akkor tartja teljesíthetőnek, ha ez nem késő este történik, mert egyébként másnap jelennek meg a gyakorlat szerint. Tévedés, hogy ezen gépek 1 műszakos (szokásos munkaidő) munkarendben dolgoznának, mivel ezek a gépek beteg ellátó osztályokra kerülnek, ahol adminisztrációs feladatokat végeznek rajta napi 24 órában. Éppen ezért fontos a kiírónak, hogy mielőbb megkezdődjön a készüléken a hibaelhárítás függetlenül attól, hogy hétköznap vagy hétvége, esetleg ünnepnap van. A kérelmezőnek tudnia kellene, hogy a kórházakban 24 órás munkarend van. Az "Irodai számítógép" elnevezés arra utal, hogy nem ipari környezetben kívánják (víz-, por-, szennyeződés- stb. mentes környezet) felhasználni a készülékeket, és ennek megfelelő kivitelben kell a készülékeket leszállítani.
A kérelmező leírja, hogy ajánlatkérő a rendelkezésre állás fogalmát, illetve a szokásos munkarendet nem definiálta, erre vonatkozóan konkrét igényt nem támasztott.
Ezzel azért nem tudnak egyetérteni, mert ezzel kapcsolatban a Wallitrade Kft. kérdést tett fel:
"Kérjük, szíveskedjenek bővebben kifejteni, hogy a szerviz rendelkezésre állási időre milyen igényeik, elképzeléseik vannak".
Válaszukban: napra lebontva a hibabejelentés fogadását az elhárítás függvényében. A hibabejelentést követően mennyi időn belül kerül a hibaelhárítás megkezdésre stb. Megírták, hogy figyelembe kívánják venni napra bontva, hogy tudja az ajánlattevő a hibabejelentést fogadni és mennyi időn belül kerül a hibaelhárítás megkezdésre. A kérelmező ajánlata 25. oldalán leírta, hogy normál munkanapokon 8.30-tól 17.00 óráig érhető el. Ezek szerint pénteken 17.00 óra után hétfő reggel 8.00 óráig biztosan kijelenthető, hogy 63 órán keresztül nem elérhető a szerviz, és utána még - a kérelmező által megadott - 4 óra kiszállási időt is figyelembe kell venni, ami Budapest-Gyula távolság figyelembevételével minimális idő, amennyi idő alatt gépkocsival a távolságot meg lehet tenni. Ezt minden ajánlattevő esetében azonos módon vette figyelembe, amit jól nyomon lehet követni a döntési jegyzőkönyv erre vonatkozó mellékletében.
Az Összegezés 2. oldal második bekezdés "a szokásos munkarendet figyelembe véve" az ajánlattevőkre vonatkozik, s nem a készülékek felhasználóira. Azért voltak kénytelenek ezt a megfogalmazást használni, mivel mindegyik ajánlattevőnek más a szokásos munkarendje és ennek megfelelően kellett az értékelést elvégezni.
A kérelmező utal arra, hogy kész és képes a megjelenést folyamatosan (éjjel-nappal, munkaszüneti napokon is) (ld. ajánlat 25. oldal alja) biztosítani. Itt leírja, hogy ezen szolgáltatását csak a szerződéssel rendelkező ügyfelei részére biztosítja. Ajánlatában nem szerepel, hogy ezen szolgáltatását ingyenesen felajánlotta volna. Úgy gondolja ajánlatkérő, hogy ezen szolgáltatásáért felárat számol fel, ami a beszerzési árat módosítaná, ha ezen szolgáltatást vennék figyelembe az értékelésnél. Ezen szolgáltatást ezért sem állt módukban figyelembe venni, mert ezen szolgáltatás árát nem adta meg.
Azon felvetését a kérelmezőnek, hogy egyértelműen jelezni kellett volna az elvárásokat, nem tudja elfogadni tekintettel arra, hogy ha diktátumszerűen megadja az elvárásaikat, akkor megsértette volna az esélyegyenlőséget, mivel egy esetleges olyan kiírás, hogy pl. 24 órás készenlét, munkanapokon 4 órán belüli hibajavítás megkezdése, hétvégén 20 órán belüli hibajavítás megkezdése kizárta volna a dunántúli ajánlattevőket, mivel lehetetlen feltételeket szabott volna részükre, és ezért joggal fordultak volna a Közbeszerzési Bizottsághoz jogorvoslatért.
Egyetértenek a kérelmező azon felvetésével, hogy igen kétséges ajánlatának azon része, hogy vállalta a meghibásodott, a helyszínen nem javítható gépek 24 órán belüli helyszíni kicserélését, mivel hétvégén 63 órán keresztül korlátozza a hibabejelentés lehetőségét.
A tárgyaláson ajánlatkérő bejelentette, hogy a nyertes ajánlattevőkkel az eljárást lezáró szerződéseket megkötötték.
Prakticomp észrevételében úgy nyilatkozik, hogy az ajánlatkérő három részre bontva értékelt, ezért is nem érvénytelen a kérelmező I. és II. részajánlat tekintetében.
Az ajánlatkérő akkor is megfelelően járt el, amikor a 24 órán belüli cseregépet biztosító ajánlattevők között különbséget tett a pontozásban.
Nem lehet egyenlő pontszámmal pontozni azt az ajánlattevőt, aki saját költségén 3, illetve 1 éven keresztül, folyamatosan a megrendelő telephelyén azonnali elérhetőséggel (hétfő-vasárnap, 0.00-24.00 óráig) biztosítja a szükséges cseregépet, mint azt, aki 24 órán belül tudja ezt biztosítani vagy nem, ha a meghibásodás hétvégére esik, hiszen a kérelmében is megfogalmazza a HUMANsoft Kft., hogy csak munkanapokon tart ügyeletet 8.00-17.00 óra között a szokásos munkarend alatt.
Az általuk felkínált csereeszközök megfelelő módon installált állapotban várják az esetleges meghibásodás miatti üzembe állítást. Ajánlatában egyébként is 2 db cseregépet biztosít a helyszínen.
A hibaelhárítás ideje tehát minimális.
A fentiekre tekintettel a kérelem elutasítását kéri.
Az ALBACOMP Számítástechnikai Rt. bejelentette, hogy nem kíván észrevételt tenni.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint részben helyt ad:
A Döntőbizottság először a cseregép biztosítása "részszempontra irányuló jogorvoslati kérelmet vizsgálta" meg.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő a részajánlatok kiértékelésénél rendre csak egy súlyponttal vette figyelembe az ajánlatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerint a cseregép biztosítása a harmadik francia bekezdés volt 3-as súlyszámmal. Ezen belül a nyomtató, a számítógép és a monitor 1-1 súlyszámmal alszempontként szerepelt.
Ajánlatkérő a felhívása 3. d) pontjában lehetővé tette részajánlat tételét a 3. a) pontban meghatározott I., II. és III. tételekre.
A részajánlattétel lehetőségére tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a részajánlatok értékelése során jogszerűen vette figyelembe az alszempontonkénti egyes súlyszámot, e tekintetben másként nem is számolhatott. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező sérelmezte a cseregép biztosítása részszempont értékelését, mert szerinte jogszabálysértő és önkényes ajánlatkérő eljárása, amikor 5 pontot adott azoknak, akik 24 órán belüli szállítást vállaltak, mivel ez a felhívásból nem volt kiolvasható.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő az értékelés során adható pontszámot részszempontonként 0-10 pontig határozta meg úgy, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pedig arányosítással kerül kiszámításra. Ajánlatkérő az arányosítás módszerére ennél konkrétabb meghatározást nem adott. Ezt ajánlattevők nem kifogásolták.
Az összegezés 2. c) pontjában ajánlatkérő a cseregép biztosítása részszempont értékelési pontszámát a következőképpen indokolta: aki teljesítéssel együtt helyszínen biztosít cseregépet, maximális pontot kapott, aki 24 órán belüli szállítást vállalt, az a maximális pont 50%-át kapta.
A számítógép részajánlatnál két érvényes ajánlat volt, a kérelmezőé és a Prakticomp Kft.-é. A Prakticomp Kft. a cseregép leszállítását már a teljesítéskor azonnal vállalta, kérelmező ezt 24 órán belül vállalta szállítani. Mivel a felhívás szerint 0-10 pont adható, a legjobb ajánlatra ajánlattevőnek 10 pontot kellett adnia, a legkedvezőtlenebbnek 0 pontot. Ajánlatkérő ezzel szemben kérelmezőnek - mint ennél a részajánlatnál a legkedvezőtlenebb ajánlatnak - 5 pontot adott.
A monitor részajánlatnál 4 érvényes ajánlat volt. Két ajánlattevő, a Prakticomp Kft. és a Wallitrade Kft. már a teljesítéskor azonnal vállalta a cseregép biztosítását, így ez a két egyenértékű és legjobb ajánlat 10-10 pontot kapott. A másik két ajánlattevő cseregép biztosítását 24 órán belül vállalta. Ez a két ajánlat is egyenértékű volt, de egyaránt a legkedvezőtlenebb, tehát a pontozási módszer szerint az értékelés során 0 pontot kellett volna kapniuk. Ezzel szemben ajánlatkérő mindkét ajánlattevőnek 5-5 pontot adott.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy ajánlatkérő eltért a felhívásában meghatározott értékelési módszertől a cseregép biztosítása részszempontnál, és ezért ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte azt, hogy a rendelkezésre állási idő részszempontnál ajánlatkérő az ő esetében 67 órával számolt.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az ajánlat 25. oldalán a rendelkezésre állással kapcsolatban a következők szerepelnek:
"Az ügyfélszolgálat három rendelkezésre állási szintet különböztet meg:
- Normál: munkanapokon 8.30 órától 17.00 óráig érhető el, ebben az időben minden beérkező hívás és egyéb igények feldolgozásra kerülnek.
- Kibővített: munkanapokon 7.00-8.30, 17.00-18.00 óra között fedi le. Ekkor csak azon ügyfeleink hívásait kezeljük, akivel külön megállapodás született.
- Ügyeleti: heti 7 napon 24 órában érhető el a szerződéssel rendelkező ügyfeleink részére."
Kérelmező ajánlatában nem jelölte meg, hogy a rendelkezésre állási szintek közül a megadott ajánlati árhoz melyik szintet rendeli hozzá. A kibővített, illetve az ügyeleti szintnél közli, hogy ekkor csak azon ügyfeleik számára elérhetőek, akikkel külön megállapodás született, illetve szerződéssel rendelkeznek. Így ajánlatkérő részéről jogos és elvárhatóan gondos eljárás volt, hogy a normál rendelkezésre állási szintet vette figyelembe kérelmező rendelkezésre állási idejének kiszámításakor. Ez alapján pedig ajánlatkérő indokoltan jutott arra a megállapodásra, hogy pénteken 17.00 óra után hétfő reggel 8.00 óráig nem elérhető kérelmező szervize, és még ezen felül 4 óra kiszállási időt is figyelembe kell venni. Így legrosszabb esetben előállhat valóban az a helyzet, hogy kérelmező 67 óra eltelte után áll majd ajánlatkérő rendelkezésére. A Döntőbizottság nem osztja kérelmező azon álláspontját, hogy ezt a kérdéskört a szerződés megkötésekor kell tisztázni. A rendelkezésre állási idő az értékelés során részszempont volt, tehát ezt a közbeszerzési eljárás során kellett egyértelműen megadni az ajánlatokban. Ajánlattevőknek arra kell törekedniük, hogy ajánlatuk egyértelmű nyilatkozatokat tartalmazzon.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban egyszemélyi felelős megállapítására a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján nem került sor.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított minimális összegű bírságot.
A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy a jogsértés megállapításának ellenére a részajánlatok nyerteseiben nem történt volna változás, akikkel ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést meg is kötötte.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértést, ezért az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 26.
Dr. Szaller Ottó s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.