KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2655/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.85/ 6/2004.
Tárgy: az IBUSZ Utazási Irodák Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az IBUSZ Utazási Irodák Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10., képviseli: dr. Mihalik Péter ügyvéd, 1027 Budapest II., Jurányi u. 10. II. em. 5., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képviseli: dr. Cziffra Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "utaztatás és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 50 M Ft/év értékben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) és 59. § (1) be kezdéseit, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, akinek megbízásából a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.) járt el, 2001. január 10-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2. számában (8695/2000) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés, illetve a szerződés időtartama 2001. április 1-jétől 2003. december 31-ig szól.
Az 5. pontban határozta meg ajánlatkérő a dokumentáció megkérésének és megvásárlásának feltételeit.
A 8. a) pont szerint a biztosíték mértéke 2 M Ft.
A 9. pont azt tartalmazza, hogy az igazoltan teljesített szolgáltatás ellenértékének kifizetése a teljesítést követően kiállított számla, igazolt kézhezvételétől számított 15 banki napon belül átutalással történik. A szolgáltató a megrendelése teljesítése során előleget nem kérhet.
A 11. pontban a műszaki alkalmasság kritériumainál ajánlatkérő megjelölte többek között, hogy az előző két év - beszerzés tárgyához hasonló - legjelentősebb referenciáit kéri, referencia levéllel igazolva, az ellenszolgáltatás összegével, a teljesítési idejével és a szerződéskötő másik fél megnevezésével, külön kiemelve a VIP-személyek utaztatásával kapcsolatos referenciákat. Ugyanígy kötelező az ajánlattevő teljesítésbe bevonni kívánt szakemberének megnevezése, bemutatása a képzettségük ismertetésével. A 11. b) pontban írt feltételek között ajánlatkérő kikötötte, hogy teljesítésre alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei nem vettek részt - legalább kettő - a beszerzés tárgyának megfelelő volumenű VIP utazási projektben.
A 13. a) pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat értékelni. Ugyanezen pont b) pontja tartalmazta a részszempontokat, melyekre az adható ponttartomány 1-10-ig terjedt és melyek a súlyszámokkal az alábbiak voltak:
részszempontok
súlyszámok
- elérhető kedvezmény mértéke
40
- fizetési feltételek
25
- szerződés szerinti teljesítés biztosítékai
25
- vállalt többletszolgáltatások köre
10
A 14. pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy többváltozatú ajánlatot nem lehet tenni.
A 15. b) pontban ajánlatkérő közölte, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő naptól számított 9. nap 10.00 óra, nevezetesen 2001. március hó 11-e.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat. Ebben előírta ajánlatkérő többek között, hogy az ajánlatot cégszerűen aláírva, 4 példányban, roncsolásmentesen nem bontható kötésben, folyamatos oldalszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva kell becsatolni. Ugyanitt közölte ajánlatkérő, hogy a beszerzés tárgyában elvégzett szolgáltatás pénzügyi teljesítéséhez szükséges fedezet a rendelkezésére áll, valamint azt, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatkérő a szerződést a következő legkedvezőbb ajánlattevővel köti meg. Itt közölte azt is, hogy a szerződésszerű teljesítés biztosítékai értékelési részszempontnál értékelésre kerülnek az ajánlattevő által vállalt azon pénzügyi (gazdasági) technikai, jogi megoldások, melyek biztosítják az ajánlattevők által vállalt maradéktalan, hibátlan teljesítést.
Az ajánlati dokumentáció az ajánlati felhívás megismétlését követően részletes elő írásokat tartalmazott az egyéb követelményekre. Ezek között a 8. oldalon szereplő műszaki leírás a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények címszó alatt az 1. bekezdésben azt határozta meg, hogy a speciális áru repülőjegyek beszerzése tekintetében a lehetőleg legmagasabb kedvezmény elérése a cél. Ugyanitt a további 9. pontban jelölte meg a további követelményeit ajánlatkérő, melynek 10. pontját további 5 alpontra bontotta.
A 3. sz. útmutató 3.2. pontjában megismétlésre került az, hogy az ajánlatkérő és a hozzá tartozó szervezetek számára utaztatás és kapcsolódó szolgáltatás teljesítése vonatkozásában az elvárás évi 50 M Ft érték.
Az ajánlattétel rendjét szabályozó 3.3. pontban került közzétételre az, hogy az ajánlat készítéséhez szükséges információkat, a benyújtás feltételeit és az ajánlatkérő által megkívánt dokumentumok jegyzékét az ajánlati felhívás és a jelen dokumentáció tartalmazza.
A 3.6. pontban az ajánlati ár címszó alatt közölte ajánlatkérő, hogy tekintettel a beszerzések természetéből adódó egyediségre, valamint az igénylendő szolgáltatások sokrétűségére és előre nem definiálható megoszlására, a beszerzések és szolgáltatások, forgalom utáni visszatérítését kéri megjelölni sávos formában %-os arányban.
A 3.7. pont szerint, az ajánlat pénzneme címszó alatt azt tartalmazza, hogy az ajánlati árat forintban kell megadni. Az ajánlatban szereplő ár (érték) megjelölésekor minden esetben nettó érték értendő.
A 3.8. pont szerint az ajánlati biztosíték összege 2 M Ft. Itt kötötte ki azt is ajánlatkérő, hogy az ajánlat, amelyhez az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja értelmében érvénytelen.
A 3.10. pont az ajánlatok benyújtása címszó alatt tartalmazta táblázatosan a benyújtandó iratok jegyzékét 17 tételben, melyek közül a 15. az ártáblázat.
A 3.10.1. pont utolsó bekezdése szerint az ajánlatokat roncsolásmentesen nem bontható kötésben kellett beadni, nem elég csak bizonyos oldalak rögzítése a kötésben, a folyamatos sorszámozás ellenére sem annak érdekében, hogy az ajánlat oldalait ne lehessen kicserélni.
A dokumentáció 4. pontja tartalmazta az ajánlatok vizsgálata és értékelése fejezetet. Ennek utolsó két bekezdése szerint a szerződésszerű teljesítés biztosítékai értékelési szempontnál értékelésre kerülnek az ajánlattevő által vállalt azon pénzügyi (gazdasági), technikai, jogi megoldások, melyek biztosítják az ajánlattevő által vállaltak maradéktalan, hibátlan teljesítését, a következő módon: "Kérjük minden esetben megjelölni - amennyiben ez kalkulálható -, a teljesítési biztosítási mellék kötelezettségek forintban kifejezhető értékét vagy a nyújtott kedvezmény mértékét." "A vállalt többletszolgáltatások köre értékelési szempontnál értékelésre kerülnek - a műszaki tartalomban meghatározott követelményeken túlmenően - az ajánlattevő által ajánlott mindazon szolgáltatások, melyek a teljesítést komplexebbé, a megrendelések, módosítások, cserék kezelését rugalmasabbá teszik."
A 6. sz. ártáblázat dokumentációban szereplő mintája szerint a forgalom utáni visszatérítés szerződéses mértékét úgy kellett meghatározni, hogy a bal oldali oszlopban a forgalmat forintban, míg a jobb oldali oszlopban a visszatérítés mértékét százalékban kellett megjelölni.
A dokumentáció 7. pontja tartalmazta a szerződéstervezetet.
A 8.1. pont az ajánlati összesítő mintát, míg a 8.2. az ajánlatlevél- (nyilatkozat-) mintát tartalmazta.
A felhívásában megjelölt ajánlattételi - egyben bontási - határidőig a kérelmezőn kívül a DER Német Utazási Kft., a MALÉV Rt. és az OTP Travel Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. február 22-én hiánypótlási lehetőséget biztosított 2001. február 27-én 10 óráig a felek részére. Ennek során a MALÉV Rt.-nek, az OTP Travel Kft.-nek és az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-nek (kérelmezőnek) lehetőséget biztosított az ajánlatuk újbóli összefűzésére és ahhoz szükséges eszközöket is biztosította, mivel nevezettek ajánlata nem roncsolásmentesen nem bontható kötésben került beadásra. Ezen túlmenően a MALÉV Rt.-nek és az OTP Travel Kft.-nek lehetőséget biztosított továbbá a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos nyilatkozat pótlására is.
Ajánlatkérő megküldte a felek részére a bontási eljárásról szóló, majd a Döntőbizottság részére megküldte a bontási jegyzőkönyvet kiegészítő dokumentumokat is. E jegyzőkönyv szerint a DER Német Utazási Iroda, a MALÉV Rt. és az OTP Travel Kft. a kért ellenszolgáltatás összegezésénél a táblázat bal oszlopában a szolgáltatás fajtáját, míg jobb oldalán a visszatérítés mértékét százalékban jelölte meg, míg a kérelmező olyan táblázatot adott, melyben az éves forgalom forintban 10 M Ft-onként emelve, hat tételben került megállapításra és ezek mellett jobb oldalon a visszatérítés mértéke 1%-os emelkedéssel, 7-12%-ig lett megjelölve.
E jegyzőkönyv utolsó bekezdése tartalmazta a fentebb említett hiánypótlás lehetőségét is, mely szerint a hiánypótlást a Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság Pozsonyi úti irodájában lehet teljesíteni.
A Döntőbizottság részére megküldött jegyzőkönyv-kiegészítés - melyet a Döntőbizottság minden ajánlattevő részére kézbesített - azt tartalmazza, hogy a beadási sorrendnek megfelelően elsőként a DER Német Utazási Iroda ajánlata került bontásra. Ennek keretében a formai és érvényességi megfelelőség ellenőrzését követően, az ajánlati ár, azaz az ajánlati összesítő ártáblázatnak tartalma került ismertetésre. Mivel a táblázatban szolgáltatástípusokként volt megadva a visszatérítés mértéke, ezért az ajánlatkérő jelen lévő referense megkérdezte, hogy a visszatérítés mértéke milyen forgalomra értendő. Erre a választ az OTP Travel jelen lévő képviselője akként közölte, hogy ez egyetlen sávként értendő az utaztatási területen általános elfogadott gyakorlat szerint, mivel már a legkisebb forgalom esetén is a maximális kedvezmény megadását jelenti. A jegyzőkönyv-kiegészítés azt is tartalmazza, hogy a fentiekkel a jelen lévő ajánlattevők képviseletében megjelent személyek egyetértettek, és az értelmezéssel kapcsolatosan nem nyilvánítottak ettől eltérő véleményt. Mivel további ajánlattevőknél is tapasztalható volt a fenti módon megadott formában a visszatérítés mértéke, ezért a DER Német Utazási Irodánál az ajánlatával kapcsolatos elhangzott pontosításra tekintettel a referens már ismételten nem kérdezett rá az értelmezés módjára.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését elvégezve a 2001. március 2. eredményhirdetés alkalmával nyilvánosan kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese az OTP Travel Kft., míg az őt követő legjobb ajánlatot a DER Német Utazási Iroda Kft. tette, a MALÉV Rt.-t pedig érvénytelenség miatt kizárta az eljárásból.
Az eredményhirdetés során ajánlatkérő képviselője ismertette az írásbeli összegzést, mely az értékelés indokolását is tartalmazta.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertessel a felhívás szerinti időpontban megkötötte.
Kérelmező 2001. március 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, és ugyanezen bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabását, valamint a h) pont szerint jogsértő kötelezését az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére is. Ideiglenes intézkedést nem kért tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést az eredményhirdetést követő naptól számított 9. napon a felek álláspontja szerint megkötötték. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelme indokolásául alapvetően azt adta elő, hogy az ő ajánlatán kívül a többi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, mivel azokban a bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szerepel a magyar forintban megjelölt ajánlati ár, és az általuk használt táblázat sem felel meg a 6. sz. melléklet szerintieknek. A visszatérítés mértékét százalékosan ugyan a többi ajánlattevő meghatározta, de álláspontja szerint a százalékalap megjelölése nélkül a visszatérítés százalékos mértéke nem értelmezhető, így nem hasonlítható össze a négy ajánlattevőnél. Előadta azt is, hogy a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséről készült jegyzőkönyv, valamint az eljárás összegzése nem a Kbt. 61. § (1) bekezdésében megjelölt 5. sz. mellékletnek megfelelően készült, mivel az ajánlatkérő az összegzés 2. a) és b) pontját összevonta.
Kifogásolta azt is, hogy a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indoklása szerint az elérhető kedvezmények mértékénél 9 pontot kapott. A táblázatban azonban csak 8,7 pont szerepel. Az eltérésnek megfelelően a részszempontok súlyszámainak és az értékelési pontszámoknak a szorzata nem 348, hanem 360. Írásos nyilatkozata szerint ajánlatában 120 napos fizetési határidőt biztosított ajánlatkérőnek és a késedelmi kamatok felszámolásától azért nem tekintett el, mert - kiindulva az ajánlatkérő önkéntes jogkövető magatartásából - nem feltételezi a számlák késedelmes kiegyenlítését. Véleménye szerint a bontási jegyzőkönyvből nem állapítható meg az sem, hogy az OTP Travel Kft. és a DER Német Utazási Iroda Kft. milyen fizetési határidőt ajánlott fel. A szerződésszerű teljesítés biztosítékai vonatkozásában előadta, hogy a többi ajánlattevő ajánlata nem volt olyan kedvező, mint az övé, de ez a különbség a pontszámok alakulásából nem tükröződik. A vállalt többletszolgáltatások értékelésénél kifogásolta, hogy az OTP Travel Kft. ajánlatát azért értékelték 10 pontra, mert a repülőtéren saját ügyfélpulttal rendelkezik. Ő csak 7,7 pontot kapott annak ellenére, hogy az ajánlata 55. oldalán megjelöltek szerint az irodáik 0-24 óráig állnak az utasok rendelkezésére, valamint a 2001. január 15-én kelt cégkivonat 6/00 sz. rovatából megállapítható, hogy rendelkezik ferihegyi telephellyel is. Kifogásolta azt is, hogy az OTP Travel Rt.-nek a bontási jegyzőkönyv 3. oldalán szereplő ajánlata négy helyen is egy további ismeretlen tartalmú háromoldalú szerződéstől függően határozza meg a visszatérítés százalékos mértékét, míg a további három ajánlattevő az egyes partnerekkel kötött megállapodásokban biztosított esetleges további kedvezmények nélkül jelölte meg azt. Erre tekintettel a négy ajánlattevő nyújtotta kedvezmények nem hasonlíthatóak össze.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában hivatalból nem alkalmazott ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárás során.
Ajánlatkérő a két lépésben benyújtott észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A tárgyaláson pontosított nyilatkozata szerint az ajánlati felhívás 3. pontjára tekintettel minden ajánlattevő forintban adta meg ajánlatát, a kedvezményeket pedig az ajánlati felhívásnak megfelelően sávos formában. Álláspontja szerint az is sávos megjelölés, ha valamely ajánlattevő egyetlen sávot jelöl meg, maximális kedvezményt ad a legalacsonyabbtól a legmagasabb összegű forgalomig. Előadta azt is, hogy az ajánlati felhívás vagy dokumentáció nem tartalmazott kötelező elő írást a sávok minimális vagy maximális számára, így egyetlen sáv megadása is elegendő. Az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb az, ha akár 5 M Ft-os éves forgalom mellett is az ajánlattevő azt a legmagasabb kedvezményt adja, amely az 50 M Ft forgalomnál is adható. A Kbt. 61. § (1) bekezdésére vonatkozó kérelmezői sérelemmel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az összesítés tartalma a Kbt.-nek megfelelő, ezért semmilyen jogsértés nem valósul meg, ha az ajánlattevő ezeket összevontan kezeli. Ugyanakkor a Kbt. 6. sz. mellékletének megfelelő hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben megjelent és az 5. sz. mellékletnek megfelelő és egyező adatokat tartalmazott. A kérelmező esetében az elérhető kedvezményeknél helyesen 8,7 pont került rögzítésre a táblázatban és az értékelésnél is ez az adat szerepelt. A szöveges indoklásba leírási hiba miatt került 9 pont azért, mert a 2 bírálóbizottsági tag 9 pontot, egy pedig 8-at adott erre a szempontra, így az átlag 8,7 pont volt. Az ajánlati felhívásban nem szerepelt semmilyen utalás arra, hogy az ajánlatkérő részéről nem fordulhat elő késedelmes fizetés, így az önkéntes jogkövető magatartásra való hivatkozás az adott esetben értelmezhetetlen. A késedelmi kamat mértéke és az elszámolás rendszere a nyertes ajánlattevőnél volt a legkedvezőbb. A jóváírásokat azonnal érvényesítették, míg a kérelmező a hosszabb fizetési határidő ellenére is csak a számlázási időszak végére számolt volna jóváírást a sávok váltásának esetére, ez pedig kétségtelenül kedvezőtlenebb az ajánlatkérő részére. Véleménye sze
rint, mivel feltöltendő garanciáról van szó, ezért irreleváns az, hogy a kérelmező 3 M Ft összegű bankgaranciát vállalt, szemben a kért 2 M Ft-tal. Álláspontja szerint az ajánlatkérő számára fontos, hogy a szolgáltatás színvonalas ellátása az utaztatást igénybe vevők számára a legnagyobb biztonságot jelentse, ezt pedig csak azok az ajánlattevők tudták maximális szinten teljesíteni, akik az indulás repülőterein az ügyfeleket fogadni tudják, és ezzel teljes körű szolgáltatás tudnak biztosítani. E körben az OTP Travel Kft. és a DER Német Utazási Iroda Kft. ajánlata volt a legjobb. A tárgyaláson becsatolt és a felekkel ismertetett beadványában ajánlatkérő további részletes indokolást adott az ajánlatokról, az elérhető kedvezmények mértéke, a fizetési feltételek, a szerződésszerű teljesítés biztosítékai, valamint a felajánlott többletszolgáltatások vonatkozásában.
A Döntőbizottság a jogorvoslati tárgyalásán további iratbecsatolási lehetőséget biztosított ajánlatkérő részére többek között a megkötött szerződés benyújtására is. Ennek kapcsán ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az egyes szolgáltatások vonatkozásában ajánlattevők döntő többsége a szakmai szokásoknak megfelelően az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint megjelöltek alapján a beszerzés tárgyát és mennyiségét (sávban) bontották, míg a kérelmező ezen kategóriákat összevonta és a teljesítés (50 M Ft/év) értékét bontotta sávokra. Álláspontja szerint kérelmező azt feltételezte, hogy ez az egyedüli lehetséges értelmezés, és ezért állítja, hogy a sávos formában és százalékos arányban egyedül csak az ő ajánlata tartalmazott adatot a visszatérítés mértékére, így csak ez az ajánlat volt érvényes. Véleményét támasztja alá az is, hogy a többi három ajánlattevő ajánlatában az árak forintban nem szerepelnek. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő előadta azt, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció is a kötelezően csatolandó ajánlati elemek számát, tartalmát határozta meg, de a formáját nem. Hivatkozott a dokumentáció 3.6. pontjára, mely szerint a forgalom utáni visszatérítést kérték meg sávos formában, százalékos arányban. Erre tekintettel az ajánlati ár tehát egyenlő az előre nem definiál ható megoszlású beszerzések és szolgáltatások forgalom utáni visszatérítésével, melyet sávos formában, százalékos arányban kellett megadni. A forgalom fogalmára a dokumentáció nem adott semmilyen részletes magyarázatot, ezért azt ajánlattevők többféleképpen is értelmezhették.
Ajánlatkérőnek a fentiek alapján a különféle formában megadott azonos százalékos mértékű visszatérítéseket kellett összehasonlítania, amelyet az iratokhoz csatolt, valamint a jelen beadvány 1. sz. mellékletét képező, rögzített módon tett meg. Fentiekből következően nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció helyes értelmezésének az a kérelmezői álláspont, mely szerint csak a saját ajánlata az egyedül érvényes értelmezési mód, ugyanis a valóság az, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely fogalmat nem határoz meg, úgy köteles az ajánlat tartalmának és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bármely lehetséges értelmezést elfogadni. Ez történt a jelen ügyben is, ahol az adott kedvezményeket egységesen 50 M Ft/év értékben számolta ajánlatkérő. Nyilatkozata szerint a nyertesnek kihirdetett OTP Travel Kft. ajánlattevő is a dokumentációnak megfelelő tartalmú ajánlati levelet adott, így az ő és az érvényes ajánlatok esetében is az összehasonlíthatóság érdekében 0-50 M Ft összegű éves forgalom képezte az összehasonlítás alapját. A különféle formában nyújtott kedvezményeket pedig az értékelés érdekében azonos szintre kellett hozni, azaz átlagot kellett számolni.
Kérelmező esetében is ez történt, így az általa megjelölt visszatérítési mértékek átlaga 9% volt a fenti alapra vetítve. A jegyzőkönyv-kiegészítés tartalmára hivatkozva nyilatkozott úgy ajánlatkérő, hogy arra tekintettel nem lehetett kétséges az a felek részére, hogy a lehetséges értelmezésnek megfelelő sávok esetén az ajánlatkérő az ajánlatokat érvényesnek fogja összehasonlítani, így álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e vonatkozásban elkésett, tekintettel a február 20-i ajánlattételi határidőre.
Írásos nyilatkozatában megismételte azon álláspontját is, hogy az ajánlatokat érvényesnek tekintette.
A Döntőbizottság a kiegészítésként becsatolt iratokra tekintettel azokat - a nyertessel kötött szerződés kivételével - megküldte a többi ajánlattevő részére is további észrevétel biztosítása céljából, határidő megjelölésével.
Az ügyben érintett felek közül csak a kérelmező tett erre további nyilatkozatot az alábbiak szerint:
A többféle módon értelmezhető ártáblázat vonatkozásában előadta, hogy az ezzel kapcsolatos ajánlatkérői értelmezés téves és ellentétes a Kbt. alapelveivel és rendelkezéseivel, mivel álláspontja szerint a forintban megadott forgalom mennyiségétől függően kellett a visszatérítés mértékét százalékban megadni. Erre tekintettel a forgalom mértékét nem lehetett szolgáltatásonként megbontani, mert ezáltal az ajánlatok összehasonlíthatatlanná válnak. A kérelem elkésettségével kapcsolatos ajánlatkérői álláspontot is vitatta, mert véleménye szerint akkor nyílt meg a jogorvoslati lehetőség a számára, amikor kézhez kapta az írásbeli összegzést ajánlatkérőtől, mivel a törvény rendelkezései értelmében ajánlatkérőnek az eredményhirdetésig lehetősége van a bontáskor még nem észlelt érvénytelenség alapján az ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítani, ahogy azt a MALÉV Rt. esetében meg is tette ajánlatkérő. Téves az ajánlatkérő által becsatolt értékelőtáblázat is, mivel 60 M Ft-ra vetítve a kérelmező átlagos visszatérítése nem 9, hanem 9,5% kell hogy legyen.
A miatt, hogy az ajánlatkérő össze nem hasonlítható dolgokat hasonlított össze, az eljárásban nem biztosította a verseny tisztaságát, illetve a nyilvánosságát és az esélyegyenlőséget sem mint alapelveket. Továbbra is úgy nyilatkozott, hogy a DER Német Utazási Iroda Kft. és az OTP Travel Kft. ajánlattevők ajánlatából nem állapítható meg az elérhető kedvezmény mértéke, azt nem ismert forgalom százalékában határozták meg. Ha nem ismert a százalékalap, hiába határozzák meg a százaléklábat, a visszatérítés összege (mértéke) továbbra is ismeretlen marad.
Az ügyben érintett további felek a részükre megküldött újabb nyilatkozatra észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan, ezért azt a D.160/11/2001. sz. határozatával elutasította és egyben úgy rendelkezett, hogy a költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság 160/11/2001. sz. határozata ellen benyújtott kereset alapján lefolytatott perben a Fővárosi Bíróság a 13. K.31.532/2001/3. sz. ítéletével a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte.
Ezen ítélet ellen a Döntőbizottság fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz 2001. október 17-én.
A Legfelsőbb Bíróság a 2003. november 19-én megtartott tárgyaláson a Kf.VI.38.094/2001/4. sz. jogerős ítéletével az első fokú ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása többek között azt tartalmazza, hogy "Helyes döntést hozott az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által támadott alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ajánlati felhívás 16. oldalán található táblázat nem vitásan két olyan oszlopot tartalmaz, melynek egyikében a forgalmat forintban kell feltüntetni. Nem vitás az sem, hogy ilyen módon - a felperesen kívül - a többi ajánlattevő nem tüntette fel a visszatérítendő kedvezményeket. Az a tény is megállapítható az alperes által hozott határozatból, hogy a felperes által kifogásolt késedelmikamat-fizetési határidővel, az ügyfélpulttal való rendelkezéssel és az ismeretlen tartalmú háromoldalú szerződésekkel kapcsolatban az elutasító döntés a határozat alátámasztásaként semmiféle indokot nem tartalmaz. Az a körülmény, hogy a határozat kitért a pontozás eltéréseinek okára, a többi előterjesztett kifogás indokolására nem elegendő. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan hivatkozott a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdésének arra a rendelkezésére, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Megfelelő volt a Kbt. 52. § (1) bekezdésére való hivatkozás is, mely szabály előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében pedig érvénytelen az ajánlat akkor is, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Az iratok visszaérkezését követően a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2004. február 9-én ismételten megindította.
A kérelem alapján megtartott tárgyaláson kérelmező az eredeti jogorvoslati kérelmet változatlanul fenntartva ismételten kérte a jogerős ítéletnek megfelelően a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben.
Ajánlatkérő a nyilatkozatában továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a kérelmező ajánlata érvénytelen volt, de ennek ellenére nem zárták ki az ajánlatát a további értékelésből, hanem mint érvényes ajánlatot elbírálták azt.
Az ügyben érintett további felek a megismételt eljárásban a szabályszerű értesítés ellenére nem tettek észrevételt, a tárgyaláson nem képviseltették magukat.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 73. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
A megismételt eljárásban a Döntőbizottság a Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott jogerős ítéletére is tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos az alábbiak szerint:
A dokumentáció 10. oldalán a 3.6. pontban, az ajánlati árral és a 3.7. pontban az ajánlat pénznemével kapcsolatban a következő ajánlatkérői kívánalom került megfogalmazásra:
3.6. Ajánlati ár
Tekintettel a beszerzések természetéből adódó egyediségre, valamint az igénylendő szolgáltatások sokrétűségére és előre nem definiálható megoszlására, a beszerzések és a szolgáltatások forgalom utáni visszatérítését kérjük megjelölni sávos formában, százalékos arányban.
3.7. Az ajánlat pénzneme
Az ajánlati árat forintban kell megadni. Az ajánlatban szereplő ár (érték) megjelölésekor minden esetben nettó érték értendő.
Továbbá ugyancsak a dokumentáció 3.10. pontja előírta, hogy az ajánlatkérő által előírt ajánlati összesítőt (8.1. sz. melléklet), ártáblázatot (6. sz. melléklet) kell ajánlattevőknek benyújtaniuk, amely tartalmazta a "forgalom Ft-ban" és a hozzá tartozó "visszatérítés mértéke %-ban" kifejezéseket. Az ajánlatok átvizsgálása után megállapítható, hogy nyertes ajánlatában sem az előírt tartalmú ajánlati összesítő, sem az ártáblázat nem található, csak a visszatérítési százalékok. Ezt közli nyertes az ajánlata a 9., a 110. és a 121. oldalakon, anélkül hogy az ajánlatban bárhol is utalás történne, hogy a visszatérítési %-ok milyen forgalom (forgalmi sávok) után értendők.
Kérelmező állítása szerint csak az ő ajánlata érvényes, ezért a Döntőbizottság megvizsgálta nyertes ajánlatán kívül a második helyezett DER Kft. ajánlatát is. (A Malév ajánlatát ajánlatkérő nyilvánította érvénytelennek.) Ennek során megállapítást nyert, hogy bár az ajánlati összesítő tartalmaz forgalmi adatokat, azonban ez megint csak nem összehasonlítható tartalommal bír, mert a repülőjegyre tervezte a teljes 50 M Ft-os ajánlatkérői keretet, ugyanakkor a vasúti jegyekre további 3 M Ft-os, szállásra további 5 M Ft-ot állított be. Nem közölt viszont forgalmi értéket a minibuszjegy, valamint az "egyéb, légitársaságokkal kötendő megállapodás alapján" - egyébként 9%-os visszatérítési mértékkel jelzett költségekre.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette kérelmező ajánlatát is. Ennek során megállapította, hogy ajánlati összesítője, továbbá ajánlata 58. oldala tartalmazza a különböző, Ft-értékben meghatározott éves forgalom utáni visszatérítések %-ait. Ajánlata tehát teljesítette azokat az ajánlatkérői elvárásokat, amelyek a dokumentációban - a korábbiakban részletezett módon - került megfogalmazásra, tehát érvényes ajánlattal élt.
Fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, és olyant nevezett meg második helyezettnek, aki érvénytelen ajánlatot tett. Ajánlatkérő ugyanis korábban hivatkozott és a dokumentációban ismertetett 3.6. és 3.7. pontban éppen azért írta elő a forgalom sávos formában történő megjelölését a hozzájuk kapcsolódó visszatérítési %-kal, mert a beszerzés természetéből adódóan másképp nem tudta volna összehasonlítani az ajánlatokat. Ajánlatkérő dokumentációjában előírta, hogy az ajánlati árat forintban kell megadni, s azt is, hogy nettó értékben. A 6. sz. mellékletben közölt táblázat bal oldali oszlopba tehát ajánlatkérő a forgalom nettó forintértékét kérte közölni. Nem vitásan megállapítható, hogy ennek az ajánlatkérői kívánalomnak csak kérelmező tett eleget, nyertes és a második helyezett nem, így e két utóbbi ajánlatot ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes, a második helyezett és a kérelmező ajánlatát abból a szempontból, hogy hogyan teljesült az általuk benyújtott szerződéstervezetben ajánlatkérő késedelmi kamattal kapcsolatban előírt követelménye. Nyertes ajánlata a 115. oldalon, a szerződéstervezet 7.4. pontjában úgy nyilatkozik, hogy a késedelmi kamattól eltekint. E vállalási elem a Döntőbizottság megítélése szerint nem minősül érvénytelenségnek. A DER Utazási Iroda ajánlata a 85. oldalon a 4. Fizetési feltételek pontban úgy nyilatkozik, hogy a mindenkori jegybanki kamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot vár megrendelőtől. Ez pedig megint csak nem sérti az érvényességi követelményeket. Mint ahogy kérelmezőé sem, aki a kiírásnak megfelelő vállalást tette ajánlata 66. oldalán.
A jogorvoslati kérelemnek a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó része megalapozatlan az alábbiak miatt:
Az ajánlatkérő által elkészített összegzés a 2. a) és b) pontja valóban összevontan került közzétételre. A Döntőbizottság az összevonás ellenére úgy ítélte meg, hogy az összegzés nem minősíthető jogszabálysértőnek, mert - habár igen szűkszavúan, de - együttesen is tartalmazta e pontok elő írás szerinti tartalmi elemeit.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemei vizsgálatának a megismételt eljárásban eljárásjogi akadálya van tekintettel arra, hogy érvénytelen ajánlatokat nem lehet értékelni, továbbá pedig, mert kizárólag kérelmező ajánlata csak érvényes.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírság kiszabásánál a Döntőbizottság figyelembe vette az eset összes körülményét és a beszerzés értékét.
A Döntőbizottság a kiszabott bírság mértékét megfelelő súlyúnak ítélte annak ellenére, hogy a már teljesítésbe átment szerződést olyan ajánlattevővel kötötte ajánlatkérő, akinek ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania.
A visszafizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapításánál a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos rendelkezés alapján döntött figyelemmel arra is, hogy a kérelmező ezen túlmutató összegszerű költségigényt az eljárás során nem jelentett be.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 5.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.