FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2656/2004)
13.K.32.253/2002/10.
A Fővárosi Bíróság a dr. Pórffy Miklós jogtanácsos által képviselt MŰBER-INVECON Kft. (1035 Budapest, Miklós u. 11.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.374/19/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Szekér Gyula ügyvéd (1065 Budapest, Podmaniczky u. 16.) által képviselt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 5000 Ft (ötezer forint) feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek és a beavatkozónak 10 000 Ft (tízezer forint)-10 000 Ft (tízezer forint) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság mint ajánlatkérő a 2002. június 12-én közzétett 4760/2002. számú ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek során vállalkozási szerződésre vonatkozó ajánlatok benyújtását kérte.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: műszaki ellenőrzési tevékenység végzése összesen 6 fővel (2 fő építészet, 1 fő statika, 1 fő épületgépészet, 1 fő épületvillamosság, 1 fő felvonó szakágban) a vállalkozási szerződésben meghatározott időszakban a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 1085 Budapest, Fiumei út 19/A-B szám alatti irodaépület-együttesének teljes rekonstrukciós kivitelezési munkáinak és a 1085 Budapest, Szerdahelyi u. 14. szám alatti irattári épület kivitelezési munkái során, valamint a kivitelezési munkák által az érintett, a fenti épületek szomszédos épületeire vonatkozó, az építés-kivitelezési munkák befejezése utáni műszaki állagfelvétel elvégzése.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. francia bekezdésében az ajánlatkérő a szerződés megkötésének feltételeként írta elő, hogy a nyertes ajánlattevőnek rendelkeznie kell érvényes felelősségbiztosítással, legalább 100 M Ft/biztosítási időtartam értékben. A 9. francia bekezdésben a szerződés megkötésének további feltételeként pedig azt írta elő, hogy a nyertes ajánlattevőnek 10 éves időtartamú garanciabiztosítást kell kötnie jelen közbeszerzés tárgyában.
Az ajánlatkérő által készített ajánlati dokumentációt az OVIBER Kft., a FŐBER Rt., a Csíky és Társa Kkt., valamint a CÉH Rt. vásárolta meg.
A felperes (I. r. kérelmező ) 2002. június 27-én, a Metro Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. (II. r. kérelmező ) 2002. június 28-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve az ajánlati felhívás megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A felperes előadta, hogy az ajánlatkérő a Ptk. 474-483. §-ai szerinti tartalmú megbízási szerződés helyett műszaki ellenőrzés tárgyában a Ptk. 389. §-ában foglalt tartalmú vállalkozási szerződésre kért ajánlatot, annak felelősségi rendszerére vonatkozó feltételekkel. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdéseivel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését és a 33. § (1) bekezdését, mivel a 40. § (5) bekezdésével ellentétes, irreális, 10 éves időtartamú, 100 millió Ft-os garanciabiztosítást írt elő feltételként az ajánlattevők részére. Előadta továbbá, hogy az irreális mértékű biztosítási igény nemcsak jogszabályba ütközik, de megalapozatlan is, mivel a Ptk. 394. § (1) bekezdése szerint nem a műszaki ellenőr, hanem a vállalkozó a felelős a tervezési és az épületkivitelezési tevékenységért, de a műszaki ellenőr mulasztásért, nem megfelelő munkavégzéséért is. A megalapozatlan tartalmú ajánlati felhívás az ajánlattevők túlnyomó részét az ajánlattétel lehetőségéből kizárta, ezzel a Kbt.-ben előírt esélyegyenlőséget megsértette. Álláspontja szerint a beszerzés tárgya szerinti műszaki ellenőri tevékenység kifejezetten olyan jellegű tevékenység, amely a megbízásra jellemző elemeket foglalja magában. A Ptk. 389. §-ában megfogalmazott vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, amelynek produkálására köteles a nyertes ajánlattevő, ez pedig nem várható el egy műszaki ellenőrtől, ezért is jogsértő az ajánlati felhívás 2. b) pontjában és 3. a) pontjában a tevékenység végzésére vállalkozási szerződés megkötésének az előírása. Utalt arra, hogy e jogsértés miatt az ajánlati dokumentációt már ki sem váltották, mert eredményfelelősségre nem kívántak szerződést kötni.
A felperes az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban előadta, hogy a felelősségbiztosításra vonatkozó kikötésben értelmezhetetlen a biztosítási időtartam jelentése, és túlzott a 100 MFt-os értékhatár a műszaki ellenőri tevékenységre, amely munkának az ellenértéke ennél sokkal kisebb, megítélése szerint a beszerzési érték 0,5-5%-os mértéke lenne elfogadható. A garanciabiztosítás vonatkozásában pedig arra hivatkozott, hogy a garancia a kivitelezőket terheli, és őket is a jogszabály által meghatározott szavatossági időn belül, így nem fogadható el a 10 éves időtartam feltüntetése.
Az alperes a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, hivatkozással arra, hogy annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az alperes a 2002. július 17-én kelt D.374/19/2002. számú határozatával mindkét jogorvoslati kérelmet elutasította.
A felperes jogorvoslati kérelmének elutasítását azzal indokolta, hogy a Kbt. nem tartalmaz előírást az ajánlatkérő vonatkozásában a szerződés meghatározása tekintetében, az eljárást lezáró szerződés megítélése is kívül esik a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörén.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésével kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a Kbt. tiltó rendelkezése hiányában az ajánlatkérő jogosult a Kbt. 70. § (3) bekezdésében említett építési beruházáson kívül más vonatkozásban is felelősségbiztosítás vagy más biztosítási kötelezettség előírására a Kbt. általános szabályainak megtartásával.
Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő mind a felelősségbiztosítás, mind a garanciabiztosítás tekintetében csak a leendő nyertes ajánlattevővel szemben támasztotta a 8. és 9. bekezdésben foglalt feltételeket. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevőknek erre vonatkozóan csak szándéknyilatkozatot kellett tenniük, e feltételek nem alkalmassági feltételek, azokat az ajánlatkérő szerződési feltételként határozta meg. Így abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ezek a szakaszok sértik-e a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelveket, valamint a Kbt. 33. § (1) bekezdésében előírt, a megfelelő ajánlattételre vonatkozó egyenlő esély biztosításának követelményét. Jelen esetben a műszaki ellenőri tevékenység egy 6 milliárd forintos beruházási értékre vonatkozik, így ennek megfelelő teljesítése biztosítékául felelősségbiztosítási és garanciabiztosítási kötelezettség támasztása elfogadható az esélyegyenlőség sérelme nélkül.
Az alperes álláspontja szerint a 6 milliárd Ft-os beszerzési érték és a 100 millió Ft-os felelősségbiztosítási érték egybevetése alapján nem állapítható meg eltúlzottság, szavatossági, garanciális és egyéb előírások tekintetében pedig 10 évig is terjedhet a helytállási kötelezettség.
Az alperes megállapította, hogy a felelősségbiztosítással és a garanciabiztosítással kapcsolatos részletes ajánlatkérői követelményeket az ajánlati felhívás nem tartalmazta. Az ajánlati felhívásban meghatározott alapvető információk vonatkozásában jogsértés nem volt megállapítható, a részletes szabályozás elmaradása pedig nem volt jogsértő, mert a Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a részletes szabályokat a dokumentációban is meghatározhatja.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva az alperesnek a hatáskörével kapcsolatos álláspontját. Hivatkozott arra, hogy a szerződés megtévesztő minősítése alapján az ajánlatkérő olyan felelősségi rendszert írt elő, amely csak vállalkozási szerződés esetén indokolt, és amely a potenciális ajánlattevők túlnyomó részének kizárását eredményezte.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésével kapcsolatban fenntartotta azt a véleményét, hogy az ott közölt biztosítási igények irreálisak, de értelmezhetetlenek is. Utalt arra, hogy nem derült ki az eljárás során, hogy mi a különbség a felelősség- és garanciabiztosítás között, a felperes szerint a kettő azonos.
A felperes kifejtette, hogy a beruházási gyakorlatban a beruházás értékének maximum 0,5-5%-áig terjedő értékű kivitelezési hibák fordultak elő, ezekért is a tervező és a kivitelező a felelős, a műszaki ellenőr díja a tervezői és a kivitelezői együttes díjnak átlagosan 1%-a.
A felperes álláspontja szerint az ajánlatkérő az általuk kifogásolt ajánlati felhívásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében előírt esélyegyenlőség biztosításának követelményét. A megtévesztő ajánlati felhívás és az irreális mértékű, költséges biztosítási díj miatt 3 ajánlat érkezett 40 és 90 millió Ft-os díjhatárok között; két cég jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, két ajánlattevő pedig a tárgyaláson kifogásolta a feltételeket. Az ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 40. § (5) bekezdését és a 44. § (7) bekezdését, az 57. § (2) bekezdését, a Ptk. 4. § (4) bekezdését és a Ptk. 5. § (1) bekezdését is.
A felperes előadta, hogy tudomása szerint az ajánlatkérő 40 millió Ft összegű ajánlatot fogadott el a műszaki ellenőri feladatok ellátásra, amit az igényelt biztosítási díj valós összege jelentősen meghalad. Indítványozta a perben a biztosítási szerződések beszerzését mind a műszaki ellenőri, mind a tervezői és kivitelezői szerződések vonatkozásában, szükség esetén szakértő kirendelését, valamint az ajánlatkérő képviselőjének tanúkénti meghallgatását is kérte.
A felperes arra is hivatkozott, hogy a biztosításra vonatkozó követelménnyel kapcsolatos álláspontját a biztosítótársaságok eljárása is alátámasztja. Ajánlatkérésével megkereste a négy legnagyobb biztosítótársaságot, amelyek közül három egyáltalán nem válaszolt, a negyedik pedig elutasította az ajánlat kérését. Arra is utalt, hogy 1996-tól áttekintette az ajánlati felhívásokat, de azok egyikében sem szerepelt az általa kifogásolt, irreális mértékű és értelmezhetetlen biztosítási igény. Előadta továbbá, hagy ugyancsak irreális igény az ajánlati felhívás 3. a) pontjában feltüntetett, 6 fős műszaki ellenőri létszám a vállalkozási szerződés teljes időszakában.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Fenntartva a határozatában foglaltakat előadta, hogy az eljárást lezáró szerződés típusával, tartalmával szemben a Kbt. nem tartalmaz előírást, így az ezzel kapcsolatos esetleges jogsértés elbírálása sem tartozik a hatáskörébe. Rámutatott arra, hogy jelen esetben a jogorvoslati eljárás tárgyát kizárólag az ajánlati felhívás képezte, a vállalkozási szerződéstervezetet azonban az ajánlati dokumentáció tartalmazta, így jogsértés megállapításához a szerződéstervezet tartalmát is meg kellett volna vizsgálni, amire a jogorvoslati kérelem nem terjedt ki.
Az alperes álláspontja szerint a felperes által megjelölt Kbt. 40. § (5) bekezdése és a Kbt. 47. § (7) bekezdése az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésében támasztott felelősségbiztosítási és garanciabiztosítási feltételek megítélésére nem irányadóak. A felelősségbiztosításra vonatkozó követelményt a szervezettel szemben támasztotta az ajánlatkérő, a nyertes cég a meglévő felelősségbiztosításával is igazolhatta e követelmény kielégítését. Nem minősíthető túlzottnak a 6 milliárd Ft-os beruházási értékhez képest a 100 millió Ft-os biztosítási követelmény, amely 60-ad része a beruházási értéknek. Utalt arra, hogy a szerződés és a teljesítés feltételeitől függ, hogy milyen mértékű biztosíték nyújthat garanciát a szerződésszerű teljesítésre, jelentős nagyságú károk is bekövetkezhetnek, amelyre kisebb értékű biztosítás nem nyújthat fedezetet.
A garanciabiztosítással kapcsolatban az alperes előadta, hogy a tervezőnek és a kivitelezőnek jogi felelőssége nem zárja ki azt, hogy a műszaki ellenőrrel szemben is érvényesíthető legyen nem szerződésszerű teljesítés esetén a jogi felelősség, ezért a garanciabiztosítás elvárása nem jogszerűtlen és nem sérti a Kbt. alapelveit.
Az alperes kifejtette, hogy a beruházás vonatkozásában több alapvető szerkezeti elem esetében fennáll 10 éves helytállási kötelezettség, így a felhívás megfogalmazása jogsértőnek nem minősíthető. Utalt arra is, hogy a közbeszerzési eljárásra a Kbt. szabályait kell alkalmazni, arra a felperes által hivatkozott Ptk.-beli jogszabályi rendelkezések nem irányadóak.
A perben az alperes érdekében az ajánlatkérő beavatkozott. Az alperes álláspontját osztva szintén a kereset elutasítását kérte.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a perben arról kellett döntenie, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében előadott indokok alapján az ajánlati felhívás szerinti szerződésmegnevezés, valamint az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésében előírt ajánlatkérői követelmények jogszabálysértőek-e. A felperes a jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott a Kbt. 44. § (7), a Kbt. 57. § (2) bekezdésének megsértésére, valamint az ajánlati felhívás 3. a) pontját sem a műszaki ellenőrzést végzők megjelölt létszáma miatt kifogásolta, ezért e vonatkozásban az alperes határozata sem tartalmaz a bíróság által felülvizsgálható jogi okfejtést.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében az alperesi Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A (2) bekezdés szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
A bíróság rámutat arra, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűségét - így az eljárást indító ajánlati felhívás jogszerűségét is - az alperesnek nem a Ptk., hanem a Kbt. szabályai alapján kell vizsgálnia. A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő egy adott tárgyú közbeszerzési eljárás megindítása esetén milyen szerződéstípust jelöljön meg, e vonatkozásban az ajánlatkérőt megilleti a választás joga. Jelen esetben az ajánlatkérő vállalkozási szerződésre kért az ajánlattevőktől ajánlatot, a szerződés ilyen megnevezésének jogszerűségét a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján az alperesi döntőbizottság nem volt jogosult vizsgálni.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A bíróság leszögezi, hogy jelen esetben kizárólag az ajánlati felhívásnak a felperes által jogszabálysértőnek tartott tartalmi elemei képezték az alperesi vizsgálat tárgyát. Az a körülmény, hogy a részletes ajánlatkérői követelmények az ajánlati felhívásban nem szerepeltek, nem alapozza meg az ajánlati felhívás jogellenességét, mivel a Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult arra, hogy részletes elvárásait a dokumentációban közölje az ajánlattevőkkel.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 8. és 9. francia bekezdésében előírt ajánlatkérői követelményekkel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy az abban foglaltaknak való megfelelés valóban szűkítheti a lehetséges ajánlatkérők körét, de a perbeli beszerzés igen jelentős értékére figyelemmel az ajánlatkérő jogosult meghatároznia azokat az elvárásait, amelyekkel a szerződésszerű teljesítést biztosítottnak látja. A 8. francia bekezdés a nyertes ajánlattevővel szemben írta elő azt, hogy rendelkeznie kell olyan érvényes - nem feltétlenül a jelen közbeszerzés tárgyára figyelemmel kötött - felelősségbiztosítással, amelynek értéke a biztosítási időtartamban legalább 100 M Ft. A 9. francia bekezdés kifejezetten a jelen közbeszerzés tárgyában írja elő a nyertes ajánlattevő számára azt, hogy kössön 10 éves időtartamú garanciabiztosítást, amely kizárólag a jelen beszerzés szerződésszerű teljesítését szolgálja.
Fentiekre figyelemmel a bíróság nem látta megállapíthatónak az ajánlati felhívás érintett részeivel kapcsolatban a Kbt. esély egyenlőséget deklaráló alapelvének megsértését. Az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel biztosítása nem azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek olyan feltételeket kell előírnia, amelyeknek valamennyi ajánlattevő meg tud felelni, és így a közbeszerzési eljárásban való érvényes részvételük eleve biztosított. Az ajánlati felhívás tartalmát a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, a Kbt. 2. számú mellékletében közölt mintának megfelelően kell az ajánlatkérőnek meghatároznia úgy, hogy az abban foglaltak minden ajánlattevő számára egyértelműek legyenek, és az ajánlatkérő által előírt követelmények ne támasszanak indokolatlan, hátrányos feltételeket a potenciális ajánlattevőkkel szemben.
Mivel a rendelkezésre álló adatok a per érdemi eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes bizonyítási indítványait mellőzte.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes és a beavatkozó költségeinek megtérítésére.
A felperes a keresetlevelén 5000 Ft kereseti illetéket lerótt, a fennmaradó 5000 Ft kereseti illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles.
Budapest, 2003. év március hónap 27. napján
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró