FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2729/2004)
13.K.31.431/2003/6.
A Fővárosi Bíróság a dr. Sebők Cecília ügyvéd (1211 Budapest, Táncsics u. 62.) és dr. Kenéz Andrea jogtanácsos által képviselt Belügyminisztérium Költségvetési és Gazdasági Főosztálya (1051 Budapest, József A. u. 2-4.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.148/8/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 Ft (húszezer forint) perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő az 1999. október 27-én közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított a BM Budapest V., József Attila u. 2-4. szám alatti központi épülettömbjében található kazánház rekonstrukciója tárgyában.
Az ajánlati felhívás 4.1. pontja értelmében az első ütem befejezési határideje 1999. december 30., a pénzügyi ütemterv szerint maximum bruttó 100 000 000 Ft nagyságrendű teljesítéssel.
A 4.2. pont rögzítette, hogy a teljes rekonstrukció befejezési határideje 2000. szeptember 15.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja értelmében a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel fog szerződést kötni. Az ajánlatok elbírálásának - 1-től 20-ig pontozható - részszempontjait és súlyszámait a 13. b) pont tartalmazta az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- vállalási ár
50
- az ajánlat tartalmának összhangjával való műszaki megfelelősége
45
- a befejezési határidő, megvalósítás időbeni ütemezése, korábbi tejesítés
30
- előírtnál hosszabb idejű jótállás vállalása
20
- az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés
10
A felperes szerződési feltételeket és kiviteli tervdokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
A szerződési feltételek I/4. pontja szerint a vállalkozó a műszaki megvalósulás mértékével arányos pénzügyi ütemtervet készít, ebben a visszatartásokat is szerepeltetni kell. Az 5. pont értelmében a megrendelő előleget nem fizet.
A felperes előírta, hogy a megadott szerződési feltételeket az ajánlattevőknek szerződésükbe be kell építeniük.
A felperes az 1999. november 12-én tartott konzultáción feltett kérdésekre a válaszait írásos emlékeztető formájában az ajánlattevőknek megküldte. Az emlékeztetőben közölt válaszok értelmében a helyszíni bontási és szerelési munkák 2000. április 15-től kezdhetők meg, az 1999. december 30-i befejezési határ idejű első ütemben élő munkavégzés nem történik, az első ütemben a dokumentált anyag-elővásárlás jelenti a műszaki teljesítést, a szerződéskötés időpontja 1999. december 23-a.
Az 1999. december 7-ig tartó ajánlattételi határidőben 14 ajánlattevő - köztük a Kipcalor Energetikai Kft. és a CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Kft. - nyújtotta be ajánlatát.
Az 1999. december 13-án tartott eredményhirdetésen a felperes a Kipcalor Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
Az eljárásról készült összegzés szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati ára 105 904 882 Ft, ebből az 1. részszámla összege 1999. december 30-ig 100 000 000 Ft (10% jóteljesítési garancia), a végszámla 2000. július 31-ig a fennmaradó összeg. Az így megjelölt részszámlák alapján a nyertes ajánlattevő "az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés" részszempontra a legmagasabb (146) pontszámot kapta.
Az eljárást lezáró vállalkozói szerződés megkötésére 1999. december 23-án került sor. A szerződés 17. pontja (pénzügyi ütemezés) szerint az első részszámla benyújtási határideje 1999. december 30., tartalma főberendezések, szerelvények beszerzése, a bruttó összege 42 000 000 Ft.
A CSŐSZER Rt. (kérelmező) 1999. december 23-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés, ill. a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát, a verseny tisztasága megsértésének megállapítását és a Kbt. 88. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásával bírság kiszabását. Hivatkozott arra, hogy a nyertes pályázó 105 904 882 Ft vállalási árából 1999. december 30-ig az első részszámlaként megjelölt 100 000 000 Ft összegű anyagvásárlási előteljesítés a december 23-i szerződéskötés esetén nem lehetséges. A kiírásban szereplő maximum bruttó 100 000 000 Ft az ajánlatkérő közlése szerint az első ütemben dokumentált anyag elővásárlására vonatkozhat, amely egyértelműen egy tényleges munkavégzés nélküli számlázást takar, ezért a pályázati kiírás vállalási ár és a pénzügyi gazdálkodást kímélő pénzügyi ütemezése sérti a verseny tisztaságát.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2000. január 19-én tartott tárgyaláson a kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvénytelen, "mert az ajánlati felhívásban, ill. a később megadott ismeretek alapján attól eltérően tette meg ajánlatát".
Az alperes a 2000. február 3-án kelt D.356/10/1999. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért a felperest 5 000 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
A felperes keresettel élt az alperes határozata ellen, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. A Fővárosi Bíróság a 2001. január 26-án hozott 2.K.31.584/2000/9. számú ítéletében az alperes határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a felperes jogsértést nem valósított meg, így mentesítette a bírság és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól. Döntését azzal indokolta, hogy az 1999. december 13-i eredményhirdetéstől számított 15 napos jogvesztő határidő 1999. december 28-án lejárt, ezért a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelmet az alperesnek érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a Kf.VI.37.346/2001/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a két, egymást követő időpontban előterjesztett jogorvoslati kérelem közül az 1999. december 23-án érkezett első jogorvoslati kérelem határidőn belül, a 2000. január 19-én előterjesztett kérelem pedig elkésetten került benyújtásra. Az alperes a jogorvoslati kérelmeket összevontan bírálta el annak ellenére, hogy a két kérelem eltérő jogalapon alapult, és a második kérelem elkésett volt. Az alperes azon túl, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglaltakkal ellentétben elkésett kérelmet bírált el, megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglaltakat is, mivel nem döntött a határidőben előterjesztett jogorvoslati kérelemről.
Az alperes a jogorvoslati eljárást 2003. március 25-én megindította. Az eljárásban a kérelmező a kérelmét részben fenntartva a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelmétől elállt. Hangsúlyozta, hogy a Kipcalor Kft. ajánlatát nyertessé nyilvánító ajánlatkérői döntés sérti a Kbt. 24. § (1) bekezdését, mivel az első ütem 100 000 000 Ft-os teljesítése a konzultáció emlékeztetője szerint a dokumentált anyag elővásárlás lehet. A nyertes ajánlattevő 105 904 882 Ft összegű vállalási árából 1999. december 30-ig első részszámlaként megjelölt 100 000 000 Ft anyagvásárlási előteljesítés a december 23-i szerződéskötésre tekintettel nem lehetséges, és az ajánlatkérő ezt a vállalást a legkedvezőbbnek értékelte a pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés részszempontnál. Utalt arra, hogy a helyszíni kivitelezési munkák csak 2000. április 15-től voltak elkezdhetők, ezért a nyertes ajánlati elemeinek elfogadása sérti a verseny tisztaságát, hiszen a többi ajánlattevő a vállalási árának jóval kisebb összegű részét tüntette fel az anyagvásárlásra vonatkozó első részszámlaként.
A felperes a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte elsődlegesen elkésettség, másodlagosan alaptalanság miatt.
Előadta, hogy az ajánlati felhívásban előírt feltételek és a konzultáción elhangzottak a kérelmező által ismertek voltak, jogorvoslati kérelmét ezekre vonatkozóan a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be, de a jogorvoslati kérelem megalapozatlan is, mert az ajánlatok elbírálása az ajánlati felhívásnak megfelelően történt. A pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés részszempontra azért találta a legkedvezőbbnek a Kipcalor Kft. ajánlatát, mert a nyertes az első részszámlát 100 000 000 Ft -10% jóteljesítési garancia összegben jelölte meg a következő módon: "A 2000-ben befejeződött első ütemre benyújtott számlában szereplő ősszeg biztosítékául vállalkozó felajánlja megrendelő részére, hogy külön erre a célra a bankgaranciát adó pénzintézetnél alszámlát nyit. Erről az alszámláról történő bármilyen célú kifizetésre - kivéve az áfafizetést - csak a megrendelővel közösen felvett teljesítési jegyzőkönyv kiállítása után kerülhet sor." Ezzel a konstrukcióval az ajánlattevő lehetővé tette azt, hogy az első ütemre szánt teljes összeget lekösse - azonban abból csak tényleges teljesítés után fizessen - és ezzel elkerülje a költségvetési szerveknél év végén szokásos maradványösszegek elvonását.
A felperes vitatta a Kbt. 24. § (1) bekezdésének megsértését arra hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő nem 100 000 000 Ft összegben történő teljesítést ajánlott, hanem azt vállalta, hogy az ajánlatkérő számára kedvező pénzügyi konstrukción belül csak a tényleges teljesítés ellenértékét számlázza ki. Az anyag-elővásárlás nem azt jelenti, hogy az nem tartalmaz élőmunkát, élőmunka az a tevékenység is, amelyet az ajánlattevő a saját üzemében abból a célból végez, hogy adott termék, szerelvény stb. a beruházás helyszínén beszerelhető állapotban legyen, ilyen pl. a nyertes ajánlatában a lágyvíztároló tartály. Munkavégzésre csak a beruházás helyszínén nem kerülhetett sor az első ütemben, az ajánlattevők műhelyében igen. Ezek a termékek, készülékek stb. a kiállított számlákon mint dokumentált anyag elővásárlások jelennek meg, hiszen az ajánlattevő az általa befektetett munkáról az ajánlatkérő felé már egyösszegű számlát állít ki.
Az alperes a 2003. április 29-én kelt D.148/8/2003. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolásában az alperes rámutatott arra, hogy a kérelmező az ajánlatkérő értékelésére vonatkozó döntését kizárólag az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés részszempont vonatkozásában sérelmezte, mivel az ajánlatkérő ezen bírálati részszempont tekintetében a nyertes Kipcalor Kft. által megadott 100 000 000 Ft -10% jóteljesítési garanciát tartalmazó részszámla ajánlatát tekintette a legkedvezőbbnek. A kérelmező részére ez a tény 1999. december 15-én vált ismertté, amikor az összegzést kézhez vette, kérelmét pedig a jogvesztő 15 napos határidőn belül előterjesztette 1999. december 22-én, így a kérelem nem késett el.
Az alperes a Legfelsőbb Bíróság Kf.VI.37.346/2001/4. számú ítéletének megfelelően és a jogorvoslati kérelem keretei között vizsgálta az ajánlati felhívás 5. részszempont (az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés) körében hozott, és a nyertes ajánlattevőre vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűségét. Megállapította, hogy az ajánlatkérő e részszempont vonatkozásában az ajánlatokhoz csatolt szerződéstervezetek pénzügyi ütemezésének első részszámla összegét értékelte. A nyertes Kipcalor Kft. szerződéstervezete tartalmazta azt, hogy a 2000-ben befejeződő első ütemre benyújtott számlában szereplő összeg biztosítékául felajánlja a megrendelő részére, hogy külön erre a célra a bankgaranciát adó pénzintézetnél alszámlát nyit, melyről az áfakifizetést kivéve kifizetés csak a megrendelővel közösen felvett teljesítési jegyzőkönyv kiállítása után kerülhet sor. A szerződéstervezet 17. pontjában a nyertes ajánlattevő az I. részszámla esedékességét 1999. december 30-ban jelölte, meg a következő műszaki tartalommal: főberendezések, szerelvények megrendelése, előgyártások folytatása. A számla értéke 100 000 000 Ft bruttó összeg -10% jóteljesítési garancia visszatartásával. A szerződés mellékletét képező műszaki ütemterv szerint az 1999. december 23-i szerződéskötést követően december 27-ig a támadott részszempont szerinti értékelés szempontjából releváns főanyagok beszerzése és számlázása történik, valamint az előgyártás kezdődik meg, amely 2000. április 17-én fejeződik be.
Az alperes rámutatott arra, hogy az 5. részszempontból történő értékelés során az ajánlatkérő a műszaki tartalmat nem vizsgálta, ezzel jogsértően járt el, hiszen az ajánlati felhíváshoz tartozó szerződési feltételek I/4. pontja szerint a pénzügyi ütemtervnek a műszaki megvalósulás mértékével arányosnak kell lennie, és az 1999. december 30-ig megvalósítható műszaki tartalom köre csak a dokumentált anyagvásárlásra terjedhet ki. A nyertes ajánlattevővel 1999. december 23-án megkötött vállalkozói szerződés 17. pontja a pénzügyi ütemezésre vonatkozóan az 1999. december 30-i határidőre csak bruttó 42 000 000 Ft értékű főberendezésekre és szerelvényekre vonatkozó vállalást tartalmaz, amely igazolja azt, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívás és a hozzá tartozó szerződési feltételek szerinti tartalmi elemek értékelését végezte el.
Az alperes nem fogadta el az ajánlatkérő arra történő hivatkozását sem, hogy az 5. részszempont értékelésénél a nyertes ajánlattevő által biztosított alszámlanyitási lehetőség az első ütemre szánt 100 000 000 Ft-ra vonatkozóan - mint a költségvetési szerveknél év végén szokásos pénzmaradvány elvonása elkerülésének lehetősége - figyelembe vehető ajánlati tartalmi elem volt. Rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a szerződési feltételekben vagy a helyszíni konzultáción nem határozta meg e bírálati részszempont tartalmi körét, így azt sem, hogy pénzügyi érdeke fűződik a 100 000 000 Ft 1999. év végéig történő teljes lekötéséhez, a helyszíni konzultáción pedig az első ütemre vonatkozó pénzügyi teljesítés tartalmát a dokumentált anyag elővásárlásra korlátozta.
Az alperes megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában lévő költségvetési összesítő szerint az összes anyagköltség 78 768 876 Ft volt, amely valamennyi gyártási, szerelési anyagot tartalmazta. A költségvetés szerint a főberendezések és szerelvények összege 43 000 000-45 000 000 Ft volt, és ezzel arányos a megkötött szerződésben megjelölt első részszámla 42 000 000 Ft-os összege, tehát az ajánlatkérő az első ütem részszámlája vonatkozásában csak ezt az összeget vehette volna figyelembe.
Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő azzal, hogy nem a szerződési feltételek szerinti pénzügyi és műszaki ütemezésre vonatkozó előírásait figyelembe véve végezte el az 5. bírálati részszempont körében a nyertes ajánlat értékelését, valamint az ajánlati felhívásban és a szerződési feltételekben előre nem meghatározott értékelési szempontot (év végi pénzmaradvány költségvetési elvonásának elkerülése) vett figyelembe, a Kbt. 55. § (6) bekezdését megsértve járt el, tehát a Kbt. 24. § (1) bekezdés szerinti verseny tisztaságát kimondó alapelv sérelme konkrétan az ajánlatkérő értékelésre vonatkozó döntésében nyilvánult meg.
Az alperes a fenti jogsértés miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta a felperessel szemben. A bírság mértékét a közbeszerzés értékével, a jogsértés súlyával és a jogsértés reparálhatatlanságával indokolta.
A felperes az újabb alperesi határozat ellen is keresetet terjesztett elő, állítva azt, hogy az ajánlati felhívásban foglalt értékelési szempontok szerint bírálta el a nyertes ajánlatát. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásban (4.1. pont) és dokumentációban egyaránt szerepelt, hogy a beruházás első ütemébe; a pénzügyi teljesítés maximum 100 000 000 Ft lehet, figyelembe véve azt, hogy a tervezői becslés szerint a teljes költségvetés 200 000 000 Ft-ra volt tehető.
Előadta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjai között szerepelt az "ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés"-ként nevesített bírálati szempont is, tekintettel arra, hogy mint költségvetési szervnek - az adott évben el nem költött pénzek átcsoportosítása lehetőségének felmerülése miatt - a legkedvezőbb az volt, hogy a maximum 100 000 000 Ft összeget, amely 1999. évre rendelkezésre állt, el is tudja költeni, ezért is nevesítette ezen összeget az ajánlati felhívás 4.1. pontjában. A nyertes ajánlattevő ezen két kritérium megfelelő ötvözésével - és egyéb szempontból is megfelelően - alakított ki egy olyan ajánlatot, amely számára a legkedvezőbbnek bizonyult.
A felperes sérelmezte a terhére kiszabott bírság összegét is, mert álláspontja szerint az nem áll arányban az egyébként vitatott jogsértés súlyával.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes a Kbt. 55. § (6) bekezdését megsértve nem az ajánlati felhívásban foglalt bírálati szempontok szerint értékelte a nyertesként kihirdetett Kipcalor Kft. ajánlatát. Hivatkozott az ajánlati felhíváshoz tartozó szerződési feltételek 114. pontjára, amely szerint a pénzügyi ütemtervnek a műszaki megvalósulás mértékével arányosnak kell lennie, és utalt a helyszíni konzultáción adott - az ajánlati felhívás részévé vált - ajánlatkérői tájékoztatásra, amely szerint az 1999. december 30-ig megvalósítható műszaki tartalom köre csak a dokumentált anyagvásárlásra terjedhet ki.
Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevővel 1999. december 23-án megkötött vállalkozási szerződés 17. pontja a pénzügyi ütemezésre vonatkozóan az 1999. december 30-i határidőre csak bruttó 42 000 000 Ft értékű főberendezéseket és szerelvényeket j elölt meg, ugyanakkor a nyertes ajánlattevő ajánlatában lé vő költségvetési összesítő szerint az összes anyagköltség 78 768 876 Ft. A költségvetés szerint a fő berendezések és szerelvények összege csak 43 000 000-45 000 000 Ft, ezzel arányos a megkötött szerződésben megjelölt első részszámla 42 000 000 Ft-os összege, tehát a felperes az I. ütemhez tartozó részszámla vonatkozásában csak ezt az összeget vehette volna figyelembe. A felperes az értékelés során az ajánlati felhívás részét képező szerződési feltételek szerinti műszaki tartalmat nem vizsgálta az 5. bírálati részszempont vonatkozásában, előre meghatározott ajánlati tartalmi elemként pedig nem volt figyelembe vehető - az adott évben a felperes által el nem költött pénzek átcsoportosítása lehetőségének felmerülése miatt - a 100 000 000 Ft-ra vonatkozó alszámlanyitási lehetőség, az év végi pénzmaradvány költségvetési elvonásának elkerülésére irányuló vállalás, mivel e szempontokat az ajánlati felhívásban és a szerződési feltételekben a felperes nem határozta meg.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a becsatolt iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a perben arról kellett döntenie, hogy a felperes az 5. elbírálási részszempont körében a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 55. § (6) bekezdésében ütköző módon értékelte-e, és ettől függően jogszerűen alkalmazta-e a felperessel szemben a bírság jogkövetkezményét.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése első és második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes az ajánlati felhívás 13. b) pontjának 5. elbírálási részszempontja szerint a pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés szempontja alapján is vizsgálni kívánta az ajánlatokat, de nem határozta meg azokat a tartalmi elemeket, amelyeket e részszempont körében értékelni fog. Az ajánlati felhívás 4.1. pontja arra adott iránymutatást, hogy az első ütem befejezési határideje 1999. december 30. napja, amely határidőre a pénzügyi ütemterv szerint maximum bruttó 100 000 000 Ft nagyságrendben lehet teljesíteni. Ugyanakkor a felperes a szerződési feltételek I/4. pontjában olyan pénzügyi ütemterv készítését várta el az ajánlattevőktől, amely arányban áll a műszaki megvalósulás mértékével, az 1999. december 30-ig megvalósítható műszaki tartalom körébe pedig csak a dokumentált anyagvásárlás tartozhatott. Ebből következően kizárólag a dokumentált anyagvásárlás költségeire vonatkozott az ajánlati felhívás 4.1. pontjában meghatározott összeg határ, amely a nyertes esetében nem érhette el a 100 000 000 Ft-ot, mivel a nyertes ajánlatában lévő költségvetési összesítő szerint az összes anyagköltség mindössze 78 768 876 Ft volt.
A bíróság megállapította, hogy a felperes az 5. elbírálási részszempont körében figyelmen kívül hagyta a szerződési feltételek szerinti pénzügyi és műszaki ütemezésre vonatkozó előírásokat, az ajánlati felhívásban és a szerződési feltételekben előre nem meghatározott értékelési szempontot (év végi pénzmaradvány költségvetési elvonásának elkerülése) vett alapul, ezáltal az ajánlatok értékelése során nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez az összeg 1999. évben 700 000 Ft volt.
Mivel a felperes az alperesi határozatban megjelölt jogszabályi rendelkezést az eljárása során megsértette, vele szemben az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontján alapuló bírság jogkövetkezményét is jogszerűen alkalmazta.
A bíróság megállapította, hogy az alperes által kiszabott bírság összege nem tekinthető túlzottnak, figyelemmel a beszerzés értékére és arra a körülményre is, hogy a jogsértés orvoslására - a szerződés megkötésére tekintettel - már nem volt lehetőség.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy a felperes az alperes határozatát alaptalanul sérelmezte, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeit megfizetni.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ának (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. január 13.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró