FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2779/2004)
13.K.33.030/2003/2.
A Fővárosi Bíróság a dr. Munz Károly ügyvéd (6720 Szeged, Tisza L. krt. 76.) által képviselt Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) felperesnek a dr. Csanády Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.469/11/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (tízezer forint) perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2003. szeptember 3-án közzétett részvételi felhívásával előminősitési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján Szentes Város Kisér városrész szennyvízcsatorna-hálózatának építése tárgyában.
A részvételi felhívás 3. a) pontja a beszerzés mennyiségét a következők szerint rögzítette:
- NA 300 gravitációs csatorna
19 fm
- NA 250 gravitációs csatorna
1 169 fm
- NA 200 gravitációs csatorna
17 441 fm
- NA 150 gravitációs csatorna
13 838 fm
- NA 32 nyomás alatti vezeték
70 fm
- házi szennyvízátemelő
1 db
- szennyvízátemelő
2 db
A részvételi felhívás 3. c) pontja szerint részajánlattétel nem volt megengedett.
A részvételi felhívás 4. pontja értelmében a teljesítés határ ideje, illetve a szerződés időtartama 2005. szeptember 30. napja.
A részvételi felhívás 9. a) és b) pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket.
A felperes a részvételi felhívás 10. a) pontjában közölte a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának alábbi szempontjait:
- pénzügyi, gazdasági alkalmasság,
- referenciák megfelelősége (az elmúlt 3 év legjelentősebb építési beruházásainak volumene, tárgya),
- a műszaki-technikai felszereltség bemutatása,
- a teljesítésbe bevonni szándékozott szakemberek felkészültsége, gyakorlata,
- a részvételre jelentkező minőségbiztosításának rendszere.
A részvételi felhívás 10. b) pontjának 15 francia bekezdése tartalmazta a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. E körben a felperes - többek között - alkalmatlannak minősítette a jelentkezőt, ha
- a pénzintézeti nyilatkozat szerint az elmúlt egy évben a legmagasabb értékű tranzakció számjegyeinek a száma nem éri el legalább egy banki nyilatkozatban a kilenc számjegyet (1. francia bekezdés)
- ha az elmúlt 3 évben (2000., 2001., 2002.) évente a nettó árbevétele nem éri el az évenkénti 2 Mrd Ft-ot (7. francia bekezdés)
- nem rendelkezik évente az elmúlt 3 évben ( 2000., 2001., 2002.) nettó 1 Mrd Ft értékű szennyvíz-csatornázási referenciával (8. francia bekezdés)
- a 10%-nál nagyobb mértékben bevonni szándékozott alvállalkozó alkalmatlan, ha az általa megajánlott munkanemben nem rendelkezik az ajánlatával legalább azonos mértékű szennyvízcsatorna-építési referenciával és az évenkénti árbevétele az elmúlt 3 évben nem éri el az általa ajánlott munkanem értékének a kétszeresét (9. francia bekezdés)
- alvállalkozók nélküli műszaki, technikai felszereltsége és személyi állománya alapján - minimum 50 fő a kivitelezésben részt vevő fizikai dolgozó - nem alkalmas egy nettó 800 M Ft-os szennyvíz-csatornázási beruházás kivitelezésére (11. francia bekezdés)
- amennyiben a részvételre jelentkező nem rendelkezik a kivitelezés irányításában részt vevő, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó illetékes hatóság által bejegyzett olyan felelős műszaki vezetői szakemberekkel, akik közül két fő "A" kategóriás és két fő "B" kategóriás névjegyzékben felvételt nyert és legalább 10 éves kivitelezői gyakorlata van (14. francia bekezdés).
A részvételi felhívás 12. pontjának (Egyéb információk) 5. nagy francia bekezdésében a felperes közölte, hogy amennyiben a részvételre jelentkező a részvételi felhívásban foglaltaknak hiánytalan nem tesz eleget, az ajánlatkérő a Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint érvénytelennek nyilvánítja a jelentkezést. A 17. nagy francia bekezdés rögzítette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlás lehetőségét kizárja. A 19. nagy francia bekezdés szerint az előminősítési eljáráson csak az a jelentkező vehet részt, aki elfogadja a felhívásban meghatározott feltételeket.
Az OMS Hungária Kft. (kérelmező) 2003. szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyben kérte az ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra. Kérte továbbá a jogsértés megállapítását, valamint a jogsértőnek a költségek viselésére való kötelezését, és ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Előadta, hogy a részvételi felhívás 10. b) pontjának 11. és 14. bekezdése szerinti alkalmatlansági szempont olyan előírás, amely a szerződés teljesítésére egyébként alkalmas jelentkezőket az ajánlat lehetőségéből indokolatlanul kizár, ezért a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe és a Kbt. 24. § (2) bekezdésébe ütközik. Az 50 fős fizikai létszám vonatkozásában elsősorban azt kifogásolta, hogy ezen alkalmassági feltételnek alvállalkozó igénybevétele nélkül kell fennállnia, a felelős műszaki vezető vonatkozásában pedig azt sérelmezte, hogy a vonatkozó jogszabállyal ellentétesen 10 éves szakmai gyakorlatot követel meg a felhívás a jogszabályi előírásban [51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet] szereplő 3 éves időtartammal szemben. Kifogásolta továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő csak "A" kategóriájú, tehát az adott építményfajták vonatkozásában korlátozás nélküli tevékenységre jogosult felelős műszaki vezetővel rendelkezik, akkor "B" kategóriájú, korlátozott jogosítvánnyal rendelkező műszaki vezető hiányában nem felel meg ezen előírásnak.
A felperes a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az 50 fős fizikai létszámot mint minimumkövetelményt azért írták elő, mert az építési terület adottságai miatt ún. zársorú dúcolásra van szükség és a bekötő vezetékeket csak kézzel lehet kiemelni, ami 70-80 fős fizikai létszámot igényel, emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházással érintett ingatlanok száma 1476. Hivatkozott arra, hogy egyszerre több munkaterület lesz megnyitva, és a vákuumozás éjjel-nappali munkavégzést igényel; ezért a vezetői létszám megkövetelése sem túlzó. El kívánták kerülni, hogy a 10% alatti alvállalkozók túlzott mértékben vegyenek részt a beruházásban, és a kivitelező más munkáira hivatkozva ne biztosítsa a folyamatos műszaki vezetést. Olyan szakkivitelezők pályázását várta, akik a munkák többségét önállóan el tudják végezni. Álláspontja szerint figyelembe kell venni a részvételi felhívás szerinti 2005. szeptember 30-i teljesítési határidőt és azt a körülményt, hogy az utó-felülvizsgálati eljárásra figyelemmel a 2006. év végég elnyúlik a teljesítés, amely indokolta a szigorú alkalmassági feltételek meghatározását. A legmagasabb értékű tranzakció számjegyeinek száma szerinti alkalmassági szemponttal kapcsolatban előadta, hogy az jelzi az adott ajánlattevő pénzügyi helyzetét, mutatja azt, hogy korábban milyen részletekben hívta le a vállalkozói díjat.
A felperes a beruházás becsült értékét a céltámogatási pályázatban szereplő értéknek megfelelően nettó 935 000 000 Ft-ban jelölte meg.
Az alperes a 2003. szeptember 26-án kelt D.469/8/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A jogorvoslati eljárásra figyelemmel a részvételi jelentkezések felbontására nem került sor.
Az alperes a 2003. szeptember 11-én tartott jogorvoslati tárgyaláson a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértéseken kívül az eljárást kiterjesztette a részvételi felhívás teljes alkalmassági szempontrendszerének vizsgálatára.
Az alperes a 2003. október 15-én kelt D.469/1/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését és a Kbt. 44. § (7) bekezdését, ezért az ajánlatkérő részvételi felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisítette, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki.
Az alperes mindenekelőtt vizsgálta a kérelmezőnek a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti ügyfélképességét és megállapította, hogy a kérelmező cég cégadatai tartalmazzák a vonatkozó eljárás tárgyával összefüggő tevékenységi köröket, tehát az általa állított és a részvételi felhívás jogsértő tartalmával kapcsolatos érdekeltsége fennáll.
A részvételi felhívás alkalmassági szempontrendszerének vizsgálatával kapcsolatban az alperes rámutatott arra, hogy a Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdései a két szakaszból álló eljárásokra vonatkozóan is alkalmazandók a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel. Megállapította, hogy a fizikai dolgozói létszám meghatározása önmagában nem jogsértő, de a 10. b) pont 11. francia bekezdésében az 50 főre vonatkozó fizikai dolgozók tekintetében előírt alkalmassági szempont nem szerepel a 10. a) pontnak a részvételre jelentkezők alkalmasságának elbírálására megjelölt szempontjai között, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
Az alperes a 10. b) pont 14. francia bekezdésével kapcsolatos kifogást is megalapozottnak találta. Hivatkozott arra, hogy az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet I. és II. számú mellékleteiben foglalt és a különböző építményfajták, illetve építési munkákkal kapcsolatosan előírt, a felelős műszaki vezetőkre vonatkozó névjegyzékbe vételi követelményhez a vonatkozó jogszabály maximum 5 éves szakmai gyakorlatot követel meg. Az alperes álláspontja szerint a beruházás megvalósításához 2-3 felelős műszaki vezető jelenlétére van szükség, ezért a kifogásolt alkalmassági előírás a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközik. Az ajánlatkérő nem igazolta, hogy a szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges a részvételi felhívásban meghatározott és a jogszabályi követelményt jelentősen meghaladó szakmai gyakorlati idő megkövetelése, és nem igazolta az ajánlatkérő azt sem, hogy a felelős műszaki vezetőt illetően miért nem megfelelő az adott építményfajták vonatkozásában a korlátozás nélküli feljogosítással bíró "A" kategóriájú felelős műszaki vezetővel való rendelkezés igazolása.
Az alperes a részvételi felhívás 10. b) pontjának 1. francia bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban megállapította, hogy a 9. számjegyű tranzakcióra vonatkozó alkalmassági feltétel igazolása nem feltétlenül a közbeszerzés tárgyával azonos ügylettel kapcsolatos. A részvételi felhívás ezen előírása a közbeszerzés tárgyával való megfelelőséget nem tartalmazza, ezért ezen előírás a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközik.
A részvételi felhívás 10. b) pontjának 7. és 8. francia bekezdésével kapcsolatban az alperes megállapította, hogy azok is sértik a Kbt. 44. § (7) bekezdését. A 7. bekezdésben foglalt előírás a nettó árbevételt függetleníti a beszerzés tárgyától, nem közvetlenül a szennyvíz-csatornázási tevékenységből származó árbevétel, hanem az - az ajánlatkérő nyilatkozata szerint is - más magasépítési, illetve egyéb építőipari tevékenységre is vonatkozhat. Az évenkénti 2 milliárdos összeghatár előírása a beszerzés becsült értékét jelentősen meghaladja, figyelembe véve azt is, hogy az adott beruházás két év alatt valósul meg. A szerződés a beszerzés becsült értékével nem arányos, hiszen az évenkénti 2 milliárdos értéket jelöli meg. A 8. francia bekezdés szerinti 1-1 milliárd Ft-os évenkénti szennyvíz-csatornázási referencia sem arányos a beszerzés becsült értékével, a kétéves teljesítési szakaszra figyelemmel is túlzott mértékű. Leszögezte az alperes, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kizárólag a közbeszerzés tárgyára, illetve a beszerzés becsült értékére vonatkozó, azzal arányos alkalmassági előírást határozhat meg.
A részvételi felhívás 10. b) pontjának 9. francia bekezdése szerinti alkalmatlansági szempont jogszerűségének megítélésénél az alperes hivatkozott arra, hogy az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére az ajánlati dokumentáció nem áll rendelkezésre, és a részvételre jelentkező még nincs abban a helyzetben, hogy az ajánlatkérő által megkívánt műszaki tartalmat a beruházás vonatkozásában pontosan meg tudja határozni és megjelölje azt, hogy milyen körben kívánja 10%-nál nagyobb mértékben bevonni az alvállalkozót. Ezért jogszerűtlennek tartotta, hogy az alvállalkozónak szennyvízcsatorna-építési referenciával kell az alkalmasságát bizonyítania, illetve igazolnia. Utalt arra, hogy az alvállalkozó a beruházásnak valamely részfeladatára vonatkozóan nyer alkalmazást, így a reá vonatkozó referenciát erre figyelemmel kell meghatározni. Az alvállalkozó által ajánlott munkanem értékének kétszeresét elérő árbevétel előírása a beszerzés becsült értékét figyelembe véve eltúlzott.
A fentiek alapján az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő részvételi felhívása nem felel meg a Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdésében foglalt előírásoknak, ezért a részvételi felhívás egészének megsemmisítését tartotta szükségesnek.
Az alperes a Kbt. 76. §-ban biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta; valamint az f) pont alapján bírságot szabott ki a felperessel szemben.
A bírság mértékénél az alperes hivatkozott a Kbt. 88. § (4) bekezdésére, amely szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben - a 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott - legkisebb összeg, azaz 1 000 000 Ft.
A bírság megállapításakor az alperes figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívás megsemmisítését követően a Kbt. szabályainak megfelelő részvételi felhívást tehet közzé, tehát a jogsértés reparálható, valamint az ajánlatkérő segítő, együttműködő magatartást tanúsított.
A felperes a 2003. október 31-én kelt keresetlevelében az alperes határozatának megváltoztatásával a jogorvoslati kérelem teljes elutasítását és annak megállapítását kérte, hogy a Kbt. rendelkezéseit nem sértette meg. Kérte a részvételi felhívása és azt követő döntései megsemmisítésének és a bírság kiszabásának mellőzését. Hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban előterjesztett ténybeli és jogi álláspontja nem változott.
A 2003. november 3-án kelt beadványában a keresetlevelében leírt indokait kiegészítve előadta, hogy a fizikai dolgozói létszámhoz kötött alkalmatlansági szempont a részvételi felhívás 10. a) pont 3. francia bekezdésében megjelölt műszaki, technikai felszereltség bemutatása köréhez tartozik, és számára a beszerzésben közreműködők stabil létszáma nagyobb mértékben garantált, amennyiben azok munkaviszony keretében foglalkoztatottak.
A részvételi felhívás 11. b) pont 14. bekezdésében közölt alkalmatlansági szemponttal kapcsolatban kifejtette, hogy a beruházás bonyolult és összetett kivitelezési feladatai teszik indokolttá több műszaki vezető jelenlétét és az egyes vezetőknél megkövetelt 10 éves szakmai gyakorlatot.
A részvételi felhívás 10. b) pontjának 1. bekezdésében foglalt előírás a felperes álláspontja szerint - tekintettel a beruházás nagyságára - nem túlzó és egyben szükséges is a részvételre jelentkező pénzügyi stabilitásának megítéléséhez. Hivatkozott arra, hogy a vállalkozók a vállalkozási díjat annak megfelelően kérik a munka elvégzése során több részletben megfizetni vagy a teljesítés igazolása után egy összegben teljesíteni, hogy gazdasági erejük lehetővé teszi-e a vállalkozás teljesítésének finanszírozását vagy sem. Minél több részletben kérik a vállalkozói díj megfizetését, annál kevésbé képesek a munkavégzés folyamatos költségviselésére, gazdasági erejük annál kisebb, amely érdemi jellemzője az alkalmasságuknak.
A felperes a részvételi felhívás 10. b) pontjának 7., 8. és 9. bekezdéseivel kapcsolatban tett alperesi kifogásokat is alaptalannak találta. Hangsúlyozta, hogy a 7. bekezdés a vállalatirányítás általános értékelésére, a 8. bekezdés kifejezetten a szennyvízcsatornázásra vonatkozó teljesítménnyel összefüggő alkalmasság megállapítására szolgál, a 9. bekezdésben rögzített feltétel pedig arra figyelemmel is jogszerű, hogy a beruházás összköltsége a gyakorlat szerint a becsült érték 10-25%-át is meghaladhatja.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által 2003. november 4-én előterjesztett kereseti kérelem kiegészítése - amely álláspontja szerint kereset-kiterjesztést tartalmaz - az alperesi határozatnak a 2003. október 31-én történt átvételi dátumára figyelemmel a Kbt. 90. § (1) bekezdése szerinti határidőn túli, tehát elkésett.
Az alperes fenntartotta a határozatában foglalt és a részvételi felhívás pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági rendszerét érintő jogsértésekkel kapcsolatos valamennyi megállapítását.
Előadta, hogy a részvételi felhívás 10. b) pont 11. francia bekezdésében a fizikai dolgozókra vonatkozó alkalmassági követelmény nem rendelhető a felhívás 10. a) pont 3. francia bekezdésében megjelölt szemponthoz, ugyanis a felhívás 10. b) pont 11. francia bekezdése külön szabályozza a műszaki, technikai felszereltség körét és a beruházáshoz alkalmazandó személyi állományt. A 10. b) pont 14. francia bekezdésében megjelölt és a felelős műszaki vezető szakemberek 10 éves kivitelezői gyakorlatával kapcsolatos előírással kapcsolatban rámutatott arra, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő nem igazolta, hogy feltétlenül szükséges a jogszabályi követelményt jelentősen meghaladó szakmai gyakorlati idő megkövetelése. A 10. b) pont 1. francia bekezdésében foglalt, 9 számjegyű tranzakcióra vonatkozó alkalmassági előírás szintén jogsértő, mivel az közbeszerzés tárgyával nem függ közvetlenül össze. A 10. b) pont 7. bekezdésben foglalt árbevétel követelménye nem közvetlenül a szennyvíz-csatornázás tevékenységből származó árbevétellel van összefüggésben, az adott beruházás két év alatt történő megvalósulási idejét és 1 milliárd Ft értékét is figyelembe véve az évenkénti 2 milliárdos összeghatár szintén jogsértő. A 10. b) pont 8. bekezdése szerinti szennyvízcsatorna-építési referencia szintén nem arányos a beruházás nettó 1 milliárd Ft értékével, figyelemmel a kétéves teljesítési szakaszra is.
A 10. b) . pont 9. francia bekezdésében foglalt alkalmassági követelmény vonatkozásában az alperes azt vette figyelembe, hogy a részvételre jelentkezők részére az eljárás ezen szakaszában még az ajánlati dokumentáció nem áll rendelkezésre. A beruházás műszaki tartalma ismerete nélkül nem meghatározható az alvállalkozó által majdan megajánlandó munka értéke, az árbevételre vonatkozó előírás pedig nincs összefüggésben a beruházás tárgyával. Az éves árbevétel vonatkozásában az alvállalkozó által ajánlott munkanem értékének kétszeresére vonatkozóan 3 éves viszonylatban tett előírás szintén jogsértő.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az Áe. 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperessel szemben a Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdésének megsértése miatt az alperes jogszerűen határozott-e a részvételi felhívás és az azt követő döntések megsemmisítéséről, valamint a bírság jogkövetkezményének alkalmazásáról.
Mindenekelőtt a bíróság leszögezi, hogy a felperes 2003. október 31-én kelt keresetlevele az alperesi álláspont szerint is határidőben került benyújtásra Az ezt követően előterjesztett keresetindokolás nem egy külön kereset, hanem a korábbi keresetlevélben foglaltak indokok kiegészítése, így annak benyújtási időpontja a keresetindítás határideje szempontjából nem bír relevanciával.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. A (3) bekezdés szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására szolgáló adatokat, tényeket tartalmazza.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes a részvételi felhívás 9. a) és b) pontjában felsorolta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására közlendő, ill. csatolandó adatokat és tényeket, a 10. a) pontban meghatározta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírásának szempontjait, a 10. b) pontban pedig közölte azokat a kritériumokat, amelyek alapján valamely részvételre jelentkezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősített. A Kbt. 63. § (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan alkalmatlanná minősítést eredményező kritériumot, amely a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának elbírálási szempontja között nem szerepelt. Az alperes helytállóan állapította meg azt, hogy a 10. b) pont 11. francia bekezdésében az 50 főre vonatkozó fizikai dolgozói létszám előírása az alkalmasság elbírálási szempontjainak egyikéhez sem kapcsolódik, így a felperes eljárása e vonatkozásban a Kbt. 44. § (6) bekezdésébe ütközött.
A bíróság megállapította, hogy a részvételi felhívás 10. b) pontjának 1., 7., 8., 9. és 14. francia bekezdésével kapcsolatban az alperes a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközőnek találta a felperes eljárását. A bíróság e vonatkozásban is osztotta az alperes álláspontját, mivel az 1. bekezdés szerinti kritérium nem függ össze közvetlenül a közbeszerzés tárgyával, a 7. és 8. bekezdésben előírt feltételek pedig a közbeszerzés becsült értékéhez képest túlzott követelményeket támasztanak az ajánlatkérőkkel szemben, de a 7. bekezdés szerinti feltétel nem is a tárgyi beszerzésnek megfelelő tevékenység körében kívánja meg az előírt nagyságrendű nettó árbevételt. A 9. bekezdés szerinti alkalmassági követelmény előírása az eljárás részvételi szakaszában a bíróság meglátása szerint is indokolatlan, mivel a részvételre jelentkezők részére az ajánlattételi dokumentáció nem áll rendelkezésre, így az alvállalkozók bevonásának mértékét, ill. az általuk végzendő munkálatokat sem tudja a részvételre jelentkező meghatározni. Az egyéb építőipari tevékenység végzésére bevonni kívánt alvállalkozók tekintetében indokolatlan a szennyvízcsatorna-referencia megkövetelése, mivel az alvállalkozó nem szükségképpen szennyvízcsatorna-építési tevékenységre, hanem más építőipari tevékenység végzésére lehet jogosult. A 14. francia bekezdésével kapcsolatban is az alperes helytállóan állapította meg azt, hogy az ajánlatkérő nem igazolta, hogy a szerződés teljesítéséhez a részvételi felhívásban meghatározott és a jogszabályi követelményt jelentősen meghaladó szakmai gyakorlati idő megkövetelése feltétlenül szükséges és azt sem igazolta, hogy miért nem volt számára megfelelő a felelős műszaki vezető esetében a korlátozás nélküli feljogosítással bíró "A" kategóriájú felelős műszaki vezetővel való rendelkezés igazolása.
A fentiekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a felperes részvételi felhívása olyan mértékben jogszabályellenes alkalmassági kritériumokat tartalmaz, amely indokolta a részvételi felhívás és azt azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a bírság legkisebb összege szervezettel szemben egymillió forint, személlyel szemben egyszázezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljáró jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a bírság kiszabása kötelező, az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével. Mivel jelen esetben az alperes a törvényi minimumnak megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezte a felperest, a bírság összegszerűsége a felperes részéről megalapozottan nem kifogásolható.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78 (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes költségeinek megfizetésére.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket a 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2004. január 27.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró