FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2780/2004)



13.K.31.377/2002/6.

A Fővárosi Bíróság a dr. Ipkovich György ügyvéd (9700 Szombathely, Fő tér 2. I/4.) által képviselt Sé Község Önkormányzata (9791 Sé, Szabadság u. 29.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.121/15/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság az alperes D.121/15/2002. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy a Kbt. 36.§ (2) bekezdésének megsértésére és a 2 000 000 (kettőmillió) Ft bírság megfizetésére vonatkozó rendelkezést törli.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.

INDOKOLÁS

A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 17-én megjelent 42. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján Sé, Torony, Dozmat és Búcsú községek szennyvízcsatorna-hálózatának kivitelezése tárgyában.
A részvételi felhívás 3. c) pontjában a felperes közölte, hogy lehet településenként a beszerzés egy részére ajánlatot tenni, a beérkezett ajánlatokat részenként bírálja el és részenként hirdeti ki az eljárás nyertesét.
A felhívás 5. pontja értelmében a nyertes közös ajánlattevőktől az ajánlatkérő nem követelte meg gazdasági társaság létrehozását.
A felhívás 9. pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 10. c) pont pedig azt rögzítette, hogy a nyertes ajánlat kiválasztása az összességében legelőnyösebb ajánlatot szempontja alapján történik.
Az előminősítési dokumentáció II.12. pontjában a felperes tájékoztatást adott azokról a követelményekről, amelyeknek több jelentkező közös jelentkezésének meg kell felelnie.
A 2001. november 12-ig tartó részvételi jelentkezési határidőben 15 gazdálkodószervezet - köztük a DOKSZA konzorcium - nyújtotta be jelentkezését
A DOKSZA Konzorcium az ajánlatában csatolta a konzorcium dokumentumait, köztük az együttműködési megállapodást és a meghatalmazási okiratot is.
A részvételre jelentkezések értékelése során a felperes 2001. november 28-án döntött arról, hogy a részajánlat tételre vonatkozó korábbi álláspontját úgy változtatja meg, hogy érvényes ajánlatot csak a beszerzés egészére lehet tenni.
A részvételi szakasz eredményhirdetésére halasztott időpontban, 2001. november 28-án került sor, amelyen a felperes az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítette.
A felperes 2001. december 19-én faxon felhívta az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában a felperes kikötötte, hogy érvényes ajánlatot csak a beszerzés egészére lehet tenni.
Az ajánlati felhívás 10. pontja szerint a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozás nem volt követelmény.
Az ajánlati dokumentáció II.12. pontjában a felperes - az előminősítési dokumentáció II.12. pontjával egyezően - ismertette a közösen benyújtott ajánlattal szemben támasztott követelményeit.
A közbeszerzési eljárás során 2002. január 9-én helyszíni konzultációra került sor, ahol több ajánlattevő is kérdést tett fel az ajánlatkérőnek. A Szabadics Kft. kérdése arra irányult, hogy az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített két cég, nyújthat-e be közös ajánlatot. A felperes erre vonatkozóan nemleges választ adott azzal az indokkal, hogy konzorciumként nem kerültek előminősítésre.
A Közbeszerzések Tanácsának tagja, dr. Kardkovács Kolos 2002. március 7-én a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Pontosított jogorvoslati kérelme szerint azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, valamint a Kbt. 63. § (6) bekezdését. Kérte a jogsértések megállapítását, a bírság jogkövetkezményének alkalmazását. Az indítványozó - egyebek között - kifogásolta az ajánlatkérőnek a Szabadics Kft. kérdésére adott állásfoglalását a két alkalmas cég közös ajánlattételére vonatkozóan, amelynek lehetőségét az ajánlatkérő kizárta. Az indítványozó álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen állásfoglalása sérti a Kbt. 36. § (2) bekezdését, illetve a Kbt. 44. § (5) bekezdését.
Az alperes a 2002. április 17-én kelt D.121/15/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 36. § (2) bekezdésének első fordulatára tekintettel a Kbt. 24. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet - megalapozatlanság miatt - elutasította.
Az alperes kizárólag a két cég közös ajánlatával kapcsolatos nemleges ajánlatkérői álláspontot kifogásoló indítványt találta megalapozottnak. Kifejtette, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdés első fordulata szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő a részvételi eljárási szakaszban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, és az alkalmasnak minősülő ajánlattevők ajánlattételi szabadságát nem korlátozhatta volna a közös ajánlattétel kizárásával. A jelentkezők alkalmassága külön-külön megállapítást nyert az előminősítési szakaszban, ezért az egész feladat elvégzésére alkalmasnak minősített jelentkezőkből később létrehozandó konzorcium alkalmassága sem kérdőjelezhető meg. Az ajánlatkérő nem biztosította a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőséget, mivel megakadályozta, hogy az alkalmasnak minősített egyes cégek kooperációja megvalósuljon és együttesen tehessenek ajánlatot.
Az alperes utalt arra, hogy az ajánlattevőket azért sem lehetett volna elzárni az a közös ajánlattétel lehetőségétől, mert az előminősítési eljárás feltételrendszeréhez képest az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel tett lehetővé az ajánlattételt.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, kérve a határozat megváltoztatását és bírság megfizetése alóli mentesítését. Előadta, hogy a részvételi felhívásban pontosan megfogalmazta a pályázókkal szemben támasztott követelményeit, és a kiírás is tartalmazta, hogy több pályázó együttesen is adhat be pályázatot, ugyanakkor a kiírásban megkövetette az együttesen pályázó cégektől az együttműködési megállapodás becsatolását. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 36. § (2) lekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás kifejezetten megemlíti, hogy ilyen megállapodás megkövetelése a közösen pályázó résztvevőktől megengedett.
A felperes álláspontja szerint a közösen pályázók közötti megállapodás ismerete a kétszakaszos pályázati eljárásban kifejezetten a részvételi alkalmasság megítélése szempontjából lényeges körülmény, s annak nem megfelelő volta a részvételi alkalmasságot minősíti mind a felek, mind az együttműködésük tekintetében. A kétszakaszos eljárás lényegéből adódóan az ajánlati szakban már csak az ajánlat tartalmával kell az ajánlatkérőnek foglalkoznia, nem térhet vissza alkalmassági szempontokra. Utalt arra, hogy az ajánlattételi szakaszban kibocsátott iránymutatás együttműködési szerződésre vonatkozó tételei a már bejelentett együttes pályázók számára irányadóak, és nem új lehetőséget tartalmaznak.
A felperes kifejtette, hogy az esélyegyenlőséget akkor sértették volna meg, ha az ajánlati szakban egyes pályázóknak engedték volna az együttes pályázat újszerű bejelentését, míg másoknak nem. Nem volt törvénysértő az az eljárása, hogy az előminősítési szakaszban az elbírálás szempontját is alkotó együttműködési szerződés becsatolását megkövetelje, míg az ajánlattételi szakaszban ezt kizárja egységesen a résztvevők tekintetében. Utalt arra, hogy az alperesi álláspontot elfogadva előállhat olyan helyzet, hogy valamennyi ajánlattevő egyetlen konzorciumot alakít és egyetlen ajánlatot tesznek, így a legkedvezőbb árajánlat elérésére irányuló cél elvész.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Előadta, hogy az ajánlatkérő a részvételi eljárásban valóban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, amely külön-külön megállapítást nyert. Ezzel összhangban az ajánlati felhívás 11. pontja kizárta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság újbóli igazolását, azzal, hogy az alkalmasság igazolása az elminősítés során már teljesült. Ugyanakkor az ajánlati felhívás 10. pontjában a közös ajánlattételt lehetővé tette anélkül, hogy gazdasági társaság létrehozását kötelezővé tette volna.
A felperes keresete alapos.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes eljárása az alperes határozatában megjelölt okból jogszabálysértőnek minősült-e.
A Kbt. 36. § (2) bekezdésének első fordulata szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A bíróság megállapította, hogy jelen esetben a nyílt közbeszerzési eljárás első, előminősítési szakaszában részvételre jelentkezőket a felperes az általuk benyújtott pályázati anyag - egy esetben konzorciumi formában beadott pályázat - alapján nyilvánította alkalmasnak a közbeszerzés teljesítésére. A jelentkezők alkalmasságát az egész közbeszerzés teljesítésére a felperes az előminősítési eljárásban megállapította. Konzorciumi formában történő jelentkezése esetén a konzorciumi tagok együttműködési megállapodása is része a vizsgálat tárgyát képező pályázati anyagnak. Erre figyelemmel az adott formában - egyedül vagy más cégekkel közösen - történő jelentkezésről a pályázóknak már a részvételre jelentkezésükkor dönteniük kellett.
A bíróság osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a kétszakaszos előminősítési eljárásban a pályázók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát az előminősítési eljárásban kell elbírálni, az ajánlattételi szakaszban kizárólag a teljesítésre alkalmas ajánlattevők ajánlatának tartami értékelésére kerülhet sor. Az esélyegyenlőség követelményének tehát az a közbeszerzési eljárás felel meg, amelynek ajánlati szakaszában az előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített, személyükben azonos jelentkezők vesznek részt.
Fentiekre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes eljárását az alperes alaptalanul minősítette jogszabálysértőnek, ezért a felperessel szemben bírság kiszabására sem volt jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján a bíróság az alperes határozatát a rendelkező rész szerint megváltoztatta.
Az alperes a Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján köteles a felperes költségeit megfizetni. A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-án alapul.

Budapest, 2002. november 15.

Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró


FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (2780/2004)

2.Kf.27.153/2003/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Darázs Lénárd (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 9.) ügyvéd által képviselt Sé Község Önkormányzata (9789 Sé, Szabadság u. 29.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hivatkozási szám: D.121/22/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. évi november hó 15 napján kelt 13.K.31.377/2002/6. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2004. évi február hó 18. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15 000 (azaz tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 17. napján megjelent 42. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására Sé, Torony, Dozmat és Búcsú községek szennyvízcsatorna-hálózatának kivitelezése tárgyában. A pályázati kiírás 2. b) pontja szerint az előminősítéses eljárás során a megfelelő kivitelező kiválasztása történik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. §-ának (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból a megrendelő számára megfelelő kivitelezők vegyenek részt. A felhívás 5. pontja értelmében a nyertes közös ajánlattevőktől az ajánlatkérő nem követelte meg gazdasági társaság létrehozását. Az előminősítési dokumentáció II.12. pontjában a felperes részletezte azokat a követelményeit, amelyeknek több jelentkező közös jelentkezésének (a tájékoztató által nevesítetten közös vállalkozásnak) meg kell felelnie. Az előminősítési eljárás eredményhirdetésére 2001. november 28-án került sor, amelyen a felperes az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítette, és 2001. december 19-én felhívta az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 10. pontja szerint a nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozása nem volt követelmény. Az ajánlati dokumentáció II.12. pontjában a felperes ismertette azokat a követelményeket, amelyeknek a közös vállalkozásnak kell megfelelnie. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlati felhívást kapott Szabadics Kft. megkérdezte a felperestől, hogy az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített két cég nyújthat-e be közös ajánlatot az ajánlati dokumentáció II.12.7. pontjában leírtaknak megfelelően. Az ajánlatkérő a kérdésre azt válaszolta, hogy nem nyújthat be, mert konzorcium ként nem kerültek előminősítésre.
Hivatalból indult jogorvoslati eljárás keretében az alperes a 2002. április 17-én kelt D.121/15/2002. számú határozatával a kezdeményezésnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdés első fordulatára tekintettel a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ezért a felperessel szemben 2 millió forint pénzbírságot szabott ki, egyebekben a kezdeményező iratban foglaltakat elutasította. Az indokolás szerint az ajánlatkérő-felperes a részvételi eljárási szakaszban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, és az alkalmasnak minősülő ajánlattevők ajánlattételi szabadságát nem korlátozhatta volna a közös ajánlattételre vonatkozóan. A jelentkezők alkalmassága külön-külön megállapítást nyert az előminősítési szakban, az egész feladat elvégzésére alkalmasnak minősített jelentkezőkből később létrehozandó konzorcium alkalmassága sem kérdőjelezhető meg. Ezért a felperes a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése első fordulatát megsértette azzal, hogy nem tette lehetővé az általa előminősített jelentkezőknek a közös ajánlattételt. A Kbt. 24. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő az alperes álláspontja szerint megsértette az esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendelkezést, ugyanis megakadályozta, hogy az alkalmasnak minősített egyes cégek kooperációja megvalósuljon, és együttesen tehessenek ajánlatot. Az alperes nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a részvételi felhívásban kiadott útmutató II.12. pontjában foglalt feltételeket az előminősítési eljárás során kellett volna igazolni a közös ajánlattevő cégeknek, ennek pótlására az ajánlattételi szakban már nincsen lehetőség. Az alperes szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlattételi szakaszban, az egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. A Kbt. 26. §-ának (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérő e rendelkezést figyelembe véve csak az ajánlati felhívás módosításával változtathat az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció feltételein a Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése, valamint a 64. §-ának (5) bekezdése alapján. Az ajánlati felhívás szabályszerű módosításának hiányában e válaszával a felperesi ajánlatkérő megsértette a Kbt.-ben szabályozott ajánlati felhívás, és a dokumentáció vonatkozásában fennálló, a kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az esély egyenlőséget is. Az ajánlattevőket nem lehetett volna elzárni a közös ajánlattétel lehetőségétől éppen azért, mert az előminősítési eljárás feltételrendszeréhez képest az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel tette azt lehetővé.
A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával a törvénysértés megállapítása és a pénzbírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Álláspontja szerint az egymást követő kétszakaszos (részvételi, illetve ajánlattételi) eljárás lényegéből adódik, hogy az ajánlati szakban már csak az ajánlat tartalmával foglalkozik az ajánlattevő, így nem tér már vissza az alkalmassági szempontokra. Éppen azzal sértette volna meg a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdését, ha az ajánlati szakban egyes pályázóknak megengedte volna az együttes pályázat újszerű bejelentését, míg másoknak nem. Az ajánlattételi szakaszban kibocsátott iránymutatásban az együttműködési szerződésre vonatkozó tételek a már bejelentkezett együttes pályázók részére tartalmaztak elő írást, és nem új lehetőséget teremtettek.
Az alperes a határozatában foglaltak fenntartásával a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése megsértésére, és a 2 millió forint bírság megfizetésére vonatkozó rendelkezést törölte. Indokolásában megállapította, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás első, előminősítési szakaszában részvételre jelentkezőket a felperes az általuk benyújtott pályázati anyag - egy esetben konzorciumi formában beadott pályázat - alapján nyilvánította alkalmasnak a közbeszerzés teljesítésére. A jelentkezők alkalmasságát az egész közbeszerzés teljesítésére a felperes az előminősítési eljárásban megállapította; konzorciumi formában történő jelentkezés esetén a konzorciumi tagok együttműködési megállapodása is része a vizsgálat tárgyát képező pályázati anyagnak. Erre figyelemmel az adott formában - egyedül vagy más cégekkel közösen - történő jelentkezésről a pályázóknak már a részvételi jelentkezéskor dönteniük kellett. Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a két szakaszos előminősítéses eljárásban a pályázók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát az előminősítési eljárásban kell elbírálni, az ajánlattételi szakaszban kizárólag a teljesítésre alkalmas ajánlattevők ajánlatának tartalmi értékelésére kerülhet sor. Az esélyegyenlőség követelményének tehát az a közbeszerzési eljárás felel meg, amelynek ajánlati szakaszában az előminősítési eljárásban alkalmasnak minősített, személyükben azonos jelentkezők vehetnek részt. Erre tekintettel állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes eljárását az alperes alaptalanul minősítette jogszabálysértőnek, ezért a felperessel szemben bírság kiszabására sem volt jogszerű lehetőség.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat. Kiemelte, hogy álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a részvételi szakban egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. Az egységnek tekintendő előminősítési eljárás részvételi szakaszának feltételrendszerével azonosan ugyanis az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel lehetővé tette a közös ajánlattételt. Álláspontja szerint tehát a részvételi szakasz alkalmassági követelmény szintjének betartásával, teljesítésével a konzorcium tagjai részéről a kéttagú konzorcium közös ajánlattételi lehetőségének kizárása az ajánlatkérő részéről jogszerűtlen volt, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát nem helytálló.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság mindenben egyetért. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ában foglaltaknak megfelelően valamennyi körülményt mérlegelve hozta meg döntését, amelyet megfelelő módon indokolt is. Az alperes fellebbezésében olyan konkrét, a mérlegelés okszerűségét cáfoló, vagy a döntés jogszerűségét vitató indokot felhozni nem tudott, amely az ítélet megváltoztatását megalapozná, olyan új tényt vagy körülményt sem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné.
A fellebbezésben foglaltakra utalással mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. A törvény indokolása szerint az előminősítési eljárás célja, hogy a nyílt eljárás későbbi szakaszában csak a teljesítésre pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas jelentkezők tegyenek ajánlatot. A felek egyetértettek abban, miszerint a Kbt. kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy az előminősítési eljárásban külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők az ajánlattételi szakaszban közös ajánlatot tehetnek-e avagy sem. A választ erre a kérdésre az előminősítési eljárás Kbt.-ben megfogalmazott célja, valamint az ajánlatkérőnek az előminősítési eljárás lefolytatására és az alkalmas ajánlattevők kiválasztására irányuló akarata együttesen adja meg. Kifejezetten annak érdekében történik a teljesítésre alkalmas jelentkezők kiválasztása az elő minősítési eljárásban, hogy az eljárás további szakaszában a jelentkező alkalmassága már ne legyen értékelendő feladat. A Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése értelmében az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Az előminősítési eljárás és az ajánlatkérő akarata veszítené el a szerepét és a jelentőségét azzal, ha az előminősítési eljárást követően egyes minősített, alkalmasnak talált és ajánlattételre felhívott jelentkező közül néhányan az eljárás további szakaszában közösen kívánnának részt venni. A közös részvételhez ugyanis ismételt értékelés szükséges, amelynek azonban már az előminősítési eljárás okán nincs helye.
Miután több ajánlattevő közösen is tehetett ajánlatot, és az előminősítési eljárásban lehetséges volt, hogy (az ajánlatkérő által nevesítetten) közös vállalkozás is alkalmasnak minősüljön, így megfelelően szerepeltette az ajánlattevő az előminősítési, továbbá az ajánlati dokumentációjában is tájékoztatóját a közös vállalkozás felé. E tájékoztatónak az ajánlati dokumentációban való szerepeltetése az előminősítési szakban alkalmasnak talált közös vállalkozásnak szólt, és nem jelentette azt, hogy az előminősítési eljárásban alkalmasnak talált ajánlattevők az ajánlati szakaszban közösen vehetnek részt.
Rámutat a másodfokú bíróság, hogy a konzorcium önálló cégek, vállalkozók valamely gazdasági célra - pl. nagy méretű gazdasági vállalkozásra vonatkozó pályázat elnyerésére és megvalósítására - irányuló időszakos összefogása, szerződésük tartalmát a felek az adott célnak megfelelően határozzák meg, és ennek teljesítése érdekében minden tekintetben egységesen lépnek fel, belső függetlenségük megőrzése mellett. Mivel a konzorciális szerződés a felek belső viszonyát szabályozza ugyan, de meghatározó jelentőségű a pályázattal érintett vállalkozás megvalósítására, annak ismerete - elbírálása - nem közömbös az ajánlatkérő számára. A perbeli esetben a felperes a konzorciális szerződés ismeretében döntött a részvételi szakban jelentkező konzorcium gazdasági, pénzügyi és műszaki alkalmasságáról, az ajánlati szakban újabb konzorcium gazdasági, műszaki, pénzügyi alkalmasságának vizsgálata szóba sem jöhet (az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott konzorcium mellett új konzorcium meghívást nem kapott). Tévedett az alperes, amikor arra hivatkozott, hogy a Kbt. nem tiltja a részvételi szakban alkalmasnak minősített vállalkozások későbbi konzorciális megállapodását az ajánlati szakra, mivel a kétszakaszos eljárásban utóbbi konzorciális szerződésre csak a Kbt. vonatkozó megengedő rendelkezése adna alapot. A Kbt. azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi 111. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254. §-ának (3) bekezdése értelmében lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét.
A felperes pernyertessége folytán a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság az alperest a felmerült másodfokú felperesi perköltség megfizetésére, míg a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzése jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Budapest, 2004. február hó 18.

Borsainé
dr. Tóth Erzsébet s. k., dr. Kurucz Krisztina s. k.,
tanácselnök, előadó bíró,

dr. Rothermel Erika s. k.,
bíró