KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2797/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.35/11/2004.
Tárgy: az Állami Számvevőszék által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapest Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., képviseli: dr. Lajos Béla osztályvezető, a továbbiakban: eljárást kezdeményező) által a Budapest Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Beruházási Közbeszerzési Ügyosztály (1052 Budapest, Városház u. 9-11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 21. IV/1., a továbbiakban: kérelmezett) "a Béke Gyermekotthon (Hárshegyi u.) rekonstrukció 2003. évi berendezési és felszerelési tárgyak beszerzése" tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel el a Kbt. 2. § (1) bekezdését, ezért kérelmezettet 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi a kérelmezettet, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Kérelmezett a 2002. május 8-án kelt beruházási engedélyokiratában foglaltak szerint döntött a gyermekotthon-rekonstrukció beruházás megvalósításáról és az annak részét képező, a rendelkező részben meghatározott árubeszerzésről. A teljes beruházásra összesen 290 millió Ft-ot bocsátott rendelkezésre 2001-2002. évekre. Ezen összegen belül 4 millió Ft-ot különített el "Egyéb" költség címén, amely a beruházás járulékos költségei között a berendezési és felszerelési tárgyak fedezete volt. A beruházás 2003 tavaszán befejeződött és a pénzmaradványból 2003 júniusától 2003 novemberéig a gyermekotthon mindösszesen 37 717 262 Ft értékben berendezési és felszerelési tárgyakat vásárolt, legnagyobb részben bútort, kisebb részben konyhai eszközöket, textíliákat, műszaki árukat.
Az eljárást kezdeményező a kérelmezettnél az államháztartási törvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján folytatott célellenőrzési tevékenysége körében észlelte, hogy a kérelmezett a beruházáshoz tartozó berendezési tárgyak és felszerelések beszerzésére eredetileg 4 millió Ft-ot tervezett, ezzel szemben összesen nettó 37 717 262 Ft értékben került sor az árubeszerzésekre. Megállapította, hogy ez az összérték meghaladja az árubeszerzésekre vonatkozó értékhatárt, amely a beszerzés időpontjában 20 millió Ft volt és a részekre bontás tilalmából következően tilos az egy költségvetési évben jelentkező árubeszerzéseket megbontani a becsült érték kiszámítása során, amelyekre egy ajánlattevővel lehet szerződést kötni és rendeltetésük, illetve felhasználásuk azonos vagy hasonló. A tárgyi beszerzésekre 2003. június 13-a és november 26-a között került sor, tehát egy költségvetési évben. A beszerzések tárgya minden esetben a gyermekotthon berendezése és felszerelése volt. A beszerzések egy jelentős részére egy ajánlattevővel is lehetett szerződést kötni, ugyanis a kérelmezett DATEK TRADE Kft.-vel több szerződést is kötött összesen, 31 245 174 Ft + áfa összegben.
A kérelmezettnél Bauer Lajosné számvevő végezte az ellenőrzést, amelynek során 2004. január 14-én jegyzőkönyv készült a fenti számlák áttekintéséről és a Kbt. megsértésének megállapításáról. A jegyzőkönyv utalt arra, hogy már 2004. január 9-én készült egy ellenőrzési dokumentum, amely tartalmazta, hogy a beruházási feladathoz tartozóan a berendezési tárgyakat és felszereléseket jogsértő módon, közbeszerzési eljárás mellőzésével szerezte be a kérelmezett. A jegyzőkönyv tartalmazza azt a megállapítást is, hogy a beszerzett áruk áfa nélküli összege egy szállítótól, a DATEK TRADE Kft.-től meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a 20 M Ft-ot. Erre tekintettel a kérelmezett jogsértően járt el, figyelembe véve a Kbt. 2. § (3) bekezdését, illetve az 5. § (2) bekezdésében előírt és a becsült érték kiszámítása során az egybeszámítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést, illetve a Kbt. 5. § (4) bekezdését is, nevezetesen a költségvetési évben még beszerzendő tárgyakra vonatkozó közbeszerzési eljárás indításával kapcsolatos kötelezettséget.
Az eljárást kezdeményező 2003. január 19-én a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményezte a kérelmezett ellen a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése tárgyában a rendelkező részben meghatározott beszerzésre vonatkozóan a Kbt. 79. § (4) bekezdés d) pontja alapján. Az eljárást kezdeményező iratban előadta, hogy a kérelmezett tárgyi beruházása keretében a gyermekotthon berendezési és felszerelési tárgyainak beszerzésére összesen nettó 4 M Ft-ot tervezett, mely készletbeszerzést a kérelmezett beruházási és közbeszerzési ügyosztályának intézményvezetője végezte. Tekintettel arra, hogy mindösszesen 37 717 262 Ft az időközben a beruházásból fennmaradó maradványösszeg-keret felhasználásával a berendezési és felszerelési tárgyak megvételére fordítódott és az egy szállító, a DATEK TRADE Kft.-vel megkötött szállítási szerződések, illetve számlák alapján megállapítható beszerzési érték önmagában 31 245 174 Ft, ezért a Kbt. 5. § (1) bekezdésére, illetve (2) bekezdésére figyelemmel a közbeszerzési eljárás mellőzése állapítható meg.
Az eljárást kezdeményező a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti tudomásulvétel időpontját a 2003. január 14-i jegyzőkönyv felvételének, illetve a 2003. január 9-én készült ellenőrzési dokumentum elkészítésének időpontjához kötötte. Az objektív 90 napos határidő szempontjából figyelembe vehető véghatár idő 2003. november 26., az utolsó számlakiállítási időpont. Álláspontja szerint a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló mindkét határidő betartásra került.
Figyelemmel arra, hogy a beszerzések 2003. június 13-tól folyamatosan valósultak meg, ezért az azonos rendeltetésű berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozó árubeszerzés egybeszámítandó.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket, az eljárást kezdeményezővel szemben a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzésére figyelemmel.
A kérelmezett észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság az indítványt elsődlegesen elkésettség miatt utasítsa el, másodlagosan pedig állapítsa meg, hogy az megalapozatlan, a jogorvoslati eljárást szüntesse meg, mivel álláspontja szerint a Kbt. elő írásait nem sértette meg.
Előadta, hogy az eljárást kezdeményező részére a beruházás ellenőrzése során a 2003. október 30-ig keletkezett valamennyi iratot 2003. november első hetében átadta. Átadásra került a beruházás engedélyezési okirata, a 2002-2003. évben keletkezett számlák, valamint a 2003. október 30-ig vezetett analitikus pénzügyi nyilvántartás. A vizsgáló számvevő szóban 2003. december 11-én tájékoztatta kérelmezettet a vizsgálat tapasztalatairól, így a Kbt. általa feltételezett megsértéséről is, melyre vonatkozóan a tárgyaláson csatolta az ügyosztályvezető saját kezűleg készített naplófeljegyzését, továbbá az ügyosztályvezető írásbeli nyilatkozatot tett a naplófeljegyzés tartalmára vonatkozóan. A számvevő kérésére 2003. december 16-án még átadásra került a 2003 novemberében történt szállításra vonatkozó további 3 db számla is.
Az iratok átadás-átvételéről külön jegyzőkönyv nem került felvételre. A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül van lehetőség a jogorvoslati eljárás hivatalból történő kezdeményezésére. Az eljárást kezdeményező már 2003. november első napjaiban a szükséges információk birtokában volt, hiszen december 11-én már hivatkozott a Kbt. szabályainak megsértésére. Az ügy megítélését a 2003. december 16-án átadott számlák már nem befolyásolták. Mindezekből következően a kezdeményező a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjához képest a jogorvoslati eljárást a 15 napos határidőn túl kezdeményezte, tehát azzal elkésett.
Érdemben kifejtett álláspontja szerint a kezdeményezés megalapozatlan is, mivel az eljárást kezdeményező tévesen értelmezi a Kbt. 5. § (1)-(2) bekezdését. A Kbt. 5. § (1)-(2) bekezdései szerint a becsült érték meghatározásakor az ismertetett 3 feltétel együttes fennállása esetén kell az árubeszerzések becsült értékeit összeadni. A jelen esetben azonban a beszerzett tárgyak listájából megállapítható, hogy azok között sokféle berendezési és felszerelési tárgy került megvételre. Álláspontja szerint a különféle textíliák, a kaputelefon, a telefonközpont, a fürdőszoba-felszerelések, irodai bútorok stb. nem tekinthetők azonos, de még hasonló, illetve egymással összefüggő rendeltetésű tárgyaknak sem. Az eljárást kezdeményező értelmezése azt eredményezné, hogy a kis értékű árubeszerzésekre is közbeszerzési eljárásokat kellene folytatni, ami nem lehetett a jogalkotó szándéka.
A kérelmezett a gyermekotthon-berendezés beszerzésére vonatkozóan csatolta a 2003. júniusi keltezésű terméklistát, amely az újonnan kialakított gyermekotthoni lakások berendezését, felszerelését nem teljes körben (konyhai berendezések, textíliák, műszaki cikkek és edényzet) tartalmazza, mivel a bútorokat nem tünteti fel. Ugyanakkor csatolta a mindösszesen 31 253 174 Ft + áfa értékben a DATEK TRADE Kft. 11 számláját a bútorbeszerzésre vonatkozóan. A termékek fedezetével összefüggésben a beruházási engedélyokirat módosítása ajánlatkérő bejelentése szerint nem volt szükséges, figyelembe véve az 50/1998 (X. 30.) Főv. Kgy. rendelet (Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről) 15. §-át, mivel a költségvetési sorok közötti átcsoportosítás történt csak a jóváhagyott keretösszegen belül.
A kérelmezett becsatolta továbbá a DATEK TRADE Kft.-től beszerzett és általuk csoportosított árulistát a kft. által kibocsátott 11 darab számlával lefedett körben. Ebben külön csoportot képezett az úgynevezett hagyományos bútorok tekintetében az egyedi gyártású berendezések (bútorok, beépített komplett konyha), továbbá egyéb berendezések, felszerelések vonatkozásában (orvosi szoba, étterem és konyhák felszerelései, háztartási gépek, textíliák, audiovizuális berendezések). A kérelmezett becsatolta továbbá alkalmazottjának (Nagy Lászlóné) 2004. január 22-i nyilatkozatát, mely szerint 2003. november első hetében Bauer Lajosné tanácsos részére a tárgyi beruházás 2002-2003. évi összes számla eredeti példánya, valamint az analitikus nyilvántartás másolati példányai átadásra kerültek, majd 2003. december 15-ét követően a már átadott számlákon túl érkezett számlák és analitikus nyilvántartás került átadásra. A nyilatkozat szerint 2004. január 12-én az analitikus nyilvántartás banki átutalás dátumával kiegészített példánya került átfaxolásra az eljárást kezdeményező részére. A kérelmezett becsatolta az ügyosztály vezető nyilatkozatát is, mely szerint az eljárást kezdeményező számvevője 2003. december 11-én közölte, hogy a Béke Gyermekotthon berendezési és felszerelési tárgyainak beszerzése során a Kbt. 5. §-a megsértésre került.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a kérelmezett érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy a kérelmezett jogsértően mellőzte a tárgyi beszerzése vonatkozásában a közbeszerzési eljárás alkalmazását.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését, amely jelen esetben a számlák kiállítása, illetve azon az áru átvételének feltüntetése.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta, hogy az eljárást kezdeményező a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti jogvesztő határidőben terjesztette-e elő a kezdeményezését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az eljárást kezdeményező a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzésével, illetve a tárgybani beszerzéssel kapcsolatos adatait - a kérelmezett alkalmazottja által adott nyilatkozat szerint is - folyamatosan szerezte be, adatközlésre a kérelmezett részéről még 2004. január 12-én is sor került. A számvevőszéki célvizsgálat - melynek tárgya nem kizárólag a kérelmezettnek a tárgybani beszerzése volt - alatt először 2004. január 9-én készült a számvevő részéről ellenőrzési dokumentum, mely tartalmazta, hogy a berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozó beszerzés során a közbeszerzési eljárás jogsértően mellőzésre került, a 2004. január 14-én a számvevő tanácsos főtanácsadó és a kérelmezett ügyosztályvezetője jelenlétében és általuk aláírt jegyzőkönyv szerint.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezett hivatkozását a 2003. december 11-i számvevői szóbeli tájékoztatás, mint a szubjektív 15 napos határidő kezdő időpontjára nézve, mivel ezen időpontot követően még történt adatközlés a célvizsgálatot végző ellenőrző számvevő részére. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy 2003. december 11-ét követően az adatbeszerzés részét képezte, az a 2003. november 26-i bútorszállítási számla, amely a közbeszerzési eljárás mellőzése szempontjából releváns. Hivatalos feljegyzés, illetve jegyzőkönyv a 2003. december 11-i megbeszélésről nem készült, így a kezdeményező részéről elhangzott megállapításokat nem bizonyítja a kérelmezett által becsatolt egyoldalú nyilatkozat. A számvevői vizsgálat alapján a jogsértő mellőzés tényére az első írásban rögzített megállapítás a 2004. január 9-i ellenőrzési dokumentumban került sor.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az adatok közlése (számlák, analitikus nyilvántartások átadása) még a vizsgálat lefolytatásának csak az előfeltételét jelenti, nem pedig a végkövetkeztetés levonását a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzésére nézve. A jogsértés tudomásra jutása az az időpont, amelyben a kezdeményező már a rendelkezésre álló iratok alapján megállapításait rögzítette.
A Döntőbizottság a kezdeményező irat alapján az eljárás-kezdeményezés 2004. január 19-i időpontjához képest 90 nappal korábbi, legfeljebb 2003. október 21-e utáni áruszállítási szerződéseket vizsgálta. Megállapította, hogy a 2003. november 3-i és 2003/00056/Ft számú 885 845 Ft összegű fürdőszobai felszerelés számla, valamint a 2003/00061 Ft számú és 2003. november 26-i 925 460 Ft összegű bútorszámla az eljárást kezdeményező irat 2004. január 19-i előterjesztéséhez képest a DATEK TRADE Kft.-vel megkötött szállítási szerződés kilencven napon belüli (2003. október 21-től számítva az objektív jogvesztő határidőt).
A Kbt. 2. § (1) bekezdés első fordulata szerint az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri, vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerint tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.
A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 4. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével], és
b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg.
A Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint, ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a közbeszerzésnek a költségvetési évben még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak a törvény szerinti eljárás alapján lehet szerződést kötni.
A Kbt. 2. § (3) bekezdése szerint a közbeszerzések (1) bekezdése szerinti értékhatárát az 1997. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
A 2003. évben az árubeszerzésre vonatkozó értékhatár 20 millió Ft volt.
A Döntőbizottság a kérelmezett tárgybani árubeszerzéseit először abból a szempontból vizsgálta, hogy azok az érték- egybeszámítás szempontjából egy költségvetési évben kerültek-e beszerzésre és megállapította, hogy a bútor-árubeszerzésre vonatkozó számlák 2003. június 13-a és 2003. november 26-a között kerültek kiállításra. A kérelmezett beszerzése vonatkozásában az érték-egybeszámítás szempontjából releváns időbeli feltétel tehát megvalósult.
Vizsgálandó volt továbbá, hogy a kérelmezett beszerzése tárgyában egy ajánlattevővel lehetett-e szerződést kötni és a Döntőbizottság megállapította, hogy a vizsgált időszakban a kérelmezettnek a DATEX TRADE Kft. szállított bútort (lakóegységek, irodák, foglalkoztatók, kápolna, raktárak berendezése), melyeknek összértéke 25 334 740 Ft volt. A Döntőbizottság nem vette figyelembe a mellőzés tekintetében kialakított állásfoglalása során a kérelmezett által becsatolt árucsoportok közül a FULKER Kft. konyhai, éttermi eszközökre vonatkozó számláit, valamint más cégek által az orvosi szoba, étterem és konyhák felszerelései, háztartási gépek, textíliák, audiovizuális berendezések árukra vonatkozó számláit, mivel azok értéke jóval alacsonyabb volt és eltérő, heterogén rendeltetésük miatt nem képezhették az értékegybevonás tárgyát. Az értékegybefoglalás vonatkozásában tehát a DATEK TRADE Kft. részéről történt bútorszállítások az ugyanazon szerződéses kötelezett személyével kapcsolatos feltétel megvalósulását jelentik.
A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti következő vizsgálandó konjunktív feltétel volt, hogy a kérelmezett beszerzésének tárgyát képező áruk azonos vagy hasonló rendeltetésűek-e, felhasználásuk egymással összefügg-e. Az e feltétel fennállta szempontjából a Döntőbizottság kizárólag a bútorszállításokra vonatkozó számlákat vizsgálta, mivel álláspontja szerint ezek rendeltetése azonos, a gyermekotthon működtetése szempontjából felhasználásuk szorosan összefügg. A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő hivatkozását, hogy a bútorok értéke azok egyedi gyártású volta vagy szokásos kereskedelmi jellege alapján nem számíthatók egybe, mivel azok a szállító kereskedelmi cégtől szokásos kereskedelmi forgalomban beszerezhetőek voltak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel a kérelmezett részére már 2003. júniusban a Beruházási Ügyosztály megküldte a lakásotthonok berendezésére, felszerelésére vonatkozó árualaplistát, kérelmezettnek a becsült érték meghatározását ekkor kellett elvégeznie, figyelemmel a Kbt. 2. § (1) bekezdésére, amelyet elmulasztott a bútorokra vonatkozó beszerzésének jogsértő részekre bontása miatt.
A kérelmezett a DATEK TRADE Kft.-től történő bútor beszerzése körében már 2003 szeptemberére meghaladta a 20 M Ft-os értékhatárt, és elmulasztotta további beszerzéseit a bútorokra vonatkozóan közbeszerzései eljárás keretében lefolytatni, mivel jogsértően a bútor beszerzését azok kereskedelmi jellegére figyelemmel szétválasztotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett az azonos rendeltetésű bútor árukörben a 2003. évi költségvetési évben egy ajánlattevővel, nevezetesen a DATEK TRADE Kft.-vel a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti és az árubeszerzésre vonatkozó 20 M Ft-os értékhatárt meghaladó értékben, mindösszesen nettó 25 334 740 Ft értékben folytatott le beszerzést, figyelembe véve az ajánlatkérő által is elismert 2 bútorkategóriával kapcsolatos beszerzésre vonatkozó számlákat. Az ajánlatkérő a fentiek alapján jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, és ezzel megsértette a Kbt.-nek a rendelkező részben felhívott rendelkezéseit.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke vonatkozásában a fenti rendelkezéseket figyelembe véve határozta meg a Kbt. szerinti minimumösszegben a bírság összegét a mellőzéssel érintett szerződési értéket, illetve a beszerzés közérdekű tárgyát, az ajánlatkérő együttműködő magatartását is értékelve.
A Döntőbizottság a személyes felelősségre vonás tekintetében figyelembe vette az ajánlatkérő által becsatolt és a felelősségi rendre vonatkozó dokumentumot, nevezetesen a Budapest Főváros főpolgármesterének és főjegyzőjének együttes intézkedését a fővárosi közbeszerzések megvalósításának rendjéről. Az általános rendelkezések 2. pontja szerint az illetékes szervezeti egység a közbeszerzési eljárás lefolytatására az 1. számú melléklet szerint határozandó meg, mely a jelen esetben nem volt megállapítható. A jelen beszerzés kapcsán mind a Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztály, mind az érintett intézményvezető, mind pedig a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztály eljárt párhuzamosan, ezért a személyes felelősség megállapítása nem volt lehetséges.
A költségek viseléséről szóló rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontján alapul. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 27.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos