FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (2798/2004)
3.Kf.27.151/2003/4.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pap L. Tamás ügyvéd (1133 Budapest, Pannónia u. 66.) által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a felperes oldalán a dr. Boros Ferenc ügyvezető által képviselt TEXUS Bt. (1155 Budapest, Dembinszky u. 1.), az alperes oldalán a dr. Palásthy Julianna ügyvéd (1051 Budapest, Vigyázó Ferenc u. 6. I/2.) által képviselt PC STÚDIÓ 2000 Kft. (1184 Budapest, Kubinyi u. 17.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. november 26. napján kelt 12.K.32.286/2001/8. számú ítélete ellen az alperesi beavatkozó által 9., az alperes által 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 50 000-50 000 (ötvenezer-ötvenezer) forint első- és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 30 000-30 000 (harmincezer-harmincezer) forint elsőfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes nyílt eljárás lefolytatására tett közzé ajánlati felhívást a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 14-i számában négyfajta, köztük 2 db 2 ö 12 állomásos, lerakóasztalos, lap összehordó gép, 1 db brosúratűző és -hajtogató kiegészítő egységgel rendelkező gép beszerzésére. A műszaki specifikáció adatai közötti feltétel volt a "garnitúrák kirakása: oszlopozva vagy garnitúránként eltolva" megjelölés.
A felperesi beavatkozó A) részajánlata a CP. BOURG gyártmányú berendezés volt.
A gépsor felépítése, a PRSC Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. mint a CP. BOURG kötészeti berendezések hivatalos magyarországi importőre (a továbbiakban: hivatalos importőr) által adott szakmai állásfoglalás szerint a kéttornyos, 27 állomásos CP. BOURG összehordó berendezés a következő:
- BT-12 vezérlőtorony
- BT-15 bővítőtorony
- TD-T kirakóegység.
Az alapkiépítésben a két toronyhoz egy TD-T kirakóegység is tartozik, amely alkalmas az összehordott kötegek összerendezésére oszlopozva és eltolva.
A felperesi beavatkozó A) részajánlata a következő volt: 2 db 2 ö 12 állomásos lerakóasztalos lapösszehordó gép, 1 db brosúratűző és -hajtogató kiegészítő egységgel. A megajánlott lap összehordó sor 27 állomásos. A 27 állomásos BOURG lap összehordó sor összeállítása: BT-12 típusú 12 állomásos lapösszehordó-vezérlőtorony, BT-15 típusú 15 állomásos lapösszehordó-bővítőtorony, és "rázóasztal, kirakás oszlopozva vagy eltolva". Az általa megajánlott ár 19,862 500 Ft volt az alperesi beavatkozó 24,998 750 Ft-os ajánlati árával szemben.
Az ajánlati felhívás az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta, és a felperesi beavatkozó ajánlatát hirdette ki nyertesnek, amely többek között tartalmazta a termék angol nyelvű prospektusát.
Az eljárást lezáró döntés ellen az alperesi beavatkozó terjesztett elő jogorvoslati kérelmet azzal, hogy a felperes érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, többek között annak nem megfelelő műszaki specifikációja miatt. E feltételnek a berendezés azért nem felelt meg, mert az eltolásos lerakást nem csak az elforgatást tette lehetővé.
Az alperes a D.387/12/2001. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.). 52. § (2), az 59. § (1) bekezdéseire figyelemmel részben helyt adott, és a felperes eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Vizsgálva a műszaki specifikációnak való megfelelést arra hivatkozott, hogy a felperesi beavatkozó ajánlata csak a vezérlő- és bővítőtorony típusjelét adta meg, a lerakóasztalát nem, ezért csak feltételezhető volt, hogy a szállításra kerülő berendezés lerakóasztalt is tartalmaz. Ennek a feltételezett lerakóasztalnak a típusa, műszaki jellemzői az ajánlat alapján nem voltak megállapíthatóak. Nem vette figyelembe a jogorvoslati eljárása során bemutatott berendezés prospektusát, amelyen a tornyok mellett látható egy lerakóasztal is, és nem fogadta el a felperes által hivatkozott szakmai állásfoglalást sem azzal, hogy nem bizonyítja a berendezés lerakóasztalos, lapösszehordós kivitelben való leszállítását. Kiemelte, hogy a felperes a saját maga által szabott korlátozástól még akkor sem térhet el, ha az általa kikötött műszaki követelménytől eltérő ajánlat árban kedvezőbb, mint az annak megfelelő berendezésre tett árajánlat, mert sérülne az ajánlattevők esély egyenlősége.
A döntés ellen előterjesztett keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy mind a felperesi beavatkozó, mind az alperesi beavatkozó ugyanazt a részajánlatot tette, nevezetesen megajánlották a 2 db 2 ö 12 állomásos lerakóasztal lapösszehordó gép, 1 db brosúra-összetűző és -hajtogató kiegészítő egységgel megnevezett ajánlati felhívás szerinti gépsort. A nyertes ajánlata tartalmazta azt, hogy a toronyhoz kapcsolódó asztal az odamenő anyagot oszlopozva vagy eltolva kirakja és azt rázza is. A csatolt angol nyelvű prospektusból pedig egyértelműen megállapítható volt, hogy a megajánlott toronyhoz lerakóasztal is tartozik.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy nem azt hasonlította össze, hogy mire képes a kétfajta gép, hanem a nyertes ajánlatot vizsgálta az ajánlati felhíváshoz képest, megállapítva, hogy az nem a felhívás szerinti géptípusra vonatkozott. A prospektuson a tornyok mögött látható lerakóasztal nem jelenti azt, hogy az ajánlott géphez lerakóasztal és nem az ajánlatban konkrétan megnevezett rázóasztal tartozik.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, és a jogsértés, valamint a jogkövetkezmény megállapítását mellőzte. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, kifejtette, hogy a per tárgya szakmai ténykérdés eldöntése volt, melynek lényege, hogy a műszaki specifikációban írt feltételnek a felperesi beavatkozó által nyújtott gép megfelelt-e. Megállapította, hogy a nyertes pályázó gépe megfelelt az ajánlati kiírásban előírt munkaműveletnek és mindeközben lényegesen olcsóbb volt. Kiemelte, hogy az ajánlatok megfelelőségének vizsgálatánál a tartalomra befolyással nem bíró formai elemek, nevek, megjelölések nem lehetnek perdöntőek. Ha e tekintetben kétség van, akkor az vizsgálat tárgyát kell hogy képezze. Összességében arra hivatkozott, hogy az elfogadott ajánlat a kiírással nincs ellentmondásban, a rázóasztalos gép képes oszlopozva kirakni a munkaanyagot, amely kívánalmat a felhívás követelményként támasztotta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést, az alperesi beavatkozó elnevezése szerint csatlakozó fellebbezést, ténylegesen fellebbezést terjesztett elő.
Az alperes az ítélet megváltoztatását, az alperesi beavatkozó annak hatályon kívül helyezését kérte. Perköltség iránti igényt egyaránt előterjesztettek. Alperes arra hivatkozott, hogy a nyomdagépekhez kapcsolódó berendezések - a lerakóasztalos és rázóasztalos lapösszehordó gép - között tartalmi és formai értelemben is különbség van. Míg a lerakóasztalos kivitelű gép a nyomdagépről lekerült nyomtatott lapokat pozicionálva helyezi egymásra, addig a rázóasztalos gép a lejött nyomtatott lapok éleit rezgőmozgással rendezi összefűzhető állapotba. A felperesnek a beszerzési tárggyal szemben támasztott tartalmi követelménye az volt, hogy az a nyomdagépről lekerült lapokat pozicionálva helyezze egymásra, vagyis lerakóasztalos kivitelű gépet kért, ami nem helyettesíthető rázóasztalos kivitellel. Ebből következően nem a kétfajta gép műszaki tulajdonságait kellett vizsgálnia, hanem azt megállapítania, hogy a nyertes ajánlat eltért-e a kiírásban foglalt tartalmi és formai követelményektől vagy sem.
Az alperesi beavatkozó szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a felperesi beavatkozó ajánlata megfelelt-e a pályázati kiírás feltételeinek.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte azzal, hogy a felperesi beavatkozó által megajánlott berendezés képes az ajánlati felhívásban kért rendszerezés elvégzésére.
A felperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezése alapos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az lehet, aki az ajánlati felhívásban meghatározott feltételek alapján a választott elbírálási szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Csak érvényes ajánlatok összehasonlítására van lehetőség. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést. Az alperesi beavatkozó e rendelkezések megsértésére hivatkozott, ezért a jogorvoslati eljárásban az alperesnek e megjelölt jogsértések körében az ajánlati felhívást, a dokumentációt, a benyújtott ajánlatot, és az eljárást lezáró döntést kellett összehasonlító módon vizsgálnia.
Helytelenül járt el az elsőfokú bíróság, amikor a per tárgyát szakmai kérdésként fogta fel, és formai követelményként a jog sértés vizsgálata körében annak jelentőséget nem tulajdonított. A peres eljárás során ugyanis az volt a vizsgálandó, hogy a kifogásolt ajánlat az ajánlati felhívásnak megfelelt-e vagy sem. Helytálló volt-e az alperesnek azon megállapítása amely szerint a felperesi beavatkozó A) részajánlata szerinti lerakóasztal típusa, műszaki jellemzője az ajánlat alapján nem volt megállapítható, ami a Kbt. alábbi szabályainak sérelmét eredményezte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a fentiek szerint kiegészítette, és annak alapján megállapította, hogy az alperes a 2 db 2 ö 12 állomásos lerakóasztalos lapösszehordó gép, 1 db brosúratűző és -hajtogató kiegészítő egységre vonatkozó ajánlati felhívás és az ehhez kapcsolódó nyertes ajánlat egymásnak való megfelelőségét vizsgálva helytállóan rögzítette, hogy a felperesi beavatkozó ajánlata tartalmazta a BT 12 és 15 típusú 2 db vezérlő- és bővítőtorony megjelölést, azonban emellett csak rázóasztal és kirakás osztva vagy eltolva megjelölést szerepeltetett a gép összeállításának részletezéseként.
Egy ajánlat akkor felel meg az ajánlati felhívásnak, ha az azt teljesen egyértelműen, beazonosítható módon "lefedi". A nyertes ajánlatban, annak szöveges ajánlati részében a lerakóasztal mint követelmény a jogszabályban megkövetelt módon nem szerepelt, az e vonatkozásban fennálló kétségek nem pótolhatók a jogorvoslati eljárás során bemutatott prospektus értelmezésével és szakmai állásfoglalással. Az alperesnek sem azt kellett vizsgálnia, hogy a különböző szakmai állásfoglalások és ismertetők alapján a megfelelőség megállapítható-e, hanem azt, hogy az ajánlat az ajánlati felhívás tárgyára vonatkozik-e vagy sem. Az ajánlat nem tartalmazta a kirakóegység típusát és az alapkiépítésben jelölt TD-T egységet (mint az importőr által a berendezés részeként jelzett kirakóegységet) a két torony részeként. Ennek hiányában a nyertes ajánlat az ajánlati felhívás követelményeinek nem felelt meg, ezért annak nyertesként való kihirdetése a Kbt. 52. § (2) bekezdésére figyelemmel a 59. § (1) bekezdésébe ütközött. Ezért az alperes helytállóan állapította meg a jogsértést és alkalmazta azok jogkövetkezményeit.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította.
A pervesztes felperest és felperesi beavatkozót a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) és 83. § (1) bekezdése értelmében a perbeli részvételüknek megfelelően kötelezte a sikeresen fellebbező alperes és alperesi beavatkozó javára az első-, másodfokú perköltség megfizetésére.
A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján személyes illetékmentes, ennélfogva a fellebbezési illetéket a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. § alapján az állam viseli. A alperesi beavatkozó a fellebbezésén lerótt 5000 Ft illetéket visszaigényelheti.
Budapest, 2004. február 25.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró