KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2799/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.42/9/2004.
Tárgy: a Magyarországi Acélszerkezet-Gyártók-Építők Szövetsége jogorvoslati kérelme a Nemzeti Autópálya Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyarországi Acélszerkezet-Gyártók-Építők Szövetsége (MAGÉSZ, 1161 Budapest, Béla u. 84., képviseli: dr. Lovász Éva ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi út 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nemzeti Autópálya Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 80., képviseli dr. Császy Zsolt jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "M7 autópálya kőröshegyi feszített beton völgyhídja kiviteli tervének elkészíttetése és a Zamárdi-Balatonszárszó (110+678-125+350 km-sz.) közötti szakasz út- és hídépítési munkáinak megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 17-én megjelent 51. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás szerint részajánlat, illetve a többváltozatú ajánlattétel kizárt.
A részvételi felhívás 9. pontja tartalmazta a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket.
A 10. a) pont tartalmazta a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére alkalmassá, míg a 10. b) pont a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása körében kérte az előző 5 év (1998-2002.) jelentősebb, a jelen közbeszerzés tárgyának megfelelő, vagy azzal azonos tárgyú és nagyságrendű vállalkozások bemutatását. Alkalmassági követelmény volt az ajánlatkérő részéről, hogy a részvételre jelentkező rendelkezzen legalább egy, nagy folyami híd építéséről szóló referenciával fővállalkozóként, vagy konzorciumi vezetőként, tagként (társként), vagy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az adott munkába bevont alvállalkozóként. Ezzel összefüggésben alkalmatlansági szempont volt az ilyen jellegű referenciamunka hiánya. Ajánlatkérő előírása szerint az alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó együttesen is megfelelhet.
A részvételi jelentkezés elkészítéséhez részvételi dokumentáció kiadására is sor került.
Az eljárás során ajánlatkérőhöz különböző kérdéseket intéztek, melyek megválaszolása ajánlatkérő részéről megtörtént.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2004. január 12-ig 9 részvételre jelentkező nyújtotta be részvételi jelentkezését, köztük 3 magyarországi cég, a Hídépítő Rt., a Betonút Rt. és a Vegyépszer Rt.
Kérelmező 2004. január 21-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a részvételi felhívás megsemmisítését, ideiglenes intézkedés elrendeléseként az eljárás felfüggesztését és ajánlatkérő költségekben történő marasztalását. Kérelmező előadta, hogy az acélszerkezetek gyártásával foglalkozó szervezetek érdekképviseletét látja el; egyesület formájában működő szervezet. Figyelemmel arra, hogy érdekképviseletet ellátó szervezet, így ügyfélképességgel rendelkezik és jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Álláspontjuk szerint a részvételi felhívás sérti a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (5) bekezdését, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdését. Indoklásként előadta, hogy kérelmező olyan társadalmi szervezet, amely érdekvédelmi képviseletet nyújt az acélszerkezet-gyártással, -szereléssel és -építéssel foglalkozó, a szövetség tagságát alkotó gazdálkodószervezetek számára. A gazdálkodó- szervezetek valamennyien rendszeresen indulnak közbeszerzési eljárásokban, részt vesznek a profiljukba vágó építési, kivitelezési munkákban, beruházásokban. A felhívás az egész iparág érdekeit sérti. Szakmai körökben ugyanis mind a feszített beton völgyhíd mellett és ellen egyaránt szólnak különböző érvek csakúgy, mint egy acélszerkezeti völgyhíd esetében. Ezenkívül elképzelhető még egy vegyes technológiás megoldás is, tehát nem kizárólag feszített betonszerkezetű. Ennek alapján nincs olyan indok, amely megalapozná, hogy az M7-es autópálya kőröshegyi völgyhídja kizárólag feszített beton technológiával készüljön. A beszerzés tárgyának ily módon történő meghatározása sérti a Kbt. 40. § (5) bekezdésének előírásait, azaz hogy ajánlatkérő kizárólagos technológiaként határozta meg a feszített beton völgyhidat és így a kérelmező által képviselt egész iparágat kizárta az ajánlattétel lehetőségéből. Ezenkívül még a természetvédelmi szempontoknak is sokkal jobban megfelelt volna "egy légiesebb megjelenésű acélszerkezetes technológia" alkalmazása. Kérelmez
ő álláspontja szerint alapelvi rendelkezésbe ütközik az is, hogy ajánlatkérő egy közbeszerzési eljárás keretében kíván ajánlattevőt kiválasztani a kiviteli tervek készítésére és a kiviteli munkák elvégzésére is. Az előírás alapján Magyarországon egyetlen cég alkalmas az ilyen jellegű völgyhíd megvalósítására. Kérelmező a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2004. január 6-át jelölte meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, hivatkozott a 2330/2003. (XII. 16.) Korm. határozatra, mely már meghatározta a beszerzés tárgyában a feszített betonszerkezet alkalmazását. Ajánlatkérő ennek alapján járt el, amikor a közbeszerzési eljárása kiírásáról határozott. Ajánlatkérő álláspontja szerint a beszerzés tárgyának meghatározása a saját hatáskörébe tartozik, a különféle technológiai megoldások preferálása szakmai kérdést jelent .
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem és az érdemi észrevétel, valamint a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, így a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslat, kérelem előterjesztése ügyfélképességgel rendelkező jogosulttól származik-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Ajánlatkérő becsatolta az alapszabályát, melynek III/1. pontja tartalmazza, hogy a szövetség célját milyen eszközökkel valósítja meg. E körben szerepel a tagvállalatok érdekeinek képviselete országos intézményeknél (kamarák, egyesületek), illetve a törvényhozói és végrehajtói szervezeteknél (parlamenti szervezetek, minisztériumok), főleg a szabványügy, környezetvédelem és az energiagazdálkodás területén. E körben a jogi képviselet semmilyen formája kiemelésre nem került, így kétséges, hogy kérelmező saját nevében jogosult-e jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
Ezen túlmenően azonban azt is vizsgálni kell - figyelemmel a Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakra -, hogy a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban megvalósult, Kbt.-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás a jogorvoslati kérelmet előterjesztő jogát vagy jogos érdekét konkrétan sérti-e. Ennek az érdeksérelemnek közvetlennek kell lennie. Ugyanis a Kbt. az ügyfélképességet szűkebben értelmezi, mint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. § (4) bekezdése. Ez utóbbi szerint ügyfél az lehet, akinek a jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti.
A szűkebb ügyfélképesség megítélése alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztő ügyfélképességgel nem rendelkezik. Az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás és a jogorvoslati kérelmet előterjesztő között közvetlen jog- és érdeksérelem nem kimutatható. Az alapszabályi célt akként nem lehet értelmezni, hogy az kiterjed a tagok jogát vagy jogos érdekeit esetlegesen érintő konkrét közbeszerzési ügyre. A Kbt.-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás csak olyan egyéb érdekelt jogát, vagy jogos érdekét sértheti, akivel szemben megállapítható, hogy az adott ügy reá közvetlenül kihat és ez a kihatás jog- vagy jogos érdekek sérelmével járhat. Ezek pedig a tagvállalatok lehetnek. Kérelmező által sem vitatottan a tagvállalatai indíthattak volna az ügyben jogorvoslati eljárást, azonban ezzel a jogukkal élni nem kívántak.
A fentieken túlmenően a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelvi rendelkezések alapján biztosítani kell a közbeszerzési eljárás során az esélyegyenlőséget. Ebből következően a közbeszerzési eljárásban jelentkezési szándékukat nemcsak magyar, hanem külföldi cégek is bejelenthetik. Az esélyegyenlőség sérelmét eredményezné, ha kizárólag a magyar acélgyártók érdekeinek érvényesítése előnyt élvezne a külföldi acélgyártók érdekével szemben.
A fentiekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, így a jogorvoslati eljárás lefolytatásának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a továbbiakban azonban megjegyzi, hogy a kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelem megalapozatlan is. Ugyanis ajánlatkérő kompetenciája annak meghatározása, hogy mit kíván beszerezni, tehát az ajánlatkérő határozza meg magát a beszerzés tárgyát, amely jelen esetben "feszített beton völgyhíd" volt. A kérelmező által hivatkozott Kbt. 40. § (5) bekezdésének sérelme nem valósul meg, hiszen jelen eljárásban sem gyártmány-, sem meghatározott típusra alapított műszaki leírást nem adott ki. A kiadott építési engedély valóban tartalmazza, hogy akár beton völgyhíd, akár acélszerkezetű völgyhíd létesítése is megvalósítható, azonban az ajánlatkérői kompetencia, hogy eldöntse, melyiket kívánja megvalósítani.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 20.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos