KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2881/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.84/9/2004.
Tárgy: a FLEXTERM Távfűtési és Hőtágulási Elemeket Gyártó Szerelő és Kereskedő Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a FLEXTERM Távfűtési és Hőtágulási Elemeket Gyártó Szerelő és Kereskedő Kft. (6000 Kecskemét, Szolnoki út 20., képviseli: dr. Laczkó Katalin ügyvéd, 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 31., I/8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., a továbbiakban: kérelmezett) "távfűtési vezetékek felújításának építés-szerelési munkáihoz anyagbeszerzés" tárgyú beszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság az eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Kérelmezett és az ISOPLUS Kft. között 2003. április 21-én szállítási keretszerződés aláírására került sor, amelynek tárgya "előreszigetelt, műanyag köpenycsöves, közvetlenül földbe fektethető, jelzőrendszerrel ellátott fűtési csövek, idomok, szerelvények és tartozékok (kiegészítő elemek) (a továbbiakban együtt: termékek) gyártása, illetve szolgáltatása a szállító érvényben lévő - jelen szerződés I. sz. és II. sz. elválaszthatatlan mellékletét képező - gyártmánykatalógusa (árjegyzéke) alapján."
A keretszerződés 2003. április 1-jétől 2004. április 1-jéig hatályos. A szerződés 7. pontja szerint az éves várható keret összeg 300 millió forint + áfa, ć 20% eltérés megengedésével.
A kérelmezett a keretszerződés alapján folyamatos megrendeléseket eszközölt az ISOPLUS Kft-től.
A kérelmezett a 2004. január 14-i Közbeszerzési Értesítő 2004. évi 4. számában négy nyílt közbeszerzési eljárást indított távfűtési vezetékek felújításának építési-szerelési munkáira a következők szerint: Budapest XI., Bükköny utcai DN80/160, illetve DN 65/140 méretű primer távfűtési vezeték felújításának építési-szerelési munkái a 23-2-5790 aknától a 23-4-957 és 23-49510 jelű hőközponti csatlakozásig 90 nyomvonal folyóméter hosszban; Budapest XI., Galambóc utcai DN 300 méretű távfűtési vezeték felújításának építési-szerelési munkái a 25-2-0145 és a 25-2-5740 számú aknák között, és csatlakozó aknák építési-szerelési munkái 140 nyomvonal folyóméter hosszban; Budapest XI., Dávid F. utcai távfűtési vezeték felújításának építési-szerelési munkái a 25-2-5025 aknáig és a 25-2-5025 aknától a 9220 jelű hőközponti csatlakozásig 95 nyomvonal folyóméter hosszban; valamint a Budapest XIII., Róbert Károly körúti DN 300-as távfűtési vezeték felújításának építési-szerelési munkái a 0280 aknától a 2210 aknáig, illetve 7210 számú hőközpontig, valamint a 2230 aknától az új 2240/A jelű aknáig, 320 nyomvonal-folyóméteren.
Az eljárásokban dokumentációk is rendelkezésre álltak, melyben kérelmezett meghatározta a részletes műszaki és ajánlati feltételeket. A dokumentációkban kérelmezett tájékoztatta az érdekelteket arról, hogy a teljesítéshez szükséges, ott meghatározott anyagokat rendelkezésre bocsátott (Rb) anyagként biztosítja a gyártó ISOPLUS Kft. telephelyén, meglévő keretszerződésének terhére.
Kérelmező 2004. február 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az ISOPLUS Kft.-t tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
Kérelme indokaként előadta, hogy kérelmezettnek a Közbeszerzési Értesítő 2004. évi 4. számában távfűtési vezetékek felújításának építési-szerelési munkáira kiírt közbeszerzési eljárások ajánlati felhívásaiból (ezen felhívások dokumentációjából) értesült arról, hogy kérelmezett nyílt eljárásai során a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó távfűtési vezeték felújítás építési-szerelési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok közül az ott megjelölteket közbeszerzési eljárást mellőzve szerzi be az ISOPLUS Kft.-től, és mint rendelkezésre bocsátott (Rb) anyagot biztosítja azt ajánlattevőknek meglévő keretszerződése terhére.
Kérelmező álláspontja szerint a kérelmezett a Kbt. szabályainak figyelmen kívül hagyásával kötött keretszerződést.
Kérelmező tapasztalatai szerint ilyen volumenű munka anyagainak ára meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, tehát azokat is közbeszerzési eljárásban kellett volna kérelmezettnek beszereznie.
A meghirdetett közbeszerzési eljárások dokumentációit 2004. január 23. napján vette kézhez, így ez az időpont a jogsérelemről történő tudomásszerzés időpontja.
Kérelmét, mint egyéb érdekelt nyújtotta be, akinek érdekeit sérti a kérelmezett eljárása. Kérelmező ugyanis ennek a piacnak jelentős szereplője, ajánlattevőként részt vehetett volna az eljárásban, amennyiben kérelmezett anyagbeszerzésre közbeszerzési eljárást folytatott volna le.
Kérelmező a tárgyaláson, az írásbeli jogorvoslati kérelmében foglaltakat akként pontosította, hogy a jogsértő esemény bekövetkezésének időpontjaként a Döntőbizottság ne a szállítási keretszerződés megkötésének 2003. április 21-i napját, hanem ezen keretszerződés alapján megkötött eseti szállítási szerződések létrejöttének időpontját tekintse.
Kérelmezett 2004. február 19-én juttatta el észrevételeit a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a Kbt. elő írásait nem sértette meg.
Kérelmezett csak a Kbt. 2003. április 25-én elfogadott és 2003. június 9-én hatályba lépett módosítása folytán került a Kbt. alanyi hatálya alá. Az ISOPLUS anyagokra vonatkozó szerződést kérelmezett 2003. április 1. napjától kezdődő egy éves időtartamra kötötte meg az ISOPLUS Kft.-vel 2003. április 21-én.
Ebben az időpontban kérelmezett még nem volt a Kbt. alanya, így közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége sem volt az adott árubeszerzés vonatkozásában, tehát a közbeszerzési eljárás mellőzése, mint jogsértés sem valósulhatott meg.
A keretszerződés még hatályban van, a kiírt eljárásokban a kérelmezett a szükséges anyagokat ez alapján bocsátja rendelkezésre.
A keretszerződés 2004. április 1-jei lejártát követően a kérelmezett a Kbt. szabályai szerint fog eljárni az árubeszerzése tekintetében is. Kérelmezett a Döntőbizottság részére 2004. március 8-án becsatolta az SAP anyaglistáját, melyből megállapítható, hogy a 2003. április 21-én létrejött szállítási keretszerződés alapján az első megrendelés időpontja 2003. április 21-e volt.
A kérelmezett és az ISOPLUS Kft. között 2003. április 23. és december 31-e között 57 db megrendelésre került sor, összességében 161 552 843 Ft értékben. 2004. január 1-je és 2004. március 5-e között további 7 db megrendelés történt, összességében 1 884 911 Ft értékben.
Egyéb érdekeltként az ISOPLUS Kft. előadta, hogy a távvezeték anyagait a 2003. április 21-én megkötött keretszerződés alapján szerzi be tőle kérelmezett és tudomásuk szerint kérelmezett a szerződés megkötésének időpontjában nem tartozott a közbeszerzés törvény hatálya alá.
A Döntőbizottság a beszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényben előírt határidőben került-e elő terjesztésre.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint.
A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A (8) bekezdés kimondja, a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A Kbt. a kérelem benyújtásával kapcsolatban egy objektív és egy szubjektív határidőt határoz meg. Az objektív a jogsértő esemény megtörténtéhez, míg a szubjektív az erről történt tudomásszerzéshez kötődik. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja csak az objektív határidőn belül bír jogi relevanciával. Az objektív határidőn túl az érdemi vizsgálatot lefolytatni akkor sem lehet, ha a kérelmező a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezi az eljárást, tekintettel arra, hogy mind a szubjektív, mind pedig az objektív határidő jogvesztő.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a sérelmezett szerződések megkötésére mikor került sor.
Az 1959. évi IV. tv., a Polgári Törvénykönyv 205. §-ában foglaltak szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott, a Budapesti Távhőszolgáltató Rt., azaz kérelmezett mint megrendelő és az ISOPLUS Távhővezetékgyártó Kft. mint szállító között előre szigetelt, műanyag köpenycsöves, közvetlenül földbe fektethető, jelzőrendszerrel ellátott fűtési csövek, idomok, szerelvények és tartozékok gyártására, szolgáltatására 2003. április 21-i keltezésű szállítási keretszerződést mindkét szerződő fél aláírásával látta el, és mint azt ezen szerződés szállítója a tárgyaláson hangsúlyozta, a szerződés aláírását követően a gyártást haladéktalanul meg is kezdte. Az előzőekben részletezettek alapján a szerződéskötés napjának a keretszerződés tekintetében 2003. április 21-e tekinthető.
A kérelmező ezzel szemben jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának nem a keretszerződés megkötésének az időpontját, hanem a keretszerződés alapján történő megrendelési időpontokat tekinti. Ezen időpontok 2003. április 21-e és 2004. március 5-e közötti időszakra esnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 90 napos objektív határidőre tekintettel a keretszerződés már érdemben nem vizsgálható, annak létét tényként kell kezelni, ezért a Döntőbizottság csak azt vizsgálhatta, hogy az objektív határidőbe eső megrendelések megfelelnek-e a keretszerződés tartalmának. A csatolt iratok alapján megállapítható volt - egyebekben ezt a kérelmező sem vitatta - hogy az eseti megrendelésekre a keretszerződés keretén belül került sor, annak mind tárgyukban, mind értékükben megfeleltek. Mindezek alapján az egyedi megrendelések nem új beszerzési igények voltak, ezért a kérelmezettnek azokkal kapcsolatosan közbeszerzési eljárást nem kellett folytatnia. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmezett a keretszerződés megkötésének idején nem tartozott a Kbt. alanyi hatálya alá.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdés biztosítja.
Budapest, 2003. március 12.
Dr. Bátorligeti Márta s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.