KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2883/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.81/17/2004.
Tárgy: az Orako-Ekler Komplex Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Orako-Ekler Komplex Rt. (1223 Budapest, Erzsébet királyné u. 19/B, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ Kht. (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 14., képviseli: dr. Tomola Szabolcs ügyvéd, 1115 Budapest, Bartók Béla út 131/A VIII. em. 23., a továbbiakban: ajánlatkérő) "oktatási intézmények számára szállítandó taneszközök, továbbá oktatási intézményekben használatos berendezések és bútorok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. december 17-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában (8038/2003 számon) ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint részletezte:
"az 1. pontban megjelölt (és a pályázati dokumentációban nevesített) oktatási intézmények számára szállítandó taneszközök, amelyek megfelelnek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében, valamint az azt módosító 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet mellékletében közreadott Funkcionális taneszközjegyzék meghatározásainak, továbbá oktatási intézményekben használatos berendezések és bútorok, az alábbi műveltségi területek, illetve csoportosítás szerint (a továbbiakban pl. az említett taneszközjegyzék egy-egy sorának megfeleltetett eszközt nevezzük eszköztételfajtának, ezek darabszám szerinti összesítése a darabszám).
A beszerzés tárgyának eszköztételfajtánkénti és mennyiségi (darabszám) részletezését az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlatot bármely taneszköz-tételfajta összes darabszámára lehet tenni. A konkrét megnevezések csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek."
Ajánlatkérő részajánlat tételére lehetőséget adott bármely eszköztételfajtára, de annak teljes mennyiségére (darabszámára).
Az ajánlati felhívás 9. pontjában ajánlatkérő a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit határozta meg, mely szerint az ajánlati dokumentációban nevesített, ajánlatkérőt megbízó oktatási intézmények a pénzügyi fedezetet a beszerzésre a Fővárosi Önkormányzattól erre a célra kapott támogatásból biztosítják.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontjai: a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlat. A felhívásban ajánlatkérő meghatározta az elbírálásának szempontjait és a hozzájuk tartozó súly- és pontszámokat.
Az ajánlati felhívás 16.9. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak "az ajánlattevőre, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan tartalmaznia kell a Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatokat és igazolásokat."
Ajánlatkérő hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
Ajánlatkérő ajánlati felhívási dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlatot tevő által kötelezően csatolandó nyilatkozatok, igazolások és egyéb dokumentumok megnevezését és sorrendjének meghatározását.
A dokumentáció 4. oldalán a benyújtandó dokumentumok és azok sorrendje cím alatt, a hetedik sorban szerepel, "A Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatok és igazolások."
A dokumentáció 4. sz. mellékletében az ajánlatkérő a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézmények megbízásából és képviseletében eljáróként került feltüntetésre.
Az ajánlattételi időszakban ajánlatkérőhöz több kérdés is érkezett, ezek között az alábbiak is:
Kérdés: "Az ajánlati felhívás (16.9.) és a dokumentáció (4. oldal 7. bekezdés) előírja a Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és igazolások benyújtását. Ezzel tehát az ajánlatkérő a Kbt. 46. § (3) bekezdésében foglaltakat is az ajánlati felhívás részévé teszi, bár az ajánlatkérő nem minősül helyi önkormányzatnak, kisebbségi önkormányzatnak stb.
Ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz be kell csatolniuk az illetékes önkormányzati (fővárosi kerületi) igazolásokat és az illetékhivatali igazolást?"
Kérdés: A Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatok és igazolások között be kell-e csatolni a (3) bekezdésben előírt helyi önkormányzati adóigazolást? Ha igen, akkor melyik önkormányzati hivataltól kell megkérni, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Adó Ügyosztályától?
Ajánlatkérő a feltett kérdésekre írásban válaszolt, a válaszában a kérdéseket számmal jelölte, s csak egyes kérdéseket ismételt meg. A 20. számú válasza - a kérdés megismétlése nélkül - az alábbi volt:
"Lévén hogy a jelen közbeszerzés kapcsán beszerzendő áruk elsődleges finanszírozója a Fővárosi Önkormányzat, a felhívás szerint a hivatkozott Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdésben szereplő valamennyi nyilatkozatot és igazolást be kell nyújtani."
A válaszokat először 2004. január 21-én e-mail útján, majd január 22-én postán küldte meg ajánlattevőknek. Az interneten küldött válaszok vonatkozásában visszaigazolást kért, a postai feladás ajánlott levélben történt.
Az e-mailt kérelmező 2004. január 21-én kétszer is visszaigazolta.
Az ajánlati határidőre, 2004. január 27-re kérelmező, a Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft., a Garzon Bútor Rt., az Almus Pater Taneszköz- és Intézményellátó Rt., az ASS Magyarország Kft., a Balázs-Diák Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. és a HOR Rt. adta be ajánlatát. A bontási eljárás során ajánlatkérő megállapította, hogy kérelmező, valamint a Garzon Bútor ajánlata a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adó Iroda adóigazolásának hiánya miatt érvénytelen, mivel a hiánypótlásra ajánlatkérő nem biztosított lehetőséget.
Kérelmező 2004. február 6-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A tárgyaláson pontosított kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, majd a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmező elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő olyan igazolás csatolásának elmulasztására alapított érvénytelenségi okot, amelyet a felhívásban nem követelt meg.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a Kbt. 46. § (3) bekezdésében írt igazolás megkövetelésével olyan kizárási okot alkalmazott volna, amelyre nem volt jogosult tekintettel arra, hogy nem tartozik abba az alanyi körbe, mely számára ezt a törvény lehetővé teszi. Ezzel álláspontja szerint megsértette a Kbt. 25. §-ban foglaltakat is, mert a szigorú tiltó rendelkezés ellenére a kizáró okok alkalmazása során eltért a törvényben foglaltaktól.
Kifogásolta továbbá, hogy a Kbt. 46. § (3) bekezdésében írt kifejezett rendelkezés ellenére nem írta elő a (3) bekezdés szerinti igazolások csatolásának követelményét. Megítélése szerint a 46. § (1)-(6) bekezdésre való hivatkozás önmagában nem elégséges ezen kizárási ok előírására vonatkozóan.
Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá a 46. § (5) bekezdés azon feltétele, hogy "...ha az ajánlatkérő ezt előírta a (3) bekezdés szerinti" igazolást kell csatolnia.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem teljesítette a 46. § (3) bekezdésben foglalt azon feltételt sem, hogy az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság igazolását kérje az ajánlattevőktől. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat Adóhatósága által kiállított adóigazolást fogadjon be, hanem ez esetben valamennyi intézmény székhelye szerinti helyi önkormányzattól szükség lett volna a nemleges adóigazolás csatolására, így mindazon ajánlatok érvénytelenek, amelyek a Fővárosi Önkormányzat adóigazolását tartalmazták, mert olyan dokumentumot nyújtottak be, amelynek semmi köze nincs az ajánlati felhívásban foglaltak teljesítéséhez.
Előadta, hogy a jogsértésről akkor szerzett tudomást, amikor a kizáró ok alkalmazásáról értesült tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem minősül helyi önkormányzati költségvetési szervnek, ezért a 46. § (3) bekezdésének alkalmazását nem írta és nem írhatta elő.
Előadta, hogy a kérdésekre adott ajánlatkérői válasz sem tartalmazott erre vonatkozó egyértelmű információt. Előadta továbbá, hogy az e-mail küldemények szövegezése a mellékletek megküldését nem igazolja, és erre utalás sincs a fejrész szerinti részletezésben. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő nem az általa előzetesen meghatározott módon tartotta a kapcsolatot a kérelmezővel.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az eljárását és kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság jogcímén.
Előadta, hogy a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztálya megbízásából indította el a közbeszerzési eljárást az oktatási intézmények megbízása alapján, azok képviseletében eljárva. Ennek igazolására csatolta az intézmények igazgatói által adott megbízásokat. Előadta, hogy ez alapozza meg jogosultságát arra, hogy a Kbt. 46. § (3) bekezdésében foglalt igazolást kérje.
Hivatkozott továbbá arra, hogy az ajánlati felhívás vonatkozó részeiben található megfogalmazás, valamint a dokumentáció 4. oldalán található check-list hetedik bekezdése egyértelműen tartalmazza a Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatok és igazolások csatolásának kötelezettségét. Ezen túlmenően a kérdésekre adott válaszok között, a 20. válaszban is megismételte, hogy a 46. § (1)-(6) bekezdésében szereplő valamennyi nyilatkozatot és igazolást be kell nyújtani. Előadta továbbá, hogy a formális logikai alapon sem lehet igaz az, hogy ha valaki egy "felesleges" igazolást nyújtott volna be, az kizárás alá kell essen.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A (3) bekezdés szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
A 46. §. (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
Az (5) bekezdés szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.9. pontjában előírta, hogy az ajánlatnak mind az ajánlattevőre, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan tartalmaznia kell a Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatokat és igazolásokat. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 4. oldalán a benyújtandó dokumentumok felsorolásában is megnevezte a Kbt. 46. § (1)-(6) bekezdésében felsorolt nyilatkozatokat és igazolásokat, ezáltal az abban foglaltakat a felhívás részévé tette, az ott meghatározottak teljesítését elvárta az ajánlattevőktől, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóktól is.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a felhívás 16.9. pontja és a dokumentáció hivatkozott előírása nem jelentik a 46. § (3) bekezdésében foglalt igazolás csatolására vonatkozó kifejezett előírást. Tekintettel arra, hogy a törvény szövege szerint az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja az igazolás csatolásának kötelezettségét, a Döntőbizottság álláspontja szerint ennek a követelménynek megfelel azáltal, ha a vonatkozó jogszabályhelyet a felhívásban úgy jelöli meg, hogy a 46. § (1)-(6) bekezdésére hivatkozik. Ezt a meghatározást egyértelműen az elsőtől a hatodik bekezdésig meghatározott valamennyi nyilatkozat és igazolás csatolásának előírásaként kell értelmezni.
A kérelmező ajánlatában nem csatolta az ajánlatkérő által előírt, a Kbt. 46. § (3) bekezdésében nevesített adóigazolást, így ajánlata nem felelt meg a felhívásban és a dokumentációban foglalt előírásoknak, ezért ajánlatkérő jogszerűen állapította meg az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság nem vizsgálta érdemben azt a kérdést, hogy jogosult volt-e ajánlatkérő a Kbt. 46. § (3) bekezdésében foglalt igazolás csatolásának előírására tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás az előírást egyértelműen tartalmazta, s az ajánlati felhívást határidőben ajánlattevők nem támadták meg. Erre való tekintettel a Döntőbizottság jelen jogorvoslati kérelem vonatkozásában az alábbiak szerint nem fogadta el azt, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségére vonatkozóan határidőben benyújtott a jogorvoslati kérelem.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani, a Kbt. meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által sérelmezett ajánlatkérői magatartás mikor jutott a kérelmező tudomására, és ehhez képest mikor járt le a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő, a kérelem benyújtása a jogvesztő határidőben történt-e.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai egyértelműen tartalmazták az ajánlatkérő kérelme szerint jogsértő rendelkezéseket, így a jogvesztő határidő kezdő időpontja 2003. december 29., mely napon kérelmező az ajánlati dokumentációt átvette. Fentiek alapján az ajánlati kötöttségre tekintettel ajánlatkérő és ajánlattevők kötve voltak a még esetlegesen jogszerűtlen felhívásban és dokumentációban foglalt előírásokhoz is.
E körben a Döntőbizottság nem vizsgálta azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adó Iroda-e a székhely szerint illetékes adóhatóság, mert kérelmező ajánlata önkormányzati adóigazolást egyáltalán nem tartalmazott, így az a kérdés nem merült fel, hogy kérelmező a megfelelő adóhatóság igazolását csatolta-e.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy mindazon ajánlatok érvénytelenek, amelyek a Fővárosi Önkormányzat adóigazolását tartalmazták, mert olyan dokumentumot nyújtottak be, amelynek semmi köze nincs az ajánlati felhívásban foglaltak teljesítéséhez.
A Döntőbizottság megállapította azt, hogy az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a kérdésekre adott válaszok alapján jutott egyértelműen ajánlattevők tudomására az, hogy mely hatóságtól kell beszerezniük az adóigazolást.
A kérelmezőhöz az ajánlatkérő 2004. január 21-én elküldött válasza ugyanezen a napon e-mail formájában megérkezett. Kérelmező az e-mail megérkezését kétszer is visszaigazolta. Az egyik visszaigazolást Molnár Eszter küldte 14 óra 44 perckor, a másik egy automatikus visszaigazolás volt (2004. január 21-én 16 óra 38 perckor), mely azt mutatta, hogy az üzenetet a felhasználó gépén megjelenítették. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy ezen visszaigazolások nem bizonyítják a csatolmányok, azaz a válaszok átvételét, mert ebben az esetben kérelmezőnek a válaszok megérkezésének hiányát jeleznie kellett volna, s azt jelen eljárásban bizonyítania kellett volna.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem ezen kérelmi elem tekintetében elkésetten került benyújtásra, mert a 15 napos jogvesztő határidő 2004. február 5-én letelt.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerint a Kbt. 46. § (3) bekezdésének megfelelő adóigazolás csatolását is előírta ajánlatkérő, így azok benyújtása nem eredményezheti az ajánlatok érvénytelenségét. Rámutat a Döntőbizottság arra is, hogy a kérdésekre adott válaszok során az adóigazolás vonatkozásában feltett kérdésre ajánlatkérő a Fővárosi Önkormányzat általi finanszírozásra hivatkozott, és valamennyi ajánlattevő - azon kettő kivételével aki egyáltalán nem csatolt e körben igazolást - a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Adó Iroda által kiadott adóigazolást csatolta, tehát ajánlatkérő válasza az ajánlattevők számára egyértelmű volt, így az esélyegyenlőség nem sérült.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. március 12.
Dr. Telek Katalin s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.