KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2968/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.1/10/2004.
Tárgy: az Innober-Wave Kft. jogorvoslati kérelme az Állami Autópálya Kezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az INNOBER-WAVE Kft. (1155 Budapest, Perczel Mór u. 30., képviseli: dr. Kovács Dénes ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 10. I. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Állami Autópálya Kezelő Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 74-76., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18. VI. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "üzemi célú komplex autópálya-informatikai rendszer kiépítésének lebonyolítása és műszaki ellenőrzése az M7 autópálya 17+000 és 110+580 km-szelvényei között (93,58 km)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 24-i 39. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, melyet a Közbeszerzési Értesítő 2003. október 8-i 41. számában helyesbített.
Felhívása 3. a) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét. Közölte, hogy a nyertes feladata az üzemi hírközlő rendszer kiépítésének teljes körű műszaki ellenőrzése, mérnöki felügyelete, a kiépítés helyszíni műszaki ellenőrzése, jóváhagyása, megrendelő érdekeinek folyamatos képviselete. Az üzemi hírközlő rendszer építése során a tervezési és kivitelezési munkafázisokat ellenőrzi. Rögzítette, hogy a feladatok mely területekre terjednek ki.
Rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
A 11. ab) pontban a műszaki alkalmasság igazolására kérte - többek között:
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az elmúlt 3 évben (2000., 2001. és 2002.) folyamatban levő vagy befejezett, hírközlési (külön kiemelve az optikai és a legalább 100 M Ft értékű SDH alapú kommunikációs), hírközlési vagy erősáramú rendszerek mélyépítési munkálatainak, közúton megvalósított forgalomtechnikai mérő és szabályozó, térfigyelő video, számítástechnikai (külön kiemelve a közbeszerzés tárgyával azonos jellegű adatfeldolgozó, adatbázis-kezelő, valamint az ezeket kiszolgáló hardver- és szoftver-) rendszerek megvalósításának műszaki ellenőrzése tárgyú munkák ismertetése. A munkák dokumentálására az alábbiakat kell benyújtani/ismertetni: az ellenszolgáltatás bruttó összege, az ellenőrzött beruházás bruttó értéke, ezen belül az SDH-rendszer, egyéb híradástechnikai alrendszer, térfigyelő video-alrendszerek és számítástechnikai alrendszerek értéke, a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont], a munka rövid műszaki leírása.
- Kért az előző 3 évből (2000., 2001. 2002.) származó, a megrendelő által kiállított egy vagy több referencialevelet, megadva, milyen szakterületre vonatkozó műszaki ellenőrzés tárgyú munkákra kell vonatkozni, többek között az alábbiakat tüntette fel:
- optikai átviteltechnikai hálózatok építése (az ellenőrzött beruházás értéke legalább 300 M Ft),
- SDH alapú átviteltechnikai hálózatok építése/üzemeltetése (az ellenőrzött beruházás értéke legalább 300 M Ft),
- a közbeszerzés tárgyával azonos jellegű számítástechnikai (adatfeldolgozó, adatbázis-kezelő, valamint az ezeket kiszolgáló hardver- és szoftver-) rendszerek megvalósítása (az ellenőrzött beruházás értéke legalább 300 M Ft),
- ha az ellenőrzött beruházás több, a fentiekben felsorolt elemet tartalmaz, akkor meg kell adni az egyes elemek értékét külön-külön, és az ellenőrzött beruházás értékeire vonatkozó fenti követelményeket az így megadott rész összegek figyelembevételével kell kielégíteni,
- a referencialeveleknek tartalmazniuk kell legalább a megrendelő megnevezését, a munka rövid leírását, a teljesítés időpontját, az ellenőrzött beruházás bruttó értékét, valamint a megrendelőnek az elvégzett munkával kapcsolatos elégedettségre vonatkozó kijelentését,
- az ajánlattevő emberi erőforrásokkal való felkészültségének ismertetése: meg kell nevezni azokat a műszaki szakembereket, illetve vezetőket, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Meg kell adni ezeknek a szakembereknek a teljesítésben betöltött szerepét, képzettségét, az ajánlattevőnél, illetve annak alvállalkozójánál eltöltött időt, be kell mutatni szakmai gyakorlatát, a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú és ezen belül kiemelve a legalább 80 M Ft nagyságrendű projektekben (ellenőrzött munka) végzett munkáit, a teljesítésbe bevonni kívánt projektvezető esetén pedig kiemelve az 500 M Ft (ellenőrzött munka) nagyságrendű projekt- vagy műszaki vezetői munkáját. Csatolni kell a megnevezett szakemberek végzettségét, képesítését, illetve műszaki ellenőri jogosultságát igazoló okiratok másolatát, továbbá nyilatkozatát, hogy vállalja a számára kijelölt feladat elvégzését.
A felhívás 11. b) pontja határozta meg az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait akként, hogy közölte, az "Aj" jelzésű követelményt az ajánlattevőnek kell kielégíteni, az "Aj és Alv" jelzésű követelményt az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak külön-külön is ki kell elégíteni, az "Aj vagy Alv" jelzésű követelményt az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak együttesen kell kielégíteni. Ajánlatkérő többek között az alábbi alkalmatlansági szempontokat állapította meg:
- 2000., 2001. és 2002. években (összeadva) a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú [11. ab) pont első francia bekezdés] szolgáltatásainak nettó árbevétele együttesen nem haladta meg a 100 M Ft-ot (Aj),
- nem rendelkezik az elmúlt 3 évből (2000., 2001. és 2002.) származó, a megrendelő által kiállított, a 11. ab) pontban megfogalmazott követelményeknek megfelelő számú eredeti referencialevéllel (Aj vagy Alv),
- a projektbe bevonni kívánt legalább 4 szakember nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, érvényes szakterületi műszaki ellenőri vagy szakértői jogosultsággal és az adott szakterületen legalább 3 éves, a 4 szakemberre számítva összességében legalább 500 M Ft értékű beruházások kivitelezésében vagy műszaki ellenőrzésében szerzett szakmai gyakorlattal együttesen a következő területeken,
- optikai hálózatok építése,
- SDH alapú átviteltechnikai hálózatok építése/üzemeltetése, áramellátás,
- mélyépítési,
- forgalomtechnikai mérő vagy szabályozó rendszerek létrehozása (mindegyik pontra vonatkozóan Aj vagy Alv),
- a projektbe bevonni kívánt legalább 2 szakember nem rendelkezik
- felsőfokú végzettséggel és az adott szakterületen legalább 3 éves, a 2 szakemberre számítva összességében legalább 300 M Ft értékű
- beruházások kivitelezésében vagy műszaki ellenőrzésében szerzett szakmai gyakorlattal együttesen a következő területeken:
- a közbeszerzés tárgyával azonos jellegű számítástechnikai (ezen belül mérési adatgyűjtő és feldolgozó, adatbázis-kezelő, valamint az ezeket kiszolgáló (hardver és alapszoftver) rendszerek megvalósítása.
- térfigyelő videorendszerek megvalósítása (mindegyik pontra vonatkozóan Aj vagy Alv),
- a teljesítésbe bevonni kívánt projektvezető nem rendelkezik legalább 5 éves, a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú munkákban szerzett gyakorlattal, továbbá az elmúlt 3 évben nem volt projekt vagy műszaki vezető legalább egy, 500 M Ft nagyságrendű, a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú projekt műszaki ellenőrzésében, illetve mérnöki felügyeletében (Aj vagy Alv).
Ajánlatkérő rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő a felhívása 16. "Egyéb információk" pontjában eredeti okiratban kérte - többek között:
- műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás meglétének igazolását,
- összeférhetetlenségi nyilatkozatot arról, hogy a jelen eljárás tárgyában szereplő beruházás kivitelezésében érdekelt fő- vagy alvállalkozókkal sem közvetlen, sem közvetett módon nincs és a szerződés időszaka alatt nem kerül üzleti kapcsolatba (pl. értékesítés, alvállalkozó, részesedés stb.).
Ajánlatkérő rendelkezett arról, hogy a hiánypótlás lehetőségét az igazolások és nyilatkozatok tekintetében a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket, a műszaki leírást, a szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő három összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételét írta elő az elkészített formanyomtatványon. Kérte, hogy nyilatkozzon külön az ajánlattevő, külön a teljesítésben részt vevő természetes személy, külön az almegbízott arról, hogy nem áll fenn az ajánlatkérő által ismertetett cégekkel összeférhetetlensége.
Ajánlatkérő írásban válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. Közölte, hogy a "felelősségbiztosítás megléte igazolható bármilyen eredeti vagy közjegyző által hitelesített dokumentummal, ami hitelt érdemlően igazolja, hogy az illető rendelkezik felelősségbiztosítással (pl. a biztosító eredeti igazolása, a kötvény és a befizetést igazoló csekk hiteles másolata)."
Az ajánlattételi határidőre, 2003. október 20-ra ajánlatot nyújtott be az Utiber Kft., a Főber Rt. és a kérelmező.
Ajánlatkérő hiánypótlást alkalmazott, minden ajánlattevőt felhívott ajánlata hiányainak pótlására. A megadott határidőre a hiánypótlást teljesítették.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját 2003. december 19-re elhalasztotta. Ajánlatkérő minden ajánlatot érvénytelennek, a közbeszerzési eljárását pedig a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította.
Ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását:
- Referencialistája műszaki ellenőri és bonyolítói tevékenységre vegyesen vonatkozik. Nem nyújtott be referencialistát úgy, hogy abból megállapítható legyen, hogy a 2000, 2001, 2002-es években összesen végzett a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú (műszaki ellenőri) szolgáltatást nettó 100 M Ft értékben. (Jelen eljárásban az ajánlati felhívás értelmében csak a műszaki ellenőri tevékenység vehető figyelembe, a bonyolítási tevékenység nem. Nyilatkozott a referencialistán műszaki ellenőri tevékenységről, de az nem éri el a 100 M Ft-ot.)
- Referencialevele műszaki iroda vezetésére vonatkozó bonyolítói tevékenységet takar, nem pedig műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozik. Nem nyújtott be kellő számú, az ajánlati felhívás 11. a) ab) pontja szerinti tartalmú, műszaki ellenőrzés tárgyú referencialevelet. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában:
- nem derül ki a beadott szakemberek bemutatásából, hogy a projektbe bevonni kívánt, legalább 2 szakember az adott szakterületen legalább 3 éves, a 2 szakemberre számítva összességében legalább 300 millió forint értékű beruházás kivitelezésében vagy műszaki ellenőrzésében szerzett szakmai gyakorlattal együttesen a következő területeken:
- a közbeszerzés tárgyával azonos jellegű számítástechnikai (ezen belül mérési adatgyűjtő és -feldolgozó, adatbázis-kezelő, valamint az ezeket kiszolgáló hardver- és alapszoftver-) rendszerek megvalósítása,
- térfigyelő videorendszerek megvalósítása.
- nem derül ki a beadott szakemberek bemutatásából, hogy projektvezetője az elmúlt 3 évben volt műszaki vezető vagy projektvezető legalább egy, 500 M Ft nagyságrendű az eljárás tárgyával azonos projekt ellenőrzésében.
- Nem csatolta be az ajánlati felhívás 16. pontjában az ajánlattevőre előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatot.
Alvállalkozója a REFORMÚT Kft. vonatkozásában:
- Az ajánlati felhívás 16. pontjának és a kérdéses válaszoknak megfelelően nem igazolta műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás meglétét bármilyen eredeti vagy közjegyző által hitelesített olyan dokumentummal, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy az illető rendelkezik felelősségbiztosítással (csak a felelősségbiztosítás megkötésére irányuló biztosítási ajánlat nyomtatvány került becsatolásra, nem igazolta, hogy a befizetés is megtörtént).
A kérelmező 2004. január 5-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Kérelmét arra alapította, hogy benyújtott ajánlata a hiánypótlással együtt érvényes, megfelel az elő írásoknak. Írásbeli jogorvoslati kérelmében nem tért ki az összeférhetetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos érvénytelenségi okra, az ennek alaptalanságára vonatkozó hivatkozását a 2004. január 29-i tárgyaláson terjesztette elő.
A kérelmező álláspontja szerint jogorvoslati kérelme, illetve annak az összeférhetetlenséggel kapcsolatos része nem késett el, mert a határidőben benyújtott jogorvoslati kérelme tartalmazta, hogy nem érvénytelen az ajánlata, és ezért eredményes ajánlatkérő közbeszerzési eljárása. A tárgyaláson tett nyilatkozata csak kiegészítése, indokolása a jogorvoslati kérelmének. Írásbeli jogorvoslati kérelmében és tárgyalási nyilatkozatában az egyes érvénytelenségi okok vonatkozásában az alábbiakat adta elő:
Az első érvénytelenségi ok vonatkozásában elismerte, hogy a hiánypótlást követően beadott dokumentációja 4. oldalán azt tüntette fel a "100 M Ft nettó, műszaki ellenőrzés bemutatásá"-nál, hogy 52 M Ft az lnnober-Wave Kft. és 49 M Ft a Reformút Kft., majd összesítette, hogy az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak a közbeszerzés tárgyával azonos szolgáltatásainak nettó árbevétele 101 M Ft.
A kérelmező előadta, hogy úgy értelmezte az ajánlatkérő elő írását, hogy az ajánlattevőnek és az alvállalkozójának együtt kell elérni a több mint 100 M Ft-os értékhatárt.
A második érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy alapajánlata 15. oldalán levő referencialevél megfelel ajánlatkérő követelményeinek. Közölte, hogy a referencialevelet kiállító Vegyépszer Rt. a kérelmezővel kötött szerződést a lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés irányítására, melyet a kérelmező képviseletében az ügyvezető látott el. A műszaki ellenőrzési tevékenység elvégzésére a Vegyépszer Rt. külön szerződést kötött, de nem a kérelmezővel. A tényleges műszaki ellenőrzést olyan személy végezte el, aki jelenleg a kérelmező külső munkatársa.
A harmadik érvénytelenségi ok vonatkozásában a kérelmező álláspontja szerint rendelkezik az előírt követelményeknek megfelelő referenciával a szakembere. Konkrétan arra hivatkozott, hogy alapajánlata 31. oldalán Vitányi István szakmai ön életrajzában megadták referenciaként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár WAN-hálózatának kiépítését 230 M Ft-os értékben, továbbá a hiánypótlást követően beadott iratok 15. oldalán szintén hivatkoztak arra, hogy a szakember az Országos Egészségbiztosítási Pénztár országos WAN adatátviteli hálózatának kialakításában mint projektvezető mérnök-műszaki ellen őr működött közre. A kérelmező azt nem vitatta, hogy részletesebben is ismertethette volna ezt a referenciamunkát, azonban megítélése szerint enélkül is megállapítható, hogy a WAN adatátviteli hálózat kiépítése megfelel ajánlatkérőnek, itt is jelentős információáramlást kell biztosítani számos végponton.
A kérelmező álláspontja szerint nem áll fenn a negyedik érvénytelenségi ok, amelyet a projektvezetővel kapcsolatban állapított meg az ajánlatkérő.
Sárközi András rendelkezik több mint 500 M Ft értékű referenciával. Az alapajánlat 30. oldalán és a kiegészítés 13. és 16. oldalán ismertették, hogy a NOVACOM Távközlési Kft. optikai kábeles hálózatának fejlesztésében részt vett. Ugyan az alapajánlatban 3 évre bontottan közölték az értékeket, azonban ténylegesen ez egy projekt volt, mely kitűnik a megfogalmazásból, továbbá abból, hogy a kiegészítésben már mint egy egységes projekt került feltüntetésre. A kérelmező azt nem vitatta, hogy az alapajánlat 30. oldalán azt tüntették fel, hogy a fejlesztésben Sárközi András mint mérnök-műszaki ellenőr működött közre.
A kérelmező azt elismerte, hogy ajánlatába - ajánlatkérő elő írása ellenére - nem csatolta be saját maga összeférhetetlenségi nyilatkozatát. E miatt azonban ajánlatkérő nem nyilváníthatta volna érvénytelenné az ajánlatát, hanem köteles lett volna hiánypótlási eljárást lefolytatni, mert az összeférhetetlenségi nyilatkozat a Kbt. 44. § és 46. §-a körébe tartozó olyan okirat, amely vonatkozásában helye van hiánypótlásnak.
A kérelmező álláspontja szerint nem áll fenn az alvállalkozó tekintetében megállapított érvénytelenségi ok. A kérelmező nem vitatta ajánlatkérő előírásait, továbbá elismerte, hogy az ajánlatba csak egyszerű másolatban került becsatolásra egy biztosítási ajánlat, melyet a közvetítő, az alávállalkozó és a kérelmező írt alá. Ajánlatkérő kérdésre adott válasza példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, erre tekintettel a benyújtott okirat is megfelel.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy mivel a kérelmező a határidőben benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott az összeférhetetlenséggel kapcsolatos érvénytelenségi okra, ezért ezen ok vonatkozásában megmaradt az érvénytelenné nyilvánítás. Ezen okkal kapcsolatban csak a 15 napos jogvesztő határidőn túl terjesztett elő jogorvoslati kérelmi elemet.
Ajánlatkérő álláspontja szerint megalapozottan nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
Az első érvénytelenségi ok vonatkozásában kiemelte, hogy ajánlati felhívása 11. b) pontjának negyedik francia bekezdésében az ajánlattevő vonatkozásában támasztotta követelményként, hogy legyen 100 M Ft értékű referenciája. A kérelmező ajánlatából és a hiánypótlásra adott válaszából egyértelműen megállapítható, hogy magának a kérelmezőnek mint ajánlattevőnek az ilyen tárgyú bevétele 52 M Ft volt, és a 100 M Ft-os értékhatárt az alvállalkozóval együtt érte el.
A második érvénytelenségi ok vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy felhívásában [11. a) ab) második francia bekezdése és alkalmatlanság tekintetében a b) pont ötödik francia bekezdése] műszaki ellenőrzési munkára kérte a referencia bemutatását. A kérelmező által benyújtott ajánlat 15. oldalán levő referencialevél pedig nem műszaki ellenőrzési tevékenységre vonatkozik, hanem a bonyolítás és a műszaki ellenőrzés irányítására. Hivatkozott e körben arra is, hogy ez a referencialevél nem a kérelmező referencialevele, hanem egy személyi referencialevél.
Ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező ajánlata alapján nem tudta megállapítani, hogy a projektbe bevonni kívánt legalább két szakember rendelkezik, legalább 3 éves, a két szakemberre számítva összességében legalább 300 M Ft értékű, a felhívásban tételesen megadott területeken szakmai gyakorlattal. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár WAN adatátviteli rendszere vonatkozásában a kérelmező által közöltek alapján nem lehetett megállapítani, hogy megfelel-e ajánlatkérő specifikált elő írásainak. Erre tekintettel ajánlatkérőnek ez okból is érvénytelenné kellett nyilvánítani a kérelmező ajánlatát.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a projektvezető vonatkozásában az ajánlatban nem igazolta a kérelmező az alkalmassági követelmények meglétét. Egyrészt a NOVACOM Kft. által kiadott referencialevél 3 éves bontásban adta meg, majd összesítette az értékeket, mely - a hiánypótlást követően beadott egy projektre vonatkozó nyilatkozatok ellenére - kétségessé teszi, hogy rendelkezik-e a projektvezető egy, legalább 500 M Ft értékű projekttel. Hivatkozott továbbá arra, hogy a projektvezetővel szemben azt támasztotta alkalmassági követelményként, hogy projekt-, illetve műszaki vezető legyen a jelen beszerzés tárgyával azonos tárgyú projekt műszaki ellenőrzésében, illetve mérnöki felügyeletében. A becsatolt referencialevél viszont azt igazolja, hogy mint műszaki ellenőr működött közre az adott szakember.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem alapos a kérelmező azon hivatkozása, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozatra hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia. Ez a nyilatkozat nem tartozik a kérelmező által megjelölt Kbt. 44. § és 46. § körébe, erre tekintettel ez érvényességi követelmény volt, felhívása 16. pontjában kérte ezek csatolását, melyet a kérelmező nem teljesített.
Ajánlatkérő pontosan meghatározta formai és tartalmi követelményeit a felelősségbiztosítás meglétének igazolására. A kérelmező által becsatolt egyszerű másolat sem a formai, sem a tartalmi követelményt nem elégíti ki. Egyrészt vagy eredeti, vagy közjegyző által hitelesített okirat csatolását kérte. Tartalmilag pedig olyan dokumentumot, mely hitelt érdemlően igazolja a felelősségbiztosítás meglétét. A kérelmező által becsatolt egyszerű másolat egy biztosítási ajánlat, melyből nem állapítható meg a felelősségbiztosítási jogviszony megléte.
Ajánlatkérő kérte a kérelmező költségek viselésére való kötelezését. Ügyvédi munkadíj iránti igényét 50 000 Ft-ban jelölte meg, tárgyalási nyilatkozata szerint azzal, hogy azt igazolja. A Döntőbizottság részére a munkadíjra vonatkozó okiratok nem kerültek becsatolásra.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmét elkésetten nyújtotta-e be, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy határidőben került elő terjesztésre a jogorvoslati kérelem. Ajánlatkérő 2003. december 19-én hirdette ki a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és eljárását eredménytelenné nyilvánító döntését.
A kérelmező 2003. december 30-án adta postára a jogorvoslati kérelmét, mely 2004. január 5-én érkezett meg a Döntőbizottsághoz, majd hiánypótlást követően 2004. január 12-én indította meg a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást. A fenti tényekből megállapítható, hogy a kérelmező a 15 napos határidőn belül adta postára a jogorvoslati kérelmét.
Az írásbeli jogorvoslati kérelemben a kérelmező egyértelműen rögzíti, hogy ajánlata hiánypótlással együtt érvényes, eleget tesz a kiírási feltételeknek, és nem ért egyet az eredménytelenség megállapításával. A kérelmező tehát az érvénytelenné, illetve az eljárást eredménytelenné nyilvánító döntés ellen benyújtotta a jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem késett el a jogorvoslati kérelem, tekintettel arra, hogy az írásbeli jogorvoslati kérelemben egyértelműen és határozottan azt kérte a kérelmező, hogy állapítsa meg a Döntőbizottság, nem érvénytelen az ajánlata. Az a körülmény, hogy az egyik érvénytelenségi ok a tételes ismertetésben és indokolásban külön nem került feltüntetésre, jelen esetben nem alapozza meg az elkésettséget, mert írásbeli jogorvoslati kérelmének megfogalmazása a teljes érvénytelenségre vonatkozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő által megállapított első érvénytelenségi ok az ajánlati felhívás - fentiekben idézett - 11. b) pontjának negyedik alkalmatlansági szempontján alapul. Ebben ajánlatkérő azt írta elő, hogy ajánlattevő nettó árbevétele a 2000., 2001. és 2002. években összeadva azonos tárgyú szolgáltatásai vonatkozásában haladja meg a 100 M Ft-ot. Ajánlatkérő egyértelműen rendelkezett arról, hogy ajánlattevőnek kell megfelelni ennek az elő írásnak - az "Aj" jelzés alkalmazásával.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát, illetve a hiánypótlását, és megállapította, hogy ezen elő írásnak nem felel meg. A hiánypótlás 4. oldala tartalmazza, hogy magának a kérelmezőnek mint ajánlattevőnek a kért évekre vonatkozóan az összesített bevétele 52 M Ft. Erre tekintettel alaptalanul kifogásolta kérelmező e pontra alapítottan az ajánlatkérő döntését.
Ajánlatkérő a felhívása - fentiekben idézett - 11. a) ab) pontjának második francia bekezdésében és a 11. b) pont ötödik francia bekezdésében meghatározott alkalmatlansági szempontban azt támasztotta követelményként, hogy a felsorolt valamennyi szakterületre vonatkozó műszaki ellenőrzés tárgyú munkára legyen az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak együttesen az elmúlt 3 évből referencialevele.
A Döntőbizottság, miután megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és hiánypótlását, megállapította, hogy az ajánlatba nem került becsatolásra olyan referencialevél, mely megfelel az elő írásoknak.
A kérelmező által hivatkozott, az alapajánlat 15. oldalán levő, az M3-as autópálya meghatározott szakaszára vonatkozó ÜHK- létesítéssel kapcsolatban a referenciaadó ugyanis azt igazolta, hogy a műszaki ellenőrzés irányítását végezték, tehát nem az ajánlatkérő által megkövetelt műszaki ellenőrzési tevékenységet.
A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában maga is ismertette, hogy a lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés irányítását látta el a kérelmező képviseletében Pesti Gyula, míg a tényleges műszaki ellenőrzési tevékenységet más személy végezte, akinek a Vegyépszer Rt.-vel külön szerződéses jogviszonya volt. Erre tekintettel ez nem fogadható el a kérelmező referenciájaként.
Ajánlatkérő felhívása - fentiekben idézett - 11. a) ab) pontjának harmadik francia bekezdésében és a 11. b) pont nyolcadik francia bekezdésében követelményként támasztotta, hogy rendelkezzen az ajánlattevő és az alvállalkozó együttesen legalább két olyan felsőfokú végzettségű, a szakterületen legalább 3 éves, a két szakemberre számítva összességében legalább 300 M Ft értékű beruházások kivitelezésében vagy műszaki ellenőrzésében szerzett gyakorlattal, amelyek a közbeszerzés tárgyával azonos jellegű számítástechnikai rendszerek, térfigyelő videorendszerek megvalósítására vonatkoznak. Ajánlatkérő az azonos jellegű számítástechnikai rendszerre előírta, hogy ezen belül mérési adatgyűjtő és feldolgozó, adatbázis-kezelő, valamint ezeket kiszolgáló hardver- és alapszoftverrendszerre vonatkozik a követelménye.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és a hiánypótlását, és megállapította, hogy az nem tartalmaz e követelményeknek megfelelő referenciát.
A kérelmező valóban az alapajánlata 31. oldalán és a hiánypótlás 15. oldalán megjelölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár országos WAN adatátviteli hálózatának a kialakítását. Sem a kérelmező által becsatolt referencialevél, sem a kérelmező alapajánlata, illetve hiánypótlása nem részletezte azonban, hogy ez a WAN adatátviteli hálózat mit foglal magába, csak a megnevezését tartalmazza az ajánlat. Erre tekintettel nem állapítható meg, hogy megfelel-e a referencia a specifikus szakmai igényeknek. A kérelmező utólagos ismertetése nem pótolhatja az ajánlat hiányosságait. Különösen arra tekintettel nem, mert ajánlatkérő felhívásában előírta, hogy kéri a munka rövid leírását.
Ajánlatkérő felhívása - fentiekben idézett - 11. a) ab) pontjának harmadik francia bekezdésében és 11. b) pontjának kilencedik francia bekezdésében követelményként támasztotta, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt projektvezető legyen az elmúlt 3 évben projekt- vagy műszaki vezető legalább egy 500 M Ft nagyságrendű, a közbeszerzés tárgyával azonos tárgyú projekt műszaki ellenőrzésében, illetve mérnöki felügyeletében. Ajánlatkérő ezen előírásai között egyértelműen megfogalmazta, hogy projektvezetőnek vagy műszaki vezetőnek kell lennie, a specifikumoknak megfelelő projektben annak a személynek, akit projektvezetőként kívánnak a teljesítésbe bevonni.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező alapajánlatát és a hiánypótlásra beadott dokumentumokat, és megállapította, hogy az nem tartalmaz, a fenti előírásoknak megfelelő referenciát.
Az alapajánlat 31. oldalán került becsatolásra a projektvezető referencialevele, melyben a kiállító NOVACOM Távközlési Kft. azt igazolta, hogy mint műszaki ellenőr vett részt a projektben. Ajánlatkérő elő írása viszont arra vonatkozott, hogy projektvezető vagy műszaki vezető legyen. Erre tekintettel ajánlatkérő döntését alappal nem kifogásolhatja a kérelmező.
A Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozottan nyilvánította érvénytelennek a miatt is ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát, hogy nem csatolt saját magára összeférhetetlenségi nyilatkozatot. E tényt maga a kérelmező is elismerte.
Nem alapos a kérelmező azon hivatkozása, hogy e körben ajánlatkérőnek hiánypótlást kellene elrendelni.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése határozza meg a hiánypótlás lehetséges körét: a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolása, formai hiányosságának pótlása, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlása, különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kért összeférhetetlenségi nyilatkozat nem tartozik a Kbt. 44. és 46. §-ában tételesen meghatározott körbe, erre hivatkozással hiánypótlás nem rendelhető el. A Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott további formai hiányosság fogalmi körébe sem vonható az összeférhetetlenségi nyilatkozat nem csatolása. Így ajánlatkérő megalapozottan nyilvánította érvénytelennek ezen okból is a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem felel meg a kérelmező ajánlata az alvállalkozó felelősségbiztosítás vonatkozásában ajánlatkérő elő írásainak.
Az ajánlatba egyszerű másolatban csak egy közvetítő által aláírt biztosítási ajánlat került becsatolásra.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában a felelősségbiztosítás meglétének igazolását kérte. Ezt pontosította a kérdésekre adott - fentiekben idézett - válaszában akként, hogy hitelt érdemlő igazolását kéri, és e körben adott példálódzó felsorolást. A példálódzó felsorolás valóban nem köti az ajánlattevőket, azonban ettől függetlenül a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatába becsatolt okirat nem felel meg az elő írásnak, mert nem igazolja hitelt érdemlően a felelősségbiztosítás meglétét. Így jogszerűen döntött ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánításról, figyelemmel arra is, hogy csak egyszerű másolatban történt a csatolás.
A Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlatkérő által meghatározott egyes érvénytelenségi okok ténylegesen alkalmatlansági okok. E körülménynek azonban az ügy megítélése szempontjából nincs relevanciája. Ettől függetlenül ugyanis számos érvénytelenségi ok fennáll, illetve az alkalmatlanság jogkövetkezménye is ezzel azonos, nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, erre tekintettel megalapozottan és jogszerűen nyilvánította eredménytelenné az eljárását az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fenti indokokra tekintettel utasította el a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
Az ajánlatkérő képviselője kérte ügyvédi munkadíj megállapítását, ennek összegszerűségét ugyan megjelölte, azonban ezt nem igazolta. A Döntőbizottság egyrészt az igazolás hiányára, másrészt az alábbi jogi indokokra tekintettel nem állapított meg ügyvédi munkadíjat.
A Kbt. szabályozása szűk körű az eljárási költségek vonatkozásában. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja annyit mond ki, hogy a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A Kbt. további szabályozást nem tartalmaz.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására eltérő rendelkezés hiányában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 89. §-a, illetve más rendelkezése nem tartalmaz a képviselő vonatkozásában a közigazgatási eljárásban eljárási költségként díjmegállapítással, -viseléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Így a Döntőbizottság külön jogi felhatalmazás hiányában a rendelkező rész szerint határozott az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. február 10.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos